782x90_karacsony_banner_2_ok
2015.01.28

70 év unokái címmel köztéri fotókiállítás nyílt a budapesti Madách téren a nemzetközi holokauszt emléknap alkalmából. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) kiállításának 24 képén holokauszt-túlélők és legifjabb családtagjaik láthatók. A kiállítás január 27-ei megnyitóján Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija mellett felszólalt Fónagy János parlamenti államtitkár és Ungvári Tamás író is.

A kiállítás január 27-ei megnyitóján Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija mellett felszólalt Fónagy János parlamenti államtitkár és Ungvári Tamás író is, mindketten holokauszttúlélők.


Fónagy János arról beszélt, hogy január 27. az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának napja, amelyet tíz évvel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése a holokauszt emléknapjává nyilvánított. Január 27. a zsidóság teljes kiirtását akaró szándék kudarcának emléknapja, annak a hatmillió zsidónak az emléknapja, akiket elpusztítottak - mondta.


Foto-Mohai_Balazs


Hangsúlyozta: soha nem szabad felejteni a szörnyűséget, emlékezni és emlékeztetni kell a pusztulásra, de hirdetni kell az életet, hirdetni kell az élő jelent és a gyarapodó jövőt. "Hirdetni kell az emberség győzelmét az embertelenség felett. Hirdetni kell az élet diadalát a halál, a pusztulás felett" - figyelmeztetett.


Kiemelte: ezért fontos ez a kezdeményezés, amely a halál emléknapján az életről szól. "Az értelmetlen halál helyett, az értelmes, a győztes életről".


Az unokákkal és a dédunokákkal készült portrék szimbolizálják a generációk egymás mellett élését, a túlélést, a továbbélést és a generációk közti szoros lelki köteléket.


Köves Slomó arról beszélt, hogy az emlékezésnek akkor van értelme, ha ebben a gyerekek is részt vesznek. Mint mondta, nemcsak a jövő biztosítékai a gyerekek, hanem a múlt emléke szempontjából is fontos, hogy legyen, aki kérdezzen.


Foto-Mohai_Balazs2


"Az emlékezéshez feltétlenül szükség van kérdésre, kérdezőkre. Ha nincsen jövőnk, akkor múltunk sincsen" - fogalmazott. Mint mondta, a 70 éves évfordulóra született kiállítás felhívja az arra járók figyelmét arra, hogy az áldozatok és túlélők ugyanolyan hús-vér emberek mint bárki más. Emlékeztet arra, hogy a holokauszt nemcsak a történelemkönyvekben, az elbeszélésekben, a politikában jelenik meg, hanem személyes élettörténetekben.


Kiemelte: emlékezni akkor van értelme, ha biztosítani tudjuk azt, hogy nemcsak múltunk, hanem jelenünk és jövőnk is van. A kiállítás arra emlékeztet bennünket, hogy a gyermekeink a biztosíték minderre.


Ungvári Tamás arról szólt, hogy a zsidó hagyomány az emlékezésnek többféle értelmezését ismeri. "A zsidó a tanulás népe, s a tanítás azt parancsolja, hogy ne merüljön el az, amit megtanultunk" - mondta, hozzátéve, hogy az emlékezés másik értelmezése ennél szélesebb. "Benne zeng az emlékeztetés kötelessége is, a parancs, hogy nemzedékről nemzedékre örökítsük át a sorsunk tapasztalatát" - fogalmazott. Hozzátette: ez a kiállítás az ősi parancs követésének módját tárja elénk, azt, ahogyan a második, harmadik generáció figyel a világtörténelmi tapasztalatra.


Mint kiemelte, a holokauszt nem helyi esemény, mert szétfeszíti az emberi tapasztalat kereteit. Az auschwitz haláltáborát megjárt Kertész Imre Nobel-díjas írót idézve azt mondta: ezt a katasztrófát csak az elbeszélés szelleme idézheti fel, mely érteni próbálja az érthetetlen és felfogni a felfoghatatlant. A kiállítás jelképrendszere ezzel kísérletezik - tette hozzá.


Mint mondta, emlékeznünk kell a régiekre, hogy ünnepeljük a megújulást. Az emlékezés - Kertész Imre szavával - tűzpróba, erkölcsi, egzisztenciális szembenézés a holokauszt tényével és történetével.


Érték a holokauszt - mondta, Kertész Imrét idézve - mert felmérhetetlen szenvedések révén, eleven, felmérhetetlen tudáshoz vezetett és ezáltal felmérhetetlen erkölcsi tartalék rejlik benne.


A kiállítás képeit az EMIH megbízásából Demecs Zsolt és Vámos Róbert készítette az elmúlt másfél hónapban, a legtöbbször a saját otthonukban fotózták le a holokauszttúlélőket, ezzel is még személyesebbé téve az alkotásokat. A legtöbb képen a fotón szereplők rövid története is olvasható.


A kiállítás a tervek szerint április 16-ig látható, a képek hátulról megvilágított kiállító dobozokban kaptak helyet, így a kiállítás este is megtekinthető.


MTI


Fotó: Mohai Balázs

Shoji_Haraguchi2_ok

2017.11.22
Szenvedély, belső tűz, odaadás – ezek jellemzik Shoji Haraguchit. A japán fiatal hosszú évek kényszerkihagyása után kezdett újra zenével foglalkozni, és teszi ezt mind nagyobb sikerrel. A Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny középdöntőjének egyik versenyzője azt az álmát is megosztotta velünk, hogy létrehozzon egy Fricsay Ferenc nevét viselő zenekart és akadémiát.

folszallott_a_pava2

2017.11.22
A második első élő elődöntővel folytatódik a Fölszállott a páva ötödik évada november 24-én este, a közmédia nézői újabb tizenkét produkciót és vendégfellépőt láthatnak a Duna televízióban – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya az MTI-vel.

885591_33

2017.11.22

A Viszkis egyetlen oldal mellett sem tűzi ki a zászlót, nem ítélkezik sem Ambrus Attila, sem a rendszerváltás utáni Magyarország viszonyai felett – mondta az MTI-nek Antal Nimród rendező, akinek november 22-től látható a mozikban az 1990-es évek leghíresebb magyarországi rablójáról készült akciófilmje.

„Messziről jöttél, sokat láttál és a fényképeiddel sok mindent megmutatsz, talán még a mindennél is többet” – búcsúzott személyes hangú beszédében Kincses Károly fotótörténész a november elején elhunyt Balla Demeter fotográfustól, akit november 21-én temettek el a Farkasréti Temetőben. Mint mondta, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus gigantikus életművet hagyott hátra.

Őrfi József saját maga tervezte és építette piliscsabai családi háza nyerte épület kategóriában a Média Építészeti Díját, amelyet november 18-án este adtak át Budapesten. A tervek között Takács Gyula finnországi skanzenépülete lett a nyertes. Őrfi József saját családi házát bővítette ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte.

Hontalanítás című, a kirekesztés témáját feszegető, több elismeréssel is díjazott produkciójával egyhetes erdélyi turnéra indul a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. A Hontalanítás című produkció mellett délelőttönként a Felföld tánchagyományai című ismeretterjesztő darabot láthatja a közönség. Az erdélyi turné alkalmával november 26-áig Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Kolozsvárra is ellátogat a társulat.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban mutatják be november 28. és december 17. között a Seuso-kincset, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény belső tereit átalakították, külön honlap készült, amely a múzeumpedagógia munkát is segíti. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik.

A cigányság egyik eredettörténetét feldolgozó, nagyszabású oratóriumot mutatnak be december 19-én a pécsi Kodály Központban a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A koncerten 14 országból származó autentikus cigányzene szólal meg népi-világzenei hangszerelésben. A Valaha madarak voltunk című produkcióban csaknem kétszázan működnek közre. Az előadás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma