fejlec_okt.18

2018.01.23

Mit jelentett az ’50-es évek elején Róma a magyar írók számára? Mit kapott a várostól Nemes-Nagy Ágnes, Weöres Sándor vagy Pilinszky János? Miben segíti alkotóinkat ma a Római Magyar Akadémia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki ellátogatott a Hadik Irodalmi Szalon Nemes-Nagy Ágnes és Pilinszky János Rómája című szezonnyitó estjére.

26731202_1617777924942120_3668506991335505100_n


A Hadik Irodalmi Szalon és a Római Magyar Akadémia által szervezett eseményen csaknem százan gyűltek össze, hogy együtt idézzék fel az 1947-es évet, amikor számos magyar művész – köztük Nemes-Nagy Ágnes és Pilinszky János is – Rómába utazott a magyar akadémiára. Az est állandó házigazdája, Juhász Anna dr. Puskás Istvánnal, a Római Magyar Akadémia – Accademia d’Ungheria – igazgatójával, Závada Péter költő-slammerrel és Hafner Zoltán irodalomtörténésszel beszélgetett Rómáról, az akadémiáról, az irodalomról és Pilinszkyről – az esten a verseket, a naplórészleteket, a visszaemlékezéseket Kútvölgyi Erzsébet színművész tolmácsolta.


Rómában voltunk, annyi bezártság és rémség után. A hidak nélküli, összerombolt Budapest után. A világot akartuk, az egész világot […].

Lengyel Balázs: Két Róma


26731667_1617778278275418_5117773994390860755_n


Nemcsak fantasztikus irodalmi művek kapcsolódnak Rómához, de egy rendkívül erős szellemi légkör, egy valódi közösség is kialakult az akadémia diákjaiból – nyitotta meg az estet Juhász Anna, majd a beszélgetőpartnereivel felidézte az 1947-es évet, amikor rengeteg alkotó – író, képzőművész – élt Rómában. Nemes-Nagy Ágnes „kis Szigligetnek” nevezte Rómát, hiszen hasonlóan erős szellemi légkör alakult ki mindkét városban. De vajon ez az összetartás, ez a légkör adott még ma is, egy teljesen másik korban? – tette fel a kérdést az est háziasszonya Závada Péternek. „Én teljesen más kontextusban találkoztam Rómával, mint Pilinszkyék. Gimnazistaként szereztem az első Róma-élményemet, elképesztő volt, hiszen Róma összeforrt bennem a nyelv szeretetével” – mesélte Závada Péter, hogyan került először kapcsolatba a várossal, amely a kezdeti időszakban az olasz nyelv és így a római dialektus szeretetét jelentette számára. Egy cserediákprogram során még szerelemre is talált, és a lánynak köszönhetően megismerte az igazi római életet. „Nem voltam részese annak a kulturális miliőnek, amelyet Nemes-Nagy és Pilinszky leírt az Akadémia kapcsán. A robogókkal, a trattoriákkal, a borozókkal találkoztam először és azzal a valódi római nyelvvel és kultúrával, amelyet az ott élők valóban mindennap megélnek” – idézte fel római emlékeit a költő.


26804329_1617889464930966_9107019043960484944_n
Puskás István, a Római Magyar Akadémia igazgatója


Az akadémiának számos „csúcspontja” volt, az 1947-es év azonban mégiscsak kiemelkedőnek számított, hiszen olyan hatalmas alkotók fordultak meg akkor ott, mint Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Lengyel Balázs és Hantai Simon. „Ha jól azonosítom a levelek alapján a helyszíneket, akkor én most körülbelül abban a szobában lakom, ahol egykor Csorba Győző élt. Az irodám melletti szobában pedig Weöres Sándorék laktak. Gondoljunk csak bele abba, hogy itt telnek az ember mindennapjai. Ez csodálatos, de egyfajta kötelezettséget is ró az emberre az, hogy ebben a közegben – ahol ilyen neves alkotók éltek – kell megállnia a helyét” – mondta el Puskás István, az akadémia igazgatója, akinek legfőbb célkitűzése, hogy az akadémiára érkezők ne csak azt a Rómát ismerjék meg, melyet a képeslapok alapján és az útikönyvekből elképzelnek. Azt szeretnénk, ha a valódi várost, a valódi Rómát ismernék meg, ahogyan a rómaiak is a valódi magyar kultúrába kapnának betekintést – mondta. „Az akadémia egyfajta köztes terület, mert mindkét országhoz tartozik, és mi igyekszünk a két kultúra között találkozási pontot keresni” – ismertette az akadémia működési elvét az igazgató. Majd hozzáfűzte: az ’50-es évek rendkívül zavarosnak számítottak az akadémia történetében, hiszen csak kutatókat fogadott, művészek nem kaphattak ösztöndíjat. A ’70-as években viszont ismét kezdett rendeződni a helyzet, és újabb művészek érkeztek a városba. Rendkívül szoros kapcsolati hálóval rendelkezik a Római Magyar Akadémia, hiszen a környező kávézók, könyvtárak, bárok mind őriznek magyar alkotóktól emlékeket. „Van egy kávézó, amelyet az ’50-es évek óta ugyanaz a család vezet, oda jártak egykor az íróink is, nekik van egy emlékkönyvük, amelyben Jancsó- és Pilinszky-bejegyzések is szerepelnek” – mesélte Puskás István. „Hiába zárt közösség, az akadémia mégiscsak része Róma szövetének.” Majd hozzáfűzte: ahogyan Závada Péter, úgy ő is megismerte a valódi Rómát, amely legalább olyan erős élményt adott neki, mint Nemes-Nagyék Rómája. Éppen ezért szeretné mindkét Rómát átadni és megmutatni az akadémián tanulóknak. „István nagyon modern szellemben vezeti az akadémiát, engem például egy slam poetry est kapcsán hívott ki. Keresi a modern és a klasszikus közötti utat, amely elengedhetetlen és rendkívül fontos” – hangsúlyozta az akadémia igazgatójának érdemeit Závada Péter. A Római Magyar Akadémia, amely idén ünnepelte 90. születésnapját, „Bőröm alatt viszlek haza, Róma…” címmel ebben a szellemben írt ki alkotói pályázatot. A felhívásban minden művésznek – akár önállóan, akár csoportban – az akadémia ’47-es időszakát kellett feldolgoznia január 15-ig. A pályázat elsősorban a generációkat szerette volna összehozni, a felhívás pedig rendkívül sikeres volt, hiszen negyvenhét pályamű érkezett be, ez pedig messze felülmúlta a várakozásokat – fűzte hozzá az akadémia igazgatója.


26907838_1617777768275469_326103912277127512_n


Ahogyan Nemes-Nagy Ágnes és Lengyel Balázs, Pilinszky János is ’47-ben, a háború után két évvel érkezett Rómába. Ekkor még nem korlátozták akkora mértékben a külföldi utakat, később azonban már Magyarországon is felhúzták a vasfüggönyt, és ellehetetlenítették az írókat, a költőket és a képzőművészeket. A háború után még felüdülés volt Rómába érkezni, feltöltődni, a hazatérés azonban már kevésbé volt ilyen üdítő. Pilinszky először Sík Sándor segítségével jutott ki. Vonaton érkezett Rómába 1947. december 20-án – idézte fel Hafner Zoltán irodalomtörténész, majd hozzáfűzte: Pilinszky életében nemcsak ebben az időben játszott nagy szerepet Róma, hanem jóval később, 1968-ban is, amikor újra kapcsolatba került a várossal. Pilinszky ebben az időszakban már nem – vagy csak korlátozottan – publikálhatott, ám fordításai révén ’67-ben kimehetett Nyugat-Európába. Három hónapot töltött külföldön, időközben viszont lejárt az útlevele, így félő volt, hogy nem engedik haza, és ha mégis, komoly politikai megtorlásokra számíthat. Ekkor merült fel benne, hogy Rómába emigrál. Ebben segített neki Szőnyi Zsuzsa, Vatikáni Rádió munkatársa; talált neki ösztöndíj-lehetőséget, szállást, sőt egy ideig náluk is lakhatott az író. Végül hosszas háttérmunka után – Törőcsik Marinak és Illyés Gyulának köszönhetően – Pilinszky egy belgrádi magyar íródelegációhoz csatlakozott, így pedig nem volt szüksége útlevélre, és hazatérhetett – mesélte el a kalandos történetet az irodalomtörténész.


26733623_1617777491608830_627656144985471320_n
Kútvölgyi Erzsébet színművész


Nemes-Nagy Ágnestől, Lengyel Balázstól számos visszaemlékezés, levél maradt fent Rómával kapcsolatban. Egy ilyen visszaemlékezésből lehet tudni, ki hogyan érezte magát az akadémián, milyen felüdülés volt – ahogyan Lengyel Balázs is írta – a romos Budapest után az olasz város. Weöres Sándor azonban Kecskeméthez hasonlította Rómát, ahol unta magát – bár sokan ezt inkább humoros, semmint komoly megjegyzésnek tartják. Pilinszky sem élt nagy társasági éltet kint. Míg a többi alkotó együtt járta a várost és fedezte fel a nagyobb látványosságokat, addig Pilinszky leginkább magányosan dolgozott a kávéházakban. Pilinszkytől is több levél maradt fent, ezeket főként a családjának írta: egyik ilyen levelében például édesanyjának magyarázza el, miről is szól pontosan a Piéta című verse. Bár Pilinszky a közös túrákon nem vett részt, Rómát mégis kiválóan ismerte és szerette. A város őt is megihlette, de ami a legfontosabb, hogy Róma 1947-ben pontosan ugyanazt adta neki is, mint a többi művésznek: szabadságot és felüdülést a háború és az elnyomás után.

 


Fischer Viktória

Fotó: Hadik Irodalmi Szalon Facebook-oldala

Stratovarius
2018.10.15

A finn szimfonikus metal ikonikus alakjai lépnek színpadra október 28-án a Barba Negra Music Clubban. A Nightwish egykori énekesnője, Tarja Turunen saját zenekarával érkezik, utánuk pedig a több mint 30 éve működő Stratovarius csap a húrok közé. Mindkét csapat teljes hosszúságú műsort és meglepetéseket ígér.

Nyitva1

2018.10.15

A monogámia kérdéskörét járja körül humorosan Nagypál Orsi Nyitva című első nagyjátékfilmje, amelyet október 18-ától vetítenek a magyar mozikban. A rendező célja az volt, hogy sokakhoz eljussanak azok a kérdések, amelyeket a film felvet: hogy mit várunk el egy párkapcsolattól, szüksége van-e mindenkinek a hosszú távú együttlétre, tudja-e ezt mindenki csinálni.

42271519_1515412641938726_4707780457066921984_o

2018.10.15

A Müpában mutatja be az Edinburgh Fringe Festival legjobb produkciójának választott, My Land című darabot október 16. és 21. között a Recirquel társulat a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. A kortárs táncot, a színházat és a cirkuszművészetet ötvöző My Land az ember és az anyaföld közötti örök kapcsolatot jeleníti meg.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Eduardo Arroyo világhírű spanyol festőművész és szobrász október 14-én Madridban. „Bizonyos, hogy pályatévesztett író vagyok, aki több regényt és néhány elbeszélést megfestett. Irodalmi szenvedélyem késztetett arra, hogy néhány történetet festékkel, ecsettel mondjak el” – nyilatkozta önmagáról a művész 2003-ban az MTI-nek, amikor Budapesten járt a Ludwig Múzeumban rendezett kiállítása alkalmából. Eduardo Arroyo a képzőművészet mellett az írást sem hanyagolta: több kötete is megjelent, 1986-ban Münchenben bemutatták első drámáját Bantam címmel.

A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház 2012-es alapítása óta háromszorosára nőtt a színházba járók száma a városban, az intézmény előadásai a Kárpát-medence minden részére eljutnak – mondta a nógrádi megyeszékhely társulatának igazgatója az M1 aktuális csatornán október 14-én. Simon Lajos szerint a 2012-ben alakult társulat számára nem volt kérdés, hogy a város szülöttének nevét viselje. A pályatársak kiemelték a színész Zenthe Ferenc tehetségét, kitartását, alázatát, ezért a névválasztás a társulatot is hasonló erényekre kötelezi.

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai – három festőgeneráció munkái – áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről. A tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Újraindítják a sárközi szőttesek gyártását a Tolna megyei Decsen, ahol első lépésben felújítják az egykori háziipari szövetkezet épületét. A szőttesgyártás elindítására összesen 260 millió forintos projektet dolgoztak ki, később az épületet belülről is felújítják és szövőgépeket vásárolnak. A szövés újraindításával párhuzamosan ismét Decsen helyeznék el és mutatnák be a 834 darabos sárközi szövési mintatárat. A háziipari szövetkezet működésének idején létrehozott, egyedülálló gyűjteményt annak idején a kulturális tárca vásárolta meg, jelenleg a Hagyományok Házában található. A Sárköz népművészete: a szövés, hímzés, gyöngyfűzés és viselet 2012 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

Hagyományos költőversenye nyerteseinek Tavirózsa és Lilla-díjat, a magyar irodalomért és kultúráért végzett tevékenységért Csokonai-díjat adott át október 13-án, szombaton Hévízen a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság. A Csokonai-díjat ezúttal Hizsnyai Zoltán szlovákiai magyar író vehette át. A Lilla-díjat a kolozsvári André Ferenc és a hévízi Vajna Ádám közösen írt versért kapta meg a zsűritől, a Tavirózsa Díjat pedig Máté Anasztázia hévízi gimnazista nyerte el. A versenyt Zalán Tibor, a társaság alelnöke indította el október 12-én reggel öt olyan kifejezés, félmondat vagy szó megadásával, amelyet minden költőnek versbe kellett foglalnia. A verselőknek péntek estig volt lehetőségük az alkotásra. A Csokonai társaság idei kétnapos – kötetbemutatókkal és Beck Zoltán koncertjével is kísért – rendezvényének címe Az empátia alkonya volt.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma