IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.11.30

Péntek este mutatják be a Candide című, új magyar rajzfilmsorozatot az Uránia Filmszínházban. Voltaire klasszikusának adaptációja eredetileg Kovásznai György festőművész, avantgárd animációs filmes utolsó, be nem fejezett munkája volt. A fiatal alkotók műve az ő munkássága előtt is tiszteleg.

Candide_kalandjai
Jelenet az elkészült filmből


Egy közös magyar–francia rajzfilm rendezése még Francois Mitterrand francia köztársasági elnök és Jack Lang kulturális miniszter 1981-es budapesti látogatása alkalmával merült fel, ezután kezdett a frankofón kultúráért rajongó festő és animációs művész Kovásznai György (1934-1983) a Candide első rajzainak elkészítésébe. Elképzeléseit írásban is megfogalmazta, ám korai halála miatt ennél tovább nem jutott. Kovásznai életművének utóbbi években támadt reneszánsza hozta felszínre újra a filmtervet.


kovasznai_04
Kovásznai rajza egy általa elképzelt Candide-jelenetről


A 2010-es, nagyszabású Kovásznai-tárlat kurátora, Kovásznai monográfusa, Iványi-Bitter Brigitta a Moholy Művészeti Egyetemen (MOME) oktatva találkozott egy tehetséges és kreatív hallgatókból álló csapattal, akikre rá merte bízni a folytatást. A csapat tagja volt Bera Nándor is, neki ajánlotta fel a Kovásznai által megálmodott Candide-rajzfilm megrendezését. Természetesen nem kérte, hogy Kovásznai figuráit egy az egyben vigyék tovább. Kortárs átdolgozás született, amelyben a karakterek megőrizték eredeti erkölcsi pozíciójukat, ám a helyzetek a mába helyeződtek át.


Candide1
Jelenet a Candide-ból


A tizennégy részesre tervezett alkotás első, bemutatkozó epizódja még 2013-ban valósult meg a Médiatanács támogatásával. A következő öt évben az MTVA megrendelésére fokozatosan készültek el a sorozat újabb, egyenként hétperces fejezetei. A munkálatok állásáról, az elkészült részekről eközben többször olvashattunk, láthattunk kiállítást is.

Az alkotó csapat tagjai MOMÉ-sok voltak.


Candide3


A látványtervező, és néhány rész után a rendező is Kreif Zsuzsanna lett, az ő látványvilága dominál a filmben. Bera Nándor, illetve Turai Balázs a forgatókönyv kidolgozásán dolgozott tovább, és az egyes részekben közreműködtek társrendezőként. A kreatív producer a már említett Kovásznai-kutató, Iványi- Bitter Brigitta volt. A szereplőknek olyan neves színészek kölcsönözték a hangjukat, mint Máté Gábor (Pangloss – az első két részben Kulka János hangján szólalt meg), Rajkai Zoltán (Candide) vagy Jordán Adél (Kunigunda). A zenét a francia Benjamin Efrati készítette, aki a rendező szerint „romantikus, barokkos-rokokós műveket készít 8 bitesen zajzenésítve, ami nagyon megy a Candide-hoz”.


Candide_2


Kisebb helyszíneken, szűk közönség előtt, illetve októberben a Primanima fesztiválon látható volt már a film, de díszbemutatóját pénteken, november 30-án az Anilogue animációs fesztivál keretében rendezik az Urániában, a stáb jelenlétében. A vetítés utáni after partit az Erzsébet hídnál lévő Három Hollóban tartják, ahol DJ-szettjével fellép a film francia zeneszerzője is.


Cs. L.

Fotók: Uránia Nemzeti Filmszínház

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma