2018.04.16

„A boldogság keresése az, hogy az ember keresi a boldogságot… Végül is ez a boldogság” – vallotta Miloš Forman filmrendező, színész és forgatókönyvíró. A csehszlovák új hullám és az egyetemes filmtörténet egyik legkiemelkedőbb alakja április 13-án, 86 éves korában hunyt el. Cikkünkben rá emlékezünk és felelevenítjük, mi mindent köszönhetünk neki.

Ha csak a legfontosabbakat kívánjuk hangsúlyozni, azt kell mondanunk: Miloš Forman Oscar-díjas filmrendező volt és számos egyéb elismerés tulajdonosa, a csehszlovák új hullám meghatározó alakja, aki nemcsak Európát, hanem az egész világot és még Hollywoodot is meghódította. Ám ha részletesebben szeretnénk megragadni, milyen is volt ő, akkor úgy kell fogalmaznunk: Miloš Forman – aki olyan filmeket készített, mint a Tűz van, babám!, a Száll a kakukk fészkére, a Hair vagy az Amadeus – olyan rendező volt, aki színészként és forgatókönyvíróként is megállta a helyét, aki összetéveszthetetlenül egyéni látásmóddal alkotott és úgy volt képes filmre vinni a kisemberek drámáit, ahogy talán senki más. Nemcsak egy korszak kiemelkedő alkotója volt, hanem egy éveken és határokon könnyedén átlépő, bátor szónok, aki a hétköznapi emberek sorsán keresztül is képes volt láttatni a rendszer hibáit.


milos-forman
Fotó: cnn.com

 

Miloš Forman 1932-ben Jan Tomáš Forman néven született a Közép-Csehországban található Čáslavban. Igen fiatalon elárvult, mert a szüleit a cseh ellenállásban való részvételük miatt megölték az auschwitzi koncentrációs táborban. Ő és bátyja a rokonokhoz kerültek, így Miloš Forman Poděbrady város árvák számára létrehozott iskolájába járt, ahol olyan barátokra tett szert, mint Václav Havel cseh író, politikus, előbb csehszlovák, majd cseh köztársasági elnök és Ivan Passer filmrendező. Felsőfokú tanulmányait a prágai színművészeti főiskolán végezte, ahol forgatókönyvíró, dramaturg szakon végzett, majd a televízióban, illetve színházakban dolgozott. Első mozgóképei dokumentumfilmek voltak, melyekben a fiatalokra koncentrált, 1963-ban azonban elkészítette első nagyjátékfilmjét, a Fekete Pétert, mely egyenes úton vezette a csehszlovák új hullám tagjai – Jiří Menzel, Věra Chytilová, Jan Němec, Evald Schorm, Jaroslav Papoušek, Ivan Passer – közé.


feketepeter
Fekete Péter
Fotó: imdb.com

 

A csehszlovák új hullám alkotóit „a köznapi valóság korábban kevéssé mutatott rétegeinek bemutatása kapcsolja össze. Annak a kiáltó ellentétnek pontos és kritikus, sokszor humorral teli ábrázolása, mely a hazug, patetikus szocialista elvek, ideák és a cseh, illetve szlovák kisemberek mindennapjai közt feszült. A csehszlovák új hullám filmjei hitelesen, egyszerűen, a cinema vérité (olyan filmművészeti irányzat, melyben a kamera a valóság rögzítésének eszköze – a szerk.), a dokumentarista eszköztár, a vígjáték, olykor pedig a szürrealista vagy szimbolikus ábrázolás jellemzőinek felhasználásával mutatják be a »szocialista kispolgár« kisszerű világát, apák és fiúk lehetetlen, ügyetlen kapcsolatait, a közösségi élet kiürült rituáléit, ünnepeit. Azt a kommunikációs csődhelyzetet, mely a legtöbb szocialista ország kis- és nagyközösségeit akkoriban jellemezte.”

(A csehszlovák új hullámról ITT olvashattok részletesebben.)


tuzvan
Tűz van, babám!
Fotó: imdb.com

 

A cseh irodalomra, különösen Jaroslav Hašek és Bohumil Hrabal műveire jellemző groteszk látásmód, valamint az együttérző humor tetten érhető Miloš Forman három korai, ugyanakkor korszakalkotó filmjében, a Fekete Péter, az Egy szöszi szerelme és a Tűz van, babám! című alkotásokban. Már e filmek láttán is megállapíthatjuk: Miloš Forman „pontosan, árnyaltan, kritikusan, mégis megejtő humorral, melegséggel ábrázolta hőseit: kisvárosi kamaszokat, szövőgyári munkáslányokat, tűzoltókat”. Filmjeiben, melyek gyakran klasszikus vígjátéki helyzetekre épültek, helyet adott az amatőr szereplőknek, ő maga pedig kétségtelenül a csehszlovák új hullám egyik legjelesebb képviselője lett. Ám a nemzetközi hírnévre sem kellett sokat várnia: az 1965-ös Egy szöszi szerelmei, valamint az 1967-es Tűz van, babám! című filmjét is jelölték Oscar-díjra. Utóbbi alkotás azonban sajnos évekig dobozban állt, miután a csehszlovák kultúrpolitika betiltotta. Egy évvel a Tűz van, babám! elkészültét követően, 1968-ban, a szovjet, illetve a „baráti országok” hadseregeinek bevonulása után Forman elhagyta Csehszlovákiát: az Amerikai Egyesült Államokba emigrált.

 

A kezdeti nehézségek ellenére új hazájában is rendezni kezdett: 1971-ben elkészítette a fiatalok problémáival foglalkozó Elszakadás című vígjátékot, mely elnyerte a cannes-i filmfesztivál Nagydíját. Első nagy tengerentúli sikerét mégsem ezzel a filmmel, hanem Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című regényének filmadaptációjával aratta 1975-ben. Az alkotás öt Oscar-díjat kapott, köztük a legjobb rendezésért járót is. Forman ezt követően, 1979-ben filmre vitte a Hair című musicalt, amely a humoron és a magával ragadó zenén kívül komoly társadalomkritikát is tartalmaz. Ezt 1981-ben a Ragtime, ’84-ben pedig a Mozart életét feldolgozó Amadeus követte, amely mind a közönséget, mind a szakmát lenyűgözte és nyolc kategóriában hozta el az Oscar-díjat.


18628_81
Hair
Fotó: mafab.hu

 

Miloš Forman tehát az Egyesült Államokban is hamar megmutatta tehetségét, de van még valami, amit nem szabad elfelejtenünk: szinte az utolsó pillanatig filmezett. Rendezőként, színészként, forgatókönyvíróként és producerként is tevékenykedett, munkáiból pedig mindig kitűnt a benne rejlő tehetség. „Miloš Forman rendkívül egyéni módon volt képes látni az emberi életet, annak változásait, hányattatásait, abszurditásait, színeit és szépségeit pedig mesteri módon tudta ábrázolni” – mondta róla Ilja Smíd cseh kulturális miniszter, ezzel a megállapítással pedig képtelenség vitatkozni. Miloš Forman ugyanis valóban páratlan látásmóddal alkotott, ennek köszönhetően pedig bárhol a világon megállta a helyét. Olyan filmkészítő volt, aki bártan szembeszállt a hatalommal és szót adott a kisembereknek. Olyan, aki humorba bújtatta a kritikát és a fájdalmas valóságot. Olyan, akinek minden filmje kincs. Olyan, akit sosem fogunk elfelejteni.


 

Tóth Eszter

Forrás: Oxford Filmenciklopédia/Film- és médiafogalmak kisszótára/wikipedia.org

Man_Ray

2018.12.09

Nagyszabású kiállítás nyílt a debreceni Modemben Man Ray (eredeti nevén Emmanuel Radnitzky) képeiből. A tárlat áttekintést nyújt a 20. század fotográfiai nyelvezetét megújító művész fényképészeti munkásságáról a kísérleti művektől a szürrealizmust idéző divatfotóiig.


Racz_Jozsef_eoriszabo-2488

2018.12.09

Volt már lánglelkű költő, kissé ütődött postás és klasszikus félbolond, mesehős és legendás teátrista, nemes úr és népi hős, valamint Sztálin, Lenin, Gagarin, és még sokan mások. Halott is volt a színpadon, de gyilkos még nem. A Földes László Hobo Hé, Magyar Joe! című lemezének dalaira épülő színpadi játékban ő játssza Joe szerepét. INTERJÚ.

Az_elso_karacsony

2018.12.09

Kevés hasznosabb ajándék létezik egy kisgyermek számára egy jól megválasztott könyvnél, hiszen ilyenkor nem csupán tárgyat ajándékozunk, hanem a mesélésen keresztül meghitt perceket, közös időtöltést is. A fogyasztói társadalomban és az információs túrtelheltségben a a mese segít a kicsiknek a lassulásban, a belefé figyelésben, abban, hogy megtalálják a helyüket a világban. 5+1 kötetet ajánlunk a 3 év alatti korosztálynak.

A Magyar Nemzeti Múzeumban december 10-én 11.00 órakor tartandó születésnapi ünnepségen bemutatják Patay Pál, Kormos Gyula és Poór Péter Komárom-Esztergom megye harangjai című kötetét. Az ünnepeltet Varga Benedek főigazgató köszönti, a kötetet Aczél Eszter méltatja.

Verdi világhírű operájának jubileumát ünnepelhetjük a Dóm téren, ugyanis 1939-ben mutatták be először a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Az új bemutatót a Liszt-díjas karmester Kesselyák Gergely rendezésében, Pál Tamás vezényletével láthatja majd a fesztivál közönsége. Az előadás látványvilágáról többszörös díjnyertes díszlet- és jelmeztervezők gondoskodnak. A színpadképhez és a különleges hangzáshoz egy 130 fős kórus is hozzájárul majd.

Az ásatások 2016 nyarán kezdődtek a délkelet-szlovéniai Bela Krajina régióban, és idén áprilisig 15 sírboltot tártak fel. A most talált lelet kelta, Nagy Sándor pénzérméjének utánzata, amely Niké és Athéné istennőt ábrázolja. Az aranyérme ritka felfedezésnek számít Szlovéniában. A feltárt sírokból kerámiaedények és vasfegyverek is előkerültek.

Mézeskalácsból ehető, fenntartható jövőbéli várost alkottak építészek a londoni Viktória és Albert Múzeumban, hogy népszerűsítsék a városépítészetet. A több mint 60 mézeskalács-épületből álló városka rendelkezik édesgyökérből készült drótkötélpályával, cukorból készült kerékpárutakkal és járdákkal, még modern hajléktalanszállóval is. A mézeskalács város január 6-ig látható a Viktória és Albert Múzeumban.

2019. február 1-jétől Dinyés Soma vezeti a Magyar Rádió Gyermekkórusát. A szakember két évtizede tanít a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziumban, alapítója az Ars Longa Ének- és Zenekarnak, számos sikeres lemezfelvétel karnagya és hangszeres közreműködője, többször vezényelte a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit is. A december 14-i karácsonyi hangversenyen ő vezényli a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit. A Müpába meghirdetett koncerten a többi közt elhangzik Bach Karácsonyi oratóriuma is.

„Gyerekkorom nagy része Budapesten telt, imádom a várost, sok emlék köt ide” – nyilítkozta a lengyel apa és magyar anya gyermekeként Varsóban született, világhírű zongoraművész, aki december 11-én a Müpában lép fel. Piotr Anderszewski Bach-műveket és Beethoven Diabelli-variációk című alkotását jássza.

piotr_anderszewski__600x440

Ma este mutatja be a József Attila Színház a Vesztegzár a Grand Hotelbent, a Rejtő Jenő egyik legismertebb és legmulatságosabb regényén alapuló vígjátékot Szente Vajk rendezésében. A főbb szerepeket Előd Álmos, Szerednyey Béla, Vándor Éva, Kovalik Ágnes, Szorcsik Viki és Zöld Csaba játssza. A dalszövegeket Varró Dániel írta.

Ingmar Bergman születésének 100 évfordulóján világszerte sok programot szerveztek, ám egyik sem helyezte középpontba az életmű komolyzenei vonatkozásait. Az Álarcok, Töréspontok, Teljesség című, háromrészes klasszikus zenei koncertsorozat a rendező filmjeinek zenei betéteit helyezi új perspektívába. Az első koncert 2018. december 9-én lesz a Három Holló kávéházban.

Halálának 25. évfordulóján koncerttel tiszteleg Magyarország rendszerváltozás utáni első szabadon választott miniszterelnökének emlékezete előtt a Magyar Állami Operaház december 10-én az Erkel Színházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma