NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2015.07.31
Bodor Máté

„Budapest építészetének legutóbbi félszázad óta lefolyt története elválaszthatatlanul egybeforrott Hauszmann Alajos nevével” - írta Komor Marcel 1914-ben Hauszmann Alajos 50 éves építői jubileuma alkalmából a Művészet című folyóiratban. A főváros arculatát meghatározó építmények, a budavári királyi palota és a New York-palota megálmodója 89 éve, ezen a napon hunyt el.

Bár szerinte nem volt olyan felismerhető stílusa, mint Ybl Miklósnak vagy Lechner Ödönnek, Elek Artúr mégis így emlékezik meg Hauszmann Alajosról a Nyugatban: „Históriai jelentőségűvé teszi azonban nevét, hogy Budapest városképének fontos részeit ő alakította ki.” A nekrológ az építész három legjelentősebb munkájának a budai királyi palotát, a New York-palotát és a Kúria épületét nevezi meg. A budai vár déli oldalának rekonstrukciójával eredetileg Ybl Miklóst bízták meg. Ybl a Várkertet és a Várbazárt el is készítette, de halála miatt a palotát már nem újíthatta fel. Ezzel a feladattal bízták meg Hauszmannt, aki a kupolával átrajzolta a vár és a főváros látképét.


hauszmann_alajosAz 1847. június 9-én született Hauszmann Alajos a magyar építészek második nemzedékéhez tartozik, kőművesinasból vált az ország egyik legjelentősebb építőjévé. Tanult, majd tanított az akkor még gyerekcipőben járó Műegyetemen, a berlini Bauacademie-t öt féléven át látogatta, az olasz reneszánsz építészettel Itáliában ismerkedett meg. Korai neoreneszánsz stílusú épületein még érezni a berlini hatást, de ezt hamar elhagyta az olasz tanulmányútnak köszönhetően.


Amikor Hauszmann elkezdte építészeti munkáját, egy új anyag jelent meg az építőiparban, a hengerelt vas, amelynek köszönhetően megszűntek a masszív falak, a hatalmas oszlopok, valamint a homlokzatok is átalakultak. Hauszmann első jelentősebb munkáján, a Tüköry-palotán még látszottak a korban megszokott építészeti klisék, de a vastag középfalat már vasoszlopokkal váltotta ki. Ez is bizonyítja, hogy jó érzékkel használta az újdonságokat.


A királyi palota mellett másik impozáns munkája a Teréz körúton álló New York-palota, amely Elek Artúr szerint „magassági arányaival Amerika felhőkaparóira emlékeztette a jámbor pestieket.” Komor Marcel úgy fogalmazott, Hauszmann a világvárossá lett Budapestnek emelte az épületet, a kávéházat pedig a kávéházak legsikerültebbének nevezte.


05varpalota
A budai vár 1891-1905-ben


A Néprajzi Múzeumnak otthont adó Igazságügyi Palota grandiózus építészeti megoldásai lenyűgözték Hauszmann kortársait. A Nyugat nekrológja az építész legharmonikusabb épületeként emlékezik meg a palotáról. Nem szabad szó nélkül elmenni Hauszmann más munkái mellett sem: az olasz reneszánszt idézi meg a Szent István Kórház, a Műegyetem központi épülete, a Pesti Főreáliskola és a Batthyány-palota. A német reneszánsz hatás látszik az Északkelti Vasúttársaság bérházán. Neogótikus stílusban alkotta meg a gyomaendrődi Jézus szíve-templomot és a nádasladányi Nádasdy-kastélyt. Továbbá rengeteg palotát, kórházat és iskolát épített Fiumétől Kolozsvárig.


new_york_palota
A New York-palota napjainkban


Komor Marcel méltató cikkében a tanár Hauszmannról is megemlékezik. A Műegyetemen diákjainak építészeti problémákat kellett megoldaniuk, s aki a legszebb munkát mutatta be, az jutalomban részesült. Tanítványaival barátságot kötött, nyugdíjas korában alapítványt hozott létre a frissen végzett építészek számára.


1924-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, de több építészeti társaságban és különböző tanácsokban is vállalt hivatalt. Munkásságát a Ferenc József-rend nagykeresztjével, Pro Literis et Artibus érdemjellel, a Vaskoronarend III. fokozatával és a belga Lipót-rend kitüntetésével ismerték el. Egy angol és egy német egyetemen is tiszteletbeli levelező tag volt, 1900-ban a párizsi világkiállítás Grand Prix-ját hozta haza.


Hauszmann Alajos 1926. július 31-én, 79 évesen hunyt el Velencén. Elek Artúr szerint „jóval különb művész volt, mint azok, akik utána következtek, és akik helyét ma elfoglalják.”


Forrás: wiki, mke.hu, epa.oszk.hu


Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

WPP_2019-9696

2019.09.19

A szenvedésről és kiszolgáltatottságról aligha mondana többet bármi a fotónál. Az embert érő szenvedést látni és láttatni kell, remélve, a befogadó eljut a megértésig, a szolidaritásig. Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amely csütörtöktől látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

A mindennapos éneklés elvével kapcsolatos kezdeményezéseket, tapasztalatokat összegzi ma a Magyar Állami Operaház által megszervezett O/A minikonferencia az Erkel Színházban. Azt is vizsgálják majd, hogy a most elkészült, bevezetés előtt álló nemzeti alaptanterv rendszerén belül létre tud-e jönni valamiféle összművészeti ismereteket oktató-elemző-népszerűsítő óratípus, s hogy annak milyen multimédiás és intézményi támogatása volna lehetséges. A konferencián előadást tart többek között Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy, Zsoldos Dávid zenetörténész, Kákay István, az Operaház képzési vezetője, Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti balett igazgatója, Hajzer Nikolett, az Operaház Gyermekkarának karnagya, Hoppál Péter, a Mindennapos Éneklés Bizottságának operatív vezetője szól, valamint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rofusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Festen, az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon. Rofusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci művének animációs festményfilm feldolgozása. A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas rajzfilmrendező legújabb munkájáról szólva korábban elmondta: a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. A keresztény filmek argentínai nemzetközi fesztiválján tavaly Pozsgai Zsolt Megszállottak című alkotása a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját kapta meg.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

Szeptember 19-én A nagy könyvlopás címmel nyílik kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely a magyar kultúrtörténet egy érdekes, s ez idáig feltáratlan fejezetét mutatja be. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években.

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

Pecs_okereszteny_temeto

Az Eiffel Bazár és Klubban (1132 Budapest, Katona József utca 13.) pénteken 18.30-kor zenés beszélgetésre várják az érdeklődőket. A vendég ezúttal Kollár-Klemencz László lesz.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma