GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

fszek_ma_kicsi

2015.09.22

Szinte nincs olyan egyetemista, aki nem töltött volna napokat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kálvin téri központi épületének impozáns olvasótermeiben, vagy ne lapozta volna át a jegyzeteit a büfében egy kávé mellett. Viszont ezek a diákok lehet nem is sejtik, kik laktak itt több mint száz éve. A Kulturális Örökség Napjai alkalmából pont ezt tudhattunk meg a könyvtár munkatársaitól.

da
2015.09.16

A Nemzeti Kulturális Alap is megnyitja kapuit a szeptember 19. és 20. között tartó Kulturális Örökség Napjai rendezvény alkalmából. Az épület történetéről és a program üzenetéről Doncsev Andrást, a Nemzeti Kulturális Alap alelnökét kérdeztük, aki elmondta, hogy az eseményre egy különleges kiállítással is készülnek.

_DSC3838_Copy

2015.09.11

Téglák közt lakó évszázadok címmel kerekasztal-beszélgetést szervezett az Örökség Kultúrpolitikai Intézet szeptember 10-én. A program – amelynek a Budavári De La Motte – Beer Palota szolgált helyszínéül – fő témája a Kulturális Örökség Napjai című rendezvénysorozat volt.

bartokzenehaz

2015.09.10

A Rákoshegyi Bartók Zeneház Közalapítvány 2006-ban nyitotta meg kapuit. A XVII. kerületben található ingatlanban Bartók Béla 1912 és 1920 között élt, itt alkotta többek között a Kékszakállú herceg vára és a Fából faragott királyfi című műveit. A rekonstruált épületről és programjairól a Kulturális Örökség Napjai kapcsán Bokor Juttát, a kuratórium elnökét kérdeztük.

btm1

2015.09.08

Több mint 300 helyszínen, 657 ingyenes program lehetőséggel várja látogatóit az idén szeptember 19. és 20. között megrendezésre kerülő Kulturális Örökség Napjai eseménysorozat – hangzott el a Budapesti Történeti Múzeumban tartott szeptember 8-ai sajtótájékoztatón.

dob46ab_1_250x250
2015.08.18

A Kulturális Örökség Napjai keretében szabadon látogatható lesz az a Dob utca és Klauzál tér sarkán álló épület is, ahol Seress Rezső töltötte utolsó éveit. A házról és az ott lakó egykori hírességekről kérdeztük N. Kósa Judit várostörténészt, újságírót, aki a nagyközönségnek szeptember 20-án mutatja be az ingatlant.

varosiregeszeti

2015.08.16

A római kori falvaktól a tatabányai bányászkolóniákon át az orvostudományig számos témával várják a látogatókat szeptember 19-én és 20-án, a Kulturális Örökség Napjain. A budaörsi Városi Régészeti Kiállítás a város területén előkerült régészeti leleteket mutatja be, a tárlat anyaga 7000 évnyi múltat segít átfogni. Vasárnap a Budaörsre látogatók azt is megtanulhatják, hogyan kell bort készíteni.

palota

2015.08.14

A Kulturális Örökség Napjai keretében a Civilek a Palotanegyedért Egyesület évek óta több programot kínál az érdeklődőknek. Idén a már ismert és népszerűségnek örvendő séták mellett a Színház- és Filmművészeti Egyetem bejárására is sor kerül szeptember 19- én és 20-án. Az Egyesület tevékenységéről, céljairól, a KÖN kapcsán szervezett rendezvényekről és természetesen magáról a Palotanagyedről Dr. Sipka Júlia elnökségi tagot kérdeztük.

Rakoshegyi_Bartok_Zenehazb

2015.08.11

Mi az a szemes kályha? Hogy néz ki egy római utazó kocsi? Hova vonult el a világtól Bartók Béla? A Kulturális Örökség Napjain nemcsak választ kaphatunk hasonló kérdéseinkre, megtapasztalhatjuk történelmünk, épített örökségünk egy-egy darabját, momentumát, a szeptember 19-20-ai rendezvény programjai között ugyanis már most több mint 300 séta, kiállítás szerepel.

Godolloi_Arady-villa

2015.07.24

Nehéz elhinni, hogy Budapest belvárosának díszes házaiban maguk a lakók vezessenek minket körbe, hogy egy állami intézmény a szomszédságában lakókat hívja át egy-egy séta erejéig, esetleg hogy rabok életébe pillantsunk be az egyébként zárva tartó, egykori veszprémi várbörtönben? A Kulturális Örökség Napjain hihetetlen élményekben lehet részünk.

[1] 2 

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma