2018.06.11

Húsz évvel ezelőtt vette kezdetét a Vásárhelyi Kerámia Szimpózium, amelynek alapítói a Hódmezővásárhelyi Alkotóházban gyűltek össze először. Nem csoda tehát, hogy most is ott pihennek, és értekeznek a szakmáról a szimpóziumra érkező művészek.

A kerámiakészítés több ezer éves múltra tekint vissza a városban, de nem csak ez a hagyomány vonzó a művészek számára, hanem az is, hogy Hódmezővásárhelyen 62 különböző anyagból dolgozhatnak. A Vásárhelyi Kerámia Szimpózium megalakulástól kezdve a Hódmezővásárhelyi Alkotóház fogadja a résztvevő művészeket, és nem működhetett volna éveken át ilyen sikeresen a „vállalkozás”, ha nincs meg a példaértékű, folyamatos együttműködés és összefogás a város, a kerámia- és a porcelángyárak, valamint a művészeti szervezetek között.


Vasarhelyi_Keramia_Szimpozium_-_Fekete_Nemes_Edit
Nemes Fekete Edit keramikusművész


Nemes Fekete Edit keramikusművész még az idei program előtt járt az Alkotóházban, és mint tudjuk, nagyon szép munkái születtek a műteremben, amiket végül az egyik vásárhelyi gyárban égettek ki. Hódmezővásárhelyre egyébként először 2001-ben kapott meghívást a hannoveri expón felállított magyar pavilonban rendezett kiállítása után. „Ezt megelőzően 1973-tól 1976-ig, majd 1991-től 2007-ig a makói határon túli művészek telepére jártam, és ezen vegyes alkotótábor után ez volt számomra az első igazi tábor, ahol kerámiát alkotók gyűltek össze. Itt nyílt lehetőségem megismerkedni a magyarországi ipari kerámiával és a művészi kerámiával, az alkotóikkal, valamint itt kaptam először igazán jó feltételeket és megfelelő anyagot a kerámiával való alkotáshoz. Nagyon örültem a meghívásnak, éppen olyan megtiszteltetés volt számomra, mint az, hogy a Vajdaságot képviselhettem Hannoverben.”


Ahány alkotótelepen járt a művész, annyiféle körülménnyel, környezettel, helyszínnel és résztvevővel találkozott már, és mindez befolyásolta természetesen az alkotómunka sikerét is. „Vásárhelyen ez mind ideális volt, bár sajnos a gyárak nyújtotta lehetőségeket mozgásbeli korlátozottságom miatt nem tudtam kihasználni, de az alkotóházi műterem nagyon is megfelelt a munkámhoz. Jó érzés volt az is, hogy az égetőkemencék nem korlátoztak a munkáim nagyságában, és külön dicséretet érdemelnek az alkotóház nyújtotta feltételek, valamint a hangulat.”

A kérdésre, hogy a tavaly őszi látogatása kapcsán milyen munkák születtek, elmondta: Arany János jubileumának alkalmából felkérték Szabadkáról, készítsen néhány balladához illusztrációt, amit aztán ő kollázs technikával oldott meg, majd Hódmezővásárhelyen ezeket vitte át kerámia-domborművekre.


_ZSS6670
Fotó: Zsila Sándor


Számos téma és forma áll már mögötte, 1962 óta foglalkozik ugyanis kerámiával, éppen ezért nehezen tud kiemelni egy-egy alkotást. Néhány sorozatot azért megemlít, mint a kereszténységhez, a magyarság letelepedéséhez, az ősi hitvilágunkhoz, a vajdasági archaikus népi imádságokhoz kapcsolódókat. Egyéni és családi élményei ébresztették fel benne az élet értelmének gondolatát, ezért is áll olyan sok munkája középpontjában a föld, az anya, a rög és az elmúlás vezérfonala, és Újvidék térsége háborús állapotai is megihlették, majd arra ösztönözték, hogy a menni és a maradás kérdéseit is áttekintse. Amikor pedig arról kérdezem, hogy a női figurák és a föld motívuma után kísérletezik-e éppen valami újjal, egyből kijavít: „ezek emberi figurák, csak a témában kapott szerepüktől válnak nővé”. Azért a kérdésre is válaszol, sajnos az utóbbi időben egészségi állapota miatt keveset foglalkozik kerámiakészítéssel, sokkal könnyebb a kollázs és a pasztell technika kivitelezése a számára.


Az idei szimpózium keretében többen is érkeznek Hódmezővásárhelyre, a munkáról pedig a vezetőjüket, Pannonhalmi Zsuzsa Ferenczi Noémi-díjas kermaikusművészt kérdeztük, aki már húsz éve szervez csoportokat, amelyek tagjai a hódmezővásárhelyi gyárakban dolgoznak, miközben a helyi alkotóházban szállnak meg. Mint elmesélte, a Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumot 1998-ban alapította Hódmezővásárhely városa, a vásárhelyi kerámiagyárak, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Keramikusok Társasága és Fodor József festőművész, az alkotóház korábbi vezetője.


_ZSS6676
Fotó: Zsila Sándor
A szakmai szimpózium tagjai mind kerámia szakon végzetek, olyanok, akik a rendelkezésre álló idő alatt minél többet szeretnének alkotni, miközben megszállni és pihenni az Alkotóházba térnek vissza, aminek nagyon vonzó a hangulata már csak a hely szelleme okán is. A programokat és a munkatervet szakértők, pontosabban a Wartha Vince Alapítvány kurátorai állítják össze, a munka pedig a gyárakon kívül még a Nemzetközi Kerámia Központban zajlik.


A résztvevők mindannyian önálló szakmai programot valósítanak meg a többhetes itt tartózkodás idején. Nemcsak a művészek, a helyiek is profitálnak azonban a munkából, a művészek ugyanis egy-egy munkát a Városi Gyűjteménynek adományoznak, és így mára leltározott, őrzött gyűjtemény született, amit a Nemzetközi Kerámia Központban őriznek. Azt is elmondta, hogy a művészek főként magyarok, de érkeznek keramikusok Japánból, az USA-ból, Egyiptomból, Törökországból, Szerbiából, Szlovákiából és Csehországországból is.


Takács Erzsébet

Adyton_2016

2018.12.10

„A szabad zene puszta voltunkat szólaltatja meg a teremtés szerves forgatagában, ahol minden a magáét zengi, mondja, és mégis, nem önmagáért, hanem mindenekért muzsikál” ­ – vallotta Szabados György Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész. Az ő szellemiségét idézi meg az Adyton Karácsony december 11-én a Budapest Music Centerben.

Man_Ray

2018.12.09

Nagyszabású kiállítás nyílt a debreceni Modemben Man Ray (eredeti nevén Emmanuel Radnitzky) képeiből. A tárlat áttekintést nyújt a 20. század fotográfiai nyelvezetét megújító művész fényképészeti munkásságáról a kísérleti művektől a szürrealizmust idéző divatfotóiig.


Racz_Jozsef_eoriszabo-2488

2018.12.09

Volt már lánglelkű költő, kissé ütődött postás és klasszikus félbolond, mesehős és legendás teátrista, nemes úr és népi hős, valamint Sztálin, Lenin, Gagarin, és még sokan mások. Halott is volt a színpadon, de gyilkos még nem. A Földes László Hobo Hé, Magyar Joe! című lemezének dalaira épülő színpadi játékban ő játssza Joe szerepét. INTERJÚ.

A Magyar Nemzeti Múzeumban december 10-én 11.00 órakor tartandó születésnapi ünnepségen bemutatják Patay Pál, Kormos Gyula és Poór Péter Komárom-Esztergom megye harangjai című kötetét. Az ünnepeltet Varga Benedek főigazgató köszönti, a kötetet Aczél Eszter méltatja.

Verdi világhírű operájának jubileumát ünnepelhetjük a Dóm téren, ugyanis 1939-ben mutatták be először a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Az új bemutatót a Liszt-díjas karmester Kesselyák Gergely rendezésében, Pál Tamás vezényletével láthatja majd a fesztivál közönsége. Az előadás látványvilágáról többszörös díjnyertes díszlet- és jelmeztervezők gondoskodnak. A színpadképhez és a különleges hangzáshoz egy 130 fős kórus is hozzájárul majd.

Az ásatások 2016 nyarán kezdődtek a délkelet-szlovéniai Bela Krajina régióban, és idén áprilisig 15 sírboltot tártak fel. A most talált lelet kelta, Nagy Sándor pénzérméjének utánzata, amely Niké és Athéné istennőt ábrázolja. Az aranyérme ritka felfedezésnek számít Szlovéniában. A feltárt sírokból kerámiaedények és vasfegyverek is előkerültek.

Mézeskalácsból ehető, fenntartható jövőbéli várost alkottak építészek a londoni Viktória és Albert Múzeumban, hogy népszerűsítsék a városépítészetet. A több mint 60 mézeskalács-épületből álló városka rendelkezik édesgyökérből készült drótkötélpályával, cukorból készült kerékpárutakkal és járdákkal, még modern hajléktalanszállóval is. A mézeskalács város január 6-ig látható a Viktória és Albert Múzeumban.

2019. február 1-jétől Dinyés Soma vezeti a Magyar Rádió Gyermekkórusát. A szakember két évtizede tanít a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziumban, alapítója az Ars Longa Ének- és Zenekarnak, számos sikeres lemezfelvétel karnagya és hangszeres közreműködője, többször vezényelte a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit is. A december 14-i karácsonyi hangversenyen ő vezényli a Magyar Rádió Művészeti Együtteseit. A Müpába meghirdetett koncerten a többi közt elhangzik Bach Karácsonyi oratóriuma is.

„Gyerekkorom nagy része Budapesten telt, imádom a várost, sok emlék köt ide” – nyilítkozta a lengyel apa és magyar anya gyermekeként Varsóban született, világhírű zongoraművész, aki december 11-én a Müpában lép fel. Piotr Anderszewski Bach-műveket és Beethoven Diabelli-variációk című alkotását jássza.

piotr_anderszewski__600x440

Ma este mutatja be a József Attila Színház a Vesztegzár a Grand Hotelbent, a Rejtő Jenő egyik legismertebb és legmulatságosabb regényén alapuló vígjátékot Szente Vajk rendezésében. A főbb szerepeket Előd Álmos, Szerednyey Béla, Vándor Éva, Kovalik Ágnes, Szorcsik Viki és Zöld Csaba játssza. A dalszövegeket Varró Dániel írta.

Ingmar Bergman születésének 100 évfordulóján világszerte sok programot szerveztek, ám egyik sem helyezte középpontba az életmű komolyzenei vonatkozásait. Az Álarcok, Töréspontok, Teljesség című, háromrészes klasszikus zenei koncertsorozat a rendező filmjeinek zenei betéteit helyezi új perspektívába. Az első koncert 2018. december 9-én lesz a Három Holló kávéházban.

Halálának 25. évfordulóján koncerttel tiszteleg Magyarország rendszerváltozás utáni első szabadon választott miniszterelnökének emlékezete előtt a Magyar Állami Operaház december 10-én az Erkel Színházban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma