2017. január 19.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.02.18
Wéber Anikó
Elizabeth Proctort és férjét a salemi boszorkányperek során ítélték halálra 1692-ben. Próbálták elvenni tőlük az utolsó kapaszkodót is, amely az élethez köthette őket: a hitüket. Az Elizabeth-et alakító Danis Lídia mégis úgy érzi, karaktere nem áldozat, hanem alázattal teli, hihetetlenül erős asszony. A tatabányai Jászai Mari Színház új előadását, A salemi boszorkányokat február 20-ától láthatják a nézők.

„A legnagyobb kín és fájdalom az, hogy ezek az emberek ebben az életben és közegben nem kapnak feloldozást” – mondja Danis Lídia, aki Elizabeth Proctort, John feleségét alakítja Arthur Miller A salemi boszorkányok című darabjában.

 

Danis_Lidia


A történet a salemi boszorkánypereket eleveníti fel, amelyek Amerikában, Salem városában zajlottak a 17. század végén. Fiatal lányok boszorkánysággal vádoltak meg pár helyi asszonyt, és azzal, hogy megbabonázták őket. A kis közösség szerény körülmények között élt, lelkipásztoraik szónoklatai gyakran a Sátán kísértéseiről és a szigorú erkölcsökről szóltak. Nem csoda hát, hogy könnyen hittek az emberek a lányoknak. Ráadásul a boszorkányüldözés kapóra jött: régi sérelmek kerültek felszínre, bárki boszorkánynak kiálthatott ki bárkit, és bosszút állhatott rajta. Tömeghisztéria tört ki. A perek végül tizenkilenc ember felakasztásával és sokak bebörtönzésével zárultak. Arthur Miller drámaíró ebből az igaz történetből írta meg darabját.


SZP_9516

 

Félelmetes és aktuális a darab

Danis Lídia szerint ez a mű – mint általában az örök klasszikusok – mindig tud újat nyújtani, és mindig fel lehet benne fedezni az aktualitást. „Előadásunk bemutatja, hogyan lehet valakit bármi miatt – legyen az egyetlen vétek, bűn – pillanatokon belül kirekeszteni egy közösségből, sőt a halálba kergetni. Ebben az a félelmetes, hogy bármiért rád fogható: te bűnös vagy – akár etnikai, akár politikai vagy bármilyen más alapon. Ez sajnos ma is előfordul, mintha az ember alig változott volna a századok során. Számomra ettől olyan aktuális ez a történet.”

 

Elizabeth Proctor a boszorkánysággal megvádolt személyek között van, Danis Lídia mégsem akarja őt szenvedő áldozatként bemutatni. „Én nem azt szeretném megfogni, hogy egy nő mitől zárt és rideg, hanem hogy vannak olyan hús-vér asszonyok, akik bizony küzdenek azzal a problémával: a kapcsolatuk, házasságuk tönkremegy. A szerepem gyönyörű, hiszen egy alázattal teli, ugyanakkor nagyon erős tartású, gerinces nő, aki nem akar megtörni, nem hagyja, hogy elvegyék tőle az igazságát. Isteni erővel megpróbál a vádak fölé emelkedni. Hihetetlen anya és asszony, aki mégsem kap a végén feloldozást.”

 

SZP10010


Amikor saját magunkat bélyegezzük meg

Danis Lídia szerint az előadás nemcsak arról szól, hogyan bélyegeznek meg valakit, hanem arról is, hogyan bélyegezzük meg saját magunkat. Ilyen Elizabeth férje, aki megcsalja feleségét, majd saját magát hajszolja bele a szenvedésbe, nem tud tükörbe nézni, nem tud magának megbocsátani, és így szinte önként menetel a halálba.

 

„Amikor a darab végét próbáltuk, úgy éreztem, mintha ez egy rossz álom lenne. A férjem és én ugyanis már nem tudunk az életbe kapaszkodni, mert az egyetlent, ami még a miénk volt: a hitünket is megpróbálják elvenni tőlünk. Ezeknek az embereknek pedig nincs más, amibe kapaszkodhatnának.”

 

SZP10109


Danis Lídia azt mondja, korábban nem gondolta volna, hogy ezt a szerepet eljátszhatja, mert Miller instrukciói szerint első ránézésre Elizabeth Proctor nem az ő karaktere. Mégis ő kapta meg, és nagyon szereti a próbákat. „Keresem azt a rést, ahol találkozik a figura és én. Élvezem a próbákat, ez nagyon izgalmas és rendkívül összetett darab” – mondja a színésznő A salemi boszorkányokról, amelyet februárban és egész márciusban játszanak a Jászai Mari Színházban. A szereposztásról és az időpontokról ITT lehet olvasni.

 

Készítette: Wéber Anikó


Fotó: Jászai Mari Színház

15747906_1235175676568730_7428778584654740724_n

2017.01.19

Németországban egy volt a 769 film közül, itthon azonban egy, ha meg nem is élt, de jól ismert életérzést megörökítő film látogat a mozikba. Mától látható ugyanis az Utazás apánkkal című film, amelynek két főhőse komoly feladat előtt áll: a kommunista Romániában kell döntenie nyugat és kelet között.

p04pnh50_masolata

2017.01.19

Pablo Picasso művei mindenki számára ismerősek, ám munkásságában megfigyelhető egy éles váltás, melyet gyakran figyelmen kívül hagyunk. Pedig egy rövid, mindössze tíz hétig tartó kirándulás rendkívül nagy hatást gyakorolt művészetére.

DSC_1488_Copy

2017.01.19

A kultúra mint megtartó erő – Történelmi analógiák, korunk kihívásai, feladatai a migráció tükrében címmel rendeztek konferenciát január 18-án az Országházban. Az előadók az egésznapos rendezvényen megfogalmazták, hogyan lehet válaszolni a nemzetünket érintő aktuális kihívásokra, és körvonalazták a magyarság számára kívánatos „társadalmi jövőképet.”

Székelyföldi turnéra indul születésének 100. évfordulója alkalmából Kálmán Imre A Csárdáskirálynő című operettje. A darabot január 19-én a csíkszeredai Csíki Játékszínben,20-án pedig Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Filharmónia hangversenytermében láthatja a közönség. A turné után legközelebb január 22-én a pozsonyi Hviedoslav Színházban láthatja a közönség A Csárdáskirálynőt.

Soha annyi néző nem járt még a Katona József Színházban, mint 2016-ban: a tavalyi 122 ezres nézőszám az elmúlt öt évben 50 százalékos, de 2015-höz képest is csaknem 10 százalékos növekedést mutat. A látogatói csúcs a színház előadásai iránti megnövekedett érdeklődés mellett az előadásszámok folyamatos emelkedésének köszönhető: az elmúlt évben ugyanis 668 előadást játszottak.

Madách Imrére emlékeznek január 20-án Balassagyarmaton. A Nógrád megyei ünnepségen adják át a Madách-díjat, melynek két idei kitüntetettje Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Huszti Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar színész, rendező.

Natura Naturata címmel Konok Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, Prima Primissima díjas festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 20-án Zalaegerszegen, a Gönczi Galériában. A magyar kultúra napja zalaegerszegi rendezvénysorozatához kapcsolódó kiállítást Spiró György Kossuth-díjas író nyitja meg, a műsorban az Egerszegi Vonósnégyes közreműködik.

A legmodernebb technikákat alkalmazó berendezésekkel, játékos képességtesztekkel és színházi produkcióval is várja a közönséget a The Champion – A Bajnok című interaktív sportkiállítás április közepéig a Millenáris park D épületében. Deres Péter író OlimpIKONOK című színházi alkotását Sütő András és Vincze Márton adják elő naponta négy alkalommal. A darabot Böhm György rendezte.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma