2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2016.02.17

Molière, a klasszikus francia színjátszás megteremtője 345 éve Párizsban, a Képzelt beteg egyik előadása közben esett össze holtan. Vígjátékaiban kortársai vétségeit és gyengeségeit figurázta ki, nevetségessé tette az identitását kereső polgárság viselkedését. Olyan nagyszerű alkotásokkal írta be magát a történelembe, mint például a Tartuffe vagy A fösvény című remekművek.

12714368_1126219884056195_1649677710_nJean-Baptiste Poquelin, írói és színpadi nevén Molière egy párizsi királyi kárpitos fiaként látta meg a napvilágot 1622. január 15-én. Amikor tizennyolc éves lett, apja ráhagyományozta a Tapissier du Roi (udvari kárpitos) címet és az ezzel járó hivatalt, ez gyakori találkozásokat tett lehetővé számára XIV. Lajos királlyal. Poquelin saját állítása szerint 1642-ben Orléans-ban jogi doktori címet szerzett, ezt azonban többen vitatják.


Szerelmével, Madeleine Béjart-ral és annak két testvérével 1643-ban L'Illustre Théâtre (Híres színház) néven megalapították első színtársulatukat, amely azonban 1645-ben csődbe ment. Poquelin ekkortól vette fel a Molière nevet egy kis dél-franciaországi faluról.


Molière 1658-ban érkezett Párizsba, és a Louvre (ekkor színházként működő) épületében játszotta Corneille darabját, A szerelmes doktor komédiát. Társulata elnyerte a Troupe de Monsieur címet (a „Monsieur” a király testvérét jelentette), és patrónusa segítségével egyesült az egyik ismert párizsi-olasz commedia dell’arte-társulattal. A Petit-Bourbonban mutatták be Molière első, óriási sikert arató darabját, a Kényeskedőket 1659. november 18-án.


Néhány évvel később, 1664-ben Versailles-ban színpadra vitték a Tartuffe-öt, amelyet óriási felháborodás követett. A hírre, hogy a király felfüggeszti a képmutató egyházfiról szóló darab előadásait, Molière 1665-ben megírta a sevillai csábító alakját, a Don Juan vagy a kőszobor lakomáját, ennek középpontjában egy ateista áll, aki vallásosnak mutatja magát, de Isten megbünteti őt. A király reakciója igen diplomatikus volt: mindkét előadást betiltotta, ugyanakkor biztosította a társulat és Molière közvetlen kincstári támogatását.


Annak ellenére, hogy a tragédiát tekintette magasabbrendűnek, Molière a vígjátékai és misztériumjátékai révén vált közismertté. A komédia műfajában íródott művei az improvizatív játékmódra épülő commedia dell’arte olasz hagyományát követték. Az ebben a műfajban is gyakran szereplő házassági bonyodalmakat, a megnemértés témáit és a fennálló társadalmi rend álságos voltát Molière gúnyoló, szatirikus hanggal ötvözte, és vígjátékainak nem egy esetben pesszimista végkicsengést adott.


Tartuffe1739EnglishEditionHalála után néhány évvel, 1677-ben királyi rendelet intézkedett Molière elárvult társulata és a Bourgogne-színház egyesítéséről. Ebből született meg a francia nemzeti színház, a Comédie-Francaise, amelyet „Molière házaként” is emlegetnek. Molière nemcsak író volt, hanem sokoldalú, minden irányban működő színházi ember, színész, rendező, színigazgató és szerző is, darabjait közvetlen szükségletre, maga az előadás miatt írta.


Az idő szorításában nem volt mindig lehetősége kidolgozni a végkifejletet, így a deus ex machina eszközeit alkalmazta, ettől darabjai még közvetlenebbek, még őszintébbek, még leleplezőbbek lettek. A fent említett olasz vígjátéki hagyományokon túl követte a latin, a francia, sőt a spanyol vígjátéki hagyományokat is; amiből csak merített, azt mind átlényegítette, egyéniségének pecsétjével hitelesítette. Műveinek előadásai ma is élményt jelentenek, darabjait ma is játsszák Európában, és természetesen a Comédie Francaise deszkáin ő a legnépszerűbb szerző.


A világhírű író 1673. február 17-én hunyt el Párizsban.

Kulcsszavak: TartuffeMolièreKépzelt beteg

SZFE_harmadeves_zenes_szinesz_szakos_hallgatoi_c_Ujhegyi_Eva

2016.12.04

MusicOnStage címmel mutatkozik be a Müpa új ismeretterjesztő sorozata, amely a Fesztivál Színházban avat be a zenés színpadi műfajok történetébe. A témát jól ismerő Erkel-díjas zeneszerző és operarendező, Selmeczi György december 6-tól kezdve négy előadáson át vezet be a törzsi rítusoktól az amerikai zenés színházig terjedő szellemtörténeti anyagba.

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

Roma, dzsessz, balkáni és klasszikus zenéket felvonultató fesztivált tartanak jövő ősszel a burgenlandi Kismartonban (Eisenstadt), az Esterházy-kastélyban. A Herbstgold elnevezésű program első napján, szeptember 6-án Nicolas Altstaedt vezényletével fellép az Osztrák-Magyar Haydn Filharmonikusok, amely a kismartoni Esterházy-kastély rezidens zenekara lesz az év végétől. A koncerten Beethoven, Sosztakovics és Haydn művei csendülnek fel.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma