fejlec_okt.18

2018.05.31

Mit tudhatunk meg Jane Austen utolsó befejezett regényéből? Jár-e második esély annak, aki elsőre eljátssza a boldogságát? A választ megtudhatod cikkünkből! Jane Austen-könyvklubot indítottunk a Kultúra.hu oldalán. Sorozatunk következő, egyben utolsó részében az írónő Meggyőző érvek című könyve kapja a főszerepet. Tarts velünk és ismerd meg a szerzőt és regényeit!

A Jane Austen-könyvklub című filmben – melyet Karen Joy Fowler regénye alapján készítettek – öt nő és egy férfi találkozik, hogy megvitassák a regényeket. Cikksorozatomban hasonlóra vállalkozom: arra kérem az olvasókat, hogy tartsanak velem, és olvassuk együtt a szerző fantasztikus műveit! Elsőként az olvasók kedvencét, a Büszkeség és balítéletet vettük górcső alá, melyről ITT olvashatsz bővebben! A második cikkben az Értelem és érzelem került a középpontba, melyet ITT találsz meg! Sorozatunk harmadik részében az Emma című regény érdekességeit vettük számba, melyet ITT érsz el! A negyedik részt A klastrom titkának szántuk, melyet ITT olvashatsz el! Utolsó előtti cikkünkben (ITT találod) pedig A mansfieldi kastély ellentmondásait tártuk fel. Most pedig következzen Jane Austen utolsó befejezett műve!

 

48149


Családi tragédiák az írónő életében

Jane Austen 1815-ben betöltötte a negyvenedik életévét, majd alig egy évre rá kezdte egyre rosszabbul érezni magát. Csakhogy nem tudta pontosan, hogy mi baja lehet. A családban volt már egy hipochonder – az édesanyja –, akin sokat mosolyogtak, Jane tehát, aki felennyi idős volt csak, igyekezett tudomást sem venni betegségéről. Testvérei, anyja is így tettek, hiszen 1816-ban enélkül is épp elég tragédia sújtotta őket. Februárban egyik bátyjuk, Charles – aki tengerész volt – kalózokat üldözött, és hajótörést szenvedett a Földközi-tengeren. Haza kellett jönnie, szegény ember lett, és csak küszködéssel tudta eltartani a családját. Jane egy másik testvére, Henry pedig, aki nagy lábon élt Londonban, csődbe ment. Jane, aki nővérével, Cassandrával és anyjukkal lakott egy chawtoni falusi házban, próbált erőt gyűjteni, hiszen rengeteg feladat hárult rá.

 

Egész évben bátyjai gyerekeire felügyelt – tudjuk meg Claire Tomalin Jane Austen élete című életrajzában. Cikkemben az életrajzi elemek leírásakor én is rá, a leghíresebb angol irodalmi biográfusra és munkájára támaszkodom. Áprilisban Charles kislánya, Cass látogatott hozzájuk, akit elvittek az altoni vásárba. Májusban Jane másik testvére, Edward és legidősebb lánya töltöttek három hetet a falusi házban. Ezt követően azonban Jane és nővére, Cassandra elutaztak a cheltenhami gyógyfürdőbe. A fürdőváros akkoriban igen divatos volt tánctermeivel, hangversenyeivel, színházi előadásaival, könyvtáraival. Claire Tomalin azonban megjegyzi: Jane-t gyógyulni vitte ide nővére. Ha jobban is érezte magát a kúra alatt Jane, júliusban, hazatérve tovább betegeskedett. A családi vendégségek azonban így is folytatódtak, Jane pedig a fájdalmak és rokoni programok ellenére is írt rendületlenül, és július 18-án már befejezte a Meggyőző érveket.

 

Hogyan búcsúzott az élettől Jane?

Bár a kézirat végére odaírta, hogy finis, mégis folytatta a munkát. Nem volt elégedett a két záró fejezettel, ezért átírta őket. Amikor befejezte a regényt, félretette a kéziratot, és hat hónapig hozzá sem nyúlt. Nem tudni, a betegség mennyire hatalmasodott el lelkén, gondolatvilágán. Felmerült-e benne, hogy műve megjelenését már nem fogja megélni? Nem tudni. Az azonban biztos: harcolt a betegséggel. „Erősebb vagyok, mint fél évvel ezelőtt” – írta egy levélben 1817 januárjában. Igyekezett letagadni a betegséget, és hősiesen hajtogatta, hogy jobban van. Ezt bizonyítva új regénybe is belekezdett. Sajnos ezt a művet már nem tudta befejezni. Április közepén ágynak esett, a hónap végén pedig már megírta a végrendeletét. Az írónő július 18-án hunyt el hajnalban. Betegségét ma már nehéz megállapítani. Az életrajzíró szerint lehetséges, hogy valamilyen nyirokcsomó-duzzanattal járó rosszindulatú betegségben szenvedett.

 

578758
Tartózkodó érzelem (2007), a regény filmadaptációja
Fotó: port.hu


Claire Tomalin megjegyzi: vannak, akik azért szeretik a Meggyőző érveket, mert úgy érzik, Jane ebben búcsúzott az élettől. Ám ennek a nézetnek ellentmond következő regénye, amelyet már nem tudott befejezni. Ebben teljesen új témába fogott, és a nyelv is friss, amelyen megszólal. Sajnos azonban még azelőtt félbe kellett hagynia, hogy kiderült volna, milyen irányba szeretné folytatni, majd befejezni a cselekményt. A Meggyőző érveket azonban kézbe vehetjük. Bár a megjelenését már nem élte meg a szerző, kedvező kritika jelent meg a műről, amelyet öt hónappal a halála után adtak ki. A Meggyőző érvek címet is már Jane testvérei találták ki: Henry és Cassandra. A cím találó, hiszen éppen a barátok és családtagok meggyőző érveire hallgat a főhős, aki lemond boldogságáról.

 

Austen nem kapott második esélyt

„A Meggyőző érvek több szempontból is különleges könyv. Egyfelöl felfogható ajándéknak, amely magának Austennek szól, valamint Miss Sharpnak, Cassandrának, Martha Lloydnak, sőt még szegény Miss Benn emlékének is; mindazoknak a nőknek, akiknek az életben nem volt szerencséjük, és második tavaszra már nincs többé esélyük” – írja Claire Tomalin. A főhősnő Anne Elliot 27 éves és még nincs udvarlója. Ha ennyi idősen még nem volt valakinek párja Jane Austen korában, akkor már rásüthették: vénlány marad. Azt pedig az írónő korábbi regényeiből is tudjuk: vénlánynak lenni nem leányálom. Az Emma című művében például a legvicces karakter: a beszédes, közönséges Miss Bates is vénlány. Anne Elliot jobb helyzetben van, hiszen csinos, előkelő, jó modorú, apja pedig rangos, és ha anyagi gondokkal is küzd, szegénynek semmiképp sem mondható. Mégis már 27 évesen meg kell tapasztalnia a vénlányok sanyarú sorsát. Ő az, akinek véleményét sosem kérik ki a családban. Akinél még húga is fontosabb személyiség – hiszen férjnél van. Ő az, akit a rokonok egymáshoz küldözgetnek, és mindig ott kell lennie, ahol szükség van rá, hogy beteget ápoljon, gyermekre vigyázzon. Ő az, akinek az estélyen a tánc helyett az a szerep jut, hogy a fiataloknak talpalávalót játsszon a zongorán. Jane Austen érzékletesen, pontosan festi meg alakját és sorsát – melyben személyes tapasztalatokat is felhasználhatott. Ő maga, valamint nővére és egyik legjobb barátnője is vénlány maradt, bár életükből nem hiányzott a szerelem.

 

Jane Austen 1796 januárjában mesélt nővérének Tom Lefroyról, aki Írországból érkezett rokonlátogatóba, és éppen annyi idős volt (20 éves), mint Jane. A jóképű és okos férfi a téli összejöveteleken Jane táncpartnere lett, és a fiatalok hamar egymásba szerettek. Tom rokonai meg is ijedtek, hiszen a férfi családja is szegény volt, éppen Tomtól várták az előrelépést. A fiatalember nem tehette meg, hogy vagyontalan lányt vesz el. Gyorsan eltávolították Jane közeléből. Jane azonban még évekkel később is gondolt a férfira, Tom Lefroy pedig idős korában bevallotta: annak idején valóban szerelmes volt Austenbe.

 

pen-1035081_960_720
Fotó: pixabay


Az írónő szerelmi kapcsolata nem alakulhatott úgy, mint regényhőseié. Még is adódott rá alkalom, hogy férjhez menjen. Kapott egy házassági ajánlatot idősebb korában. Barátnőinek öccse megkérte a kezét. Jane Austen először igent mondott a férfinak. Feleségként egy nagy, előkelő háznak lett volna úrnője szülőföldjén, és élete végéig jólétben élhetett volna. Nem szorult volna rá, hogy testvérei és rokonai jóindulatától függjön lakhelye és megélhetése. Ez járhatott a fejében, amikor beleegyezett a házasságba, éjszaka azonban más gondolatok rohanhatták meg, hiszen reggelre meggondolta magát, és visszavonta az ígéretét. Jane Austen nem házasodott érdekből, ahogy hősnői sem. Csakhogy neki nem adatott második esély, második nagy szerelem. Lehet azonban az érzelmek hiánya mellett még egy oka annak, hogy a vénlány-lét mellett döntött. Méghozzá az, hogy feleségként talán nem írhatott volna. Látta sógorasszonyai és unokahúgai sorsát, akik minden évben gyermeket szültek és egy 8-10 gyermekes családról kellett gondoskodniuk. Emellett a regényekre – melyeket Jane a gyermekeinek nevezett – nem jutott volna ideje, de ereje sem. Jane nővérének, Cassandrának is egyetlen nagy szerelme volt: a jegyese, aki meghalt a háborúban. A fiatal nő hűséges maradt emlékéhez, és szintén vénlány maradt.

 

A szerelmet eldobni: hiba volt

A nővérekhez hasonlóan Anne Elliot életébe is bekopogtat a nagy szerelem. A regény hősnőjét azonban előkelő rokonai és pártfogoltjai lebeszélik a jegyességről. Az udvarló ugyanis nincstelen tengerész. Pályája során ugyan szerezhet vagyont, de meglehet, hogy tíz év után is szegényen tér vissza. Egy ilyen jegyesség mindkét félre csak fájdalmat róna – véli Anne legkedvesebb, idős szomszédnője, aki korán elhunyt édesanyja helyett második anyukájaként szereti a lányt. Anne pedig hallgat rá, és lemond a szerelemről és a jegyességről. Otthon marad, telnek az évek, és hiába jön újabb udvarló, a lány kiadja az útját. Senki sem érhet fel első nagy szerelméhez, akit szívből szeretett.

 

Amikor a cselekmény elindul, Anne már nyolc éve él együtt korábban elkövetett hibájával. Hiszen az évek múlásával rádöbben – a szerelmet eldobni, másra hallgatni hiba volt. A regényben az írónő így fogalmaz: „őt kora ifjúságában belekényszerítették a megfontoltságba, s akkor tanult bele a regényes érzelmességbe, mikor már idősebb lett – a természetellenes kezdet természetes következménye”. Hogy ez a gondolat milyen sokat jelenthetett Jane-nek és nővérének, mutatja, hogy Cassandra évekkel később saját könyvpéldányának margójára ezt írta: „Drága, drága Jane! Ez megérdemelné, hogy csupa aranybetűvel legyen írva!” – idézi a szavakat Claire Tomalin.

 

Jane_Austen_House_in_Chawton
Fotó: en.wikipedia.org


Anne azonban Jane-nel és Cassandrával szemben kap még egy esélyt az élettől. Évekkel később ugyanis visszatér szerelme, aki immár kapitány és nagy vagyon gazdája. De lehetséges-e a múlt félreértéseit rendezni? Anne sokat szenved, mire rájön a válaszra. Mi pedig minden érzését, gondolatát megismerjük.

 

Te lehetsz a főhős legfőbb bizalmasa

Jane Austen az előző regényében, az Emmában is úgy meséli el a történetét, hogy mi, olvasók mindig Emma érzésein, ítéletein és gondolatain átszűrve ismerjük meg a cselekményt. Emma szemszögéből látjuk a többi szereplőt és a helyszíneket. Ugyanígy haladunk végig a regényen Anne Elliottal is, mintha kézen fognánk őt. Anne azonban Emmához képest sokkal visszafogottabb, tapasztaltabb, szerényebb személyiség. A korábbi regényhősnőkhöz képest pedig nincs egyetlen igazi bizalmasa sem. Érző szívű testvér és barát híján mi, olvasók leszünk Anne kizárólagos bizalmasai.

 

Claire Tomalin megjegyzi: a regénynek új a hangvétele, és az a szemlélet is, amellyel Angliát ábrázolja. Olyan társadalmat mutat be, melyben a személyes érdemekkel, felelősségteljes munkával előrébb lehet jutni. A fölemelkedéshez elég az ész, erő, bátorság és ügyesség. A tengerészek pozitív bemutatása talán tiszteletadás Jane két bátyjának. A biográfus azonban azt is hozzáteszi: akadnak a könyvben elnagyolt, nyers, kidolgozatlan részek. Az Elliot család tagjai például inkább csak karikatúrák. Mégis megérinti a mű az olvasókat. Reginald Farrer 1917-ben például így szólt az alkotásról: „a leginkább szívet melengető és a legridegebb Jane Austen művei közül, a leglágyabb és a legkeményebb egyszerre.”

 

blur-1869579_960_720
Fotó: pixabay


Nemcsak a szerelemben, az élet minden területén előfordul velünk, hogy szeretnénk visszapörgetni az időt, mert rádöbbenünk: rosszul döntöttünk. Jó lenne, ha mindig kapnánk még egy esélyt. De az esély önmagában még kevés. Ahhoz, hogy másodszorra mindent helyre hozhassunk, a szerencsén kívül kell tapasztalat, kitartás, állhatatosság és őszinteség is. És még annyi minden. Vajon Anne Elliotnak sikerül-e megragadnia ezt a második esélyt? És mit kell tennie, hogy boldog legyen? Mit kell tennünk, ha helyre akarunk hozni egy tévedést, egy hibát, egy rossz döntést? Vegyük kezünkbe Jane Austen utolsó befejezett regényét, és keressük meg a válaszokat a kérdésekre!



Wéber Anikó


Forrás:

Jane Austen: Meggyőző érvek

Claire Tomalin: Jane Austen élete

_d0a8119__copy_kis

2018.10.16

Erdélyi tájegységgel bővül a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen); a fejlesztés alapkövét október 16-án tették le a múzeumban. A létrejövő új tájegységben 124 épület és mintegy 25-30 ezer műtárgy segítségével mutatják majd be Erdély, a Partium és Moldva hagyományos kultúráját, az ottani emberek életét a nemzetiségi, vallási sokszínűségtől kezdve az oktatáson át a néprajzi örökségig.

bl1_masolata

2018.10.16

Bíró Lajos a mai magyar köztéri szobrászat aktív és magas művészi színvonalon alkotó képviselője. Már pályája elején rátalált a számára hiteles művészi irányra, alkotásai pedig következetesen, egy adott gondolati, művészi paradigmán belül definiálhatók. Világlátásának meghatározó alapját a történelemhez, a művészettörténethez és a közösséghez való összetett viszonya képezi. A szobrászt mátészalkai műtermében látogattuk meg.

IM1

2018.10.16

A friss tartószerkezeti vizsgálatok alapján új engedélyezési terv készült az Iparművészeti Múzeum (IMM) épületének rekonstrukciójára. A Lechner Ödön tervezte szecessziós palota statikai problémái miatt szükségessé vált az épület átfogó felújítása – mondta el a projekt október 16-ai sajtótájékoztatóján Cselovszki Zoltán, az IMM főigazgatója.

Az emberi lélek áll a szentendrei MűvészetMalom új kiállításának középpontjában: a Rényi Katalin festő, grafikus munkáiból 21 gramm címmel rendezett tárlat október 13-án nyílt meg. Rényi Katalin munkáira jellemző, hogy összekapcsolódnak, installatív módon lehet bemutatni őket. A tárlaton látható művek felerősítik egymást, együtt érdemes szemlélni őket, a kiállítás maga is egy megformált egység, egyfajta műalkotás. A 2019. február 17-ig látható kiállításon szereplő művek tárgya minden esetben a lélek vagy a lélekhez kapcsolódó valamilyen transzcendens esemény, olykor misztérium.

Egy illegálisan az Egyesült Államokban élő iráni család mindennapjairól szóló vígjátéksorozaton dolgozik együtt az ABC Studios és Reese Witherspoon Oscar-díjas amerikai színésznő médiacége, a Hello Sunshine. A félórás epizódokból álló Americanized című széria Sara Saedi iráni származású forgatókönyvíró azonos című memoárjára épül – írja a Variety című filmes portál. A sorozat bepillantást nyújt egy közel-keleti háztartás mindennapjaiba, miközben felfedi azokat az egyetemes igazságokat, amelyek összekötnek minden „amerikai” családot.

A miskolci Bartók Plusz Operafesztivál A jövő kulcsa elnevezéssel operaíró verseny hirdetett, a beérkezett művek közül négy jutott tovább: a magyar, cseh, orosz és osztrák zeneszerzők operái a Liszt Ferenc Zeneakadémia Solti-termében december 14-én tartott nyilvános döntőben szállnak versenybe. Az operaíró versenyt azért hirdette meg a Bartók Plusz Operafesztivál, hogy olyan új közönségdarabok szülessenek, amelyekkel újra meg lehet nyerni a hallgatóságot az operának. A kortárs zeneszerzőket megszólító nemzetközi verseny iránti érdeklődés idén minden korábbinál nagyobb volt: az előválogató zsűrinek 6440 partitúraoldalt és mintegy 30 órányi zenei anyagot kellett feldolgoznia, majd meghoznia a döntést.

Melankólia, derű címmel nyílik meg Buhály József, a Szentendrei Régi Művésztelep festőművészének kiállítása október 18-án, csütörtökön, 17 órakor a Nyíregyházi Városi Galériában. A kiállítás megnyitóján köszöntőt mond Tardy-Molnár Anna, a művésztelepet is üzemeltető MANK Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza MJV alpolgármestere. A kiállítást Wehner Tibor művészettörténész, közreműködnek a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium zenetagozatának növendékei. A megnyitó ingyenes, a kiállítás december 15-ig tekinthető meg keddtől szombatig, 9 és 17 óra között.
Kamarakoncert-sorozat kezdődik A zene természete – Zenében a fényről címmel október 20-án a martonvásári Brunszvik-kastélyban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara előadásában. Első alkalommal a rézfúvós kvintett, november 3-án Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, Rönkös Ildikó és Karasszon Dénes csellóművészek adnak koncertet, december 15-én a fuvoláé lesz a főszerep. Az október 20-ai koncerten Johann Sebastian Bach, Telemann, Händel, Gershwin és Grieg művei szólalnak meg a Beethoven Múzeumban. A sorozat második részében Bach, Liszt, Bartók, Chopin zenéje várja a közönséget A zene természete – A zene tudománya című műsorban. Az adventi koncerten pedig különböző kamarazenei formációkban csendülnek fel karácsonyi muzsikák Bachtól Kodály Zoltánig, felidézve Csajkovszkij A diótörő című művét is.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma