2018.04.16

„A boldogság keresése az, hogy az ember keresi a boldogságot… Végül is ez a boldogság” – vallotta Miloš Forman filmrendező, színész és forgatókönyvíró. A csehszlovák új hullám és az egyetemes filmtörténet egyik legkiemelkedőbb alakja április 13-án, 86 éves korában hunyt el. Cikkünkben rá emlékezünk és felelevenítjük, mi mindent köszönhetünk neki.

Ha csak a legfontosabbakat kívánjuk hangsúlyozni, azt kell mondanunk: Miloš Forman Oscar-díjas filmrendező volt és számos egyéb elismerés tulajdonosa, a csehszlovák új hullám meghatározó alakja, aki nemcsak Európát, hanem az egész világot és még Hollywoodot is meghódította. Ám ha részletesebben szeretnénk megragadni, milyen is volt ő, akkor úgy kell fogalmaznunk: Miloš Forman – aki olyan filmeket készített, mint a Tűz van, babám!, a Száll a kakukk fészkére, a Hair vagy az Amadeus – olyan rendező volt, aki színészként és forgatókönyvíróként is megállta a helyét, aki összetéveszthetetlenül egyéni látásmóddal alkotott és úgy volt képes filmre vinni a kisemberek drámáit, ahogy talán senki más. Nemcsak egy korszak kiemelkedő alkotója volt, hanem egy éveken és határokon könnyedén átlépő, bátor szónok, aki a hétköznapi emberek sorsán keresztül is képes volt láttatni a rendszer hibáit.


milos-forman
Fotó: cnn.com

 

Miloš Forman 1932-ben Jan Tomáš Forman néven született a Közép-Csehországban található Čáslavban. Igen fiatalon elárvult, mert a szüleit a cseh ellenállásban való részvételük miatt megölték az auschwitzi koncentrációs táborban. Ő és bátyja a rokonokhoz kerültek, így Miloš Forman Poděbrady város árvák számára létrehozott iskolájába járt, ahol olyan barátokra tett szert, mint Václav Havel cseh író, politikus, előbb csehszlovák, majd cseh köztársasági elnök és Ivan Passer filmrendező. Felsőfokú tanulmányait a prágai színművészeti főiskolán végezte, ahol forgatókönyvíró, dramaturg szakon végzett, majd a televízióban, illetve színházakban dolgozott. Első mozgóképei dokumentumfilmek voltak, melyekben a fiatalokra koncentrált, 1963-ban azonban elkészítette első nagyjátékfilmjét, a Fekete Pétert, mely egyenes úton vezette a csehszlovák új hullám tagjai – Jiří Menzel, Věra Chytilová, Jan Němec, Evald Schorm, Jaroslav Papoušek, Ivan Passer – közé.


feketepeter
Fekete Péter
Fotó: imdb.com

 

A csehszlovák új hullám alkotóit „a köznapi valóság korábban kevéssé mutatott rétegeinek bemutatása kapcsolja össze. Annak a kiáltó ellentétnek pontos és kritikus, sokszor humorral teli ábrázolása, mely a hazug, patetikus szocialista elvek, ideák és a cseh, illetve szlovák kisemberek mindennapjai közt feszült. A csehszlovák új hullám filmjei hitelesen, egyszerűen, a cinema vérité (olyan filmművészeti irányzat, melyben a kamera a valóság rögzítésének eszköze – a szerk.), a dokumentarista eszköztár, a vígjáték, olykor pedig a szürrealista vagy szimbolikus ábrázolás jellemzőinek felhasználásával mutatják be a »szocialista kispolgár« kisszerű világát, apák és fiúk lehetetlen, ügyetlen kapcsolatait, a közösségi élet kiürült rituáléit, ünnepeit. Azt a kommunikációs csődhelyzetet, mely a legtöbb szocialista ország kis- és nagyközösségeit akkoriban jellemezte.”

(A csehszlovák új hullámról ITT olvashattok részletesebben.)


tuzvan
Tűz van, babám!
Fotó: imdb.com

 

A cseh irodalomra, különösen Jaroslav Hašek és Bohumil Hrabal műveire jellemző groteszk látásmód, valamint az együttérző humor tetten érhető Miloš Forman három korai, ugyanakkor korszakalkotó filmjében, a Fekete Péter, az Egy szöszi szerelme és a Tűz van, babám! című alkotásokban. Már e filmek láttán is megállapíthatjuk: Miloš Forman „pontosan, árnyaltan, kritikusan, mégis megejtő humorral, melegséggel ábrázolta hőseit: kisvárosi kamaszokat, szövőgyári munkáslányokat, tűzoltókat”. Filmjeiben, melyek gyakran klasszikus vígjátéki helyzetekre épültek, helyet adott az amatőr szereplőknek, ő maga pedig kétségtelenül a csehszlovák új hullám egyik legjelesebb képviselője lett. Ám a nemzetközi hírnévre sem kellett sokat várnia: az 1965-ös Egy szöszi szerelmei, valamint az 1967-es Tűz van, babám! című filmjét is jelölték Oscar-díjra. Utóbbi alkotás azonban sajnos évekig dobozban állt, miután a csehszlovák kultúrpolitika betiltotta. Egy évvel a Tűz van, babám! elkészültét követően, 1968-ban, a szovjet, illetve a „baráti országok” hadseregeinek bevonulása után Forman elhagyta Csehszlovákiát: az Amerikai Egyesült Államokba emigrált.

 

A kezdeti nehézségek ellenére új hazájában is rendezni kezdett: 1971-ben elkészítette a fiatalok problémáival foglalkozó Elszakadás című vígjátékot, mely elnyerte a cannes-i filmfesztivál Nagydíját. Első nagy tengerentúli sikerét mégsem ezzel a filmmel, hanem Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című regényének filmadaptációjával aratta 1975-ben. Az alkotás öt Oscar-díjat kapott, köztük a legjobb rendezésért járót is. Forman ezt követően, 1979-ben filmre vitte a Hair című musicalt, amely a humoron és a magával ragadó zenén kívül komoly társadalomkritikát is tartalmaz. Ezt 1981-ben a Ragtime, ’84-ben pedig a Mozart életét feldolgozó Amadeus követte, amely mind a közönséget, mind a szakmát lenyűgözte és nyolc kategóriában hozta el az Oscar-díjat.


18628_81
Hair
Fotó: mafab.hu

 

Miloš Forman tehát az Egyesült Államokban is hamar megmutatta tehetségét, de van még valami, amit nem szabad elfelejtenünk: szinte az utolsó pillanatig filmezett. Rendezőként, színészként, forgatókönyvíróként és producerként is tevékenykedett, munkáiból pedig mindig kitűnt a benne rejlő tehetség. „Miloš Forman rendkívül egyéni módon volt képes látni az emberi életet, annak változásait, hányattatásait, abszurditásait, színeit és szépségeit pedig mesteri módon tudta ábrázolni” – mondta róla Ilja Smíd cseh kulturális miniszter, ezzel a megállapítással pedig képtelenség vitatkozni. Miloš Forman ugyanis valóban páratlan látásmóddal alkotott, ennek köszönhetően pedig bárhol a világon megállta a helyét. Olyan filmkészítő volt, aki bártan szembeszállt a hatalommal és szót adott a kisembereknek. Olyan, aki humorba bújtatta a kritikát és a fájdalmas valóságot. Olyan, akinek minden filmje kincs. Olyan, akit sosem fogunk elfelejteni.


 

Tóth Eszter

Forrás: Oxford Filmenciklopédia/Film- és médiafogalmak kisszótára/wikipedia.org

absztal_asztrakt_Nagy

2018.09.22

Budapesti városnézéssel egybekötött kiállítás nyílik a 25. életévüket betöltő művészek alkotásaiból szeptember 24-én. A kiállító művészek között van Gerber Márton László grafikus is, aki a tárlatról szólva elmondta: „örülök, hogy a tárlat megvalósulásának köszönhetően lehetőség nyílik korosztályombéli pályatársak megismerésére”.

Mucsarnok2

2018.09.22

Gaál József Vezeklések kora című kiállítása és a Morph szobrászcsoport – Kalmár János, Mata Attila és Szabó Tamás – közös tárlata látható szeptember 21-étől a Műcsarnokban. A három alkotó nem kapott külön szekciókat, munkáikat mindhárom teremben együtt mutatják be. Közös vonás ugyanis, hogy szobrászként is szorosan kapcsolódnak a festészethez.

SaturdayNight

2018.09.21

Volt egy irányzat a filmtörténetben, melynek nevét úgy fordítjuk: szabad mozi. Ezen irányzat képviselői filmjeikben a társadalom ellentmondásait ábrázolták, kritikusan, keményen. A szabad mozi, vagyis a free cinema alkotói nem finomkodtak: megmutatták a társadalom peremén élők sorsát, akárcsak a dühös fiatalokat. Filmek térből és időből cikksorozatunk legújabb részében a free cinemával foglalkozunk!

P. Szabó Ernő újságírót, művészettörténészt szeptember 26-án délután búcsúztatják Budapesten – közölte az Új Művészet folyóirat szerkesztősége. A közlés szerint P. Szabó Ernő búcsúztatását szeptember 26-án 16 órakor tartják a Batthyány téri Szent Anna-templomban szentmise keretében. P. Szabó Ernő újságíró, művészettörténész, az Új Művészet című folyóirat vezető szerkesztője hatvanhat éves korában hunyt el szeptember 9-én.

A legjobb filmnek járó Arany Kagyló-díjért 18 alkotás versenyez a szeptember 21-én kezdődött 66. San Sebastián-i filmfesztivál hivatalos programjában. A hivatalos versenyprogram zsűrijének elnöke idén Alexander Payne többszörös Oscar-díjas, amerikai forgatókönyvíró, rendező és producer. Az észak-spanyolországi tengerparti városban rendezett seregszemlén olyan világsztárok vonulnak fel a vörös szőnyegen a következő napokban, mint Bradley Cooper, Ryan Gosling, Robert Pattinson, valamint Judi Dench és Danny DeVito, akik életműdíjban részesülnek.

Hétéves londoni iskolások osztályfotóiból rendez kiállítást az Oscar-díjas Steve McQueen jövő ősszel a Tate Britain múzeumban. A különleges projekttel a 12 év rabszolgaság 48 éves rendezője, aki maga is Londonban nőtt fel, a brit főváros sokszínűségét akarja ábrázolni. McQueen a BBC Newsnak kifejtette, hogy azért választotta a klasszikus iskolai osztályfényképet kifejezési eszközéül, mert az iskolai fotó „nagyon formális”: a gyerekek állnak vagy keresztbetett lábbal ülnek, és mellettük van a tanáruk. „Szerettem ezt a típusú fotót, amely az osztályra, az iskolára és a társadalomra is reflektál. Üzenet, amely annyira helyi, de amikor összekerül a többi fotóval, globálissá válhat” – fűzte hozzá. A Tate Britain Duveen Galériája 2019 novembere és 2020 májusa között mutatja be a kiállítást.

A szolnoki Szigligeti Színház épületének felújítására csaknem 4 milliárd forintot fordít a kormány a következő években – az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg szeptember 21-én. Mint írták: a kormány felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy nyújtson költségvetési támogatást a beruházás megvalósításához Szolnok városának csaknem négymilliárd forint összegben. A felújításra 2019-ben egymilliárd, 2020-ban majdnem hárommilliárd forintot fordítanak.

A Csaba királyfi 2017-es debreceni ősbemutatója után 2019 augusztusában ismét a hajdú-bihari megyeszékhely főterén mutathatják be a Bocskay/Hajdúk című nemzeti rockoperát. A szerző, G. Nagy Ilián a győztes hadvezérnek, erdélyi fejedelemnek állít emléket a műben, amelynek szövegét és zenéjét is ő írta. Egyedül Debrecen és a hajdúvárosok őrzik ma is a győztes „Bocskay” emlékét – indokolta a helyválasztást a szerző. Hozzátette: azért írta a műben és annak a címében ipszilonnal Bocskai nevét, mert egyrészt régi akadémiai kötetekben így is fellelhető, másrészt ezzel is utalni akart a nemesi származású fejedelem és hadvezér nagyságára. Az opera egyik jelenetének helyszíne Debrecen, amikor az álmosdi csata után a hajdúk indulnak Kassára, és megállnak Debrecen főterén, a földre dobálják az ellenséges zászlókat, és a város Bocskay győzelmét ünnepli.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

chalk-1551566_1920-1360x1020

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

Még négy napig, augusztus 24-én éjfélig szavazhat a közönség A Kaszás Attila-díj három jelöltjére a díj honlapján! Az idén Varga Klárit, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, Farkas Ignácot, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és Nagy Csongor Zsoltot, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagját jelölték a Kaszás Attila-díjra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma