NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.11.27

Buda Ferenc Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze kapta az idei Ratkó József-díjat. A Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány által adományozott elismerést hétfőn adták át Nyíregyházán. A kitüntetés olyan, az ország keleti, de alkotásaikkal a provincializmus fölé emelkedő, európai értékeket teremtő alkotók jutalmazására jött létre, akik esztétikai teljesítménye és erkölcsi elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen.

A méltatás szerint a költő a nemzeti identitást 1956-tól máig fenntartó és alakító, a történelem folyamatait, a magyar vidék sorsát érzékenyen értelmező, s a magyarság költészeti hagyományait korszerűen magába építő lírai világ megalkotásáért" vehette át a Ratkó József szellemi és művészi teljesítménye emlékére 1993-ban alapított alapított díjat.

Ratko_Foto_nyiregyhaza.hu

Ratkó József

Fotó nyiregyhaza.hu


Buda Ferenc 1936. november 3-án született Debrecenben, egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv- és irodalom szakán végezte. Az 1956-os forradalom után írt versei közül három a hatóság kezébe került, emiatt egy év börtönre ítélték. A hatvanas években tagja volt a Hetek nevű költői csoportosulásnak, 1970-1986 között a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársa volt. 1986-tól a Forrás főmunkatársa, a Digitális Irodalmi Akadémia 2013-ban választotta tagjai közé.

Gazdag lírai költészetéért, a népköltészet és a modern líra hagyományait ötvöző formai megoldásaiért, műfordítói tevékenységéért 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2014-ben életműve elismeréseként a nemzet művésze lett. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Költészeti munkássága mellett jelentős műfordítói tevékenysége is: baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt, kazah fordításait, verseit a Kortárs, az Élet és Irodalom és az Új Írás közölte.


Buda_Ferenc_foto_MMA

Buda Ferenc

Fotó MMA


A kitüntetés annak a rendhagyó kezdeményezésnek a folytatása, amely 1983. novemberében született Ratkó József költő, Görömbei András irodalomtörténész, Nagy András László színházi rendező és Antall István rádiós újságíró kezdeményezésére. A díjjal járó 100.000 forintot, a König Róbert grafikusművész által metszett oklevelet és Kő Pál szobrászművész plakettjét eddig mások mellett Balázs József író (1993), Nagy Gáspár költő (1994), Aczél Géza költő (1995), Vári Fábián László költő, néprajzkutató (2007), Elek Tibor kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő (2008) és Antall István újságíró (2015) kapta.


A díjátadóról készült videó az alábbi linken tekintteő meg: https://www.mediaklikk.hu/cikk/2018/11/27/ratko-jozsef-dij/


Forrás: MTI/kultura.hu

Kulcsszavak: Buda FerencRatkó-díj

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

skanzen

2018.12.18

A legenda szerint először Luther Márton állított fát gyermekeinek 1535-ben. A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében szerepel először. Batári Zsuzsanna összeírta a karácsonyfa történetét évszámokban.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma