2018.07.05

Otthonában elhunyt 92 éves korában Claude Lanzmann francia író, újságíró, filozófus, a holokauszt történésze és dokumentumfilmese, a Soá (Shoah) című világhírű, kilenc és fél órás dokumentumfilm készítője – közölte július 5-én a Le Monde című napilap. A Soá 12 évig tartó munkálatai után Claude Lanzmann számos filmet készített a holokausztról.

lanzmann
Fotó: independent.co.uk


„Kár lenne csak egyetlen filmet megjegyezni tőle, igaz, tényleg remekmű a Soá. Tény, hogy hatalmas filmes volt, azok közé tartozik, akik meghatározták a filmművészet történetét, de író, újságíró, filozófus, a Les Temps Modernes folyóirat igazgatója, Jean-Paul Sartre filozófus barátja, Simone de Beauvoir írónő élettársa is volt” – írta a Le Monde. Claude Lanzmann július 5-én reggel hunyt el otthonában. Néhány napja már nagyon gyenge volt – erősítette meg a hírt a Gallimard könyvkiadó az AFP francia hírügynökségnek. Az írót elszállították a párizsi Saint-Antoine kórházba, ahol megállapították a halál beálltát.

 

Az európai zsidók megsemmisítésének történetét feldolgozó, 1985-ben bemutatott Soá című filmjén 1974-ben kezdett dolgozni; az anyaggyűjtés, a szemtanúk és túlélők felkutatása, a forgatás, valamint az utómunkák több mint tíz évig tartottak. A tizennégy országban felvett, több mint 300 órányi anyagból Lanzmann öt év alatt vágta össze a végleges, 570 percnyi alkotást. A filmben túlélők és a halálgyárak működtetői, megindult és még mindig ellenszenvvel átitatott szemtanúk emlékeznek vissza a riporter szerepét is betöltő Lanzmann kamerája előtt. A rendező a filmben egyetlen másodperc archív felvételt sem használ. Minden képe a jelenkori állapotokat rögzíti: földutakat, zöld gyepet, síneket, vonatokat, pályaudvarokat, azt, hogyan néz ki ma az egykori borzalmak helyszíne. Claude Lanzmann – ahogy barátja, Didier Sicard megfogalmazta – a Soá című alkotással „megadta a zsidó népnek a hiányzó sírt”. „Az a büszke tudat éltet, hogy tudom, mit vittem végbe” – mondta a számos díjat elnyerő és több millió ember által látott filmje kapcsán a rendező.


Shoah0_02
Soá (Shoah)
Fotó: reseau-canope.fr

 

Claude Lanzmann 1925. november 27-én született a Párizshoz közeli Bois-Colombes-ban kelet-európai származású zsidó családban. Anyja, Pauline, dadogott, mert három hónapos korában leszorították egy párnával, amikor a kisinyovi Grobermann család 1903-ban a zsidók elleni pogromok elől illegálisan próbált feljutni egy hajóra Odesszában, ahonnan Marseille-be emigráltak, majd Párizs közelében telepedtek le. Lanzmann apai nagyapja, a Minszk közelében egy zsidó faluban született Itzhak Lanzmann 13 évesen menekült el Berlinbe, ahol szabónak tanult, majd Franciaországban telepedett le, ahol elvette a Rigában született Annát. Fiúk, Arman, Claude Lanzmann apja, már Párizsban született. A Lanzmann szülők 1934-ben elváltak, a három gyerek (Claude, Jacques és Evelyne) az apjukkal maradt. Claude 1938-ban a párizsi Condorcet gimnáziumban tapasztalta meg először az antiszemitizmust.

 

„Aki meggyógyított és megszabadított a szégyentől, és megérttette, hogy mi is történt velem, azt Jean-Paul Sartre-nak hívják” – írta Lanzmann a 2009-ben megjelent, A patagóniai nyúl című életrajzi regényében, amely hatalmas kritikai és közönségsikert aratott. Ez Lanzmann egyetlen igazi irodalmi műve, a többi kötet elsősorban a sajtóban megjelent publicisztikáinak gyűjteménye, illetve filmjei szövegeinek leirata. Claude testvéreivel együtt 1940-től részt vett apja oldalán a francia ellenállásban, a második világháború után a németországi Tübingenben filozófiát hallgatott, majd Berlinben tanított filozófiát és francia irodalmat. Franciaországi hazatérte után több lapnál is dolgozott, 1952-ben ismerkedett meg Simone de Beauvoirral és Jean-Paul Sartre-ral. A házaspár barátja, és az általuk alapított folyóirat, a Les Temps Modernes szerkesztőbizottságának tagja lett, és hét éven át folytatott szerelmi viszonyt Simone de Beauvoirral. A kapcsolatra Sartre áldását adta. Szakításuk után is közeli barátok maradtak, és Simone de Beauvoir 1986-ban bekövetkezett halála után Lanzmann lett a Les Temps Modernes igazgatója.


lanzmann_medium
Fotó: criterion.com

 

Lanzmann az 1960-as években részt vett a gyarmatosítás elleni küzdelemben, 1968 után pedig politikailag eltávolodott Sartre-tól. Ebben az időszakban fordult a filmezés felé: 1972-ben Miért Izrael címmel forgatott dokumentumfilmet a zsidó államról, amelynek élete végéig egyik legjelentősebb védelmezője volt, és elítélte az anticionizmust, mert az szerinte csak „az antiszemitizmus egyik álarca”. A Soá 12 évig tartó munkálatai után Claude Lanzmann számos filmet készített a holokausztról, utolsó dokumentumfilmjét, a Négy nővért július 4-én mutatták be a francia mozikban. Claude Lanzmann háromszor nősült, két gyermeke született, a 23 éves Félix tavaly halt meg rákbetegségben.

 

Forrás: MTI

azur

2018.09.24
Az alig több mint kétéves alternatív pop-rock banda nagy ambíciókkal kezdett zenélni. Bár a tagok több formációban is játszanak, az AŽUR egyre fontosabb szerepet tölt be az életükben. Dalszerzésről, a zenélés kihívásairól és a Hangfoglaló Programról beszélgettünk Baka Rebekával (ének, szöveg) és Bakos Zitával (billentyű, vokál).

_D0A0871_Copy

2018.09.24

A Hősök terén sétálva több mint három éve csak a felét élvezhettük az 1896-os milleneumi kiállításra készült látványnak: a Szépművészeti Múzeum 2015-ben bezárta kapuit, hogy az átfogó rekonstrukció után a legszebb fényében tündökölhessen. A pillanat elérkezett, a múzeum október 30-tól vár a modern tereivel és egy Leonardo da Vinci-tárlattal.

flea-market-979247_960_720

2018.09.24

Szász Endre 33 darabos grafikagyűjteménye mellett kortárs kerámiák és vintage ékszerek nagy választékát is kínálja a BÁV őszi kamaraaukciója, amelyet szeptember 26-án tartanak Budapesten, a BÁV Apszistermében. Az anyagban szerepelnek Mednyánszky László akvarelljei, Czene Béla és Rozs János tájképei, antik órák, porcelánok és színes drágaköves nyakékek.

Hatalmas érdeklődés fogadta Magyarország standját és az ott kiállított minőségi termékeket a Slow Food mozgalom gasztronómiai örökség megőrzésének szentelt nemzetközi fesztiválján Torinóban, amelyet a szeptember 24-ei zárónapig a becslések szerint mintegy másfél millióan keresnek fel. A nemzetközi ízfesztiválon számtalan olasz és külföldi kiállító jelent meg, a legtöbben azonban az első alkalommal saját pavilont állító Magyarország asztalainál álltak sorba kostolóra, ahol Eger, a Mátra és Szekszárd régiója mutatkozott be.

Idén októberben mutatják be a Veres1Színházban Neil Simon Pletykafészek című bohózatát Molnár Kristóf rendezésében. A Veres1Színház már az ötödik évadát kezdi meg Veresegyházon a bohózat bemutatójával. Az évad során januárban mutatják be a Csoportterápia című musicalt, amelynek Bolba Tamás szerezte a zenéjét, a szövegkönyvet és a dalszövegeket pedig Szente Vajk és Galambos Attila írta.

Varga László Edgár erdélyi költő kapta a Csiki László-díjat a XI. Gyergyószárhegyi Írótáborban. A megyei önkormányzathoz tartozó Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ által szervezett írótáborban kétévenként adják át a Csiki László-díjat fiatal erdélyi magyar írónak vagy költőnek. Az idei díjazott a tavaly megjelent második, bejárónőm: isten című verseskönyvéért kapta az elismerést.

A Kassai Thália Színház szeptember 28-án a Nemzeti Színházban vendégszerepel Martin McDonagh Leenane szépe című előadásával. Martin McDonagh fekete humorral átszőtt darabja, amelynek középpontjában egy megkeseredett anya-lánya viszony áll, egy „ezeréves” helyzetet dolgoz fel: egy idős anya magára marad negyvenes „szingli” lányával. A darab arról szól, hogy mi történik akkor, amikor fölcsillan a remény, hogy a lány ebből a helyzetből ki tud szakadni egy szerelem, egy férfi által.

Székely János Caligula helytartója című drámájának bemutatójával ünnepelte a Nemzeti Színház szeptember 21-én a magyar dráma napját. A darabot Szász János rendezésében, Trill Zsolt és Horváth Lajos Ottó főszereplésével tűzték műsorra – hangzott el az M5 kulturális csatorna új magazinműsora, a Kult'30 szeptember 21-ei, első adásában. A Gyulai Várszínházzal közös produkcióként létrehozott előadást júniusban láthatta először Gyulán a közönség.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma