2018.09.13

Prostituáltakat kért fel modellnek Szűz Mária megfestéséhez, Szent Mátét analfabétaként ábrázolta, a keresztény ige ikonikus hirdetőit pedig szegényekként, koszos lábakkal jelenítette meg. Egyszerre vívta ki az egyház elismerését és haragját, bűnlajstromáról pedig az utcai verekedések és a gyilkosságok sem hiányoznak. A művészet templomai című filmsorozat legújabb része az őrült olasz festőóriást, Caravaggiót mutatja be.

40752518_2383284928564818_3007024861559128064_n
Fotó: A művészet templomai Facebook-oldala


Raffaello, Leonardo, Michelangelo. A három név ismerősen csenghet a Tininindzsa teknősök című képregény-sorozat, de leginkább a 15–16. századi olasz művészettörténet kedvelői számára. Caravaggióról sajnos nem neveztek el (még!) képregényhőst, ettől függetlenül az 1590-es és 1610-es években alkotó festőművész élete és munkássága vitathatatlanul érdemes a megfilmesítésre. A művészet templomai című ismeretterjesztő filmsorozat készítői idén az olasz mester nehéz természetét és zseniális festészetét álmodták vászonra a Caravaggio: Vérről és lélekről hangzatos címet viselő filmben, amelyet szeptember 20-tól láthat a közönség.


Miért kihagyhatatlan a film? Mert egy újabb arcot, egy újabb emberi természetet, egy újabb életutat és számtalan – valóban – izgalmas festményt, rejtett részletet és háttértörténetet ismerhetünk meg a múltból. Ráadásul mindezt nem is kifejezetten dokumentumfilm formájában, száraz szakzsargonokkal teletűzdelve unatkozzuk át. A Caravaggio: Vérről és lélekről című film elődjeihez hasonlóan inkább az ismeretterjesztő filmek kategóriájába tartozik, és játékfilmes elemekkel egészíti ki a szakértők által elmondottakat. Így valóban élvezetes és látványos filmélményt kapunk a művészettörténet témaköréből. Egy filmet, amely egyszerre tanít és szórakoztat, kikapcsol és elgondolkodtat, miközben rengeteg új és valós információval gazdagítja tudásunkat, szélesíti látókörünket, és általa röpke 90 percre belecsöppenhetünk a Michelangelo Merisi da Caravaggio néven született olasz festőóriás elméjébe és világába.


800px-Caravaggio_Judith_Beheading_Holofernes
Caravaggio: Judit lefejezi Holofernészt


Némi művészettörténeti ismerettel a hátam mögött ültem be a filmre. Tudtam, hogy a 17. század hajnalán Itáliában a reneszánsz egyre inkább a barokkba fordult át, de még mielőtt ezt megtörtént volna, összekötő elemként teret hódított a manierizmus, illetve a naturalizmus. Tudtam, hogy Caravaggio mindkettőhöz tartozott. A manierizmus hatása érződik még olykor alakjainak természetellenes, „modoros” beállításán, ugyanakkor inkább a naturalizmus dominál festményein, hiszen a festő elsődleges célja a valóság bemutatása volt a meghökkentően realisztikus kompozíciókkal, arckifejezésekkel és alakábrázolással. Tudtam azt is, hogy Caravaggio az utcáról szedte össze modelljeit, és azt is, hogy bár festői tehetségével a kezdeti nyomorból kilábalva sikert sikerre halmozott, bizonyos megoldásai – így a szentek túlságosan emberi, olykor koszos lábbal való ábrázolása – ellenszenvet váltottak ki számos megrendelőjéből. Tudtam, hogy nem egyszer vissza is utasították a már elkészült képét. Caravaggio ugyanis nyíltan fellázadt a korban, illetve a vallási tematikában régóta berögzült ábrázolásmódok ellen, erős személyisége ellentmondást nem tűrően vitte az új megoldások – és tragédiák – felé. Ugyanakkor a fény és árnyék kontrasztjára épülő, drámai hangulatú festészete szolgáltatta végül azt a talajt, amelyen a barokk kivirágozhatott.


Ezekkel az ismeretekkel ültem tehát be a Caravaggio: Vérről és lélekrőlre. A film alátámasztotta ugyan a fent leírtakat, de bőven ellátott új, különösen életrajzára vonatkozó ismeretekkel is. Mindezt anélkül, hogy akár egy percig is untatott volna. Szemet gyönyörködtető látványvilága nemcsak a technológia, hanem a filmes szakemberek dicsősége is, a friss tényeket is feltáró kutatómunkával, amellyel a művész életét és képeit mutatták be a film során, pedig még elevenebbé tették számomra az egykori festőzsenit.


A Caravaggio-film jövendőbeli nézői tehát már-már egy játékfilmre számíthatnak: a történet főhőse a 16. századi olasz festő, akinek életét kutatók, narrátorok és színészek mesélik el születésétől a haláláig. Életútjába belehelyezve festészetének remekműveiből szemezget a film, elmeséli az alkotások születésének körülményeit és bepillantást enged az adott mű részleteibe, titkaiba, az alkotó felfogásába is. Az 1594-ben készült Jövendőmondó című képén például észrevennéd magadtól, hogy a jósnő éppen lehúzza a gyűrűt a bágyadt arcú fiú kezéről…? Nos, mint kiderült, Caravaggio sem csupán festői ihlettől vezérelve rejtette el ezt az apró motívumot, hiszen jól ismerte ezt a világot, a korabeli Rómának ezt a kevésbé felszínre törő, de annál sötétebb arcát.


La_Diseuse_de_bonne_aventure_Caravaggio_Louvre_INV_55_02
Caravaggio: Jövendőmondó


A film legnagyobb újdonsága számomra az alkotó életének, természetének bemutatása volt, illetve azok kihatása a mára közismertté vált festményeire. Sokat és alaposan beszélnek Caravaggio nehéz természetéről, hogy hányszor hullott porba a neve, és nyerte el újra a közönség elismerését, hogy hányszor kényszerítették helyváltoztatásra vagy éppen fenyegették meg lefejezéssel tettei miatt. Így tehát, ahogy a film is rávilágít, nem csoda, hogy a fejvesztés témaköre, az alvilági arcok, a halál, a fény és a sötétség foglalkoztatták festményein is: a Medúza, a Judit és Holofernész, a Dávid Góliát fejével című képei mind ilyenek, utóbbin ráadásul Góliát arcát a sajátjáról is mintázta. A halált is kíméletlen valósággal jeleníti meg a Sírbatétel és a Mária halála című alkotásán. A film szerint ez utóbbi kapcsán Caravaggio egy vízbefulladt prostituált holttestét használta modellként Mária ábrázolásához – ezért is tűnik kicsit puffadtnak a Szűz teste. Mindezek után már a hangzatos alcím, vagyis a „Vér és lélek” nem is tűnik szenzációhajhásznak – bár tény és való, hogy a film egyes betétjelenetei sejtetnek ilyen jellegű szándékot.


Michelangelo_Caravaggio_069
Caravaggio: Mária halála


Roberto Longhi, a legelismertebb Caravaggio-szakértő véleménye szerint a művész munkásságát szigorúan csak az életrajzával párhuzamosan lehet értelmezni, mivel minden mesterművében személyes tapasztalatai tükröződnek – írják a Caravaggio-film fülszövegében. Ez abszolút így van. Egy festmény mindig egy kiragadott történet, amelyben az ábrázolt jelenet egyesül az alkotó életével, adott hangulatával. Az alkotó életútjának egy szelete, a kornak pedig egy adott pillanata, amely által néhányan valóban elnyerik a halhatatlanságot.



A művészet templomai című ismeretterjesztő filmsorozat 2012 óta mutatja be filmvásznon Itália művészetét és legjelesebb alkotóit. A sorozat eddigi részeiben 3D-ben ismerhettük meg a Vatikáni Múzeumot, Firenzét és az Uffizi Képtárat, a pápai bazilikákat, a Milánói Scalát, Hieronymus Bosch Gyönyörök kertje című festményét, Sandro Botticellitől a Dante pokla-illusztrációt, az orosz avantgárd alkotásait, valamint Leonardo da Vinci életét és munkásságát. A sorozat legutóbbi, kilencedik része a cinquecento egyik legkiemelkedőbb festőjének, Raffaello Sanziónak állít emléketerről az Utazz Raffaello Itáliájába! című cikkünkben írtunk.



Révy Orsolya

Festmények: wikipedia.org

b_vambery_ds_1

2018.11.15

Aki Dunaszerdahelyen, a Bartók Béla sétányon jár, mostantól bármikor leülhet Vámbéry Ármin mellé. A világhírű Kelet-kutató bár nem Dunaszerdahelyen született, mégis ezt a várost tartotta mindenkori otthonának, hiszen itt töltötte gyermekkori éveit. Vámbéry bronzszobra Mag Gyula szobrászművész alkotása.

Vadim_Gluzman18-1200x1135_masolata

2018.11.15

Vadim Gluzman a nemzetközi zenei élet jelentős koncerttermeinek és zenekarainak ünnepelt sztárja, egy 1690-es Stradivari mesterhegedűn, az úgynevezett Ex-Leopold Aueren játszik a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral november 18-án a Müpában. Az esten felcsendül Csajkovszkij D-dúr hegedűversenye, a hangverseny nyitószáma pedig Schubert Rosamunda-nyitánya lesz.

DSC_0352

2018.11.15

„A vers nem a kötelezően megtanult iskolai szöveg, amelyet elemezni kell, hanem a hétköznapi érzelmek profi megfogalmazása, amelyeket érezni lehet” – vallják a Kaleidoszkóp Nemzetközi VersFesztivál szervezői. A Váci Dunakanyar Színházban november 22. és 25. között zajló seregszemle versenyprogramjában idén kilenc ország legjobb előadói szerepelnek.

Fennállásának 65. évfordulóját ünnepli a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, az ebből az alkalomból szervezett, november 22. és 25. között zajló rendezvénysorozat díszvendége a budapesti Nemzeti Színház. A programban szerepel régi, legendás előadások vetítése, könyvbemutató és kiállításmegnyitó is, a Nemzeti Színház pedig a Körhinta című, Vidnyánszky Attila által rendezett előadásával jelentkezik. A Harag György Társulat egykori és jelenlegi művészei ünnepi gálaestet is bemutatnak Parászka Miklós rendezésében. A színház előcsarnokában nyílik meg a 65 év képekben című kiállítás, emellett bemutatják a 65 év krónikája című könyvet is. A közönség megtekintheti Tasnádi István Paravarieté című művének felolvasószínházi előadását, valamint a Burundanga, avagy a baszk, a maszk meg a cucc című előadást.

Ahmet Günestekin törökországi kortárs képzőművész mintegy harminc alkotását bemutató kiállítás nyílik november 15-én pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) három kiállítóhelyén. Kemal Orta, a Válasz és folytatás elnevezésű kiállítás kurátora Ahmet Günestekint sokoldalú művésznek nevezte, aki az op-art mellett a konceptuális művészetben alkot, filmeket, installációkat, olajfestményeket és kerámiákat is készít. Pécsre elsősorban azokat az op-art műveket hozták el, amelyekhez Victor Vasarely munkássága nagyon fontos kiindulópont volt – ismertette a kurátor. A JPM Múzeum Galériájában önálló kiállításként szerepel a gyűjtemény, a Vasarely Múzeumban és Zsolnay Múzeumban, az ottani műalkotásokkal együtt, azokra reflektálva mutatják be a törökországi művész alkotásait. A kiállítás 2019. február 1-jéig látogatható.

Csaknem negyvenezer dollárért (11,2 millió forintért) kelt el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein nővéréhez írt levele, amelyben a tudós már 1922-ben a Németországban terjedő antiszemitizmusról számol be. Einstein a zsidó származású Walter Rathenau német külügyminiszter meggyilkolását követően írta a levelet, miután elhagyta Berlint. A Nobel-díjas fizikus 1933-ban hagyta el Németországot, miután a nácik hatalomra kerültek. Az Egyesült Államokba emigrált, és lemondott német állampolgárságáról.

Mintegy ezer művet – közöttük Fjodor Dosztojevszkij orosz író egyik klasszikusát – tiltották be a kuvaiti hatóságok az Arab-öböl menti országban november 14-én kezdődött irodalmi fesztivál alkalmából. A tiltólistára került művek közül a 19. századi Oroszországban játszódó, A Karamazov testvérek (1880) című Dosztojevszkij-regény az erkölcsöt, a szabad akaratot és Isten létezését kérdőjelezi meg. Az elmúlt öt év alatt a tájékoztatási minisztérium több mint 4000 könyvet tiltott be. Közöttük volt Victor Hugo A párizsi Notre-Dame (1831) és Gabriel García Márquez Száz év magány (1967) című regénye. Szeptemberben az aktivisták két ízben is tiltakoztak a főváros utcáin a növekvő cenzúra ellen.

Idén ünnepli megalakulása 50. évfordulóját a Led Zeppelin. A rocktörténet egyik legnagyobb hatású, brit zenekara tiszteletére november 17-én a fővárosi Muzikumban a hazai színtér több kiválóságából álló tribute zenekar, a Lead Zeppelin játssza el a legendás számokat. Az 1968-ban alakult Led Zeppelin, amelyet sokan az első heavy metál zenekarnak tartanak, nyolc stúdióalbumot készített. Máig az egyetlen együttes, amelynek valamennyi lemeze felkerült az amerikai Billboard Top 10 listájára. A koncerten vendégként színpadra lép Póka Egon (basszusgitár), Vilmányi Gábor (ének) és Csík István (dob).

A bábjátszásnak nagy hagyománya van a magyar közösségi művelődési életben: a múlt század ’30-as éveiben az amatőr bábcsoportok száma az ezret is elérte. A mozgalom a 2000-es évektől hanyatlásnak indult. Népszerűsítése érdekében a Nemzeti Művelődési Intézet és az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ november 23-án Szolnokon országos bábmódszertani konferenciát és bábos szemlét szervez.

kasper-dolls-1583249_960_720

Irodalmi esteket, számos könyvbemutatót, gyermekprogramokat, színházi és bábelőadásokat kínál a ma nyíló, 24. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában november 18-ig tartó esemény Erdély legnagyobb magyar könyves szakmai rendezvénye, Románia egyik legnagyobb könyvvására.

Anton Lachky és Eryk Makohon vitték színre a Special Society és a Poly című táncelőadásokat, melyekkel a szegedi Szögi Csaba társulata, a Közép-Európa Táncszínház érkezik Szegedre. A két izgalmas, kortárs táncprodukció 2018. december 10-én látható a Kisszínházban. A legjobb hazai és határon túli, független színházi produkciókat bemutató THEALTER fesztivál szervezői az őszi és a téli időszakban is számos csemegével készültek.

Élő betlehemmel, koncertekkel, táncszínházi előadásokkal, gyerekprogramokkal és kézműves vásárral is készül az adventi időszakra december 2. és 23. között a Várkert Bazár. Az adventi vasárnapokon misztériumjáték keretében tárul fel a betlehemi istálló, ahol megelevenedik a bibliai történet a Szent Családdal, a pásztorokkal, a három királlyal és az élő állatokkal.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma