IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.11.06

Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Magyar Könyvtárosok Világtalálkozóját november 6-án és 7-én az Országházban, valamint az Országos Széchényi Könyvtárban. Az előadások az örökségápolás, a nemzetközi és a hazai digitális megoldások és fejlesztések, valamint a könyvtári szolgáltatások kérdéskörével foglalkoznak. Az idei találkozó mottója: „Európai kultúra – nemzeti örökség”.

Az Országgyűlési Könyvtár 150 éves történetét és jelenét mutatják be a szakemberek a nyolcadik Magyar Könyvtárosok Világtalálkozóján.


_D0A8405_Copy
Bellavics István, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési igazgatója


Egy könyvtárban a szellemet a szerzők, a lelket pedig a könyvtárosok adják. Az Országgyűlési Könyvtárba munkatársként bekerülni rang és dicsőség, ott dolgozni pedig komoly szellemi és emberi kihívás – hangsúlyozta Bellavics István, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési igazgatója köszöntő beszédében.


Hiller István, az Országgyűlés alelnöke felidézte, hogy az intézmény a Magyar Nemzeti Múzeum egy szobájából nőtt ki, majd több állomáson és több épületen keresztül a Steindl Imre tervezte Parlamentbe került, és 1902 óta itt található. Az Országgyűlési Könyvtár gyűjtőkörét és gyűjteményét, valamint nemzetközi kapcsolatait tekintve is az ország egyik csúcsintézménye – emelte ki.


_D0A8500_Copy
A rendezvényen átadták a Kövér László házelnök alapította Nagy Miklós-díjat


A konferencián Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár nevében köszöntőt mondott dr. Fülöp Péter, a Kultúráért Felelős Államtitkárság tanácsadója, aki elmondta: „a szemünk láttára zajló európai folyamatok között úgy gondolom, a könyvtárak számára is kiemelt feladat az európai kultúra és a nemzeti örökség egyidejű megtartása. A kulturális tárca most dolgozik nemzeti örökségünk megőrzésének bővítését célzó jogi szabályozás előkészítésén. A magyar vonatkozású webtartalmak archiválása érdekében előkészítjük a webarchiválásról szóló törvényt, fölzárkózva ezzel azon országok mellé, amelyek ezt a kérdést már rendezték. Emellett a kötelespéldány rendelet új szabályozásával is a kulturális értékeink megőrzését szeretnénk előmozdítani. A digitális tartalmak hosszú távú megőrzése mellett fontos kiemelnünk a könyvtári kölcsönzések számának igen jelentős évi 23 milliós adatát.”

 

Mint kiemelte: „a könyvtárosság az a szakma, amelyik már több mint húsz évvel ezelőtt nagyon közel került az új kor legdinamikusabban fejlődő szakterületéhez: az informatikához. A könyvtárak falain belül nagyon hamar megjelentek a számítógépek, és a könyvtárosok hamar megtalálták azokat a lehetőségeket, amelyekkel a munkájukat támogató, munkájuk hatékonyságát megsokszorozó, a könyvtárak falait képletesen lebontó eszközzé változtatták a számítógépet.

A felsőoktatásban a könyvtáros képzés volt az a terület, ahol már több mint húsz évvel ezelőtt informatikus-könyvtáros képesítést lehetett szerezni, és ezzel az egyik legrégibb foglalkozás véglegesen összefonódott az egyik legkorszerűbb szakterülettel, saját magát kényszerítve arra, hogy lépést tartson az informatika hihetetlenül dinamikus fejlődésével.”


_D0A8615_Copy
dr. Fülöp Péter, a Kultúráért Felelős Államtitkárság tanácsadója


A rendezvényen átadták a Kövér László házelnök alapította Nagy Miklós-díjat, amelyet első alkalommal Horváth József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főtitkára vehetett át.


A Magyar Könyvtárosok Világtalálkozójáról

A konferencia első napján az Országgyűlési Könyvtár megalapításának 150. évfordulóját ünneplik meg. A könyvtárat a törvényhozó munka támogatására a Képviselőház hozta létre 1868-ban. Nemzedékek sora használta már azt a gazdag társadalomtudományi gyűjteményt, amelyet az alapítástól kezdve elhivatott könyvtárosok gyarapítottak, gondoztak és szolgáltattak.

 

Az emlékülésen elhangzó előadások részben az Országgyűlési Könyvtár 150 éves történetével és jelenével, részben az európai kultúra – nemzeti örökség kérdéskörével foglalkoznak. Az elmúlt hét évben az Országgyűlés Hivatalának és a könyvtárnak egyik kiemelkedően fontos és sikeres projektje volt a „Könyvtár, ami összeköt” egy hónapos ösztöndíjprogram, melyen már több mint száz határon túli és anyaországi fiatal magyar könyvtáros vett részt.

 

A könyvtári intézményrendszer a kulturális örökség gyűjtője, őrzője és továbbadója, a magyar azonosságtudat támogatója. A határon túli könyvtárakkal és könyvtárosokkal való kapcsolattartás általánosan meghatározó anyaországi indítéka a közös szellemi örökség felelős kezelése. A világtalálkozó 2018-as megrendezését a nemzetpolitika részeként értelmezhető „Kulturális alapellátás” modell is indokolja, melynek határon túli kiterjesztése a közgyűjteményi intézményrendszer külhoni tevékenységének továbbfejlesztése révén is lehetséges.

_D0A8663_Copy

A programról

A konferencia további előadásain szó lesz többek között az örökség ápolásáról, arról, milyen szerepet játszik ebben a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, milyen lehetőségei vannak e téren a regensburgi Magyar Intézetnek, a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárnak, a kárpátaljai és a szlovákiai könyvtáraknak, majd az Országház, az Országgyűlési Könyvtár és az Országgyűlési Múzeum vezetett bemutatásán is részt lehet venni.


A november 7-ei előadásokon szó lesz egyebek mellett a nemzetközi és a hazai digitális megoldásokról és fejlesztésekről, a könyvtári szolgáltatásokról, illetve meg lehet tekinteni az Országos Széchényi Könyvtár digitális laborját és az ott látható Corvina-kiállítást is.

_D0A8379_Copy

A programról bővebben EZEN A LINKEN lehet tájékozódni.


Forrás: Kultúra.hu/MTI
Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

toldi_JM

2019.04.22

Mitől lehet érdekes ma Arany János kamaszkorú szereplője? Hányféle hőstípus sűrűsödik az ifjú Toldi Miklósban, válhat-e szimbólummá a magyarság számára? Ezekről is beszélt Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, író, illusztrátor, aki a Toldi rajzfilmsorozatban való feldolgozását rendezi a Kecskemétfilm Kft. felkérésére. A sorozat 2020 végére készülhet el.

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

Tandori utolsó verseiről, rajzairól, Lanczkor Gábor a Tiszatáj Könyvek sorozatában megjelent drámakötetéről, új kéziratáról beszélget Hász Róbert, Tóth Ákos és Orcsik Roland április 24-én 19 órakor a szegedi Tiszatáj Szalonban. A részvétel ingyenes.

Egy oroszlánnál hétszer nagyobb termetű, mintegy 22 millió éve élt ragadozó fosszíliáira bukkantak paleontológusok Kenyában. Az állat, mely a Földön valaha élt egyik legnagyobb húsevő emlős lehetett, nincs közeli rokonságban a nagymacskákkal, az emlősök osztályának egy kihalt neméhez, a hyaenodonhoz tartozik.

Nyolcvan művész alkotásait válogatták be a 40. szegedi Nyári Tárlatra, így a meghívott alkotók munkáival együtt száznál is több festmény, szobor és grafika fogadja május 24-től a látogatókat a Reök-palotában. A szabadbeadásos rendszerben rekordszámú, csaknem hétszáz alkotás érkezett, amelyek közül Aknay János festő- és szobrászművész, Nagy Gábor festőművész és Nátyi Róbert művészettörténész válogatta össze a kiállítás anyagát.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

Hat magyar filmet vetít a magyar film napja alkalmából a Csíki Mozi április 29-én és 30-án.

Utoelet

Grigorij Szokolov muzsikálása közben megáll az idő a félig lesötétített hangversenytermekben: játéka, a művek hamisíthatatlan, letisztult interpretációja, billentésének tökéletes technikája elvarázsolja a hallgatókat. Csoda ez, amelyről a magyar közönség minden évben megbizonyosodhat; idén április 29-én 19.30-kor a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.

Csütörtökön kezdődik a 28. Jókai napok rendezvénysorozat Balatonfüreden. A vasárnapig tartó programsorozatra irodalmi, gasztronómiai és színházi programokkal várják az érdeklődőket.

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma