IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.06.28

Budapest tíz kiváló filmforgatási helyszínét, köztük a Magyar Állami Operaházat, az Országházat és a Hősök terét bemutató riportot közölt a CNN Travel, megjegyezve, hogy a magyar főváros egyre gyakrabban jut meghatározó szerephez a különböző filmes produkciókban. A CNN felidézi, hogy a forgatások alatt a magyar főváros lett több hollywoodi sztárnak az otthona.

A listán szereplő helyszínek rövid bemutatása mellett a cikk néhány filmet is felsorol – leginkább a közelmúltból szemezgetve –, amelyeket az adott helyszínen, vagy annak közelében forgattak. A tízes mezőnyben szerepel a Danubius Hotel Gellért szálloda és a Szent Gellért Gyógyfürdő (Evita, Én, a kém), a Four Seasons Hotel Gresham Palace (A kém), a Bálna Budapest (Mentőexpedíció), az Andrássy út és az Oktogon (Evita, Bel Ami – A szépfiú), valamint a Szent István-bazilika (a környező utcákban forgatták többek között az Inferno című filmet). A lista tagja továbbá a Gozsdu-udvar (Vörös zsaru, Kémjátszma), a Magyar Állami Operaház (Vörös veréb, Szerelem és halál, München, Az operaház fantomja), az Országház és a Duna (A szállító 3., Atomszőke), a Hősök tere (Die Hard – Drágább, mint az életed), valamint a Szabadság tér (Szárnyas fejvadász 2049, A kém, Atomszőke).


budapest
Fotó: cnn.com

 

A CNN felidézi, hogy a forgatások alatt a magyar főváros lett több hollywoodi sztárnak, köztük Angelina Jolie-nak, Ryan Goslingnak, Harrison Fordnak és Jennifer Lawrence-nek is az otthona. Az olyan új produkciók pedig, mint a Colette, A kém, aki kidobott engem, a Terror és a Robin Hood, az utóbbi hónapokban még nagyobb neveket hoztak el Budapestre. A cikk szerint a Magyar Nemzeti Filmalap tevékenységének köszönhetően Magyarország az egyik legbefolyásosabb szereplőjévé vált az európai filmiparnak. Mint írják, a magyar filmipart az 1950-es és ’60-as évekig tartó klasszikus időszakban leginkább a kommunista korszakkal azonosították. Ez azonban a 2010-es évek elején megváltozott, amikor a magyar születésű producer, Andy Vajna filmügyi kormánybiztosként elindította Magyarországot a modern filmipar irányába.


Vorosvereb
Vörös veréb
Fotó: imdb.com

 

„Létrehoztunk egy vonzó adóvisszatérítési lehetőséget a produkciók számára” – idézi Vajnát a CNN Travel, utalva a minden Magyarországon forgatott produkciónak járó 25 százalékos adóvisszatérítésre. „Magyarország és Budapest fantasztikus forgatási helyszíneket és kiválóan felszerelt infrastruktúrát biztosít a filmes produkcióknak. Itt található például a kontinentális Európa legnagyobb medencéje, amelyet a Szárnyas Fejvadász 2049 forgatásán is felhasználtak” – jegyezte meg a filmügyi kormánybiztos. Hozzátette: „nem csupán arra fektetünk hangsúlyt, hogy magyar filmeket készítsünk és finanszírozzunk, hanem a Filmalap egy oktatási és gyakornoki programot is elindított a magyar filmipar további erősítése érdekében”. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon és Budapesten nem csupán nagy költségvetésű filmeket forgatnak, hanem az ország a saját filmiparát is építi, amire bizonyíték az Oscar és Golden Globe díjat nyert Saul fia, valamint az Arany Medve-díj győztes Testről és lélekről című alkotás is – jegyzi meg a CNN.

 

Forrás: MTI

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma