782x90_karacsony_banner_2_ok
2017.03.17

Az Iparművészeti Múzeum Szubjektív tárlatvezetés programsorozatának legutóbbi eseményén március 8-án Térey János író kísérte végig a látogatókat a magyar származású, nemzetközi hírű sztárépítész és bútortervező, Breuer Marcell és hét további építész-iparművész munkásságát bemutató kiállításon.

Az Iparművészeti Múzeum tárlatán az egykori irodákat idéző fényképek, a tervrajzok és a modellek között sétálva betekintést nyerhetünk az izgalmas tervezési folyamatba, a tervezők mindennapjaiba és Breuer Marcell életébe is.


20170308_185203


„Amikor belenéztem a szülővárosomról, Debrecenről írt útikönyvbe, észrevettem, hogy a legtöbb egyházi objektum nem is szerepelt benne sem műemlékként, sem látnivalóként. Ekkor határoztam el, hogy végigjárom a város templomait és így elérkeztem az evangélikusokhoz is. Ott beszélt a tiszteletes úr arról, hogy épült volna egy modernista templom, amelyet Sajó István tervezett. Nyolcadikos koromban becsöngettem Sajóékhoz, hogy feltegyek néhány kérdést az épülettervvel kapcsolatban, és az idős özvegy nyitott ajtót. Mesélt arról, hogy amikor Sajó István elvégezte az egyetemet, akkor Németországba ment továbbtanulni egy barátjával, Breuer Marcellal. Ez a mai napig legenda, mert semmi nem erősíti meg, de az, hogy jóban lehettek és ismerték egymást, valószínű” – kezdte a szubjektív tárlatvezetést Térey János.


20170308_181117


Breuer Marcell az általános és a középiskolát Pécsett végezte, majd a bécsi Művészeti Akadémián szobrászatot kezdett tanulni, de fél év után abbahagyta, és Weimarban Walter Gropius építésztanítványa lett. Később a Bauhausban tanult asztalosnak, Dessauban mester lett, és bútorműhelyt vezetett. Számos bútortervet készített, épületberendezésekkel is behatóan foglalkozott: már növendékként konyhaberendezést tervezett, később pedig modulrendszerbe foglalható szekrényelemeket szerkesztett.

Térey István előadásában kiemelte: „Breuer saját kezűleg is sok bútort készített. Szerettem volna, ha itt is jelen lenne egy alkotás, amelyet ő maga készített, de alig van Magyarországon olyan darab, amely túlélte a háború és a forradalom pusztítását. Sajnos a világban kell utazgatnunk ahhoz, hogy Breuer-épületet lássunk.”


A tárlat egyik legérdekesebb műtárgya egy gránit tárgyalóasztal, amely évtizedekig Breuer Marcell saját New York-i irodájában állt. A bútor egyike a Magyar Nemzeti Bank Értékpapír programjának keretében megvásárolt műtárgyaknak, melyet 150 ezer dollárért, vagyis hozzávetőlegesen 43 millió forintért vett meg a jegybank.

Az előadó az értékes műtárgyról így fogalmazott: „Ez egy háromszáz kilós asztal és tulajdonképpen ebben a formában „érkezett haza” Breuer Marcell. Ez igazán jelképes megérkezés, hiszen a műtárgy az Iparművészeti Múzeum dísztermében látható. Nagyon különböző stíluseszményeket fogalmazott meg Breuer ezzel a bútordarabbal a saját irodájában, dizájnermunkaként és használati tárgyként is.”


immponthu
Fotó: imm.hu


Breuer 1925-ben a kerékpár kormányának mintájára alkotta meg a csővázas széket, amelynek első változata Wassily-szék néven vált ismertté. A Wassily-széket sorozatban követték a hasonló szemléletből fakadó acélcső bútorok. Formaviláguk, tiszta részletmegoldásaik új gondolkodásmódot, új stílust eredményeztek.

„A kiállítás ikonikus pontja a csőbútor. Rendkívül kényelmes, strapabíró és van benne valami steril jelleg. És hogy miért éppen Wassily-szék? Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij világhírű festő Breuer kortársa, tanára és ihletője volt, ezért kapta a bútor az ő nevét” – hangsúlyozta a tárlatvezetésen Térey István


hgponthu
Fotó: hg.hu


Annak ellenére, hogy Breuert a dizájntörténet egyik legkiemelkedőbb alkotójaként tartják számon, a magyar közgyűjtemények keveset őriznek munkáiból. Ezért különösen figyelemre méltó, hogy a megújulás előtt álló Iparművészeti Múzeum ilyen nagyszabású kiállítás és rendezvénysorozat keretén belül ismerteti meg a közönséggel Breuer Marcell munkásságát.

A tárlaton ráadásként hét olyan építész-iparművész kortárs irodaberendezései is felsorakoznak, akikkel Breuer együttműködött vagy a korabeli hazai építészeti közélet aktív figyelőjeként kapcsolatban lehetett. A tervezők, Molnár Farkas, Fischer József, Kozma Lajos, Bierbauer Virgil, Kaesz Gyula, Kovács Zsuzsa, Wágner László bútorai és a pályájukat ismertető archív dokumentumok által Breuernek a modern magyar enteriőr- és bútortervezésre gyakorolt hatása is megelevenedik.

 

A kiállítás kurátorai: Horányi Éva, Dévényi Tamás, Ritoók Pál
Társkurátorok: Baldavári Eszter és Sebestyén Ágnes Anna


A kiállítás június 11-ig tekinthető meg az Iparművészeti Múzeumban.



Jámbor-Miniska Zsejke

Shoji_Haraguchi2_ok

2017.11.22
Szenvedély, belső tűz, odaadás – ezek jellemzik Shoji Haraguchit. A japán fiatal hosszú évek kényszerkihagyása után kezdett újra zenével foglalkozni, és teszi ezt mind nagyobb sikerrel. A Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny középdöntőjének egyik versenyzője azt az álmát is megosztotta velünk, hogy létrehozzon egy Fricsay Ferenc nevét viselő zenekart és akadémiát.

folszallott_a_pava2

2017.11.22
A második első élő elődöntővel folytatódik a Fölszállott a páva ötödik évada november 24-én este, a közmédia nézői újabb tizenkét produkciót és vendégfellépőt láthatnak a Duna televízióban – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya az MTI-vel.

885591_33

2017.11.22

A Viszkis egyetlen oldal mellett sem tűzi ki a zászlót, nem ítélkezik sem Ambrus Attila, sem a rendszerváltás utáni Magyarország viszonyai felett – mondta az MTI-nek Antal Nimród rendező, akinek november 22-től látható a mozikban az 1990-es évek leghíresebb magyarországi rablójáról készült akciófilmje.

„Messziről jöttél, sokat láttál és a fényképeiddel sok mindent megmutatsz, talán még a mindennél is többet” – búcsúzott személyes hangú beszédében Kincses Károly fotótörténész a november elején elhunyt Balla Demeter fotográfustól, akit november 21-én temettek el a Farkasréti Temetőben. Mint mondta, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus gigantikus életművet hagyott hátra.

Őrfi József saját maga tervezte és építette piliscsabai családi háza nyerte épület kategóriában a Média Építészeti Díját, amelyet november 18-án este adtak át Budapesten. A tervek között Takács Gyula finnországi skanzenépülete lett a nyertes. Őrfi József saját családi házát bővítette ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte.

Hontalanítás című, a kirekesztés témáját feszegető, több elismeréssel is díjazott produkciójával egyhetes erdélyi turnéra indul a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. A Hontalanítás című produkció mellett délelőttönként a Felföld tánchagyományai című ismeretterjesztő darabot láthatja a közönség. Az erdélyi turné alkalmával november 26-áig Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Kolozsvárra is ellátogat a társulat.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban mutatják be november 28. és december 17. között a Seuso-kincset, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény belső tereit átalakították, külön honlap készült, amely a múzeumpedagógia munkát is segíti. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik.

A cigányság egyik eredettörténetét feldolgozó, nagyszabású oratóriumot mutatnak be december 19-én a pécsi Kodály Központban a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A koncerten 14 országból származó autentikus cigányzene szólal meg népi-világzenei hangszerelésben. A Valaha madarak voltunk című produkcióban csaknem kétszázan működnek közre. Az előadás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma