2018.11.06

Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Magyar Könyvtárosok Világtalálkozóját november 6-án és 7-én az Országházban, valamint az Országos Széchényi Könyvtárban. Az előadások az örökségápolás, a nemzetközi és a hazai digitális megoldások és fejlesztések, valamint a könyvtári szolgáltatások kérdéskörével foglalkoznak. Az idei találkozó mottója: „Európai kultúra – nemzeti örökség”.

Az Országgyűlési Könyvtár 150 éves történetét és jelenét mutatják be a szakemberek a nyolcadik Magyar Könyvtárosok Világtalálkozóján.


_D0A8405_Copy
Bellavics István, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési igazgatója


Egy könyvtárban a szellemet a szerzők, a lelket pedig a könyvtárosok adják. Az Országgyűlési Könyvtárba munkatársként bekerülni rang és dicsőség, ott dolgozni pedig komoly szellemi és emberi kihívás – hangsúlyozta Bellavics István, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési igazgatója köszöntő beszédében.


Hiller István, az Országgyűlés alelnöke felidézte, hogy az intézmény a Magyar Nemzeti Múzeum egy szobájából nőtt ki, majd több állomáson és több épületen keresztül a Steindl Imre tervezte Parlamentbe került, és 1902 óta itt található. Az Országgyűlési Könyvtár gyűjtőkörét és gyűjteményét, valamint nemzetközi kapcsolatait tekintve is az ország egyik csúcsintézménye – emelte ki.


_D0A8500_Copy
A rendezvényen átadták a Kövér László házelnök alapította Nagy Miklós-díjat


A konferencián Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár nevében köszöntőt mondott dr. Fülöp Péter, a Kultúráért Felelős Államtitkárság tanácsadója, aki elmondta: „a szemünk láttára zajló európai folyamatok között úgy gondolom, a könyvtárak számára is kiemelt feladat az európai kultúra és a nemzeti örökség egyidejű megtartása. A kulturális tárca most dolgozik nemzeti örökségünk megőrzésének bővítését célzó jogi szabályozás előkészítésén. A magyar vonatkozású webtartalmak archiválása érdekében előkészítjük a webarchiválásról szóló törvényt, fölzárkózva ezzel azon országok mellé, amelyek ezt a kérdést már rendezték. Emellett a kötelespéldány rendelet új szabályozásával is a kulturális értékeink megőrzését szeretnénk előmozdítani. A digitális tartalmak hosszú távú megőrzése mellett fontos kiemelnünk a könyvtári kölcsönzések számának igen jelentős évi 23 milliós adatát.”

 

Mint kiemelte: „a könyvtárosság az a szakma, amelyik már több mint húsz évvel ezelőtt nagyon közel került az új kor legdinamikusabban fejlődő szakterületéhez: az informatikához. A könyvtárak falain belül nagyon hamar megjelentek a számítógépek, és a könyvtárosok hamar megtalálták azokat a lehetőségeket, amelyekkel a munkájukat támogató, munkájuk hatékonyságát megsokszorozó, a könyvtárak falait képletesen lebontó eszközzé változtatták a számítógépet.

A felsőoktatásban a könyvtáros képzés volt az a terület, ahol már több mint húsz évvel ezelőtt informatikus-könyvtáros képesítést lehetett szerezni, és ezzel az egyik legrégibb foglalkozás véglegesen összefonódott az egyik legkorszerűbb szakterülettel, saját magát kényszerítve arra, hogy lépést tartson az informatika hihetetlenül dinamikus fejlődésével.”


_D0A8615_Copy
dr. Fülöp Péter, a Kultúráért Felelős Államtitkárság tanácsadója


A rendezvényen átadták a Kövér László házelnök alapította Nagy Miklós-díjat, amelyet első alkalommal Horváth József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főtitkára vehetett át.


A Magyar Könyvtárosok Világtalálkozójáról

A konferencia első napján az Országgyűlési Könyvtár megalapításának 150. évfordulóját ünneplik meg. A könyvtárat a törvényhozó munka támogatására a Képviselőház hozta létre 1868-ban. Nemzedékek sora használta már azt a gazdag társadalomtudományi gyűjteményt, amelyet az alapítástól kezdve elhivatott könyvtárosok gyarapítottak, gondoztak és szolgáltattak.

 

Az emlékülésen elhangzó előadások részben az Országgyűlési Könyvtár 150 éves történetével és jelenével, részben az európai kultúra – nemzeti örökség kérdéskörével foglalkoznak. Az elmúlt hét évben az Országgyűlés Hivatalának és a könyvtárnak egyik kiemelkedően fontos és sikeres projektje volt a „Könyvtár, ami összeköt” egy hónapos ösztöndíjprogram, melyen már több mint száz határon túli és anyaországi fiatal magyar könyvtáros vett részt.

 

A könyvtári intézményrendszer a kulturális örökség gyűjtője, őrzője és továbbadója, a magyar azonosságtudat támogatója. A határon túli könyvtárakkal és könyvtárosokkal való kapcsolattartás általánosan meghatározó anyaországi indítéka a közös szellemi örökség felelős kezelése. A világtalálkozó 2018-as megrendezését a nemzetpolitika részeként értelmezhető „Kulturális alapellátás” modell is indokolja, melynek határon túli kiterjesztése a közgyűjteményi intézményrendszer külhoni tevékenységének továbbfejlesztése révén is lehetséges.

_D0A8663_Copy

A programról

A konferencia további előadásain szó lesz többek között az örökség ápolásáról, arról, milyen szerepet játszik ebben a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, milyen lehetőségei vannak e téren a regensburgi Magyar Intézetnek, a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárnak, a kárpátaljai és a szlovákiai könyvtáraknak, majd az Országház, az Országgyűlési Könyvtár és az Országgyűlési Múzeum vezetett bemutatásán is részt lehet venni.


A november 7-ei előadásokon szó lesz egyebek mellett a nemzetközi és a hazai digitális megoldásokról és fejlesztésekről, a könyvtári szolgáltatásokról, illetve meg lehet tekinteni az Országos Széchényi Könyvtár digitális laborját és az ott látható Corvina-kiállítást is.

_D0A8379_Copy

A programról bővebben EZEN A LINKEN lehet tájékozódni.


Forrás: Kultúra.hu/MTI
Fotó: Csákvári Zsigmond

2018_11_20_Galaesten_a_tancmuveszet_szine-java

2018.11.22

Kétnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 70. évfordulóját a Magyar Táncművészek Szövetsége, amelyen bemutatják a magyar hivatásos táncművészet sokszínűségét és nemzetközileg is elismert színvonalát. A felújított Budai Vigadóban, a Hagyományok Házában 2018. november 24-én tartott rendezvény védnöke Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára.

headerkep
2018.11.22

Jövőre lesz ötven éve, hogy a valamikori Ádám sörözőben Mikó István és Gryllus Dániel megalapította a Kaláka együttest. Most – egy évvel az évforduló előtt – ünnepi évadba kezdtek, amelyben régi zenésztársakkal, határon túli turnékkal és új lemezzel emlékeznek meg erről. INTERJÚ

5._kp_-_Berta_Zsolt_-_Szalon

2018.11.22

Berta Zsolt Márai Sándor-díjas író, dalszerző volt a vendége a Cseh Tamás Archívum 7. Alkotóművészeti Szalonjának november 16-án. A zenészként is ismert íróval Mirtse Zsuzsa, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) művészeti tanácsadója beszélgetett.

Keletről jön a legújabb rockszenzáció! a magyar könnyűzene külföldi jelenlétéről (1957–1989) címmel tartanak konferenciát 2018. november 28-án a Budapest Music Center könyvtárában. Az előadásokban hallhatunk a Kádár-kori magyar könnyűzene külföldi vonatkozásairól, de fény derül arra is, milyen mítoszok öveztek egyes zenekarokat. A konferencia záróeseményén Lévai Balázs Bokor Attilát (Color), Karácsony Jánost (Locomotiv GT) és Pásztor Lászlót (Neoton) kérdezi élményeikről és emlékeikről. A konferencián és beszélgetésen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni 2018. november 27-ig az rsvp@hangfoglalo.hu címen lehet.

Szent Gellért püspök egyedüli megmaradt művét mutatják be Temesváron fakszimile kiadásban, amelyet először jelentetnek meg ebben a formában. A Deliberatio Gerardi Moresauae ecclesiae episcopi supra hymnum trium puerorum (A marosi egyház püspökének, Gellértnek értekezése a három ifjú énekéről) című hittudományi kézirat a magyarországi latin nyelvű irodalom legrégibb maradványa Szent István király intelmei mellett. Az egykori püspök munkája befejezetlen, 1724-ben fedezték fel, majd először gróf Batthyány Ignác gyulafehérvári püspök adatta ki saját költségén, 1790-ben.

A művet a csanádi egyházmegye három jogutóda, a szeged-csanádi, a nagybecskereki és a temesvári egyházmegyék főpásztorai jelentették meg azzal a céllal, hogy az első vértanú püspök munkáját, személyiségét és korát közelebb hozzák a ma emberéhez. A kiadvány bemutatója november 27-én, a temesvári Adam Müller Guttenbrunn Házban lesz.

Egy ősi indián civilizációhoz tartozó, több mint 500 éves sírokat tártak fel Bolíviában a régészek, akik szerint a felfedezés bepillantást enged a terjeszkedő Inka Birodalom és a különböző törzsek kapcsolatába. A szakemberek egy föld alatti sírkamrában találtak rá a sírokra egy La Paztól mintegy 30 kilométerre délnyugatra lévő kőfejtőnél. Úgy vélik, hogy a sírok a pacajes indián törzs több mint száz tagjának maradványait őrzik. A csontok mellett több mint 30 sértetlen állapotban lévő edényt is találtak, amelyeket az inkák használtak annak idején a halotti szertartásaiknál, emellett több mint 150 bronztárgyat, köztük nyakláncot, karkötőt, női hajdíszt.

A pacajes indián törzset is magába foglaló Ajmara Királyság a 15. század közepéig virágzott a Bolíviai-magasföldön, amikor is az inkák leigázták.

Csernus Tibor Saint-Tropez, Jan Van Der Heyden Városlátkép, avagy Tér sétáló alakokkal, Giovanni Battista Pittoni Szent József halála, Rippl-Rónai József Medgyessy Ferenc Rippl-Rónai szobrával és Willem Adriaensz Key Férfiképmás című festménye kerülhet hamarosan közgyűjteménybe a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja révén. A jegybankközgyű jteményekbe, múzeumokba, a jogszabályok által meghatározott módon öt év – meghosszabbítható – időtartamra letétbe helyezi a program keretében megvásárolt műkincseket.

A Metró Galéria legújabb kiállításán, az M2-es, M3-as és M4-es metróvonalakon közlekedő szerelvényekben november 20-tól egy hónapon keresztül a Zbigniew Herbert lengyel költő verseiből választott idézeteket olvashatjuk magyar költők, műfordítók tolmácsolásában. A kiállítást a Herbert-év keretében, a lengyel függetlenség és államiság visszaszerzésének 100. évfordulója alkalmából rendezik meg. A szerelvényeken olvasható idézeteket illusztráló plakátok Krzysztof Ducki Magyarországon élő lengyel származású grafikusművész alkotásai, a versidézeteket pedig Csordás Gábor, Körner Gábor és Nagy László fordította.

Kufli-színházzal, Rutkai Bori-koncerttel, meseolvasással, játékokkal, társasozással és sok meglepetéssel vár az év utolsó Pagonyfesztiválja a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az egész napos programsorozat 2018. november 24-én, szombaton 10.00 órakor kezdődik.

2018_11_20_Evzaro_PagonyFeszt

Családi napot tartanak a Capa Központban november 24-én a Thirtythree fotókiállításhoz és a Május 1. Ruhagyár – Fortepan: Ez a divat! című kiállításhoz kapcsolódóan. A résztvevők a tárlaton látható munkák alapján megalkothatják saját műveiket, az Ez is divat! című workshop pedig a szabásminták és az origami világába vezet be. A foglalkozásokon a részvétel ingyenes.

Weegee neve a 30-as, 40-es években összefonódott New York mindennapjai, a nyomor és a bűnözés ábrázolásával. Milyen társadalmi összefüggések állnak fotói mögött? A Mai Manó Ház következő tárlatvezetésén a bűnözők világát jól ismerő Fliegauf Gergely kriminálpszichológus értelmezésében kerülhetünk közelebb Weegee alkotói világához.

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma