GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.07.05

Otthonában elhunyt 92 éves korában Claude Lanzmann francia író, újságíró, filozófus, a holokauszt történésze és dokumentumfilmese, a Soá (Shoah) című világhírű, kilenc és fél órás dokumentumfilm készítője – közölte július 5-én a Le Monde című napilap. A Soá 12 évig tartó munkálatai után Claude Lanzmann számos filmet készített a holokausztról.

lanzmann
Fotó: independent.co.uk


„Kár lenne csak egyetlen filmet megjegyezni tőle, igaz, tényleg remekmű a Soá. Tény, hogy hatalmas filmes volt, azok közé tartozik, akik meghatározták a filmművészet történetét, de író, újságíró, filozófus, a Les Temps Modernes folyóirat igazgatója, Jean-Paul Sartre filozófus barátja, Simone de Beauvoir írónő élettársa is volt” – írta a Le Monde. Claude Lanzmann július 5-én reggel hunyt el otthonában. Néhány napja már nagyon gyenge volt – erősítette meg a hírt a Gallimard könyvkiadó az AFP francia hírügynökségnek. Az írót elszállították a párizsi Saint-Antoine kórházba, ahol megállapították a halál beálltát.

 

Az európai zsidók megsemmisítésének történetét feldolgozó, 1985-ben bemutatott Soá című filmjén 1974-ben kezdett dolgozni; az anyaggyűjtés, a szemtanúk és túlélők felkutatása, a forgatás, valamint az utómunkák több mint tíz évig tartottak. A tizennégy országban felvett, több mint 300 órányi anyagból Lanzmann öt év alatt vágta össze a végleges, 570 percnyi alkotást. A filmben túlélők és a halálgyárak működtetői, megindult és még mindig ellenszenvvel átitatott szemtanúk emlékeznek vissza a riporter szerepét is betöltő Lanzmann kamerája előtt. A rendező a filmben egyetlen másodperc archív felvételt sem használ. Minden képe a jelenkori állapotokat rögzíti: földutakat, zöld gyepet, síneket, vonatokat, pályaudvarokat, azt, hogyan néz ki ma az egykori borzalmak helyszíne. Claude Lanzmann – ahogy barátja, Didier Sicard megfogalmazta – a Soá című alkotással „megadta a zsidó népnek a hiányzó sírt”. „Az a büszke tudat éltet, hogy tudom, mit vittem végbe” – mondta a számos díjat elnyerő és több millió ember által látott filmje kapcsán a rendező.


Shoah0_02
Soá (Shoah)
Fotó: reseau-canope.fr

 

Claude Lanzmann 1925. november 27-én született a Párizshoz közeli Bois-Colombes-ban kelet-európai származású zsidó családban. Anyja, Pauline, dadogott, mert három hónapos korában leszorították egy párnával, amikor a kisinyovi Grobermann család 1903-ban a zsidók elleni pogromok elől illegálisan próbált feljutni egy hajóra Odesszában, ahonnan Marseille-be emigráltak, majd Párizs közelében telepedtek le. Lanzmann apai nagyapja, a Minszk közelében egy zsidó faluban született Itzhak Lanzmann 13 évesen menekült el Berlinbe, ahol szabónak tanult, majd Franciaországban telepedett le, ahol elvette a Rigában született Annát. Fiúk, Arman, Claude Lanzmann apja, már Párizsban született. A Lanzmann szülők 1934-ben elváltak, a három gyerek (Claude, Jacques és Evelyne) az apjukkal maradt. Claude 1938-ban a párizsi Condorcet gimnáziumban tapasztalta meg először az antiszemitizmust.

 

„Aki meggyógyított és megszabadított a szégyentől, és megérttette, hogy mi is történt velem, azt Jean-Paul Sartre-nak hívják” – írta Lanzmann a 2009-ben megjelent, A patagóniai nyúl című életrajzi regényében, amely hatalmas kritikai és közönségsikert aratott. Ez Lanzmann egyetlen igazi irodalmi műve, a többi kötet elsősorban a sajtóban megjelent publicisztikáinak gyűjteménye, illetve filmjei szövegeinek leirata. Claude testvéreivel együtt 1940-től részt vett apja oldalán a francia ellenállásban, a második világháború után a németországi Tübingenben filozófiát hallgatott, majd Berlinben tanított filozófiát és francia irodalmat. Franciaországi hazatérte után több lapnál is dolgozott, 1952-ben ismerkedett meg Simone de Beauvoirral és Jean-Paul Sartre-ral. A házaspár barátja, és az általuk alapított folyóirat, a Les Temps Modernes szerkesztőbizottságának tagja lett, és hét éven át folytatott szerelmi viszonyt Simone de Beauvoirral. A kapcsolatra Sartre áldását adta. Szakításuk után is közeli barátok maradtak, és Simone de Beauvoir 1986-ban bekövetkezett halála után Lanzmann lett a Les Temps Modernes igazgatója.


lanzmann_medium
Fotó: criterion.com

 

Lanzmann az 1960-as években részt vett a gyarmatosítás elleni küzdelemben, 1968 után pedig politikailag eltávolodott Sartre-tól. Ebben az időszakban fordult a filmezés felé: 1972-ben Miért Izrael címmel forgatott dokumentumfilmet a zsidó államról, amelynek élete végéig egyik legjelentősebb védelmezője volt, és elítélte az anticionizmust, mert az szerinte csak „az antiszemitizmus egyik álarca”. A Soá 12 évig tartó munkálatai után Claude Lanzmann számos filmet készített a holokausztról, utolsó dokumentumfilmjét, a Négy nővért július 4-én mutatták be a francia mozikban. Claude Lanzmann háromszor nősült, két gyermeke született, a 23 éves Félix tavaly halt meg rákbetegségben.

 

Forrás: MTI

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma