2018.01.23

Mit jelentett az ’50-es évek elején Róma a magyar írók számára? Mit kapott a várostól Nemes-Nagy Ágnes, Weöres Sándor vagy Pilinszky János? Miben segíti alkotóinkat ma a Római Magyar Akadémia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki ellátogatott a Hadik Irodalmi Szalon Nemes-Nagy Ágnes és Pilinszky János Rómája című szezonnyitó estjére.

26731202_1617777924942120_3668506991335505100_n


A Hadik Irodalmi Szalon és a Római Magyar Akadémia által szervezett eseményen csaknem százan gyűltek össze, hogy együtt idézzék fel az 1947-es évet, amikor számos magyar művész – köztük Nemes-Nagy Ágnes és Pilinszky János is – Rómába utazott a magyar akadémiára. Az est állandó házigazdája, Juhász Anna dr. Puskás Istvánnal, a Római Magyar Akadémia – Accademia d’Ungheria – igazgatójával, Závada Péter költő-slammerrel és Hafner Zoltán irodalomtörténésszel beszélgetett Rómáról, az akadémiáról, az irodalomról és Pilinszkyről – az esten a verseket, a naplórészleteket, a visszaemlékezéseket Kútvölgyi Erzsébet színművész tolmácsolta.


Rómában voltunk, annyi bezártság és rémség után. A hidak nélküli, összerombolt Budapest után. A világot akartuk, az egész világot […].

Lengyel Balázs: Két Róma


26731667_1617778278275418_5117773994390860755_n


Nemcsak fantasztikus irodalmi művek kapcsolódnak Rómához, de egy rendkívül erős szellemi légkör, egy valódi közösség is kialakult az akadémia diákjaiból – nyitotta meg az estet Juhász Anna, majd a beszélgetőpartnereivel felidézte az 1947-es évet, amikor rengeteg alkotó – író, képzőművész – élt Rómában. Nemes-Nagy Ágnes „kis Szigligetnek” nevezte Rómát, hiszen hasonlóan erős szellemi légkör alakult ki mindkét városban. De vajon ez az összetartás, ez a légkör adott még ma is, egy teljesen másik korban? – tette fel a kérdést az est háziasszonya Závada Péternek. „Én teljesen más kontextusban találkoztam Rómával, mint Pilinszkyék. Gimnazistaként szereztem az első Róma-élményemet, elképesztő volt, hiszen Róma összeforrt bennem a nyelv szeretetével” – mesélte Závada Péter, hogyan került először kapcsolatba a várossal, amely a kezdeti időszakban az olasz nyelv és így a római dialektus szeretetét jelentette számára. Egy cserediákprogram során még szerelemre is talált, és a lánynak köszönhetően megismerte az igazi római életet. „Nem voltam részese annak a kulturális miliőnek, amelyet Nemes-Nagy és Pilinszky leírt az Akadémia kapcsán. A robogókkal, a trattoriákkal, a borozókkal találkoztam először és azzal a valódi római nyelvvel és kultúrával, amelyet az ott élők valóban mindennap megélnek” – idézte fel római emlékeit a költő.


26804329_1617889464930966_9107019043960484944_n
Puskás István, a Római Magyar Akadémia igazgatója


Az akadémiának számos „csúcspontja” volt, az 1947-es év azonban mégiscsak kiemelkedőnek számított, hiszen olyan hatalmas alkotók fordultak meg akkor ott, mint Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Lengyel Balázs és Hantai Simon. „Ha jól azonosítom a levelek alapján a helyszíneket, akkor én most körülbelül abban a szobában lakom, ahol egykor Csorba Győző élt. Az irodám melletti szobában pedig Weöres Sándorék laktak. Gondoljunk csak bele abba, hogy itt telnek az ember mindennapjai. Ez csodálatos, de egyfajta kötelezettséget is ró az emberre az, hogy ebben a közegben – ahol ilyen neves alkotók éltek – kell megállnia a helyét” – mondta el Puskás István, az akadémia igazgatója, akinek legfőbb célkitűzése, hogy az akadémiára érkezők ne csak azt a Rómát ismerjék meg, melyet a képeslapok alapján és az útikönyvekből elképzelnek. Azt szeretnénk, ha a valódi várost, a valódi Rómát ismernék meg, ahogyan a rómaiak is a valódi magyar kultúrába kapnának betekintést – mondta. „Az akadémia egyfajta köztes terület, mert mindkét országhoz tartozik, és mi igyekszünk a két kultúra között találkozási pontot keresni” – ismertette az akadémia működési elvét az igazgató. Majd hozzáfűzte: az ’50-es évek rendkívül zavarosnak számítottak az akadémia történetében, hiszen csak kutatókat fogadott, művészek nem kaphattak ösztöndíjat. A ’70-as években viszont ismét kezdett rendeződni a helyzet, és újabb művészek érkeztek a városba. Rendkívül szoros kapcsolati hálóval rendelkezik a Római Magyar Akadémia, hiszen a környező kávézók, könyvtárak, bárok mind őriznek magyar alkotóktól emlékeket. „Van egy kávézó, amelyet az ’50-es évek óta ugyanaz a család vezet, oda jártak egykor az íróink is, nekik van egy emlékkönyvük, amelyben Jancsó- és Pilinszky-bejegyzések is szerepelnek” – mesélte Puskás István. „Hiába zárt közösség, az akadémia mégiscsak része Róma szövetének.” Majd hozzáfűzte: ahogyan Závada Péter, úgy ő is megismerte a valódi Rómát, amely legalább olyan erős élményt adott neki, mint Nemes-Nagyék Rómája. Éppen ezért szeretné mindkét Rómát átadni és megmutatni az akadémián tanulóknak. „István nagyon modern szellemben vezeti az akadémiát, engem például egy slam poetry est kapcsán hívott ki. Keresi a modern és a klasszikus közötti utat, amely elengedhetetlen és rendkívül fontos” – hangsúlyozta az akadémia igazgatójának érdemeit Závada Péter. A Római Magyar Akadémia, amely idén ünnepelte 90. születésnapját, „Bőröm alatt viszlek haza, Róma…” címmel ebben a szellemben írt ki alkotói pályázatot. A felhívásban minden művésznek – akár önállóan, akár csoportban – az akadémia ’47-es időszakát kellett feldolgoznia január 15-ig. A pályázat elsősorban a generációkat szerette volna összehozni, a felhívás pedig rendkívül sikeres volt, hiszen negyvenhét pályamű érkezett be, ez pedig messze felülmúlta a várakozásokat – fűzte hozzá az akadémia igazgatója.


26907838_1617777768275469_326103912277127512_n


Ahogyan Nemes-Nagy Ágnes és Lengyel Balázs, Pilinszky János is ’47-ben, a háború után két évvel érkezett Rómába. Ekkor még nem korlátozták akkora mértékben a külföldi utakat, később azonban már Magyarországon is felhúzták a vasfüggönyt, és ellehetetlenítették az írókat, a költőket és a képzőművészeket. A háború után még felüdülés volt Rómába érkezni, feltöltődni, a hazatérés azonban már kevésbé volt ilyen üdítő. Pilinszky először Sík Sándor segítségével jutott ki. Vonaton érkezett Rómába 1947. december 20-án – idézte fel Hafner Zoltán irodalomtörténész, majd hozzáfűzte: Pilinszky életében nemcsak ebben az időben játszott nagy szerepet Róma, hanem jóval később, 1968-ban is, amikor újra kapcsolatba került a várossal. Pilinszky ebben az időszakban már nem – vagy csak korlátozottan – publikálhatott, ám fordításai révén ’67-ben kimehetett Nyugat-Európába. Három hónapot töltött külföldön, időközben viszont lejárt az útlevele, így félő volt, hogy nem engedik haza, és ha mégis, komoly politikai megtorlásokra számíthat. Ekkor merült fel benne, hogy Rómába emigrál. Ebben segített neki Szőnyi Zsuzsa, Vatikáni Rádió munkatársa; talált neki ösztöndíj-lehetőséget, szállást, sőt egy ideig náluk is lakhatott az író. Végül hosszas háttérmunka után – Törőcsik Marinak és Illyés Gyulának köszönhetően – Pilinszky egy belgrádi magyar íródelegációhoz csatlakozott, így pedig nem volt szüksége útlevélre, és hazatérhetett – mesélte el a kalandos történetet az irodalomtörténész.


26733623_1617777491608830_627656144985471320_n
Kútvölgyi Erzsébet színművész


Nemes-Nagy Ágnestől, Lengyel Balázstól számos visszaemlékezés, levél maradt fent Rómával kapcsolatban. Egy ilyen visszaemlékezésből lehet tudni, ki hogyan érezte magát az akadémián, milyen felüdülés volt – ahogyan Lengyel Balázs is írta – a romos Budapest után az olasz város. Weöres Sándor azonban Kecskeméthez hasonlította Rómát, ahol unta magát – bár sokan ezt inkább humoros, semmint komoly megjegyzésnek tartják. Pilinszky sem élt nagy társasági éltet kint. Míg a többi alkotó együtt járta a várost és fedezte fel a nagyobb látványosságokat, addig Pilinszky leginkább magányosan dolgozott a kávéházakban. Pilinszkytől is több levél maradt fent, ezeket főként a családjának írta: egyik ilyen levelében például édesanyjának magyarázza el, miről is szól pontosan a Piéta című verse. Bár Pilinszky a közös túrákon nem vett részt, Rómát mégis kiválóan ismerte és szerette. A város őt is megihlette, de ami a legfontosabb, hogy Róma 1947-ben pontosan ugyanazt adta neki is, mint a többi művésznek: szabadságot és felüdülést a háború és az elnyomás után.

 


Fischer Viktória

Fotó: Hadik Irodalmi Szalon Facebook-oldala

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma