tuzben_szuletett

2017. január 23.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.02.17

Molière, a klasszikus francia színjátszás megteremtője 345 éve Párizsban, a Képzelt beteg egyik előadása közben esett össze holtan. Vígjátékaiban kortársai vétségeit és gyengeségeit figurázta ki, nevetségessé tette az identitását kereső polgárság viselkedését. Olyan nagyszerű alkotásokkal írta be magát a történelembe, mint például a Tartuffe vagy A fösvény című remekművek.

12714368_1126219884056195_1649677710_nJean-Baptiste Poquelin, írói és színpadi nevén Molière egy párizsi királyi kárpitos fiaként látta meg a napvilágot 1622. január 15-én. Amikor tizennyolc éves lett, apja ráhagyományozta a Tapissier du Roi (udvari kárpitos) címet és az ezzel járó hivatalt, ez gyakori találkozásokat tett lehetővé számára XIV. Lajos királlyal. Poquelin saját állítása szerint 1642-ben Orléans-ban jogi doktori címet szerzett, ezt azonban többen vitatják.


Szerelmével, Madeleine Béjart-ral és annak két testvérével 1643-ban L'Illustre Théâtre (Híres színház) néven megalapították első színtársulatukat, amely azonban 1645-ben csődbe ment. Poquelin ekkortól vette fel a Molière nevet egy kis dél-franciaországi faluról.


Molière 1658-ban érkezett Párizsba, és a Louvre (ekkor színházként működő) épületében játszotta Corneille darabját, A szerelmes doktor komédiát. Társulata elnyerte a Troupe de Monsieur címet (a „Monsieur” a király testvérét jelentette), és patrónusa segítségével egyesült az egyik ismert párizsi-olasz commedia dell’arte-társulattal. A Petit-Bourbonban mutatták be Molière első, óriási sikert arató darabját, a Kényeskedőket 1659. november 18-án.


Néhány évvel később, 1664-ben Versailles-ban színpadra vitték a Tartuffe-öt, amelyet óriási felháborodás követett. A hírre, hogy a király felfüggeszti a képmutató egyházfiról szóló darab előadásait, Molière 1665-ben megírta a sevillai csábító alakját, a Don Juan vagy a kőszobor lakomáját, ennek középpontjában egy ateista áll, aki vallásosnak mutatja magát, de Isten megbünteti őt. A király reakciója igen diplomatikus volt: mindkét előadást betiltotta, ugyanakkor biztosította a társulat és Molière közvetlen kincstári támogatását.


Annak ellenére, hogy a tragédiát tekintette magasabbrendűnek, Molière a vígjátékai és misztériumjátékai révén vált közismertté. A komédia műfajában íródott művei az improvizatív játékmódra épülő commedia dell’arte olasz hagyományát követték. Az ebben a műfajban is gyakran szereplő házassági bonyodalmakat, a megnemértés témáit és a fennálló társadalmi rend álságos voltát Molière gúnyoló, szatirikus hanggal ötvözte, és vígjátékainak nem egy esetben pesszimista végkicsengést adott.


Tartuffe1739EnglishEditionHalála után néhány évvel, 1677-ben királyi rendelet intézkedett Molière elárvult társulata és a Bourgogne-színház egyesítéséről. Ebből született meg a francia nemzeti színház, a Comédie-Francaise, amelyet „Molière házaként” is emlegetnek. Molière nemcsak író volt, hanem sokoldalú, minden irányban működő színházi ember, színész, rendező, színigazgató és szerző is, darabjait közvetlen szükségletre, maga az előadás miatt írta.


Az idő szorításában nem volt mindig lehetősége kidolgozni a végkifejletet, így a deus ex machina eszközeit alkalmazta, ettől darabjai még közvetlenebbek, még őszintébbek, még leleplezőbbek lettek. A fent említett olasz vígjátéki hagyományokon túl követte a latin, a francia, sőt a spanyol vígjátéki hagyományokat is; amiből csak merített, azt mind átlényegítette, egyéniségének pecsétjével hitelesítette. Műveinek előadásai ma is élményt jelentenek, darabjait ma is játsszák Európában, és természetesen a Comédie Francaise deszkáin ő a legnépszerűbb szerző.


A világhírű író 1673. február 17-én hunyt el Párizsban.

Kulcsszavak: TartuffeMolièreKépzelt beteg

wetransfer-65791d

2017.01.23

Eredeti elképzeléseket, a tradíció és a modernség, a hagyomány és a korszerűség megjelenését láthatják mindazok, akik ellátogatnak a Tűzben született című kiállításra a MANK Galériába. A szentendrei tárlat válogatás a lendvai nemzetközi bronzöntő művésztelep gyűjteményéből, melyet február 12-ig tekinthetnek meg az érdeklődők.

20170120_111142_masolata

2017.01.23

Milyen lehetett Arany János kézírása? Mennyit alakítgatott egy-egy szövegrészen, mire azt elfogadhatónak találta? Mennyi idő alatt készülhet el egy olyan nagyszabású alkotás, mint a Toldi-trilógia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki január 20-án ellátogatott az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nyílt napjára.

20161130_Keresztes_plakat_webre4

2017.01.23

Rendhagyó tárlatvezetéssel zárult Keresztes Dóra és Orosz István grafikusművészek kiállítása január 22-én a Pesti Vigadó Galériájában. A finisszázs keretében maguk az alkotók vezették körbe az érdeklődőket az immár lezárult kiállítás tereiben és mondták el, miért volt fontos számukra ez a tárlat.

Idén is várja a középiskolás diákok pályamunkáit vers, próza és tanulmány kategóriában az Írók Alapítványa és az Írók Szakszervezete, valamint Sárvár Város Önkormányzata. A pályázaton legjobbnak ítélt alkotások szerzőit ebben az évben is vendégül látják a Rába-parti városban, egy közös irodalmi táborozáson.

Kucsov Borisz színdarabja nyerte meg a Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyt január 21-én este Újvidéken. A verseny díjnyertes alkotását Mezei Kinga, az Újvidéki Színház művésze rendezte. A mű a Csárdáskirálynő című operett elemeit alkalmazva egyfajta társadalomkritikát mutatott be.

Kolozsváron a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepség keretében adták át január 22-én este az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által alapított elismerést Márton Evelin író, Berszán Zsolt képzőművész és Csíky Boldizsár Tamás zongoraművész kapta.

Borsos Annamária zongoraművész-tanár és Kovács Zsuzsa színművész kapta idén a hódmezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. Az elismeréseket B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye és Almási István polgármester adták át a hódmezővásárhelyi születésű, kétszeres Kossuth-díjas színművész nevét viselő művelődési központban rendezett gálaműsoron január 22-én.

Átadták a díjazottaknak a Csemadok 2016-os elismeréseit – a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének – a magyar kultúra napja alkalmából tartott országos rendezvényén Galántán január 22-én. A felvidéki magyar közösségért a kultúra terén kifejtett, egész életen át tartó tevékenységért adományozott Csemadok életműdíjakat idén Böszörményi István helytörténész, Korintus László zenepedagógus, illetve Lázár Erzsébet, Lázár Ferenc, Miklós Ferenc és Pék Éva pedagógusok kapták.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma