hangf_spotify_banner_728x90

2018.05.15

Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész sokoldalú alkotó volt. Elsősorban népi témákkal foglalkozott, de maradandót alkotott a geometrikus absztrakció és az expresszionizmus területén is, stílusát pedig a törzsi művészetre emlékeztető motívumok tették egyedivé. A nemzet művésze életének 88. évében hunyt el. Búcsúztatóját május 15-én tartják a Fiumei úti sírkertben.

img_3880_600x449
Fotó: Kőmives András


Szervátiusz Tibor 1930-ban Kolozsváron született, 1977 óta élt és alkotott Budapesten. Első mestere, a szintén szobrász édesapja, Szervátiusz Jenő volt, akinek művészetéből átvette és továbbfejlesztette a népi fafaragást és a székely népművészet szobrászati elemeit. A művész a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere Vetró Artúr volt. Első önálló kiállítása 1953-ban volt Bukarestben. Az ’50-es években elsősorban népi témák foglalkoztatták: moldvai, gyimesi csángók, csíki székelyek ihlette modorban fából készítette szobrait, azonban a nyugati modern művészettel való találkozás indította új utakra. Vas- és bronzszobrokat is készített, ugyanakkor domináns anyaga a fa és a kő maradt; egyéni szobrászati formanyelvét elsősorban ezek körében alakította ki. Sokoldalú művészként több stílusban is alkotott az expresszionizmustól, a geometrikus absztrakción át, a törzsi művészetre emlékeztető szobrokig. Több szoborciklus, számos történelmi ihletésű szobor és jelentős köztéri alkotások kerültek ki műhelyéből. Művészi céljairól így vallott:


„Művészetet magyart, de egyetemesen emberit kell teremtenem. Úgy kell a szobrászatban alkalmaznom a század plasztikai törvényeit, hogy általuk ennek a népnek a nyelvén, ennek a népnek a múltját, történelmét, tragédiáit, katartikus élményeit fogalmazzam meg.”


Figurális szobrai erősen kötődnek a természeti-tapasztalati valósághoz, Közép-Európa történelméhez, az emberi humánumhoz. Harmóniaszobrai a népi művészetből kiinduló figurákat, népszokásokat örökítenek meg. Portréi összefoglalások, idolok, „lét-portrék”; szellemi kiválóságaink, történelmi elődeink arcát jelképpé formálják. Több szobrot is készített Petőfi Sándorról, Ady Endréről, Bartók Béláról és Szabó Dezsőről. Számos kiállítása volt Magyarországon és külföldön. Műveit többek között a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kolozsvári Művészeti Múzeum őrzi, illetve magángyűjtemények szerte a világon Európán kívül az USA-ban, Kanadában, Japánban és Ausztráliában is.


Download.aspx
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI


Jelentősebb köztéri szobrai között szerepel a Tiszta forrásból című alkotás, amely Kecskeméten, a Kodály Intézet előtt látható. A szobrot 2016-ban adta át többek között dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, aki az átadón e szavakkal méltatta a művészt: „Szervátiusz Tibor olyan nyelven alkot, amely a legmélyebb magyar tiszta forrásból táplálkozik, mégis ízig-vérig kortárs, friss és időszerű, csöppet sem poros, sohasem elavult”.


Szervátisz Tibort munkásságáért többek között a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével (1992), Kossuth-díjjal (2001) és Magyar Örökség-díjjal (2003) tüntették ki. A művészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Budapest Főváros Önkormányzata a családdal egyetértésben saját halottjának tekinti.


Az alkotó emlékére özvegye, Szervátiusz Klára ösztöndíjat alapított, amelyet a Szervátiusz Alapítvány minden évben egyszer ítél majd oda tehetséges, rászoruló pályakezdő képzőművészeknek. „Férjem iránt érzett nagy szeretet által vezérelve, a tőle kapott felelősséggel a nemzeti művészet ügye iránt, úgy határoztam, hogy a búcsúzás dátumával – 2018. május 15. – megalapítom a Szervátiusz Tibor Ösztöndíjat” – mondta el az ösztöndíj kapcsán az özvegy, majd kiemelte: mindezt abból a célból teszi, hogy „ne csak a művészete legyen halhatatlan Szervátiusz Tibornak, de igaz embersége és jósága is”.


Szervátiusz Tibort május 15-én, 15:00-kor a Fiumei úti sírkert művészparcellájában helyezik örök nyugalomra.

 


Kultúra.hu

Forrás: wikipedia.org, MTI

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

jatekfesztival_R

2019.05.24

Május utolsó hétvégéje a gyermekekről szól. Május 25-én és 26-án a fővárosban és országszerte változatos és izgalmas programokkal ünneplik a legkisebbeket. A budapesti és vidéki események közül válogattunk: lesznek színházi, szabadtéri, tűzoltós és BKV-buszos, valamint mesés programok is.

kovacs_zsofia__a_kiallitas_kuratora

2019.05.24

Kamarakiállításon mutatja be mától Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét a Szépművészeti Múzeum. A magyar kormány támogatásával megvásárolt remekmű a gyűjtemény elmúlt 100 évének legértékesebb szerzeménye.

varnegyed_kiallitas_2

2019.05.24

Ma, a régészet napján nyílik a budai Várnegyedben Az első bástya – Pop-up kiállítás egy erődítmény rejtett kincseiről két helyszínen című tárlat, amelyen bejárhatjuk a 2018-ban feltárt Erdélyi bástya falait és megnézhetjük az ásatás során előkerült leletanyagot.

A magyar vadászat meghatározó alakjának, gróf Széchenyi Zsigmondnak az emlékére természetfilmes díjat alapít a Takarék Csoport. Az elismerést minden évben a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál nemzetközi zsűrijének javaslatára annak a magyar alkotásnak ítéli majd oda, amely méltó módon mutatja be a vadászat, természetvédelem és a fenntartható környezeti gazdálkodás együttélését. A díjat jövőre adják át első alkalommal.

Max Brod mintegy ötezer dokumentumát, köztük Kafka írásait adták át a német hatóságok Izraelnek. Brod Kafka barátja, életrajzírója volt. Az író 1924-ben, 40 évesen hunyt el, halála előtt Brodra bízta kéziratait, állítólag azzal a kéréssel, hogy olvasatlanul égesse el mindet. Ő azonban megtartotta az írásokat, és a gyűjtemény nagy részét ki is adta. A kéziratok között volt A per, A kastély és az Amerika című regény is. A hagyaték az Izraeli Nemzeti Könyvtárba kerül.

A múzeumfejlesztési akcióterv szerint a következő három évben nagyjából ötven állami tulajdonban lévő és ötven nem állami tulajdonban lévő múzeummal bővül a város, ami azt jelenti, hogy minden 100 ezer lakosra fog jutni egy intézmény. A városvezetés minden szakhatóságot, közintézményt, szociális szervezetet és gyűjtőt bátorít arra, hogy vegyen részt a múzeumépítési projektben, amely nyitva áll a történelmüket, kultúrájukat és különlegességeiket bemutatni kívánó állami tulajdonú vállalkozások, egyetemek, valamint üzemek előtt egyaránt. Csengcsou, amelynek történelme több mint 10 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, bővelkedik a kulturális jelentőséggel bíró relikviákban.

Megnyílt Az ismeretlen Kertész Imre – Tanulóévek 1934-1955 című kiállítás a pápai Zsinagógában, amely nem csupán az életmű rejtett rétegeire irányítja a figyelmet, hanem eddig ismeretlen fotókkal és javarészt kiadatlan vallomásokkal kíséri végig e korai életperiódus állomásait. A június 23-ig nyitva tartó tárlat az író hajdani pápai látogatásának az emlékét is megidézi.

A csaknem 160 éve elsüllyedt, Clotilda nevű hajó volt az utolsó amely Afrikából szállított rabszolgákat Amerikába. Mivel az amerikai kongresszus 1807-ben betiltotta a rabszolgák behozatalát, a hajó titokban szállított, és 1860-ban szándékosan süllyesztették el, hogy eltüntessék a bizonyítékokat. Három évvel később Abraham Lincoln elnök aláírta az emancipációs kiáltványt, amely véget vetett a rabszolgaságnak az Egyesült Államokban.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

art_capital_2129

A Lukács Miklós cimbalomművész, Orbán György nagybőgős és Baló István dobos alkotta Cimbiózis trió A Cimbiózis világa címmel koncertet ad május 25-én 20.00-kor a Müpában.

A rendezvény első eseménye, a Muzsikál az erdő a Hírös Városban május 25. és 26. között várja az érdeklődőket Kecskeméten és Lakitelek-Tőserdőn.

Filmzenékre és Oscar-, Grammy- és Fonogram-díjnyertes dallamokra hangol Magyarország első show-kórusa: nagykoncertjüket május 25-én 18 órai kezdettel a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma