Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.12.26

A Nemzeti Filharmonikusoknak viszonyítási ponttá kell válnia – állítja az intézmény csaknem két éve kinevezett főigazgatója. Herboly Domonkos szerint ennek része a sokszínűség, de feltétlen elő kell állniuk újszerű kezdeményezésekkel is, amilyen például a jazzt és a kortárs komolyzenét ötvöző Gin-tonic sorozatuk. INTERJÚ.

Herboly_Domonkos
Herboly Domonkos
Fotó: NFZ


Tavaly márciusban nevezték ki a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatójának. Milyen célokkal indult, és hol tart most a munka?

A Magyar Rádió Művészeti Együtteseitől néhány hónapos munka után, egy hirtelen fordulattal kerültem át a Nemzeti Filharmonikusokhoz. Hullámvasútként éltem meg azt az időszakot, a hirtelen váltást, így az első hónapok a tájékozódásról szóltak. Némi időbe telt, míg sikerült átlátnom a cég működését, hiszen ez egy nagy szervezet, amely a Nemzeti Filharmonikus Zenekart, a Nemzeti Énekkart és a Kottatárat is magában foglalja. Bizonyos szempontból nagyüzem, amelynek számos jogszabályi előírásnak kell megfelelnie úgy, hogy közben követnünk kell stratégiai céljainkat. A zenekar életében nagy törést jelentett Kocsis Zoltán halála. A közönség számára az elmúlt két évtizedben a Nemzeti Filharmonikusok egyet jelentett az ő személyével. Kocsis Zoltán lenyűgöző muzsikus és nagy formátumú egyéniség volt, aki amellett, hogy megemelte az együttest, bizonyos értelemben – természetesen – árnyékolta is. Számomra az volt az egyik nagy kérdés, hogyan találja meg a saját hangját a zenekar. Már kezdetben nagy megnyugvással tapasztaltam, hogy a közönség elfogadja, sőt szereti Hamar Zsoltot, a zenekar pedig önmagára talált, és remekül tudott reagálni a helyzetre. Azért merem ezt bátran kijelenteni, mert ez nem öntömjénezés. Az együttes rendkívüli helytállása kizárólag a kollégák érdeme. Az új felállás természetesen a korábbiakhoz képest új stratégiát igényelt, így a következő kérdés az volt, hogy miként juthat el saját hangunk a közönséghez.


NF_Zenekar
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Fotó: NFZ


Az első évadukban rögtön kétszer annyi koncertet kellett eladniuk.

Valóban jelentősen megnöveltük a koncertek számát, így mindenkinek fokozott terhelés mellett kellett bizonyítania. Kérdés volt, hogy megtaláljuk-e a közönségünket. Ki nézi a honlapunkat, és aki nézi, jól tud-e ott tájékozódni? Milyen aktivitással működjünk a közösségi felületeken? Egyszerre kell konzervatívnak és innovatívnak is lennünk; de miként találjuk meg ebben az egyensúlyt? Mennyire legyünk lazák vagy szigorúak önmagunkhoz? Azt gondolom, hogy a munkatársaim nagyszerűen kezelték a kezdeti bizonytalanságból eredő nehéz helyzeteket. Számos dolgot alapjairól kellett felépítenünk. Például nem volt értékesítési csoportunk, ami azt jelentette, hogy ha valaki bement a Zeneakadémia vagy a Müpa jegypénztárába, és nagyon akarta, akkor vehetett jegyet a koncertjeinkre, de nem volt saját értékesítési pontunk, ahol elsősorban minket ajánlottak volna.


Tehát lényegében egy új brandet kellett felépíteni.

Így van, bár én óvakodnék a múlt idő használatától, hiszen még a munka kellős közepén járunk. A fundamentumokat kellett kiásni, újragondolni, megerősíteni.


nemzeti_filharmonikusok
Hamar Zsolt karmester vezényli a Nemzeti Filharmonikus Zenekart
Fotó: MTI


Budapesten számos professzionális zenekar működik, a Nemzeti Filharmonikusoknak egy gazdag kínálatú piacon kell helytállniuk. Mi ennek az együttesnek az erőssége, ami hívószó lehet a közönség számára?

Amikor a zenekar koncertet ad, akkor esetenként közel száz zenész sétál ki a színpadra, mindegyikük különálló individuum, ám a karmester első intésére olyan egységes hanggá, gondolattá, érzéssé állnak össze, amely – túlzás nélkül – a világ bármely pontján, akármilyen összehasonlításban megállná a helyét. Itt olyan kvalitású zenészek muzsikálnak, akik elképesztően jól tudnak zenekarban működni. A minap ültem a Karita Mattila finn énekművésszel közös koncertünk főpróbáján a Zeneakadémián, és közben őszintén rácsodálkoztam arra, hogy milyen gyönyörűen, fényesen szólnak a vonósok, hogy a fúvóskar milyen tökéletes egységben formálja a hangokat, és ez – azon túl, hogy nagyon jó érzés – biztos alapot jelent, amelyre lehet építkezni.


A közönség is visszaigazolja ezt?

Nagyon sikeres koncerteken vagyunk túl, de vajon mi lehet ennek a valós fokmérője? Az egyik a jegyvásárlások mennyisége. Nagyon jók a számok, megtelnek a koncertek, de a minőség csak az egyik eleme annak, amiért a közönség jegyet vált egy-egy hangversenyre. A közönség soraiban ülnek vájtfülűek és a zenében kevésbé járatosak is. Ez utóbbiak mércéje az, hogy milyen érzést, hangulatot vált ki belőlük egy-egy koncert, együtt tudnak-e menni a zenekarral vagy sem. Sok pozitív visszajelzést kapunk, negatívat keveset, pedig abból lehetne tanulni.


nemzetifilharmonikuszenekar
A Nemzeti Énekkar


Hogyan tudják a bérleteikkel lefedni ezt a széles közönséget? Kiknek muzsikálnak?

Mindenkinek játszunk, ám nyilván közben szegmentálnunk kell. A Müpás és a Zeneakadémiás bérleteink elsősorban a tradícióról szólnak, ezekkel főként a konzervatívabb zeneszerető közönséget szeretnénk kiszolgálni. Rengeteg kiváló vendégművészt hívunk, köztük olyanokat, akik még sosem léptek fel Magyarországon. Ezek mellé kell különlegességeket kínálnunk. Ilyen például a tükörtermi Haydn-sorozatunk, ami úgy tűnik, az idősebb korosztályt szólítja meg. Vagy ilyen a februárban induló Gin-tonic bérletünk, ami leginkább a fiatalabbak számára érdekes. Szerintem ez az egyik legizgalmasabb kezdeményezésünk, mert egyszerre mutatja be magyar kortárs zeneszerzők műveit, és ezekre reagálnak improvizációval kiváló jazz-zenészek – Szakcsi Lakatos Béla, Dés László és Lukács Miklós. A helyszín a Várkert Bazár. Hiszem, hogy ez akár érdekesebb is, mint ha iderepítünk egy világsztárt a Föld másik oldaláról. Az új utak keresése is a dolgunk.


szakcsilakatos
Szakcsi Laktos Béla a Gin-tonicon
Fotó: jegymester.hu


Mi a dolga a Nemzeti Filharmonikusoknak?

Az, hogy viszonyítási ponttá váljon. Ha bárki egy zenekar vagy kórus szakmai munkájáról alkot véleményt, akkor az legyen az origó ahogyan ez a két együttes dolgozik.


Mi kell ehhez?

Sokszínűnek kell lennünk: ugyanúgy kiválóan kell játszanunk Beethoven és Haydn darabjait, mint a kortárs zeneszerzők friss alkotásait. A kórusra ez ugyancsak igaz: a skandináv szerzők a cappella műveitől Wagner operáin át a jazzes darabokig mindent magas szinten kell tudniuk. Másrészt fontos az innováció, az egyedi kezdeményezések, amilyen az előbb említett Gin tonic.


Tehát mindig muszáj valami újat mutatni?

Feltétlen! Meg kell találnunk például azokat a kortárs zeneszerzőket, akik egyszer klasszikussá válnak majd, és repertoárra tűzni a műveiket.


A zenekar szeptemberben Kínában, novemberben Svájcban turnézott, az énekkar nemrég Párizsban koncertezett. Mennyire fontos a nemzetközi porondon is megmutatni magukat?

Ebben is érdemes egyensúlyt találni. Külföldi megjelenéseink alapja, hogy az országot reprezentáljuk. Nem az az elsődleges, hogy az ottani közönség igényeit kiszolgáljuk, hanem hogy megmutassunk valamit abból, ami számunkra itt fontos és szép. Szerintem nem az egy zenekar rangjának a fokmérője, hogy mit gondolnak róla a külföldi kritikusok, hanem az, mi az, amiben az adott együttes kiváló.


Herboly3
Heboly Domonkos
Fotó: NFZ


De mégiscsak az teszi lehetővé, hogy a nemzetközi terepen is megmérettessen a két együttes.

Az a kérdés, hogy mi a fontosabb. Szerintem elsősorban Magyarországon kell jelen lennünk, itt kell megmutatnunk, mit tudunk, ezeket az igényeket kell kiszolgálnunk, a magyar adófizetők pénzéből tartjuk fenn magunkat, és ebből a szempontból másodlagos a külföldi jelenlét. Én azt szeretném, ha elsősorban a magyar emberek számára lennénk nélkülözhetetlenek, ha minél több ember életébe, életmódjába be tudnánk épülni minőségi komolyzenei koncertekkel.


Ehhez ifjúsági programok is kellenek, eljutni iskolákba, vidékre.

Természetesen vannak ifjúsági programjaink is. Dinyés Dániel sorozata az előző évadban operákat mutatott be amolyan beavató-magyarázó és bevonó előadások keretében. Ebben az évadban Zenemánia címen fut a sorozat, és a romantikus zenekari repertoárból válogat. Az Úton a zene nevű projektünk révén évek óta eljutunk kamaraformációkkal vidéki városokba, falvakba is. Ez is a Nemzeti Filharmonikusok egyik fontos küldetése, hogy minél több gyereknek mutassa meg a zenehallgatás és a zenélés örömét. Ha csak egy gyerekben megmarad egy-egy dallam, rákeres, esetleg letölti a telefonjára, vagy megjegyzi, hogy neki a kvartett muzsikája élményt volt, már örökül hagytunk valamit.


 


Miként lehet ezt megvalósítani? Hiszen a családok, gyerekek egy részét nem érdekli, mások esetleg nem engedhetik meg maguknak, hogy akár csak pár kilométert utazzanak egy koncertért. Ingyenes koncertek helyben?

Ami ingyen van, az gyakran értékét veszti. Ugyanakkor az Úton a zene projekt kamarakoncertjeiért nem kérünk pénzt, ahová hívnak minket, megyünk. Most elindítottunk egy együttműködést a Szimfónia programmal, aminek a lényege az örömzenélés és a tehetséggondozás. Szociális programról van szó olyan gyerekek számára, akiknek a zene kapaszkodót, kitörési lehetőséget jelenthet. Ennél szerintem nincs jobb befektetés.

 

SzS

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma