GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.01.12

Rendhagyó kiállítás tanúja lehet, aki a Hagyományok Házában a Poklade – a mohácsi búsójárás megújuló hagyománya címmel nyílt tárlatra látogat: amellett, hogy Répásy Zsolt fotóművész Mohácson készült, a népszokást érzékenyen bemutató képei is láthatóak, a helyi álarckészítők munkáit és az 1990-ben Mohácson elhunyt festőművész, Kolbe Mihály grafikáit is megismerheti a látogató.

busoHH4

 

A busók látványos bevonulása után a kiállítást Verebélyi Kincső folklorista nyitotta meg, aki röviden felvázolta a busójárás történetét, és az évtizedek alatt a hagyományban végbement változásokat is kihangsúlyozta. Elmondta, hogy annak idején a busók kizárólag fiatal legények vagy fiatal házasok lehettek, s maga az ünnepi esemény egy mezőgazdasági rítussal vette kezdetét.


busoHH3


A busójárásról a tizennyolcadik század végén jelentek meg feljegyzések, és a népszokás eredete a hagyomány szerint oda vezethető vissza, hogy a busók űzték el a településről a törököket. Ez az elképzelés hosszú ideig, s talán még most is tartja magát, de valójában semmi történelmi alapja nincs, hiszen Mohács 1687-ben szabadult fel a török hódoltság alól, és a hagyománnyal összeforrt sokácok betelepülése jóval ezután történt. Verebélyi a népszokás többszöri eltűnéséről is beszélt, megemlítette, hogy Raffay Anna és Lestár János Busójáráskor című filmje ismét a figyelem középpontjába hozta a szokást.


busoHH1


A világ számos pontján megfordult Répásy Zsoltot maga a népszokás megjelenése foglalkoztatta, és bár gyerekkorában nézőként részt vett a busójáráson, az elmúlt időszakban merült bele komolyabban a témába. Arra a kérdésre, tapasztalt-e hasonlóságot a külföldön, akár Afrikában és a Mohácson készített képek között, Répásy elmondta, hogy amikor az ember egy számára teljesen új közösséget próbál megismerni, mindig kellő alázattal, óvatos türelemmel érdemes közelítenie felé, hiszen csak akkor lehet megérteni az adott etnikum szokásait, ha tiszteletben tartjuk és elfogadjuk azokat. „Ha valaki Magyarországon hallott is már a busójárásról, mindig egyfajta szemszögből láthatja az eseményt, anélkül, hogy módja nyílna betekintenie a hagyományba és az egész hátterében zajló munkálatokba. Engem a kezdetektől az érdekelt, hogy mélységeiben mutassam meg a busójárást, látképet szolgáltassak arról, mi zajlik a színfalak mögött. Én a csoportok működésével foglalkozom” -- hangsúlyozta Répásy, és azt is elárulta, évközben többször ellátogat Mohácsra a helyi mesterek és maszkkészítők munkáját dokumentálni, jobban megmutatni.


busoHH2


Répásy nem tart attól, valaha is kikopna a köztudatból a busójárás. Mint mondta, mindig rengeteg külföldivel találkozik Mohácson, akik általában nagy lelkesedéssel fogadják az attrakciót. „Míg 2014-ben ezer regisztrált busó volt, addig az idei évben 1500-an jelentkeztek. A helyiek egész évben ápolják a hagyományt, mindent megtesznek a szokás fennmaradásáért” – tette hozzá


A mohácsi busójárás 2009-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára, 2012 óta pedig a hungarikumok listáján szintén szerepel.

A kiállítás március 5-ig ingyenesen látogatható.

 

Ayhan Gökhan

Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

plakat003

Kapuk_kiallitas-megnyito

2019.03.23

Korábbi úszóolimpikon, Máté Hunor festőművész kiállítása nyílt meg Kapuk címmel a Hódmezővásárhelyi Művésztelepen március 22-én. A festményekből és bronzszobrokból álló tárlat alkotásai között megjelenik az átjárást szimbolizáló kapu tematikája, és visszaköszönnek a művész sportélményei is.

kolonits_klara_foto_eder_vera

2019.03.23

Áradó romantika, slágerszerű dallamok – Kolonits Klára operaénekes szerint ezek a Liszt-dalok legfőbb ismérvei. Liszt Ferenc több mint hetven dalt írt, átirataival zongoraművészként is részt vett a vokális darabok népszerűsítésében, ezek mégis háttérbe szorulnak az életműben. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon Kolonits Klára Zsoldos Bálint zongoraművésszel április 7-én a Budapest Music Centerben mutatja meg, miért figyelemreméltóak ezek az alkotások.

mtk_palya_1989._bp.
2019.03.22

Sokféle érzést hívhat elő belőlünk, ha 31 év távlatából újra elővesszük a rólunk készült fényképeket. Rengeteget változik ennyi idő alatt az arcunk, a mindennapok és a társadalom is, amelyben élünk. Ilyen különleges időutazásra általában akkor kerül sor, ha mások kérnek meg minket rá, vagy a körülményeink kényszerítenek egy költözés vagy rendrakás alkalmával a múltidézésre.

A Honismereti Szövetség 2007 óta rendszeresen megünnepeli a honismeret napját minden évben március 24-én. Az országos rendezvénynek idén a budapesti Duna Palota ad otthont. Az ünnepi konferencia témája a Honismeret és a Z generáció, az előadók a témához kapcsolódó munkafüzeteket, köteteket, illetve applikációkat mutatják be. A szervezet célja, hogy minél több olyan kiadvány szolgálja a köznevelést és a lokálpatriotizmus kialakítását a fiatalokban, amely az élményalapú pedagógia eszközeivel adja át a magyar hagyománykincset és a helyi értékeket.

Mintegy 143 ezer darab történelmi emléket tártak fel kínai régészek egy Szung-dinasztia korából, a 960 és 1279 közötti időből származó teherszállító hajó roncsai között. A 22,1 méter hosszú és 9,35 méter széles hajóroncsot 2007-ben találták meg a Dél-kínai-tengerben, majd a Kuangtung tartománybeli Jencsiang város Tengeri Selyemút Múzeumába vitték, ahol azóta is az eredeti állapotában, homokra fektetve, és tengervízbe merítve őrzik. A roncsok feltárása most ér az utolsó fázisához. Becslések szerint a roncsok között található relikviák száma a 160 ezret is meghaladhatja. Az eddig feltárt leletek között porcelánból, aranyból, ezüstből, rézből és vasból készült tárgyak, bambuszból és fából készült holmi, illetve növényi és állati maradványok vannak.

Kétévnyi felújítás után szombaton megnyílik a London Greenwich városrészében lévő, 17. századi Old Royal Naval College Festett Csarnoka, melynek falait és mennyezetét az angol művész, James Thornhill díszítette 1707 és 1726 között. Az angol haditengerészeti sikereket, uralkodókat és mitológiai alakokat ábrázoló festményeket megtisztították és restaurálták a 8,5 millió font (hárommilliárd forint) költségű projekt során.

A 250 ezredik látogatóját fogadta csütörtökön a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A szerencsés látogatót, Felnagy Krisztián matematika-történelem szakos tanárt a városvezető és az igazgató a látogatóközpontba szóló "örökbelépővel" lepte meg, amivel élete végéig térítésmentesen tekintheti meg a kastélyt. A polgármester szerint a vidéki múzeumok, kiállítóhelyek között rendkívül magasnak tekinthető a gyulai Almásy-kastély látogatószáma. Kiemelte: nemrégiben ünnepelték a látogatóközpont megnyitásának harmadik évfordulóját, a vendégek száma évről-évre nő.

David Lowery – The Old Man & The Gun című filmjének vetítésével nyílt meg csütörtökön este a 26. Febiofest nemzetközi filmfesztivál Prágában. Az eseményen összesen 156 filmet láthatnak az érdeklődők, a 18 tematikus szekcióban mintegy hatvan ország alkotóinak a filmjeit vetítik le. Magyarországot több film, köztük Pálfi György Az Úr hangja, Schwechtje Mihály Remélem, legközelebb sikerül meghalnod :), valamint Lengyel Balázs Lajkó – Cigány az űrben című alkotása képviseli. A versenyprogram győztese megkapja a Kristián-díjat, amellyel 15 ezer dolláros pénzjutalom is jár.

Ingyenesen látogatható programokkal: koncertekkel, mesejátékkal, vetélkedővel ünnepli szombaton a Bartók rádió névadója, Bartók Béla születésnapját. Lesz filmzene, bemutatkoznak fiatal és világjáró művészeik és jazzkoncertet is hallgathat a közönség.

Bartok_Radio_napja

Orosz és lengyel szerzők darabjaiból játszik Vida Mónika Ruth zongoraművész szombaton este a budai Marczibányi Téri Művelődési Központban.

Béres József (1920-2006) élettörténetét bemutató sorozatot tűz műsorra szombattól a Duna Televízió Cseppben az élet címmel. A szombat esténként 20 óra 30 perctől látható filmsorozat négy része mintegy tíz évet ölel fel a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig, a Béres Csepp megalkotójának drámai életszakaszára összpontosítva.

Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló eseménysorozatát, az Iparterv I. (1968) és az Iparterv II. (1969) kiállításokat. Az ötvenedik évforduló alkalmából a Ludwig Múzeum január végétől kiállítással és programsorozattal jelentkezett.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma