2018.06.11

Húsz évvel ezelőtt vette kezdetét a Vásárhelyi Kerámia Szimpózium, amelynek alapítói a Hódmezővásárhelyi Alkotóházban gyűltek össze először. Nem csoda tehát, hogy most is ott pihennek, és értekeznek a szakmáról a szimpóziumra érkező művészek.

A kerámiakészítés több ezer éves múltra tekint vissza a városban, de nem csak ez a hagyomány vonzó a művészek számára, hanem az is, hogy Hódmezővásárhelyen 62 különböző anyagból dolgozhatnak. A Vásárhelyi Kerámia Szimpózium megalakulástól kezdve a Hódmezővásárhelyi Alkotóház fogadja a résztvevő művészeket, és nem működhetett volna éveken át ilyen sikeresen a „vállalkozás”, ha nincs meg a példaértékű, folyamatos együttműködés és összefogás a város, a kerámia- és a porcelángyárak, valamint a művészeti szervezetek között.


Vasarhelyi_Keramia_Szimpozium_-_Fekete_Nemes_Edit
Nemes Fekete Edit keramikusművész


Nemes Fekete Edit keramikusművész még az idei program előtt járt az Alkotóházban, és mint tudjuk, nagyon szép munkái születtek a műteremben, amiket végül az egyik vásárhelyi gyárban égettek ki. Hódmezővásárhelyre egyébként először 2001-ben kapott meghívást a hannoveri expón felállított magyar pavilonban rendezett kiállítása után. „Ezt megelőzően 1973-tól 1976-ig, majd 1991-től 2007-ig a makói határon túli művészek telepére jártam, és ezen vegyes alkotótábor után ez volt számomra az első igazi tábor, ahol kerámiát alkotók gyűltek össze. Itt nyílt lehetőségem megismerkedni a magyarországi ipari kerámiával és a művészi kerámiával, az alkotóikkal, valamint itt kaptam először igazán jó feltételeket és megfelelő anyagot a kerámiával való alkotáshoz. Nagyon örültem a meghívásnak, éppen olyan megtiszteltetés volt számomra, mint az, hogy a Vajdaságot képviselhettem Hannoverben.”


Ahány alkotótelepen járt a művész, annyiféle körülménnyel, környezettel, helyszínnel és résztvevővel találkozott már, és mindez befolyásolta természetesen az alkotómunka sikerét is. „Vásárhelyen ez mind ideális volt, bár sajnos a gyárak nyújtotta lehetőségeket mozgásbeli korlátozottságom miatt nem tudtam kihasználni, de az alkotóházi műterem nagyon is megfelelt a munkámhoz. Jó érzés volt az is, hogy az égetőkemencék nem korlátoztak a munkáim nagyságában, és külön dicséretet érdemelnek az alkotóház nyújtotta feltételek, valamint a hangulat.”

A kérdésre, hogy a tavaly őszi látogatása kapcsán milyen munkák születtek, elmondta: Arany János jubileumának alkalmából felkérték Szabadkáról, készítsen néhány balladához illusztrációt, amit aztán ő kollázs technikával oldott meg, majd Hódmezővásárhelyen ezeket vitte át kerámia-domborművekre.


_ZSS6670
Fotó: Zsila Sándor


Számos téma és forma áll már mögötte, 1962 óta foglalkozik ugyanis kerámiával, éppen ezért nehezen tud kiemelni egy-egy alkotást. Néhány sorozatot azért megemlít, mint a kereszténységhez, a magyarság letelepedéséhez, az ősi hitvilágunkhoz, a vajdasági archaikus népi imádságokhoz kapcsolódókat. Egyéni és családi élményei ébresztették fel benne az élet értelmének gondolatát, ezért is áll olyan sok munkája középpontjában a föld, az anya, a rög és az elmúlás vezérfonala, és Újvidék térsége háborús állapotai is megihlették, majd arra ösztönözték, hogy a menni és a maradás kérdéseit is áttekintse. Amikor pedig arról kérdezem, hogy a női figurák és a föld motívuma után kísérletezik-e éppen valami újjal, egyből kijavít: „ezek emberi figurák, csak a témában kapott szerepüktől válnak nővé”. Azért a kérdésre is válaszol, sajnos az utóbbi időben egészségi állapota miatt keveset foglalkozik kerámiakészítéssel, sokkal könnyebb a kollázs és a pasztell technika kivitelezése a számára.


Az idei szimpózium keretében többen is érkeznek Hódmezővásárhelyre, a munkáról pedig a vezetőjüket, Pannonhalmi Zsuzsa Ferenczi Noémi-díjas kermaikusművészt kérdeztük, aki már húsz éve szervez csoportokat, amelyek tagjai a hódmezővásárhelyi gyárakban dolgoznak, miközben a helyi alkotóházban szállnak meg. Mint elmesélte, a Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumot 1998-ban alapította Hódmezővásárhely városa, a vásárhelyi kerámiagyárak, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Keramikusok Társasága és Fodor József festőművész, az alkotóház korábbi vezetője.


_ZSS6676
Fotó: Zsila Sándor
A szakmai szimpózium tagjai mind kerámia szakon végzetek, olyanok, akik a rendelkezésre álló idő alatt minél többet szeretnének alkotni, miközben megszállni és pihenni az Alkotóházba térnek vissza, aminek nagyon vonzó a hangulata már csak a hely szelleme okán is. A programokat és a munkatervet szakértők, pontosabban a Wartha Vince Alapítvány kurátorai állítják össze, a munka pedig a gyárakon kívül még a Nemzetközi Kerámia Központban zajlik.


A résztvevők mindannyian önálló szakmai programot valósítanak meg a többhetes itt tartózkodás idején. Nemcsak a művészek, a helyiek is profitálnak azonban a munkából, a művészek ugyanis egy-egy munkát a Városi Gyűjteménynek adományoznak, és így mára leltározott, őrzött gyűjtemény született, amit a Nemzetközi Kerámia Központban őriznek. Azt is elmondta, hogy a művészek főként magyarok, de érkeznek keramikusok Japánból, az USA-ból, Egyiptomból, Törökországból, Szerbiából, Szlovákiából és Csehországországból is.


Takács Erzsébet

azur

2018.09.24
Az alig több mint kétéves alternatív pop-rock banda nagy ambíciókkal kezdett zenélni. Bár a tagok több formációban is játszanak, az AŽUR egyre fontosabb szerepet tölt be az életükben. Dalszerzésről, a zenélés kihívásairól és a Hangfoglaló Programról beszélgettünk Baka Rebekával (ének, szöveg) és Bakos Zitával (billentyű, vokál).

_D0A0871_Copy

2018.09.24

A Hősök terén sétálva több mint három éve csak a felét élvezhettük az 1896-os milleneumi kiállításra készült látványnak: a Szépművészeti Múzeum 2015-ben bezárta kapuit, hogy az átfogó rekonstrukció után a legszebb fényében tündökölhessen. A pillanat elérkezett, a múzeum október 30-tól vár a modern tereivel és egy Leonardo da Vinci-tárlattal.

flea-market-979247_960_720

2018.09.24

Szász Endre 33 darabos grafikagyűjteménye mellett kortárs kerámiák és vintage ékszerek nagy választékát is kínálja a BÁV őszi kamaraaukciója, amelyet szeptember 26-án tartanak Budapesten, a BÁV Apszistermében. Az anyagban szerepelnek Mednyánszky László akvarelljei, Czene Béla és Rozs János tájképei, antik órák, porcelánok és színes drágaköves nyakékek.

Hatalmas érdeklődés fogadta Magyarország standját és az ott kiállított minőségi termékeket a Slow Food mozgalom gasztronómiai örökség megőrzésének szentelt nemzetközi fesztiválján Torinóban, amelyet a szeptember 24-ei zárónapig a becslések szerint mintegy másfél millióan keresnek fel. A nemzetközi ízfesztiválon számtalan olasz és külföldi kiállító jelent meg, a legtöbben azonban az első alkalommal saját pavilont állító Magyarország asztalainál álltak sorba kostolóra, ahol Eger, a Mátra és Szekszárd régiója mutatkozott be.

Idén októberben mutatják be a Veres1Színházban Neil Simon Pletykafészek című bohózatát Molnár Kristóf rendezésében. A Veres1Színház már az ötödik évadát kezdi meg Veresegyházon a bohózat bemutatójával. Az évad során januárban mutatják be a Csoportterápia című musicalt, amelynek Bolba Tamás szerezte a zenéjét, a szövegkönyvet és a dalszövegeket pedig Szente Vajk és Galambos Attila írta.

Varga László Edgár erdélyi költő kapta a Csiki László-díjat a XI. Gyergyószárhegyi Írótáborban. A megyei önkormányzathoz tartozó Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ által szervezett írótáborban kétévenként adják át a Csiki László-díjat fiatal erdélyi magyar írónak vagy költőnek. Az idei díjazott a tavaly megjelent második, bejárónőm: isten című verseskönyvéért kapta az elismerést.

A Kassai Thália Színház szeptember 28-án a Nemzeti Színházban vendégszerepel Martin McDonagh Leenane szépe című előadásával. Martin McDonagh fekete humorral átszőtt darabja, amelynek középpontjában egy megkeseredett anya-lánya viszony áll, egy „ezeréves” helyzetet dolgoz fel: egy idős anya magára marad negyvenes „szingli” lányával. A darab arról szól, hogy mi történik akkor, amikor fölcsillan a remény, hogy a lány ebből a helyzetből ki tud szakadni egy szerelem, egy férfi által.

Székely János Caligula helytartója című drámájának bemutatójával ünnepelte a Nemzeti Színház szeptember 21-én a magyar dráma napját. A darabot Szász János rendezésében, Trill Zsolt és Horváth Lajos Ottó főszereplésével tűzték műsorra – hangzott el az M5 kulturális csatorna új magazinműsora, a Kult'30 szeptember 21-ei, első adásában. A Gyulai Várszínházzal közös produkcióként létrehozott előadást júniusban láthatta először Gyulán a közönség.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma