2016.02.18
Wéber Anikó
Elizabeth Proctort és férjét a salemi boszorkányperek során ítélték halálra 1692-ben. Próbálták elvenni tőlük az utolsó kapaszkodót is, amely az élethez köthette őket: a hitüket. Az Elizabeth-et alakító Danis Lídia mégis úgy érzi, karaktere nem áldozat, hanem alázattal teli, hihetetlenül erős asszony. A tatabányai Jászai Mari Színház új előadását, A salemi boszorkányokat február 20-ától láthatják a nézők.

„A legnagyobb kín és fájdalom az, hogy ezek az emberek ebben az életben és közegben nem kapnak feloldozást” – mondja Danis Lídia, aki Elizabeth Proctort, John feleségét alakítja Arthur Miller A salemi boszorkányok című darabjában.

 

Danis_Lidia


A történet a salemi boszorkánypereket eleveníti fel, amelyek Amerikában, Salem városában zajlottak a 17. század végén. Fiatal lányok boszorkánysággal vádoltak meg pár helyi asszonyt, és azzal, hogy megbabonázták őket. A kis közösség szerény körülmények között élt, lelkipásztoraik szónoklatai gyakran a Sátán kísértéseiről és a szigorú erkölcsökről szóltak. Nem csoda hát, hogy könnyen hittek az emberek a lányoknak. Ráadásul a boszorkányüldözés kapóra jött: régi sérelmek kerültek felszínre, bárki boszorkánynak kiálthatott ki bárkit, és bosszút állhatott rajta. Tömeghisztéria tört ki. A perek végül tizenkilenc ember felakasztásával és sokak bebörtönzésével zárultak. Arthur Miller drámaíró ebből az igaz történetből írta meg darabját.


SZP_9516

 

Félelmetes és aktuális a darab

Danis Lídia szerint ez a mű – mint általában az örök klasszikusok – mindig tud újat nyújtani, és mindig fel lehet benne fedezni az aktualitást. „Előadásunk bemutatja, hogyan lehet valakit bármi miatt – legyen az egyetlen vétek, bűn – pillanatokon belül kirekeszteni egy közösségből, sőt a halálba kergetni. Ebben az a félelmetes, hogy bármiért rád fogható: te bűnös vagy – akár etnikai, akár politikai vagy bármilyen más alapon. Ez sajnos ma is előfordul, mintha az ember alig változott volna a századok során. Számomra ettől olyan aktuális ez a történet.”

 

Elizabeth Proctor a boszorkánysággal megvádolt személyek között van, Danis Lídia mégsem akarja őt szenvedő áldozatként bemutatni. „Én nem azt szeretném megfogni, hogy egy nő mitől zárt és rideg, hanem hogy vannak olyan hús-vér asszonyok, akik bizony küzdenek azzal a problémával: a kapcsolatuk, házasságuk tönkremegy. A szerepem gyönyörű, hiszen egy alázattal teli, ugyanakkor nagyon erős tartású, gerinces nő, aki nem akar megtörni, nem hagyja, hogy elvegyék tőle az igazságát. Isteni erővel megpróbál a vádak fölé emelkedni. Hihetetlen anya és asszony, aki mégsem kap a végén feloldozást.”

 

SZP10010


Amikor saját magunkat bélyegezzük meg

Danis Lídia szerint az előadás nemcsak arról szól, hogyan bélyegeznek meg valakit, hanem arról is, hogyan bélyegezzük meg saját magunkat. Ilyen Elizabeth férje, aki megcsalja feleségét, majd saját magát hajszolja bele a szenvedésbe, nem tud tükörbe nézni, nem tud magának megbocsátani, és így szinte önként menetel a halálba.

 

„Amikor a darab végét próbáltuk, úgy éreztem, mintha ez egy rossz álom lenne. A férjem és én ugyanis már nem tudunk az életbe kapaszkodni, mert az egyetlent, ami még a miénk volt: a hitünket is megpróbálják elvenni tőlünk. Ezeknek az embereknek pedig nincs más, amibe kapaszkodhatnának.”

 

SZP10109


Danis Lídia azt mondja, korábban nem gondolta volna, hogy ezt a szerepet eljátszhatja, mert Miller instrukciói szerint első ránézésre Elizabeth Proctor nem az ő karaktere. Mégis ő kapta meg, és nagyon szereti a próbákat. „Keresem azt a rést, ahol találkozik a figura és én. Élvezem a próbákat, ez nagyon izgalmas és rendkívül összetett darab” – mondja a színésznő A salemi boszorkányokról, amelyet februárban és egész márciusban játszanak a Jászai Mari Színházban. A szereposztásról és az időpontokról ITT lehet olvasni.

 

Készítette: Wéber Anikó


Fotó: Jászai Mari Színház

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

_D0A0632_Copy

2017.11.17

Mi köt össze két alkotót, akik eltérő művészeti ágak szerelmesei? Hogy mindketten szívesen tekintenek vissza a múltra, felidézve régebbi korok eszméit. Az Alkotóművészeti Szalon november 10-ei eseményén Árkossy István festőművész, grafikus, író és Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész, a Musica Historica együttes művészeti vezetője volt a vendég.

Pilinszky-Janos-04

2017.11.17
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa összesen 110,3 millió forinttal támogatja tizenhat dokumentumfilm elkészítését a Magyar Média Mecenatúra Program keretein belül, az idei Ember Judit-pályázat második fordulójában. Dokumentumfilm készül például a székely Atlantiszról, a barátság és a szerelem megjelenéséről Pilinszky János költészetében és az ex-Malév-pilóták sorsáról is.

A XVIII. kerületi Kossuth tér átalakítása, valamint az Andrássy úti Hotel Moments kialakítása kapta meg az idén az Építész Kamara Építészeti Nívódíját, amelyet november 16-án adtak át Budapesten a FUGA Budapesti Építészeti Központban. „Ezek az épületek és intézmények mind-mind attól válnak különlegessé – az utókor számára is –, hogy az építészeti értékük mellett az épületek használói felé is komoly gesztust tesznek” – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a díjátadón.

Még több mint másfél hónapig, január 5-éig várják a jelentkezéseket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzőversenyére, amelyet Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából írtak ki. Egy szerző több pályaművet is benyújthat, de ezeket külön-külön kell beadni. A zeneszerzőversenyről bővebben a Zeneakadémia honlapján lehet tájékozódni.

Több magyar festő műve is szerepelt a Sotheby’s november 14-ei aukcióján Londonban, köztük Reigl Judit, Gyémánt László, Fajó János, Fényes Adolf, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla, Victor Vasarely és Galambos Tamás munkái. Az aukciós ház A 20. századi művészet – Más távlatból címmel kelet-európai művészektől válogatott modern és kortárs munkákat.

Középiskolásoknak meghirdetett irodalmi versennyel, a Kortárs-díjak átadásával, valamint beszélgetős estekkel ünnepli fennállásának 60. évét a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat. A papíralapú Kortárs mellett, teljesen különálló szerkesztőséggel már hat éve működik a folyóirat online kiadása, amely nagy hangsúlyt fektet a fiatal, 25 és 40 év közötti generáció megszólítására.

Fontos tudományos eredményekkel szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek. Megtalálták a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványait, az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palotát, valamint káptalani kolostor falait is.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma