NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.07.05

Otthonában elhunyt 92 éves korában Claude Lanzmann francia író, újságíró, filozófus, a holokauszt történésze és dokumentumfilmese, a Soá (Shoah) című világhírű, kilenc és fél órás dokumentumfilm készítője – közölte július 5-én a Le Monde című napilap. A Soá 12 évig tartó munkálatai után Claude Lanzmann számos filmet készített a holokausztról.

lanzmann
Fotó: independent.co.uk


„Kár lenne csak egyetlen filmet megjegyezni tőle, igaz, tényleg remekmű a Soá. Tény, hogy hatalmas filmes volt, azok közé tartozik, akik meghatározták a filmművészet történetét, de író, újságíró, filozófus, a Les Temps Modernes folyóirat igazgatója, Jean-Paul Sartre filozófus barátja, Simone de Beauvoir írónő élettársa is volt” – írta a Le Monde. Claude Lanzmann július 5-én reggel hunyt el otthonában. Néhány napja már nagyon gyenge volt – erősítette meg a hírt a Gallimard könyvkiadó az AFP francia hírügynökségnek. Az írót elszállították a párizsi Saint-Antoine kórházba, ahol megállapították a halál beálltát.

 

Az európai zsidók megsemmisítésének történetét feldolgozó, 1985-ben bemutatott Soá című filmjén 1974-ben kezdett dolgozni; az anyaggyűjtés, a szemtanúk és túlélők felkutatása, a forgatás, valamint az utómunkák több mint tíz évig tartottak. A tizennégy országban felvett, több mint 300 órányi anyagból Lanzmann öt év alatt vágta össze a végleges, 570 percnyi alkotást. A filmben túlélők és a halálgyárak működtetői, megindult és még mindig ellenszenvvel átitatott szemtanúk emlékeznek vissza a riporter szerepét is betöltő Lanzmann kamerája előtt. A rendező a filmben egyetlen másodperc archív felvételt sem használ. Minden képe a jelenkori állapotokat rögzíti: földutakat, zöld gyepet, síneket, vonatokat, pályaudvarokat, azt, hogyan néz ki ma az egykori borzalmak helyszíne. Claude Lanzmann – ahogy barátja, Didier Sicard megfogalmazta – a Soá című alkotással „megadta a zsidó népnek a hiányzó sírt”. „Az a büszke tudat éltet, hogy tudom, mit vittem végbe” – mondta a számos díjat elnyerő és több millió ember által látott filmje kapcsán a rendező.


Shoah0_02
Soá (Shoah)
Fotó: reseau-canope.fr

 

Claude Lanzmann 1925. november 27-én született a Párizshoz közeli Bois-Colombes-ban kelet-európai származású zsidó családban. Anyja, Pauline, dadogott, mert három hónapos korában leszorították egy párnával, amikor a kisinyovi Grobermann család 1903-ban a zsidók elleni pogromok elől illegálisan próbált feljutni egy hajóra Odesszában, ahonnan Marseille-be emigráltak, majd Párizs közelében telepedtek le. Lanzmann apai nagyapja, a Minszk közelében egy zsidó faluban született Itzhak Lanzmann 13 évesen menekült el Berlinbe, ahol szabónak tanult, majd Franciaországban telepedett le, ahol elvette a Rigában született Annát. Fiúk, Arman, Claude Lanzmann apja, már Párizsban született. A Lanzmann szülők 1934-ben elváltak, a három gyerek (Claude, Jacques és Evelyne) az apjukkal maradt. Claude 1938-ban a párizsi Condorcet gimnáziumban tapasztalta meg először az antiszemitizmust.

 

„Aki meggyógyított és megszabadított a szégyentől, és megérttette, hogy mi is történt velem, azt Jean-Paul Sartre-nak hívják” – írta Lanzmann a 2009-ben megjelent, A patagóniai nyúl című életrajzi regényében, amely hatalmas kritikai és közönségsikert aratott. Ez Lanzmann egyetlen igazi irodalmi műve, a többi kötet elsősorban a sajtóban megjelent publicisztikáinak gyűjteménye, illetve filmjei szövegeinek leirata. Claude testvéreivel együtt 1940-től részt vett apja oldalán a francia ellenállásban, a második világháború után a németországi Tübingenben filozófiát hallgatott, majd Berlinben tanított filozófiát és francia irodalmat. Franciaországi hazatérte után több lapnál is dolgozott, 1952-ben ismerkedett meg Simone de Beauvoirral és Jean-Paul Sartre-ral. A házaspár barátja, és az általuk alapított folyóirat, a Les Temps Modernes szerkesztőbizottságának tagja lett, és hét éven át folytatott szerelmi viszonyt Simone de Beauvoirral. A kapcsolatra Sartre áldását adta. Szakításuk után is közeli barátok maradtak, és Simone de Beauvoir 1986-ban bekövetkezett halála után Lanzmann lett a Les Temps Modernes igazgatója.


lanzmann_medium
Fotó: criterion.com

 

Lanzmann az 1960-as években részt vett a gyarmatosítás elleni küzdelemben, 1968 után pedig politikailag eltávolodott Sartre-tól. Ebben az időszakban fordult a filmezés felé: 1972-ben Miért Izrael címmel forgatott dokumentumfilmet a zsidó államról, amelynek élete végéig egyik legjelentősebb védelmezője volt, és elítélte az anticionizmust, mert az szerinte csak „az antiszemitizmus egyik álarca”. A Soá 12 évig tartó munkálatai után Claude Lanzmann számos filmet készített a holokausztról, utolsó dokumentumfilmjét, a Négy nővért július 4-én mutatták be a francia mozikban. Claude Lanzmann háromszor nősült, két gyermeke született, a 23 éves Félix tavaly halt meg rákbetegségben.

 

Forrás: MTI

Parbeszed_a_szerelemrol_R

2018.12.19

Megrendítő, felemelő, egyben erőt is ad az előadás – mondta Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, akit a Júlia – Párbeszéd a szerelemről című monodrámában láthat a veszprémi Petőfi Színház közönsége. Visky András önéletrajzi ihletésú darabját Szabó K. István rendezte.

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

A 160 ezer darabos saját gyűjteménnyel rendelkező és évente 30-35 kiállítást rendező hágai Gemeentemuseum jelenlegi elnevezése (közösségi múzeum) nem tükrözi, hogy a gyűjteményt egykoron művészek alapították, ezért a 2019 őszére tervezett nagy Monet-kiállítás alkalmából felveszi a külföldiek által is könnyen megjegyezhető Hágai Művészeti Múzeum (angolul: Art Museum of The Hague) elnevezést. A múzeum kollekciója főleg a 20. század első feléből származik, itt található a világ legnagyobb gyűjteménye Piet Mondrian (1872-1944) holland festőtől, benne utolsó, befejezetlen képével, a Victory Boogie Woogie-val. A múzeumot Hendrik Petrus Berlage holland építész tervezte, az art deco épület a stílus egyik ikonikus példánya.

2018. december 19-én, szerdán este 19 órától betegség miatt a Pesti Színházban A testőr helyett A kellékes című előadás kerül színre. A jegyek érvényesek, vagy az előadás kezdetéig visszaválthatóak.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas karmester, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar ügyvezető zeneigazgatója elondása szerint a műsor megszólít minden korosztályt és társadalmi réteget, értékes, de ugyanakkor elég populáris ahhoz, hogy mindenkinek kedve legyen megnézni részben a látvány, részben a sokszínűség okán. Az december 28-án Igazából karácsony címmel tartandó műsor során ötvözik a zenét a tánccal és a képpel, ünnepi kikapcsolódást nyújtva az egész családnak.

_BDZ_igazabol_karacsony_

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma