2018.09.13

Prostituáltakat kért fel modellnek Szűz Mária megfestéséhez, Szent Mátét analfabétaként ábrázolta, a keresztény ige ikonikus hirdetőit pedig szegényekként, koszos lábakkal jelenítette meg. Egyszerre vívta ki az egyház elismerését és haragját, bűnlajstromáról pedig az utcai verekedések és a gyilkosságok sem hiányoznak. A művészet templomai című filmsorozat legújabb része az őrült olasz festőóriást, Caravaggiót mutatja be.

40752518_2383284928564818_3007024861559128064_n
Fotó: A művészet templomai Facebook-oldala


Raffaello, Leonardo, Michelangelo. A három név ismerősen csenghet a Tininindzsa teknősök című képregény-sorozat, de leginkább a 15–16. századi olasz művészettörténet kedvelői számára. Caravaggióról sajnos nem neveztek el (még!) képregényhőst, ettől függetlenül az 1590-es és 1610-es években alkotó festőművész élete és munkássága vitathatatlanul érdemes a megfilmesítésre. A művészet templomai című ismeretterjesztő filmsorozat készítői idén az olasz mester nehéz természetét és zseniális festészetét álmodták vászonra a Caravaggio: Vérről és lélekről hangzatos címet viselő filmben, amelyet szeptember 20-tól láthat a közönség.


Miért kihagyhatatlan a film? Mert egy újabb arcot, egy újabb emberi természetet, egy újabb életutat és számtalan – valóban – izgalmas festményt, rejtett részletet és háttértörténetet ismerhetünk meg a múltból. Ráadásul mindezt nem is kifejezetten dokumentumfilm formájában, száraz szakzsargonokkal teletűzdelve unatkozzuk át. A Caravaggio: Vérről és lélekről című film elődjeihez hasonlóan inkább az ismeretterjesztő filmek kategóriájába tartozik, és játékfilmes elemekkel egészíti ki a szakértők által elmondottakat. Így valóban élvezetes és látványos filmélményt kapunk a művészettörténet témaköréből. Egy filmet, amely egyszerre tanít és szórakoztat, kikapcsol és elgondolkodtat, miközben rengeteg új és valós információval gazdagítja tudásunkat, szélesíti látókörünket, és általa röpke 90 percre belecsöppenhetünk a Michelangelo Merisi da Caravaggio néven született olasz festőóriás elméjébe és világába.


800px-Caravaggio_Judith_Beheading_Holofernes
Caravaggio: Judit lefejezi Holofernészt


Némi művészettörténeti ismerettel a hátam mögött ültem be a filmre. Tudtam, hogy a 17. század hajnalán Itáliában a reneszánsz egyre inkább a barokkba fordult át, de még mielőtt ezt megtörtént volna, összekötő elemként teret hódított a manierizmus, illetve a naturalizmus. Tudtam, hogy Caravaggio mindkettőhöz tartozott. A manierizmus hatása érződik még olykor alakjainak természetellenes, „modoros” beállításán, ugyanakkor inkább a naturalizmus dominál festményein, hiszen a festő elsődleges célja a valóság bemutatása volt a meghökkentően realisztikus kompozíciókkal, arckifejezésekkel és alakábrázolással. Tudtam azt is, hogy Caravaggio az utcáról szedte össze modelljeit, és azt is, hogy bár festői tehetségével a kezdeti nyomorból kilábalva sikert sikerre halmozott, bizonyos megoldásai – így a szentek túlságosan emberi, olykor koszos lábbal való ábrázolása – ellenszenvet váltottak ki számos megrendelőjéből. Tudtam, hogy nem egyszer vissza is utasították a már elkészült képét. Caravaggio ugyanis nyíltan fellázadt a korban, illetve a vallási tematikában régóta berögzült ábrázolásmódok ellen, erős személyisége ellentmondást nem tűrően vitte az új megoldások – és tragédiák – felé. Ugyanakkor a fény és árnyék kontrasztjára épülő, drámai hangulatú festészete szolgáltatta végül azt a talajt, amelyen a barokk kivirágozhatott.


Ezekkel az ismeretekkel ültem tehát be a Caravaggio: Vérről és lélekrőlre. A film alátámasztotta ugyan a fent leírtakat, de bőven ellátott új, különösen életrajzára vonatkozó ismeretekkel is. Mindezt anélkül, hogy akár egy percig is untatott volna. Szemet gyönyörködtető látványvilága nemcsak a technológia, hanem a filmes szakemberek dicsősége is, a friss tényeket is feltáró kutatómunkával, amellyel a művész életét és képeit mutatták be a film során, pedig még elevenebbé tették számomra az egykori festőzsenit.


A Caravaggio-film jövendőbeli nézői tehát már-már egy játékfilmre számíthatnak: a történet főhőse a 16. századi olasz festő, akinek életét kutatók, narrátorok és színészek mesélik el születésétől a haláláig. Életútjába belehelyezve festészetének remekműveiből szemezget a film, elmeséli az alkotások születésének körülményeit és bepillantást enged az adott mű részleteibe, titkaiba, az alkotó felfogásába is. Az 1594-ben készült Jövendőmondó című képén például észrevennéd magadtól, hogy a jósnő éppen lehúzza a gyűrűt a bágyadt arcú fiú kezéről…? Nos, mint kiderült, Caravaggio sem csupán festői ihlettől vezérelve rejtette el ezt az apró motívumot, hiszen jól ismerte ezt a világot, a korabeli Rómának ezt a kevésbé felszínre törő, de annál sötétebb arcát.


La_Diseuse_de_bonne_aventure_Caravaggio_Louvre_INV_55_02
Caravaggio: Jövendőmondó


A film legnagyobb újdonsága számomra az alkotó életének, természetének bemutatása volt, illetve azok kihatása a mára közismertté vált festményeire. Sokat és alaposan beszélnek Caravaggio nehéz természetéről, hogy hányszor hullott porba a neve, és nyerte el újra a közönség elismerését, hogy hányszor kényszerítették helyváltoztatásra vagy éppen fenyegették meg lefejezéssel tettei miatt. Így tehát, ahogy a film is rávilágít, nem csoda, hogy a fejvesztés témaköre, az alvilági arcok, a halál, a fény és a sötétség foglalkoztatták festményein is: a Medúza, a Judit és Holofernész, a Dávid Góliát fejével című képei mind ilyenek, utóbbin ráadásul Góliát arcát a sajátjáról is mintázta. A halált is kíméletlen valósággal jeleníti meg a Sírbatétel és a Mária halála című alkotásán. A film szerint ez utóbbi kapcsán Caravaggio egy vízbefulladt prostituált holttestét használta modellként Mária ábrázolásához – ezért is tűnik kicsit puffadtnak a Szűz teste. Mindezek után már a hangzatos alcím, vagyis a „Vér és lélek” nem is tűnik szenzációhajhásznak – bár tény és való, hogy a film egyes betétjelenetei sejtetnek ilyen jellegű szándékot.


Michelangelo_Caravaggio_069
Caravaggio: Mária halála


Roberto Longhi, a legelismertebb Caravaggio-szakértő véleménye szerint a művész munkásságát szigorúan csak az életrajzával párhuzamosan lehet értelmezni, mivel minden mesterművében személyes tapasztalatai tükröződnek – írják a Caravaggio-film fülszövegében. Ez abszolút így van. Egy festmény mindig egy kiragadott történet, amelyben az ábrázolt jelenet egyesül az alkotó életével, adott hangulatával. Az alkotó életútjának egy szelete, a kornak pedig egy adott pillanata, amely által néhányan valóban elnyerik a halhatatlanságot.



A művészet templomai című ismeretterjesztő filmsorozat 2012 óta mutatja be filmvásznon Itália művészetét és legjelesebb alkotóit. A sorozat eddigi részeiben 3D-ben ismerhettük meg a Vatikáni Múzeumot, Firenzét és az Uffizi Képtárat, a pápai bazilikákat, a Milánói Scalát, Hieronymus Bosch Gyönyörök kertje című festményét, Sandro Botticellitől a Dante pokla-illusztrációt, az orosz avantgárd alkotásait, valamint Leonardo da Vinci életét és munkásságát. A sorozat legutóbbi, kilencedik része a cinquecento egyik legkiemelkedőbb festőjének, Raffaello Sanziónak állít emléketerről az Utazz Raffaello Itáliájába! című cikkünkben írtunk.



Révy Orsolya

Festmények: wikipedia.org

apro_mesek_r
2019.01.21

Március 14-től kerül a magyar mozikba Szász Attila Apró mesék című, romantikus, történelmi thrillere, amely a második világháború utáni zűrzavaros Magyarországon játszódik. A főszerepeket Szabó Kimmel Tamás, Kerekes Vica és Molnár Levente alakítja.

A_vihar_kapujaban_HS_r

2019.01.21

A 12. századi Kiotóban a polgárháború elől menekülő házaspár gyilkosság áldozatává válik. Az áldozatok, a tanúk és az elkövetők a kihallgatásokon újra és újra elmesélik a történetet, de mindenki másként emlékezik... Müller Péter Akutagava elbeszélései és Kuroszava filmje nyomán írt, A vihar kapujában című bűnügyi drámáját január 18-án mutatták be a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban.

 

Tornyai15

2019.01.21

Kezdetben Munkácsy látta el Párizsban jó tanácsokkal a tehetséges festőművészt, Tornyai Jánost, de ő mégsem választotta a világhírt. Hazatért szülővárosába, Hódmezővásárhelyre, ahol megpróbálta felpezsdíteni a kulturális életet, és mentette egy eltűnő világ emlékeit. A jó humorú, öniróniától sem ódzkodó Tornyai kiterjedt levelezést is folytatott, üzeneteit gyakran „ecsetölő polgár", Jankó de Nagyravitte" néven írta alá. Születésének 150. évfordulóján népművészeti gyűjteményéből rendeztek kiállítást a nevét viselő vásárhelyi múzeumban Tornyai, a gyűjtő címmel. Terendi Viktória néprajzkutatóval, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

A Megszállottak kapta a legjobb filmnek járó fődíjat az indiai kolkatai nemzetközi filmfesztiválon (Calcutta International Kult Film Festival). Az alkotás tavaly októberben a világfesztivál előválogatóján már megkapta a legjobb film díját, a január 16-17-én rendezett gálán Kolkatában egy angol és egy japán film társaságában indult a fődíjért, az Arany Róka szoborért, amelyet megnyert. A négy hónapig tartó versengésen 86 ország filmjei vettek részt különböző kategóriákban. A Megszállottak a reformáció emlékéve alkalmából készült 2018-ban, a hitújító Kálvin és a később katolikus szent, Loyolai Ignác szenvedélyes találkozásáról szól. A két főszereplő Szabó Máté és Lux Ádám, az operatőr Kovács Claudia volt. A film az elmúlt hónapokban több nemzetközi fesztiválon bizonyult a legjobbnak, köztük Monacóban, Zürichben és Argentínában.

A Színházi Kritikusok Céhe első alkalommal az 1979/1980-as évad végén adta át a Színikritikusok díját. A 40. évforduló kapcsán induló beszélgetéssorozatban meghívott kritikusokkal és díjazott alkotókkal járják körül, mit jelentett a díj egykor, mit ma. A havi rendszerességgel jelentkező beszélgetéssorozat állandó helyszíne a Három Holló. Az első beszélgetésre 2019. január 29-én 17 órai kezdettel kerül sor.

Több mint 30 koncert várja az érdeklődőket február 9-én a kórusok téli éjszakáján a MagNet Közösségi Házban Budapesten. A közönség belehallgathat hazai, nemzetközi, gyermek és felnőtt kamarakórusok műsorába, fellép többek között az Amagnus Énekegyüttes, a Contrapunto kamarakórus, a Dalinda, a Voice drops, a kecskeméti Kodály Nemzetközi Kamarakórus, a Pax et Bonum Kamarakórus és a Csicsergők gyermekkar.

A vezetőváltásra azért került sor, mert a világ legrégebbi, több mint fél évezrede alapított énekkara pénzügyi botrányba keveredett. A vizsgálat még folyik. A férfikórust mostantól Ferenc pápa ceremóniamestere, Guido Marini vezeti, a pénzügyeiért Guido Pozzo, a Sixtus-kápolna pénzügyi szuperintendánsa felel. A Sixtus-kápolna énekegyüttest 1471-ben alapították, de gyökerei Nagy Gergely pápa idejére (590-604) nyúlnak vissza. A kórus énekel a pápai miséken, emellett koncertezik szerte a világban.

Január 22-én Szentendre Fő terén ismét megrendezik a Himnusz-flashmobot. Budakeszin Pápai Erika színművész önálló estjével lép fel, Szigethalmon Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert zenés pódiumestje várja a Városi Szabadidőközpontban az érdeklődőket. Szombaton Isaszegen hagyományőrző néptáncbemutatót tartanak, Szigethalon Jótékonysági Városi Bált, Vácon folkpartit és táncházat. Lesz bál Vecsésen és Budakalászon is, ahol a XXII. Svábbállal kezdődik a báli szezon.

Nemzetközi egyetemi művészeti fesztivált rendez a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) január 31. és február 3. között; a harmadik alkalommal megvalósuló FACT-en (Festival Arts Cinema Theatre) négy külföldi és két magyarországi egyetem hallgatói mutatkoznak be 12 produkcióval.

fact

Ünnepi esten emlékeznek a magyar kultúra napjára január 22-én a Kölcsey Központ Nagytermében. Az eseményen egyebek mellett átadják a Debrecen Kultúrájáért Díjat, és ünnepi műsort ad a Kodály Filharmónia Debrecen.

Egész éves programsorozattal emlékezik 1989-re idén a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), ahol jelentősen bővül a Seuso-kincset bemutató kiálltás, és többek között az antik Perzsiát és a 19. századi kaliforniai aranyláz magyar szereplőit vizsgáló tárlatok is várhatók.

A magyar kultúra napja alkalmából Madách Imréről és Nyírő Józsefről is megemlékeznek Nógrád megyében, a programok sorában lesz színházi előadás, jubileumi fotókiállítás és versmondó verseny.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma