IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.05.23

Hatvanhárom ország képviselteti magát a május 26-án nyíló, 16. Velencei Építészeti Biennálén, melyet idén az Yvonne Farrell és Shelley McNamara főkurátorok által választott Freespace (Szabad tér) tematika mentén rendeznek meg. A biennále kiállításai és kísérőprogramjai a szakmai november 25-ig várják a közönséget.

Az idei építészeti mustra ír főkurátorai a tér fogalmát, a tér minőségét, a szabad és ingyenes tereket állították vizsgálódásuk középpontjába – hangsúlyozta a biennále elnöke. Paolo Baratta a labiennale.org honlapon publikált köszöntőjében emlékeztet: a szabad terek megteremtésének vágya megmutatkozhat egyes építészeti projektek fő motívumaként, de a szabad tér, a közösségi tér általánosságban az építészet jelenlétére vagy hiányára is rámutathat.


ludwig
Fotó: Simon Zsuzsi és Bognár Benedek (Valyo)


Yvonne Farrell és Shelley McNamara az általuk rendezett főkurátori kiállításba hetvenegy építészt, illetve építészirodát hívtak meg, köztük például a Liget Budapest Projekt keretében az Új Nemzeti Galériát tervező, Szedzsima Kazujó és Nisizava Rjúe által vezetett, tokiói SANAA-t. A kiállításhoz két külön szekció is kapcsolódik: az egyik olyan munkákat mutat be, amelyek korábbi emlékezetes építészeti projektekhez kötődnek, míg a másik egység a tanítás gyakorlatára koncentrál.


A Giardini nemzeti pavilonjaiban, az Arsenale évszázados hajóépítő műhelyeiben és a város számos pontján 63 ország jelentkezik saját kiállítással, közülük hatan (Antigua és Barbuda, Guatemala, Libanon, Pakisztán, Szaúd-Arábia és a Vatikán) első alkalommal vesznek részt az építészeti biennálén.


A magyar pavilon ezúttal a Kultúrgorilla és a Studio Nomad Szabadság híd – Új horizontok a városban című kiállításának ad otthont. A rendhagyó tárlat a budapesti Szabadság híd 2016. nyári „elfoglalásából” kiindulva vizsgálja a városi és társadalmi tér fogalmát, a kiállításhoz pedig egy tízméteres kilátó is épült a pavilon átriumába.


A 16. Velencei Építészeti Biennále kiállításai és kísérőprogramjai a szakmai és sajtónapok után, május 26-tól november 25-ig várják a közönséget.



Fotó: MTI

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma