GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.04.16

„A boldogság keresése az, hogy az ember keresi a boldogságot… Végül is ez a boldogság” – vallotta Miloš Forman filmrendező, színész és forgatókönyvíró. A csehszlovák új hullám és az egyetemes filmtörténet egyik legkiemelkedőbb alakja április 13-án, 86 éves korában hunyt el. Cikkünkben rá emlékezünk és felelevenítjük, mi mindent köszönhetünk neki.

Ha csak a legfontosabbakat kívánjuk hangsúlyozni, azt kell mondanunk: Miloš Forman Oscar-díjas filmrendező volt és számos egyéb elismerés tulajdonosa, a csehszlovák új hullám meghatározó alakja, aki nemcsak Európát, hanem az egész világot és még Hollywoodot is meghódította. Ám ha részletesebben szeretnénk megragadni, milyen is volt ő, akkor úgy kell fogalmaznunk: Miloš Forman – aki olyan filmeket készített, mint a Tűz van, babám!, a Száll a kakukk fészkére, a Hair vagy az Amadeus – olyan rendező volt, aki színészként és forgatókönyvíróként is megállta a helyét, aki összetéveszthetetlenül egyéni látásmóddal alkotott és úgy volt képes filmre vinni a kisemberek drámáit, ahogy talán senki más. Nemcsak egy korszak kiemelkedő alkotója volt, hanem egy éveken és határokon könnyedén átlépő, bátor szónok, aki a hétköznapi emberek sorsán keresztül is képes volt láttatni a rendszer hibáit.


milos-forman
Fotó: cnn.com

 

Miloš Forman 1932-ben Jan Tomáš Forman néven született a Közép-Csehországban található Čáslavban. Igen fiatalon elárvult, mert a szüleit a cseh ellenállásban való részvételük miatt megölték az auschwitzi koncentrációs táborban. Ő és bátyja a rokonokhoz kerültek, így Miloš Forman Poděbrady város árvák számára létrehozott iskolájába járt, ahol olyan barátokra tett szert, mint Václav Havel cseh író, politikus, előbb csehszlovák, majd cseh köztársasági elnök és Ivan Passer filmrendező. Felsőfokú tanulmányait a prágai színművészeti főiskolán végezte, ahol forgatókönyvíró, dramaturg szakon végzett, majd a televízióban, illetve színházakban dolgozott. Első mozgóképei dokumentumfilmek voltak, melyekben a fiatalokra koncentrált, 1963-ban azonban elkészítette első nagyjátékfilmjét, a Fekete Pétert, mely egyenes úton vezette a csehszlovák új hullám tagjai – Jiří Menzel, Věra Chytilová, Jan Němec, Evald Schorm, Jaroslav Papoušek, Ivan Passer – közé.


feketepeter
Fekete Péter
Fotó: imdb.com

 

A csehszlovák új hullám alkotóit „a köznapi valóság korábban kevéssé mutatott rétegeinek bemutatása kapcsolja össze. Annak a kiáltó ellentétnek pontos és kritikus, sokszor humorral teli ábrázolása, mely a hazug, patetikus szocialista elvek, ideák és a cseh, illetve szlovák kisemberek mindennapjai közt feszült. A csehszlovák új hullám filmjei hitelesen, egyszerűen, a cinema vérité (olyan filmművészeti irányzat, melyben a kamera a valóság rögzítésének eszköze – a szerk.), a dokumentarista eszköztár, a vígjáték, olykor pedig a szürrealista vagy szimbolikus ábrázolás jellemzőinek felhasználásával mutatják be a »szocialista kispolgár« kisszerű világát, apák és fiúk lehetetlen, ügyetlen kapcsolatait, a közösségi élet kiürült rituáléit, ünnepeit. Azt a kommunikációs csődhelyzetet, mely a legtöbb szocialista ország kis- és nagyközösségeit akkoriban jellemezte.”

(A csehszlovák új hullámról ITT olvashattok részletesebben.)


tuzvan
Tűz van, babám!
Fotó: imdb.com

 

A cseh irodalomra, különösen Jaroslav Hašek és Bohumil Hrabal műveire jellemző groteszk látásmód, valamint az együttérző humor tetten érhető Miloš Forman három korai, ugyanakkor korszakalkotó filmjében, a Fekete Péter, az Egy szöszi szerelme és a Tűz van, babám! című alkotásokban. Már e filmek láttán is megállapíthatjuk: Miloš Forman „pontosan, árnyaltan, kritikusan, mégis megejtő humorral, melegséggel ábrázolta hőseit: kisvárosi kamaszokat, szövőgyári munkáslányokat, tűzoltókat”. Filmjeiben, melyek gyakran klasszikus vígjátéki helyzetekre épültek, helyet adott az amatőr szereplőknek, ő maga pedig kétségtelenül a csehszlovák új hullám egyik legjelesebb képviselője lett. Ám a nemzetközi hírnévre sem kellett sokat várnia: az 1965-ös Egy szöszi szerelmei, valamint az 1967-es Tűz van, babám! című filmjét is jelölték Oscar-díjra. Utóbbi alkotás azonban sajnos évekig dobozban állt, miután a csehszlovák kultúrpolitika betiltotta. Egy évvel a Tűz van, babám! elkészültét követően, 1968-ban, a szovjet, illetve a „baráti országok” hadseregeinek bevonulása után Forman elhagyta Csehszlovákiát: az Amerikai Egyesült Államokba emigrált.

 

A kezdeti nehézségek ellenére új hazájában is rendezni kezdett: 1971-ben elkészítette a fiatalok problémáival foglalkozó Elszakadás című vígjátékot, mely elnyerte a cannes-i filmfesztivál Nagydíját. Első nagy tengerentúli sikerét mégsem ezzel a filmmel, hanem Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című regényének filmadaptációjával aratta 1975-ben. Az alkotás öt Oscar-díjat kapott, köztük a legjobb rendezésért járót is. Forman ezt követően, 1979-ben filmre vitte a Hair című musicalt, amely a humoron és a magával ragadó zenén kívül komoly társadalomkritikát is tartalmaz. Ezt 1981-ben a Ragtime, ’84-ben pedig a Mozart életét feldolgozó Amadeus követte, amely mind a közönséget, mind a szakmát lenyűgözte és nyolc kategóriában hozta el az Oscar-díjat.


18628_81
Hair
Fotó: mafab.hu

 

Miloš Forman tehát az Egyesült Államokban is hamar megmutatta tehetségét, de van még valami, amit nem szabad elfelejtenünk: szinte az utolsó pillanatig filmezett. Rendezőként, színészként, forgatókönyvíróként és producerként is tevékenykedett, munkáiból pedig mindig kitűnt a benne rejlő tehetség. „Miloš Forman rendkívül egyéni módon volt képes látni az emberi életet, annak változásait, hányattatásait, abszurditásait, színeit és szépségeit pedig mesteri módon tudta ábrázolni” – mondta róla Ilja Smíd cseh kulturális miniszter, ezzel a megállapítással pedig képtelenség vitatkozni. Miloš Forman ugyanis valóban páratlan látásmóddal alkotott, ennek köszönhetően pedig bárhol a világon megállta a helyét. Olyan filmkészítő volt, aki bártan szembeszállt a hatalommal és szót adott a kisembereknek. Olyan, aki humorba bújtatta a kritikát és a fájdalmas valóságot. Olyan, akinek minden filmje kincs. Olyan, akit sosem fogunk elfelejteni.


 

Tóth Eszter

Forrás: Oxford Filmenciklopédia/Film- és médiafogalmak kisszótára/wikipedia.org

plakat003

VILTIN_Galeria_Ceci_nest_pas_une_photo_Gerber_Pal

2019.03.25

A művészet történetét végigkísérik a médiummal, illetve a műfaji határokkal való kísérletezések. Az elmúlt pár évtizedben a fotografikus kép jelenléte egyre dominánsabb lett, a kortárs művészeti alkotások között is egyre több a fotó, illetve a fotó alapú, vagy azt felhasználó műtárgy. A VILTIN Galéria Ceci n'est pas une photo kiállításán a fotográfia képzőművészeti alkalmazása áll a középpontban.

Sopotnik_Fahejas

2019.03.25

Nagyon izgalmas dolgok történnek a fiatal irodalom életében – mondja a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Sopotnik Zoltán író, költő, szerkesztő. Meseírásról, Nógrád megye valódi helyéről, Tatabánya kulturális életéről és a pályakezdő írókról is beszélgettünk vele.

Kondor-Bela-fej-1960_r

2019.03.25

Kondor Béla művészete „az igaz színt öltő emberi arc művészete” – írta róla Németh Lajos kritikus. A Miskolci Galéria a modern magyar művészet stílus- és iskolateremtő mesterének monotípiáiból, festészeti és grafikai tevékenységének határán elhelyezhető műveiből mutat be egy közel 50 darabos válogatást. A június 8-ig látható tárlat címe Kondor emblematikus munkájára, a Valaki önarcképe sorozatra utal.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

Korniss Péter fotográfus életművének négy szakaszát áttekintő kiállítás nyílik Változás címmel április 10-én a római Museo di Roma in Trasteverében. A négy szekcióból álló kiállítás azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek a művész életművének legfontosabb szellemi ívét adják. A tárlat több mint fél évszázadot fog át az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől (1967) az Erdélyi asszonyok Budapesten című fotósorozatig (2014-17), a látogató elé tárva a társadalmi változásokat elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben kiosztja az Év Levéltári Kiadványa díjat. A Levéltári adatbázisok online hozzáféréssel kategóriában idén a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Párt-Állam-Párt című, közös adatbázisa ért el első helyezést.

Öt ismeretlennek észrevétlenül sikerült felakasztania egy portrét a Kreml mellett lévő Állami Történeti Múzeumban. Kedden egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig a moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, magára vonva a látogatók figyelmét, ezalatt egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A múzeum szerint modern művészek performanszáról volt szó. Vasárnap a történeti múzeumban ismeretlenek az utolsó cár, II. Miklós feleségét ábrázoló portrét akasztottak a falra észrevétlenül. A csoport egyik tagja elvonta a teremőr figyelmét, a többiek pedig kifüggesztették a portrét, amelynek a kerete is alig ütött el a többiétől.

A magyar származású Henrik Szanto műve, a kilenc y betűt tartalmazó Hyppytyynytyydytys érdemelte ki a legszokatlanabb könyvcím díját a vasárnap zárult lipcsei könyvvásáron. A 30 éves slammer édesanyja finn, édesapja magyar, Németországban született és nőtt fel, jelenleg Bécsben él. A könyvben tizenkét slam szöveg olvasható. A szerző elmondta, hogy a Hyppytyynytyydytys egy műszó, ami finnül azt az örömöt fejezi ki, amikor valaki párnákon ugrál. A legszokatlanabb könyvcímet hatodik alkalommal díjazták a lipcsei könyvvásáron egy online olvasói közösség és a zsűri szavazatai alapján.

Négy izgalmas kortárs észt filmet és egy friss animációs kisfilmekből álló válogatást tekinthetnek meg a filmrajongó érdeklődők a 12. Észt Hét keretében, 2019. március 25. és 29. között. A programsorozat szegedi helyszíne a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház lesz.

The_Little_Comrade

Beszélgetés-sorozat Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval – éves megszakításokkal címmel tartanak irodalmi estet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 26-án 18 órakor, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban március 27-én 17 órakor, valamint a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában 28-án 20 órakor.

21. alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját március 28. és 30. között Pécsett; a programsorozat keretében jubileumi koncertet, kiállítást és famíves fesztivált is tartanak.

Idén Debrecen is csatlakozik az Irodalom éjszakája programsorozathoz. A budapesti Radnóti Színház és a debreceni Csokonai Színház színészei olvasnak fel huszonkét ország irodalmából március 28-án Terézváros és Debrecen rendhagyó helyszínein. A kortárs irodalmi részleteket összekötő tematika idén a családi fészek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma