2018.04.16

„A boldogság keresése az, hogy az ember keresi a boldogságot… Végül is ez a boldogság” – vallotta Miloš Forman filmrendező, színész és forgatókönyvíró. A csehszlovák új hullám és az egyetemes filmtörténet egyik legkiemelkedőbb alakja április 13-án, 86 éves korában hunyt el. Cikkünkben rá emlékezünk és felelevenítjük, mi mindent köszönhetünk neki.

Ha csak a legfontosabbakat kívánjuk hangsúlyozni, azt kell mondanunk: Miloš Forman Oscar-díjas filmrendező volt és számos egyéb elismerés tulajdonosa, a csehszlovák új hullám meghatározó alakja, aki nemcsak Európát, hanem az egész világot és még Hollywoodot is meghódította. Ám ha részletesebben szeretnénk megragadni, milyen is volt ő, akkor úgy kell fogalmaznunk: Miloš Forman – aki olyan filmeket készített, mint a Tűz van, babám!, a Száll a kakukk fészkére, a Hair vagy az Amadeus – olyan rendező volt, aki színészként és forgatókönyvíróként is megállta a helyét, aki összetéveszthetetlenül egyéni látásmóddal alkotott és úgy volt képes filmre vinni a kisemberek drámáit, ahogy talán senki más. Nemcsak egy korszak kiemelkedő alkotója volt, hanem egy éveken és határokon könnyedén átlépő, bátor szónok, aki a hétköznapi emberek sorsán keresztül is képes volt láttatni a rendszer hibáit.


milos-forman
Fotó: cnn.com

 

Miloš Forman 1932-ben Jan Tomáš Forman néven született a Közép-Csehországban található Čáslavban. Igen fiatalon elárvult, mert a szüleit a cseh ellenállásban való részvételük miatt megölték az auschwitzi koncentrációs táborban. Ő és bátyja a rokonokhoz kerültek, így Miloš Forman Poděbrady város árvák számára létrehozott iskolájába járt, ahol olyan barátokra tett szert, mint Václav Havel cseh író, politikus, előbb csehszlovák, majd cseh köztársasági elnök és Ivan Passer filmrendező. Felsőfokú tanulmányait a prágai színművészeti főiskolán végezte, ahol forgatókönyvíró, dramaturg szakon végzett, majd a televízióban, illetve színházakban dolgozott. Első mozgóképei dokumentumfilmek voltak, melyekben a fiatalokra koncentrált, 1963-ban azonban elkészítette első nagyjátékfilmjét, a Fekete Pétert, mely egyenes úton vezette a csehszlovák új hullám tagjai – Jiří Menzel, Věra Chytilová, Jan Němec, Evald Schorm, Jaroslav Papoušek, Ivan Passer – közé.


feketepeter
Fekete Péter
Fotó: imdb.com

 

A csehszlovák új hullám alkotóit „a köznapi valóság korábban kevéssé mutatott rétegeinek bemutatása kapcsolja össze. Annak a kiáltó ellentétnek pontos és kritikus, sokszor humorral teli ábrázolása, mely a hazug, patetikus szocialista elvek, ideák és a cseh, illetve szlovák kisemberek mindennapjai közt feszült. A csehszlovák új hullám filmjei hitelesen, egyszerűen, a cinema vérité (olyan filmművészeti irányzat, melyben a kamera a valóság rögzítésének eszköze – a szerk.), a dokumentarista eszköztár, a vígjáték, olykor pedig a szürrealista vagy szimbolikus ábrázolás jellemzőinek felhasználásával mutatják be a »szocialista kispolgár« kisszerű világát, apák és fiúk lehetetlen, ügyetlen kapcsolatait, a közösségi élet kiürült rituáléit, ünnepeit. Azt a kommunikációs csődhelyzetet, mely a legtöbb szocialista ország kis- és nagyközösségeit akkoriban jellemezte.”

(A csehszlovák új hullámról ITT olvashattok részletesebben.)


tuzvan
Tűz van, babám!
Fotó: imdb.com

 

A cseh irodalomra, különösen Jaroslav Hašek és Bohumil Hrabal műveire jellemző groteszk látásmód, valamint az együttérző humor tetten érhető Miloš Forman három korai, ugyanakkor korszakalkotó filmjében, a Fekete Péter, az Egy szöszi szerelme és a Tűz van, babám! című alkotásokban. Már e filmek láttán is megállapíthatjuk: Miloš Forman „pontosan, árnyaltan, kritikusan, mégis megejtő humorral, melegséggel ábrázolta hőseit: kisvárosi kamaszokat, szövőgyári munkáslányokat, tűzoltókat”. Filmjeiben, melyek gyakran klasszikus vígjátéki helyzetekre épültek, helyet adott az amatőr szereplőknek, ő maga pedig kétségtelenül a csehszlovák új hullám egyik legjelesebb képviselője lett. Ám a nemzetközi hírnévre sem kellett sokat várnia: az 1965-ös Egy szöszi szerelmei, valamint az 1967-es Tűz van, babám! című filmjét is jelölték Oscar-díjra. Utóbbi alkotás azonban sajnos évekig dobozban állt, miután a csehszlovák kultúrpolitika betiltotta. Egy évvel a Tűz van, babám! elkészültét követően, 1968-ban, a szovjet, illetve a „baráti országok” hadseregeinek bevonulása után Forman elhagyta Csehszlovákiát: az Amerikai Egyesült Államokba emigrált.

 

A kezdeti nehézségek ellenére új hazájában is rendezni kezdett: 1971-ben elkészítette a fiatalok problémáival foglalkozó Elszakadás című vígjátékot, mely elnyerte a cannes-i filmfesztivál Nagydíját. Első nagy tengerentúli sikerét mégsem ezzel a filmmel, hanem Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című regényének filmadaptációjával aratta 1975-ben. Az alkotás öt Oscar-díjat kapott, köztük a legjobb rendezésért járót is. Forman ezt követően, 1979-ben filmre vitte a Hair című musicalt, amely a humoron és a magával ragadó zenén kívül komoly társadalomkritikát is tartalmaz. Ezt 1981-ben a Ragtime, ’84-ben pedig a Mozart életét feldolgozó Amadeus követte, amely mind a közönséget, mind a szakmát lenyűgözte és nyolc kategóriában hozta el az Oscar-díjat.


18628_81
Hair
Fotó: mafab.hu

 

Miloš Forman tehát az Egyesült Államokban is hamar megmutatta tehetségét, de van még valami, amit nem szabad elfelejtenünk: szinte az utolsó pillanatig filmezett. Rendezőként, színészként, forgatókönyvíróként és producerként is tevékenykedett, munkáiból pedig mindig kitűnt a benne rejlő tehetség. „Miloš Forman rendkívül egyéni módon volt képes látni az emberi életet, annak változásait, hányattatásait, abszurditásait, színeit és szépségeit pedig mesteri módon tudta ábrázolni” – mondta róla Ilja Smíd cseh kulturális miniszter, ezzel a megállapítással pedig képtelenség vitatkozni. Miloš Forman ugyanis valóban páratlan látásmóddal alkotott, ennek köszönhetően pedig bárhol a világon megállta a helyét. Olyan filmkészítő volt, aki bártan szembeszállt a hatalommal és szót adott a kisembereknek. Olyan, aki humorba bújtatta a kritikát és a fájdalmas valóságot. Olyan, akinek minden filmje kincs. Olyan, akit sosem fogunk elfelejteni.


 

Tóth Eszter

Forrás: Oxford Filmenciklopédia/Film- és médiafogalmak kisszótára/wikipedia.org

Szindbad

2018.07.16

Őszinteség, árnyalt lélek- és korrajz, új magyarságkép, a szovjet mintájú kádárista hatalom kemény kritikája – így jellemezhetjük a magyar filmtörténet azon korszakát, melyet magyar új hullámnak nevezünk. De kik alkottak ebben a korszakban? Milyen filmek készültek ekkor? Filmek térből és időből cikksorozatunk keretében most ezzel foglalkozunk!

adam_almai

2018.07.16

A bohózattól a tragikomédiáig összesen tizennyolc szórakoztató színházi előadással várja a közönséget augusztus 24. és szeptember 1. között a Vidor Fesztivál Nyíregyházán. A színházi versenyprogram napi két előadását idén is a Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán és a Krúdy Kamarában tekinthetik meg a színházkedvelők.

Topart_EFOTT

2018.07.16
Látogatócsúcs született az idei, 43. EFOTT-on: 115 117 ember fesztiválozott Velencén. Minden eddiginél erősebb felhozatalt, több mint száz fellépőt hozott az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója, amelyet július 10. és 16. között rendeztek Velence–Sukorón.

Fiatal zenészek is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra az idei Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválon. A felkészülésben segítséget is nyújtanak nekik, hogy a rutinba jobban bele tudjanak illeszkedni. Bálint Gábor szervező arról is beszélt, hogy bár 28 éve klasszikus zenei fesztiválként indultak, a közönségigényeknek megfelelően ma már más zenei stílusok is megjelennek a programban, fellép például a Budapest Bár és a 100 Tagú Cigányzenekar is. A koncerteket július 2-től augusztus 2-ig, hétfői és csütörtöki napokon tartják, a részletes program megtalálható a www.vajdahunyad.hu oldalon.

Kápolnává alakítják annak a zágoni tölgyfának a kiszáradt törzsét, amelyet a hagyomány szerint Mikes Kelemen édesapja ültetett a család portáján. Az egyszerre két ember befogadására alkalmas kápolna kialakítása folyamatban van, erre Mónus Béla magyarországi fafaragóművész kapott megbízást a székelyföldi Zágon polgármesterétől. A művész szeptemberre tervezi a munka átadását. Olyan teret akar kialakítani Mikes Kelemen kiszáradt zágoni tölgyfájának a belsejében, amely a béke és a hűség gondolatát sugallja – mondta az alkotó.

Ismeretterjesztő előadással, középkori viselet- és harci bemutatóval, táncházzal, gyermekprogramokkal emlékeznek a nándorfehérvári diadalra a szegedi ferences kolostorban és a rendház szomszédságában, a Mátyás téren a hétvégén, július 20. és 22. között. A nándorfehérvári diadal 550. évfordulóján, 2006-ban a szegedi ferences rendház alsóvárosi kultúrházának munkatársai azzal a szándékkal hívták életre a Hunyadi János törökök fölött aratott győzelmére emlékező rendezvényt, hogy nemzeti gyásznapjaink mellett világraszóló győzelmeink előtt is méltóképpen tisztelegjenek.

A hely szelleme is hozzátesz a II. András életét felelevenítő Koronázási Szertartásjáték című produkcióhoz – emelte ki Szikora János rendező az M1 aktuális csatorna július 15-ei, délelőtti műsorában. A székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen augusztus 18-án és 19-én tartják meg a hatodik Koronázási Szertartásjátékot. A darabot a Vörösmarty Színház igazgatója, Szikora János rendezi. Az Árpád-ház egyik legjelentősebb uralkodójának életútját három fontos motívum – az általa kiadott Aranybulla, lánya, Szent Erzsébet élete és felesége, Gertrúd meggyilkolása – mentén igyekszik bemutatni.

India színei, hangulata, művészete, kultúrája, valamint tudáskincse áll az idei Krisna-völgyi búcsú középpontjában, amelyet július 20. és 22. között rendeznek Somogyvámos határában. A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő, évente 30 ezer turistát fogadó Krisna-völgyben ezúttal két különleges eseménnyel, lakóház-látogatással és holival, azaz a színek ünnepével bővül Magyarország legnagyobb füstmentes, egészséges családbarát fesztiválja. A Krisna-völgyi búcsúról bővebb információk a https://bucsu.krisnavolgy.hu oldalon olvashatók.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

mank-kiallitas

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma