2016.02.18
Wéber Anikó
Elizabeth Proctort és férjét a salemi boszorkányperek során ítélték halálra 1692-ben. Próbálták elvenni tőlük az utolsó kapaszkodót is, amely az élethez köthette őket: a hitüket. Az Elizabeth-et alakító Danis Lídia mégis úgy érzi, karaktere nem áldozat, hanem alázattal teli, hihetetlenül erős asszony. A tatabányai Jászai Mari Színház új előadását, A salemi boszorkányokat február 20-ától láthatják a nézők.

„A legnagyobb kín és fájdalom az, hogy ezek az emberek ebben az életben és közegben nem kapnak feloldozást” – mondja Danis Lídia, aki Elizabeth Proctort, John feleségét alakítja Arthur Miller A salemi boszorkányok című darabjában.

 

Danis_Lidia


A történet a salemi boszorkánypereket eleveníti fel, amelyek Amerikában, Salem városában zajlottak a 17. század végén. Fiatal lányok boszorkánysággal vádoltak meg pár helyi asszonyt, és azzal, hogy megbabonázták őket. A kis közösség szerény körülmények között élt, lelkipásztoraik szónoklatai gyakran a Sátán kísértéseiről és a szigorú erkölcsökről szóltak. Nem csoda hát, hogy könnyen hittek az emberek a lányoknak. Ráadásul a boszorkányüldözés kapóra jött: régi sérelmek kerültek felszínre, bárki boszorkánynak kiálthatott ki bárkit, és bosszút állhatott rajta. Tömeghisztéria tört ki. A perek végül tizenkilenc ember felakasztásával és sokak bebörtönzésével zárultak. Arthur Miller drámaíró ebből az igaz történetből írta meg darabját.


SZP_9516

 

Félelmetes és aktuális a darab

Danis Lídia szerint ez a mű – mint általában az örök klasszikusok – mindig tud újat nyújtani, és mindig fel lehet benne fedezni az aktualitást. „Előadásunk bemutatja, hogyan lehet valakit bármi miatt – legyen az egyetlen vétek, bűn – pillanatokon belül kirekeszteni egy közösségből, sőt a halálba kergetni. Ebben az a félelmetes, hogy bármiért rád fogható: te bűnös vagy – akár etnikai, akár politikai vagy bármilyen más alapon. Ez sajnos ma is előfordul, mintha az ember alig változott volna a századok során. Számomra ettől olyan aktuális ez a történet.”

 

Elizabeth Proctor a boszorkánysággal megvádolt személyek között van, Danis Lídia mégsem akarja őt szenvedő áldozatként bemutatni. „Én nem azt szeretném megfogni, hogy egy nő mitől zárt és rideg, hanem hogy vannak olyan hús-vér asszonyok, akik bizony küzdenek azzal a problémával: a kapcsolatuk, házasságuk tönkremegy. A szerepem gyönyörű, hiszen egy alázattal teli, ugyanakkor nagyon erős tartású, gerinces nő, aki nem akar megtörni, nem hagyja, hogy elvegyék tőle az igazságát. Isteni erővel megpróbál a vádak fölé emelkedni. Hihetetlen anya és asszony, aki mégsem kap a végén feloldozást.”

 

SZP10010


Amikor saját magunkat bélyegezzük meg

Danis Lídia szerint az előadás nemcsak arról szól, hogyan bélyegeznek meg valakit, hanem arról is, hogyan bélyegezzük meg saját magunkat. Ilyen Elizabeth férje, aki megcsalja feleségét, majd saját magát hajszolja bele a szenvedésbe, nem tud tükörbe nézni, nem tud magának megbocsátani, és így szinte önként menetel a halálba.

 

„Amikor a darab végét próbáltuk, úgy éreztem, mintha ez egy rossz álom lenne. A férjem és én ugyanis már nem tudunk az életbe kapaszkodni, mert az egyetlent, ami még a miénk volt: a hitünket is megpróbálják elvenni tőlünk. Ezeknek az embereknek pedig nincs más, amibe kapaszkodhatnának.”

 

SZP10109


Danis Lídia azt mondja, korábban nem gondolta volna, hogy ezt a szerepet eljátszhatja, mert Miller instrukciói szerint első ránézésre Elizabeth Proctor nem az ő karaktere. Mégis ő kapta meg, és nagyon szereti a próbákat. „Keresem azt a rést, ahol találkozik a figura és én. Élvezem a próbákat, ez nagyon izgalmas és rendkívül összetett darab” – mondja a színésznő A salemi boszorkányokról, amelyet februárban és egész márciusban játszanak a Jászai Mari Színházban. A szereposztásról és az időpontokról ITT lehet olvasni.

 

Készítette: Wéber Anikó


Fotó: Jászai Mari Színház

CC_banner

140925-Barra-sontag_masolata

2018.01.16

Nevéhez fűződik az „annyira ronda, hogy már szép” kifejezés, és ő írta az egyik legmeghatározóbb tanulmánykötetet a fényképezésről. Olyan nő volt, akit még bírálói is elismertek és tiszteltek, ő pedig egész életében ellentmondást nem tűrően állt ki az emberi jogok mellett. Ez a nő Susan Sontag volt, aki épp ma, január 16-án lenne 85 éves.

pim2_borito
2018.01.16

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) évadnyitó sajtótájékoztatót tartott január 16-án, ahol Prőhle Gergely, az intézmény főigazgatója ismertette a tervezett kiállításokat, programokat és a tagintézmények eseményeit. A PIM-ben az Arany János-emlékév kapcsán három kiállítást is rendeznek, és több egyéb program mellett külön tárlaton foglalkoznak majd Csáth Géza művészetével is.

Kaszas_Peter_fotos_masolata1

2018.01.16

Kaszás Péter dobos és énekes 2016-ban Infinity Project címmel saját albummal jelentkezett, amelyért 2017-ben megkapta az év hazai jazzalbumáért járó Fonogram-díjat. Az album kedvelt dala, a You Are The One 2018 januárjában klip formájában is bemutatkozik. A dal február 24-én a Dobosok Farsangján és május 10-én a Budapest Jazz Clubban is hallható az album más szerzeményei mellett.

Elhunyt 74 évesen Edwin Hawkins Grammy-díjas gospelsztár, akinek legismertebb dala az Oh Happy Day volt. Hawkinst a városi gospel úttörőjének tekintették, a jellegzetes vallási himnuszokat világi hangzással ötvözte. Belsőépítésznek tanult, de a hatvanas évek végén a gospelénekléssel aratott átütő sikere eldöntötte pályafutását.

Tíz újabb filmet hívtak meg a versenyprogramba a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál szervezői. Ezek között szerepel Emily Atef 3 Tage in Quiberon című német-osztrák-francia koprodukcióban készült filmje, az amerikai Damsel című produkció David és Nathan Zellner rendezésében, a paraguayi-német-uruguayi-norvég-brazil-francia koprodukciós Las herederas, az iráni Khook, a francia Cédric Khan La Priere című munkája, a svéd-brit Toppen av ingenting című film és Christian Petzold német-francia színekben forgatott Transit című alkotása is.

Még január 28-áig lehet nevezni a 2016-ban elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba helyező nemzetközi filmfesztiválra. A fesztivált első ízben tavaly tavasszal azzal a szándékkal szervezték meg, hogy a szegedi születésű operatőr emlékét, művészetét ébren tartsa, munkásságát, személyiségét minél szélesebb körben megismertesse, és ezt a tudást az újabb nemzedékeknek átadja.

Meghalt január 15-én Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész, a 100 tagú Cigányzenekar szólamvezetője és szólistája. Az 1957-ben Szolnokon született előadóművész hatéves korában nagyapja irányításával kezdett cimbalmozni. Nyolcévesen megnyerte a Magyar televízió népzenei versenyét hangszeres szólista kategóriában. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában végezte, később a Zeneakadémián Gerencsér Ferenc tanítványa volt. A legnagyobb népi együttesekkel szinte az egész világot bejárta az Egyesült Államoktól Vietnamon át Ausztráliáig. Ökrös Oszkárt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben saját halottjának tekinti.

Kölcsey Ferenc Himnuszának autográf kéziratát, valamint a költeményt megzenésítő Erkel Ferenc Himnusz-partitúra kéziratának eredeti példányát is megtekintheti a nagyközönség a magyar kultúra napjának alkalmából január 19-én és 20-án Nyíregyházán. A magyar kultúra napjának megyei rendezvénysorozata 21-én a szatmárcsekei református templomban folytatódik.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

sheet-music-1229481_960_720

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma