NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.12.04

Csiby Gergely 2017-ben, Szántó Balázs 2018-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Mindketten a Vígszínház társulatához szerződtek a diploma megszerzése után. Az évad elején sikeresen bemutatott Bulgakov dráma, a Bíborsziget után most Király Dániel első rendezését, a Kozmikus magányt próbálják. INTERJÚ.

Mesélnétek a szerepeitekről?

Csiby Gergely: Én Kallimakhoszt játszom, aki egy android. Egy olyan figurát kell megformálnom, aki nagyon emberi kívül-belül, de közben mégsem az. Hálás szerep, összetett feladat, különös alkotórésze annak a világnak, ami most a Házi Színpadon készül.

Szántó Balázs: Én alakítom az asztrobiológust, aki végig a racionalitás mentén próbál elhelyezkedni a darabban, még az általunk nem túl racionálisnak vélt szituációkban is megpróbál logikát keresni, ami már ugye önmagában generál egy konfliktushelyzetet. Ő képviseli a józan észt és a higgadtságot, képes előre tervezni, viszont - talán épp emiatt - gyakran nehezére esik az érzéseiről beszélni.


Kozmikus_magyany_vig3


A Kozmikus magány sci-fi, közel áll hozzátok a műfaj?

Sz. B.: Igen, gyerekkoromtól kezdve nagyon közel áll hozzám, engem mindig is vonzott ez a világ. Az irodalmi rész, Stanislaw Lem, Asimov nekem kimaradt, inkább filmes fogyasztója vagyok a műfajnak, rengeteg kultfilmet láttam. Nagyon érdekel az ember diadala a gépek felett, az, ahogy a technológia az emberiség fejlődését szolgálja, illetve, hogy mi az a pont, amikor már saját magunk ellen használjuk ezt. Hol van a határ a kísérletezések során? Ezek fontos, értelmes vitákra adnak lehetőséget. Van ebben valami felemelő, de közben rengeteg veszélyt rejthet magában. Leginkább azokat a sci-fi történeteket szeretem, aminek köze van az emberekhez, az önmagában nem annyira érdekes, ha csak robotok meg űrhajók repkednek.

Cs. G.: Nem vagyok óriási sci-fi fogyasztó, de nekem is megvolt gyerekkoromban az összes kötelező, a Csillagok háborúja, az Alien és a Predator filmek… nyomon követtem ezeket. A jó sci-fi sűrítve mutatja be az emberi kapcsolatokat, vagy azért, mert egy űrhajón vagyunk épp, és már csak pár percünk van hátra, vagy éppen egy olyan idegen bolygón, ahol tízszer olyan gyorsan telik az idő… Nagyon távolinak tūnhet mindez, közben azt érzem, hogy mégis nagyon pontosan lehet emberi kapcsolatokról, a világunkról beszélni. Sok alkotás boncolgatja például azt, hogy meddig bírja a Föld fenntartani ezt a lassan 10 milliárd embert, hogy lesz tovább, mi a jövőnk és van-e egyáltalán.


Kozmikus_magany_Vigszinhaz


Dani mesélte, hogy különböző izgalmas zenei eszközöket fogtok használni a darabban.

Sz. B.: Az a cél, hogy hozzáadjon az előadáshoz, ha valahol azt érezzük, hogy nincs ilyen értéke, akkor ott egyszerűen nem lesz. Volt rá példa, hogy eredetileg valahová terveztünk hangokat, effekteket, zenei variációkat, de aztán egyszer csak azt éreztük, hogy oda mégsem kellene, ezért kivettük. Az utolsó pillanatig fog még alakulni, és ettől nagyon friss lesz a bemutatóra szerintem. Még az is elképzelhető, hogy ez a rész előadásról előadásra helyenként változni fog.

Cs. G.: Nagy élmény, amikor az ember valamilyen hangeffekt vagy hangszer kapcsán megtalálja azt, ami a jelenetet is előre viszi, illetve neki is segít színészileg. Nem úgy haladtunk, hogy Dani lerendelkezte az egész darabot, hanem az első jelenetekkel már megpróbáltuk megtalálni az előadás formanyelvét. Szinte az összes kellékünk valamilyen különös zajkeltő eszköz. Nagyon jó gondolat, hogy megpróbálunk mindenféle elektronikai eszköz nélkül megmutatni egy űrhajót, modern, technikai világot teremtünk pusztán akusztikus eszközökkel. Nem lesz semmilyen kívülről beadott hang, ettől miénk az egész, és születik majd meg ott, abban a pillanatban.


Kozmikus_magany



Milyen Danival együtt dolgozni rendezőként?

Cs.G.: A Pál utcai fiúkban dolgoztunk együtt először, ami nagyon intenzív közös munkát jelent, hiszen sokszor játsszuk, de más előadásokon is találkoztunk az elmúlt években. Nagyon jó kapcsolat alakult ki hármunk között, mondhatom, hogy baráti a viszony. Az első perctől kezdve felállt az a rendszer, hogy ő most kintről instruál, nem volt kérdés ennek kapcsán bennünk, elfogadtuk azt, amit rendezőként mond. Van egy erős víziója, amit szeretne végigvinni, de persze hozhatunk saját ötleteket. Kiváltságos dolog úgy dolgozni, hogy a kollégáknak van a szoros munkán túli kapcsolata is, ez mindig érték, ettől jobban értjük egymást. Előreviszi a munkát.

Sz. B.: Nagyon szeretem azt a munkamódszert, amivel Dani dolgozik. Nem tudom, hogy ez nála mennyire tudatos, de hagyja, hogy kipróbáljunk dolgokat. Rengetegszer van olyan, hogy nagyon erősen lát kívülről egy poént vagy a ritmust, mi pedig már csak tisztázzuk ezeket. Azt érzem, hogy kíváncsi a színészeire, szeretné látni, hogy mi mit csinálunk először, és inspirálódik ő is abból, amit lát tőlünk a színpadon. Úgy érzem, hogy kíváncsi arra, kik vagyunk. Nagyon izgalmas így dolgozni, hozzám ez a módszer nagyon közel áll, az egyetemen is ezt követték az osztályfőnökeim. Hozzáteszem, mindketten Zsámbéki-osztályba jártunk, valószínűleg emiatt is lehet, hogy könnyen tudunk kommunikálni, dolgozni. Dani azt is felismeri, hogy a színész mikor van bajban, és próbál segíteni, illetve ha van kérdésünk, akkor azon elgondolkodik, és komolyan veszi ezeket. Így én is biztonságban érzem magam. Fontos neki, hogy komfortosan érezzük magunkat, hogy tudjuk, mit miért csinálunk, miért úgy kell mondanunk azt az adott mondatot, miért úgy van az ott megírva, ezeket együtt fejtjük meg. Sokkal nagyobb teret és szabadságot ad a színészeinek, mintha csak kívülről instruálna, és nekünk ehhez kellene törnünk magunkat.


Akkor egy jófajta együtt gondolkodás folyik.

Sz. B.: Kijelenthetjük, igen.

Cs.G.: Határozottan.


Forrás: Vígszínház

Fotók: Szkárossy Zsuzsa

Kulcsszavak:

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma