2017.09.12

Magyarországon született, 1945-ben Svájcba emigrált, majd Izraelbe költözött, végül 1993-ban visszatért Budapestre. Festményei mellett üvegablakokat és szobrokat is készített, számos elismerésben részesült, többek között megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét. Szilárd Klárára emlékezünk, aki 97. életévében szeptember 10-én álmában hunyt el.

Szilárd Klára életének első fele korántsem volt egyszerű. Bár jómódú zsidó családban látta meg a napvilágot és egész korán festői öntudatra ébredt, édesapja révén szigorú neveltetésben részesült. Végül azonban sikerült kiharcolnia magának a függetlenséget, és olyan mesterek szabadiskoláiban tanulta ki a festészetet, mint Jaschik Álmos, Gallé Tibor, Istókovits Kálmán, Koffán Károly és Bernáth Aurél. Kezdeti időszakában éppen ezért festményein Bernáth Aurél, rajzain pedig Gallé Tibor hatásai dominálnak.


Szilard_Klara
Fotó: Csákvári Zsigmond


Itthoni életének a holokauszt vetett véget: 1945-ben Svájcba emigrált, ahol kezdetben dobozok, színházi kulisszák festéséből igyekezett megélni. Két évig a genfi Szépművészeti Főiskolán tanult, majd megbízásokat is kapott, végül illusztrátor lett és a svájci kulturális élet megbecsült tagjává vált. Miután férjhez ment, 1951-ben Izraelbe költöztek: élt Tel-Avivban, Ramat Ganban és huszonhat évig Jaffán – ez utóbbi helyen otthonuk a művészvilág egyik központjává vált. Ravennai tanulmányútja során, 1955-ben freskó- és üvegfestészetet tanult az Accademia di Belle Artin. Ennek köszönhetően több vallásos témájú üvegablak elkészítésére kapott megbízást: Izrael tizennégy zsinagógájának tervezett ólmozott színes üvegablakokat. Mindemellett még festett is: ekkoriban akvarellek, rajzok és olajfestmények gazdagították életművét, melyekkel kiállításokon is szerepelhetett. Grafikai és szobrászati munkássága is jelentős, 1986 óta készít hegesztett vasszobrokat. Párizsban 1991 és 2001 között lakást és műtermet tartott fenn.


szilardklara
Szilárd Klára alkotása
A művészt az 1980-as évek végén kezdte foglalkoztatni a gondolat, hogy hazatérjen Magyarországra. Szilárd Klára 1990-ben a Vigadóban rendezett kiállítást, 1993-ban pedig végleg hazaköltözött. Nyaranként szentendrei műtermében dolgozott, ahol nagyméretű plasztikáiból szoborparkot hozott létre. Olajképein és akvarelljein a város számos részletét megörökítette.

Szilárd Klára életműve roppant változatos. Festészetét az absztrakt expresszionizmus változatai alakítják, szobrászatát a konstruktív komponálás, vastárgyak és ipari vasgyártmányok alkalmazása jellemzi. Az 1990-es évektől kezdve festészetében újra megjelentek a világos, élénk, vibráló színek. Munkái ma a Szépművészeti Múzeumban találhatók.


A művész tagja lett az Izraeli Festők és Szobrászok Egyesületének, a jaffai művészkolóniának és az Ein Hod-i művészfalunak, itthon a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE), a Magyar Festők Társaságának, a Magyar Szobrászok Társaságának és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének. Élete során csaknem hetven önálló kiállítása volt Izraelben, Magyarországon és Európa nagyvárosaiban (Párizs, Róma, Bázel, Genf, London). Alkotásait több közgyűjteményben és magángyűjteményben őrzik külföldön és itthon. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el Izraelben, Brazíliában és Svájcban. A művész 2002-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetésben részesült.


Szilárd Klára festőművész 97 éves korában, szeptember 10-én, vasárnap délután otthonában álmában hunyt el.



Kultúra.hu

Forrás:

Artportal: Szilárd Klára festő, szobrász
Port.hu: Szilárd Klára festőművész, képzőművész, szereplő
Kieselbach Galéria: Szilárd Klára (Szilard, Claire)
Hetek.hu: Love Story nyolcvan fölött – Szilárd Klára festőművész: egy elképesztő életút

Kultúra.hu: Szilárd Klára kiállítása

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

_D0A0632_Copy

2017.11.17

Mi köt össze két alkotót, akik eltérő művészeti ágak szerelmesei? Hogy mindketten szívesen tekintenek vissza a múltra, felidézve régebbi korok eszméit. Az Alkotóművészeti Szalon november 10-ei eseményén Árkossy István festőművész, grafikus, író és Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész, a Musica Historica együttes művészeti vezetője volt a vendég.

Pilinszky-Janos-04

2017.11.17
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa összesen 110,3 millió forinttal támogatja tizenhat dokumentumfilm elkészítését a Magyar Média Mecenatúra Program keretein belül, az idei Ember Judit-pályázat második fordulójában. Dokumentumfilm készül például a székely Atlantiszról, a barátság és a szerelem megjelenéséről Pilinszky János költészetében és az ex-Malév-pilóták sorsáról is.

A XVIII. kerületi Kossuth tér átalakítása, valamint az Andrássy úti Hotel Moments kialakítása kapta meg az idén az Építész Kamara Építészeti Nívódíját, amelyet november 16-án adtak át Budapesten a FUGA Budapesti Építészeti Központban. „Ezek az épületek és intézmények mind-mind attól válnak különlegessé – az utókor számára is –, hogy az építészeti értékük mellett az épületek használói felé is komoly gesztust tesznek” – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a díjátadón.

Még több mint másfél hónapig, január 5-éig várják a jelentkezéseket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzőversenyére, amelyet Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából írtak ki. Egy szerző több pályaművet is benyújthat, de ezeket külön-külön kell beadni. A zeneszerzőversenyről bővebben a Zeneakadémia honlapján lehet tájékozódni.

Több magyar festő műve is szerepelt a Sotheby’s november 14-ei aukcióján Londonban, köztük Reigl Judit, Gyémánt László, Fajó János, Fényes Adolf, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla, Victor Vasarely és Galambos Tamás munkái. Az aukciós ház A 20. századi művészet – Más távlatból címmel kelet-európai művészektől válogatott modern és kortárs munkákat.

Középiskolásoknak meghirdetett irodalmi versennyel, a Kortárs-díjak átadásával, valamint beszélgetős estekkel ünnepli fennállásának 60. évét a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat. A papíralapú Kortárs mellett, teljesen különálló szerkesztőséggel már hat éve működik a folyóirat online kiadása, amely nagy hangsúlyt fektet a fiatal, 25 és 40 év közötti generáció megszólítására.

Fontos tudományos eredményekkel szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek. Megtalálták a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványait, az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palotát, valamint káptalani kolostor falait is.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma