2019.01.12

Rendhagyó kiállítás tanúja lehet, aki a Hagyományok Házában a Poklade – a mohácsi búsójárás megújuló hagyománya címmel nyílt tárlatra látogat: amellett, hogy Répásy Zsolt fotóművész Mohácson készült, a népszokást érzékenyen bemutató képei is láthatóak, a helyi álarckészítők munkáit és az 1990-ben Mohácson elhunyt festőművész, Kolbe Mihály grafikáit is megismerheti a látogató.

busoHH4

 

A busók látványos bevonulása után a kiállítást Verebélyi Kincső folklorista nyitotta meg, aki röviden felvázolta a busójárás történetét, és az évtizedek alatt a hagyományban végbement változásokat is kihangsúlyozta. Elmondta, hogy annak idején a busók kizárólag fiatal legények vagy fiatal házasok lehettek, s maga az ünnepi esemény egy mezőgazdasági rítussal vette kezdetét.


busoHH3


A busójárásról a tizennyolcadik század végén jelentek meg feljegyzések, és a népszokás eredete a hagyomány szerint oda vezethető vissza, hogy a busók űzték el a településről a törököket. Ez az elképzelés hosszú ideig, s talán még most is tartja magát, de valójában semmi történelmi alapja nincs, hiszen Mohács 1687-ben szabadult fel a török hódoltság alól, és a hagyománnyal összeforrt sokácok betelepülése jóval ezután történt. Verebélyi a népszokás többszöri eltűnéséről is beszélt, megemlítette, hogy Raffay Anna és Lestár János Busójáráskor című filmje ismét a figyelem középpontjába hozta a szokást.


busoHH1


A világ számos pontján megfordult Répásy Zsoltot maga a népszokás megjelenése foglalkoztatta, és bár gyerekkorában nézőként részt vett a busójáráson, az elmúlt időszakban merült bele komolyabban a témába. Arra a kérdésre, tapasztalt-e hasonlóságot a külföldön, akár Afrikában és a Mohácson készített képek között, Répásy elmondta, hogy amikor az ember egy számára teljesen új közösséget próbál megismerni, mindig kellő alázattal, óvatos türelemmel érdemes közelítenie felé, hiszen csak akkor lehet megérteni az adott etnikum szokásait, ha tiszteletben tartjuk és elfogadjuk azokat. „Ha valaki Magyarországon hallott is már a busójárásról, mindig egyfajta szemszögből láthatja az eseményt, anélkül, hogy módja nyílna betekintenie a hagyományba és az egész hátterében zajló munkálatokba. Engem a kezdetektől az érdekelt, hogy mélységeiben mutassam meg a busójárást, látképet szolgáltassak arról, mi zajlik a színfalak mögött. Én a csoportok működésével foglalkozom” -- hangsúlyozta Répásy, és azt is elárulta, évközben többször ellátogat Mohácsra a helyi mesterek és maszkkészítők munkáját dokumentálni, jobban megmutatni.


busoHH2


Répásy nem tart attól, valaha is kikopna a köztudatból a busójárás. Mint mondta, mindig rengeteg külföldivel találkozik Mohácson, akik általában nagy lelkesedéssel fogadják az attrakciót. „Míg 2014-ben ezer regisztrált busó volt, addig az idei évben 1500-an jelentkeztek. A helyiek egész évben ápolják a hagyományt, mindent megtesznek a szokás fennmaradásáért” – tette hozzá


A mohácsi busójárás 2009-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára, 2012 óta pedig a hungarikumok listáján szintén szerepel.

A kiállítás március 5-ig ingyenesen látogatható.

 

Ayhan Gökhan

Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma