GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.12.04

Csiby Gergely 2017-ben, Szántó Balázs 2018-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Mindketten a Vígszínház társulatához szerződtek a diploma megszerzése után. Az évad elején sikeresen bemutatott Bulgakov dráma, a Bíborsziget után most Király Dániel első rendezését, a Kozmikus magányt próbálják. INTERJÚ.

Mesélnétek a szerepeitekről?

Csiby Gergely: Én Kallimakhoszt játszom, aki egy android. Egy olyan figurát kell megformálnom, aki nagyon emberi kívül-belül, de közben mégsem az. Hálás szerep, összetett feladat, különös alkotórésze annak a világnak, ami most a Házi Színpadon készül.

Szántó Balázs: Én alakítom az asztrobiológust, aki végig a racionalitás mentén próbál elhelyezkedni a darabban, még az általunk nem túl racionálisnak vélt szituációkban is megpróbál logikát keresni, ami már ugye önmagában generál egy konfliktushelyzetet. Ő képviseli a józan észt és a higgadtságot, képes előre tervezni, viszont - talán épp emiatt - gyakran nehezére esik az érzéseiről beszélni.


Kozmikus_magyany_vig3


A Kozmikus magány sci-fi, közel áll hozzátok a műfaj?

Sz. B.: Igen, gyerekkoromtól kezdve nagyon közel áll hozzám, engem mindig is vonzott ez a világ. Az irodalmi rész, Stanislaw Lem, Asimov nekem kimaradt, inkább filmes fogyasztója vagyok a műfajnak, rengeteg kultfilmet láttam. Nagyon érdekel az ember diadala a gépek felett, az, ahogy a technológia az emberiség fejlődését szolgálja, illetve, hogy mi az a pont, amikor már saját magunk ellen használjuk ezt. Hol van a határ a kísérletezések során? Ezek fontos, értelmes vitákra adnak lehetőséget. Van ebben valami felemelő, de közben rengeteg veszélyt rejthet magában. Leginkább azokat a sci-fi történeteket szeretem, aminek köze van az emberekhez, az önmagában nem annyira érdekes, ha csak robotok meg űrhajók repkednek.

Cs. G.: Nem vagyok óriási sci-fi fogyasztó, de nekem is megvolt gyerekkoromban az összes kötelező, a Csillagok háborúja, az Alien és a Predator filmek… nyomon követtem ezeket. A jó sci-fi sűrítve mutatja be az emberi kapcsolatokat, vagy azért, mert egy űrhajón vagyunk épp, és már csak pár percünk van hátra, vagy éppen egy olyan idegen bolygón, ahol tízszer olyan gyorsan telik az idő… Nagyon távolinak tūnhet mindez, közben azt érzem, hogy mégis nagyon pontosan lehet emberi kapcsolatokról, a világunkról beszélni. Sok alkotás boncolgatja például azt, hogy meddig bírja a Föld fenntartani ezt a lassan 10 milliárd embert, hogy lesz tovább, mi a jövőnk és van-e egyáltalán.


Kozmikus_magany_Vigszinhaz


Dani mesélte, hogy különböző izgalmas zenei eszközöket fogtok használni a darabban.

Sz. B.: Az a cél, hogy hozzáadjon az előadáshoz, ha valahol azt érezzük, hogy nincs ilyen értéke, akkor ott egyszerűen nem lesz. Volt rá példa, hogy eredetileg valahová terveztünk hangokat, effekteket, zenei variációkat, de aztán egyszer csak azt éreztük, hogy oda mégsem kellene, ezért kivettük. Az utolsó pillanatig fog még alakulni, és ettől nagyon friss lesz a bemutatóra szerintem. Még az is elképzelhető, hogy ez a rész előadásról előadásra helyenként változni fog.

Cs. G.: Nagy élmény, amikor az ember valamilyen hangeffekt vagy hangszer kapcsán megtalálja azt, ami a jelenetet is előre viszi, illetve neki is segít színészileg. Nem úgy haladtunk, hogy Dani lerendelkezte az egész darabot, hanem az első jelenetekkel már megpróbáltuk megtalálni az előadás formanyelvét. Szinte az összes kellékünk valamilyen különös zajkeltő eszköz. Nagyon jó gondolat, hogy megpróbálunk mindenféle elektronikai eszköz nélkül megmutatni egy űrhajót, modern, technikai világot teremtünk pusztán akusztikus eszközökkel. Nem lesz semmilyen kívülről beadott hang, ettől miénk az egész, és születik majd meg ott, abban a pillanatban.


Kozmikus_magany



Milyen Danival együtt dolgozni rendezőként?

Cs.G.: A Pál utcai fiúkban dolgoztunk együtt először, ami nagyon intenzív közös munkát jelent, hiszen sokszor játsszuk, de más előadásokon is találkoztunk az elmúlt években. Nagyon jó kapcsolat alakult ki hármunk között, mondhatom, hogy baráti a viszony. Az első perctől kezdve felállt az a rendszer, hogy ő most kintről instruál, nem volt kérdés ennek kapcsán bennünk, elfogadtuk azt, amit rendezőként mond. Van egy erős víziója, amit szeretne végigvinni, de persze hozhatunk saját ötleteket. Kiváltságos dolog úgy dolgozni, hogy a kollégáknak van a szoros munkán túli kapcsolata is, ez mindig érték, ettől jobban értjük egymást. Előreviszi a munkát.

Sz. B.: Nagyon szeretem azt a munkamódszert, amivel Dani dolgozik. Nem tudom, hogy ez nála mennyire tudatos, de hagyja, hogy kipróbáljunk dolgokat. Rengetegszer van olyan, hogy nagyon erősen lát kívülről egy poént vagy a ritmust, mi pedig már csak tisztázzuk ezeket. Azt érzem, hogy kíváncsi a színészeire, szeretné látni, hogy mi mit csinálunk először, és inspirálódik ő is abból, amit lát tőlünk a színpadon. Úgy érzem, hogy kíváncsi arra, kik vagyunk. Nagyon izgalmas így dolgozni, hozzám ez a módszer nagyon közel áll, az egyetemen is ezt követték az osztályfőnökeim. Hozzáteszem, mindketten Zsámbéki-osztályba jártunk, valószínűleg emiatt is lehet, hogy könnyen tudunk kommunikálni, dolgozni. Dani azt is felismeri, hogy a színész mikor van bajban, és próbál segíteni, illetve ha van kérdésünk, akkor azon elgondolkodik, és komolyan veszi ezeket. Így én is biztonságban érzem magam. Fontos neki, hogy komfortosan érezzük magunkat, hogy tudjuk, mit miért csinálunk, miért úgy kell mondanunk azt az adott mondatot, miért úgy van az ott megírva, ezeket együtt fejtjük meg. Sokkal nagyobb teret és szabadságot ad a színészeinek, mintha csak kívülről instruálna, és nekünk ehhez kellene törnünk magunkat.


Akkor egy jófajta együtt gondolkodás folyik.

Sz. B.: Kijelenthetjük, igen.

Cs.G.: Határozottan.


Forrás: Vígszínház

Fotók: Szkárossy Zsuzsa

Kulcsszavak:

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma