2018.01.23

Mit jelentett az ’50-es évek elején Róma a magyar írók számára? Mit kapott a várostól Nemes-Nagy Ágnes, Weöres Sándor vagy Pilinszky János? Miben segíti alkotóinkat ma a Római Magyar Akadémia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki ellátogatott a Hadik Irodalmi Szalon Nemes-Nagy Ágnes és Pilinszky János Rómája című szezonnyitó estjére.

26731202_1617777924942120_3668506991335505100_n


A Hadik Irodalmi Szalon és a Római Magyar Akadémia által szervezett eseményen csaknem százan gyűltek össze, hogy együtt idézzék fel az 1947-es évet, amikor számos magyar művész – köztük Nemes-Nagy Ágnes és Pilinszky János is – Rómába utazott a magyar akadémiára. Az est állandó házigazdája, Juhász Anna dr. Puskás Istvánnal, a Római Magyar Akadémia – Accademia d’Ungheria – igazgatójával, Závada Péter költő-slammerrel és Hafner Zoltán irodalomtörténésszel beszélgetett Rómáról, az akadémiáról, az irodalomról és Pilinszkyről – az esten a verseket, a naplórészleteket, a visszaemlékezéseket Kútvölgyi Erzsébet színművész tolmácsolta.


Rómában voltunk, annyi bezártság és rémség után. A hidak nélküli, összerombolt Budapest után. A világot akartuk, az egész világot […].

Lengyel Balázs: Két Róma


26731667_1617778278275418_5117773994390860755_n


Nemcsak fantasztikus irodalmi művek kapcsolódnak Rómához, de egy rendkívül erős szellemi légkör, egy valódi közösség is kialakult az akadémia diákjaiból – nyitotta meg az estet Juhász Anna, majd a beszélgetőpartnereivel felidézte az 1947-es évet, amikor rengeteg alkotó – író, képzőművész – élt Rómában. Nemes-Nagy Ágnes „kis Szigligetnek” nevezte Rómát, hiszen hasonlóan erős szellemi légkör alakult ki mindkét városban. De vajon ez az összetartás, ez a légkör adott még ma is, egy teljesen másik korban? – tette fel a kérdést az est háziasszonya Závada Péternek. „Én teljesen más kontextusban találkoztam Rómával, mint Pilinszkyék. Gimnazistaként szereztem az első Róma-élményemet, elképesztő volt, hiszen Róma összeforrt bennem a nyelv szeretetével” – mesélte Závada Péter, hogyan került először kapcsolatba a várossal, amely a kezdeti időszakban az olasz nyelv és így a római dialektus szeretetét jelentette számára. Egy cserediákprogram során még szerelemre is talált, és a lánynak köszönhetően megismerte az igazi római életet. „Nem voltam részese annak a kulturális miliőnek, amelyet Nemes-Nagy és Pilinszky leírt az Akadémia kapcsán. A robogókkal, a trattoriákkal, a borozókkal találkoztam először és azzal a valódi római nyelvvel és kultúrával, amelyet az ott élők valóban mindennap megélnek” – idézte fel római emlékeit a költő.


26804329_1617889464930966_9107019043960484944_n
Puskás István, a Római Magyar Akadémia igazgatója


Az akadémiának számos „csúcspontja” volt, az 1947-es év azonban mégiscsak kiemelkedőnek számított, hiszen olyan hatalmas alkotók fordultak meg akkor ott, mint Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Lengyel Balázs és Hantai Simon. „Ha jól azonosítom a levelek alapján a helyszíneket, akkor én most körülbelül abban a szobában lakom, ahol egykor Csorba Győző élt. Az irodám melletti szobában pedig Weöres Sándorék laktak. Gondoljunk csak bele abba, hogy itt telnek az ember mindennapjai. Ez csodálatos, de egyfajta kötelezettséget is ró az emberre az, hogy ebben a közegben – ahol ilyen neves alkotók éltek – kell megállnia a helyét” – mondta el Puskás István, az akadémia igazgatója, akinek legfőbb célkitűzése, hogy az akadémiára érkezők ne csak azt a Rómát ismerjék meg, melyet a képeslapok alapján és az útikönyvekből elképzelnek. Azt szeretnénk, ha a valódi várost, a valódi Rómát ismernék meg, ahogyan a rómaiak is a valódi magyar kultúrába kapnának betekintést – mondta. „Az akadémia egyfajta köztes terület, mert mindkét országhoz tartozik, és mi igyekszünk a két kultúra között találkozási pontot keresni” – ismertette az akadémia működési elvét az igazgató. Majd hozzáfűzte: az ’50-es évek rendkívül zavarosnak számítottak az akadémia történetében, hiszen csak kutatókat fogadott, művészek nem kaphattak ösztöndíjat. A ’70-as években viszont ismét kezdett rendeződni a helyzet, és újabb művészek érkeztek a városba. Rendkívül szoros kapcsolati hálóval rendelkezik a Római Magyar Akadémia, hiszen a környező kávézók, könyvtárak, bárok mind őriznek magyar alkotóktól emlékeket. „Van egy kávézó, amelyet az ’50-es évek óta ugyanaz a család vezet, oda jártak egykor az íróink is, nekik van egy emlékkönyvük, amelyben Jancsó- és Pilinszky-bejegyzések is szerepelnek” – mesélte Puskás István. „Hiába zárt közösség, az akadémia mégiscsak része Róma szövetének.” Majd hozzáfűzte: ahogyan Závada Péter, úgy ő is megismerte a valódi Rómát, amely legalább olyan erős élményt adott neki, mint Nemes-Nagyék Rómája. Éppen ezért szeretné mindkét Rómát átadni és megmutatni az akadémián tanulóknak. „István nagyon modern szellemben vezeti az akadémiát, engem például egy slam poetry est kapcsán hívott ki. Keresi a modern és a klasszikus közötti utat, amely elengedhetetlen és rendkívül fontos” – hangsúlyozta az akadémia igazgatójának érdemeit Závada Péter. A Római Magyar Akadémia, amely idén ünnepelte 90. születésnapját, „Bőröm alatt viszlek haza, Róma…” címmel ebben a szellemben írt ki alkotói pályázatot. A felhívásban minden művésznek – akár önállóan, akár csoportban – az akadémia ’47-es időszakát kellett feldolgoznia január 15-ig. A pályázat elsősorban a generációkat szerette volna összehozni, a felhívás pedig rendkívül sikeres volt, hiszen negyvenhét pályamű érkezett be, ez pedig messze felülmúlta a várakozásokat – fűzte hozzá az akadémia igazgatója.


26907838_1617777768275469_326103912277127512_n


Ahogyan Nemes-Nagy Ágnes és Lengyel Balázs, Pilinszky János is ’47-ben, a háború után két évvel érkezett Rómába. Ekkor még nem korlátozták akkora mértékben a külföldi utakat, később azonban már Magyarországon is felhúzták a vasfüggönyt, és ellehetetlenítették az írókat, a költőket és a képzőművészeket. A háború után még felüdülés volt Rómába érkezni, feltöltődni, a hazatérés azonban már kevésbé volt ilyen üdítő. Pilinszky először Sík Sándor segítségével jutott ki. Vonaton érkezett Rómába 1947. december 20-án – idézte fel Hafner Zoltán irodalomtörténész, majd hozzáfűzte: Pilinszky életében nemcsak ebben az időben játszott nagy szerepet Róma, hanem jóval később, 1968-ban is, amikor újra kapcsolatba került a várossal. Pilinszky ebben az időszakban már nem – vagy csak korlátozottan – publikálhatott, ám fordításai révén ’67-ben kimehetett Nyugat-Európába. Három hónapot töltött külföldön, időközben viszont lejárt az útlevele, így félő volt, hogy nem engedik haza, és ha mégis, komoly politikai megtorlásokra számíthat. Ekkor merült fel benne, hogy Rómába emigrál. Ebben segített neki Szőnyi Zsuzsa, Vatikáni Rádió munkatársa; talált neki ösztöndíj-lehetőséget, szállást, sőt egy ideig náluk is lakhatott az író. Végül hosszas háttérmunka után – Törőcsik Marinak és Illyés Gyulának köszönhetően – Pilinszky egy belgrádi magyar íródelegációhoz csatlakozott, így pedig nem volt szüksége útlevélre, és hazatérhetett – mesélte el a kalandos történetet az irodalomtörténész.


26733623_1617777491608830_627656144985471320_n
Kútvölgyi Erzsébet színművész


Nemes-Nagy Ágnestől, Lengyel Balázstól számos visszaemlékezés, levél maradt fent Rómával kapcsolatban. Egy ilyen visszaemlékezésből lehet tudni, ki hogyan érezte magát az akadémián, milyen felüdülés volt – ahogyan Lengyel Balázs is írta – a romos Budapest után az olasz város. Weöres Sándor azonban Kecskeméthez hasonlította Rómát, ahol unta magát – bár sokan ezt inkább humoros, semmint komoly megjegyzésnek tartják. Pilinszky sem élt nagy társasági éltet kint. Míg a többi alkotó együtt járta a várost és fedezte fel a nagyobb látványosságokat, addig Pilinszky leginkább magányosan dolgozott a kávéházakban. Pilinszkytől is több levél maradt fent, ezeket főként a családjának írta: egyik ilyen levelében például édesanyjának magyarázza el, miről is szól pontosan a Piéta című verse. Bár Pilinszky a közös túrákon nem vett részt, Rómát mégis kiválóan ismerte és szerette. A város őt is megihlette, de ami a legfontosabb, hogy Róma 1947-ben pontosan ugyanazt adta neki is, mint a többi művésznek: szabadságot és felüdülést a háború és az elnyomás után.

 


Fischer Viktória

Fotó: Hadik Irodalmi Szalon Facebook-oldala

maxresdefault_masolata

2018.05.23

A bbc.com Culture rovatának szerkesztői 2017 augusztusában felkértek 253 kritikust, hogy nevezzék meg kedvenc vígjátékaikat. A céljuk az volt, hogy választ adjanak arra a kérdésre: különböző filmeket találnak-e humorosnak a nők és a férfiak? Vajon a nemünk vagy valami más határozza meg azt, milyen filmeket szeretünk? Egyáltalán hogyan lehet ezt megállapítani? Cikkünkben megadjuk a választ!

MagyarRadioSzimfonikusZenekara

2018.05.23

Elindult a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek megújult honlapja, a radiomusic.hu weboldal – jelentette be a vezetőség május 23-án sajtótájékoztató keretében. A bejelentés továbbá alkalmat adott arra is, hogy az elmúlt negyedév sikereit áttekintsék, valamint meséljenek az új évadról.

rippl405

2018.05.23

A modern magyar festészet vezéralakjának színekben tobzódó festményein a posztimpresszionizmus és a szecesszió stílusjegyei tükröződnek. De vajon mi volt az eredeti szakmája Rippl-Rónai Józsefnek? És vajon milyen néven született? Mit takar a „kukoricás” stílus? Cikkünkben a 157 éve, 1861. május 23-án Kaposváron született Rippl-Rónai Józsefre emlékezünk.

Orvosok találtak magyarázatot arra a fizikai képtelenségnek tűnő táncmozdulatra, amellyel Michael Jackson kápráztatta el a közönséget a Smooth Criminal című számának videoklipjében. A mozdulathoz egy különlegesen kiképzett cipő és Jackson elképesztő fizikai felkészültsége kellett. Az énekes cipőinek sarkába v-alakú éket vágtak, azok beleillettek egy sarokrögzítőbe vagy -pántba, amelyet a talajhoz rögzítettek és ez a cipőt megtartó trükk segített neki abban, hogy erősebben dőlhessen előre.

Budapest tizenegy helyszínén mintegy 600 szabadtéri minikoncerttel várja a közönséget május 25. és augusztus 12. között a Zenélő Budapest című koncertsorozat – mondta el a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) ügyvezetője az M1 aktuális csatorna műsorában. Bán Teodóra hozzátette: a fesztivál két új helyszíne a Halászbástya és a Magyar Nemzeti Galéria előtere, emellett a szokásos előadótereken készülnek koncertekkel a következő hónapokban. A részletekről a zenelobudapest.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Először lép föl Magyarországon a Cappella Romana, amely június 2-én a Szent Efrém Férfikarral ad koncertet a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplomban Budapesten. Az Orientale lumen 2018 sorozat zárókoncertjén a Cappella Romana Árpád-kori bizánci zenéket, a Szent Efrém Férfikar a Kárpát-medence dallamait szólaltatja meg. Az egyedi műsor közös éneklésben csúcsosodik ki, felidézve Bizánc és a Magyar Királyság fénykorát, történetét, zenei kultúráját. A Capella Romana a budapesti közös koncertet követően a Hajdúdorogi Görögkatolikus Metropólia székhelyén és támogatásával, Debrecenben az Attila téri Metropóliai Székesegyházban önálló hangversenyt ad június 3-án a Grottaferrata-i Kódex című műsorából.

Eszéken, a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központban látható a Mátyás király – Mecénás és katona című vándorkiállítás a Mátyás-emlékév keretében. A tárlat, amely Mátyás király életének főbb eseményeit eleveníti fel, Pozsonyban kezdte meg Kárpát-medencei körútját, egyetlen Magyarországi helyszíne Székesfehérvár volt. A tárlaton Somodi András és Merényi Zoltán közös, rézből, acélból és textilből készült kompozíciói lesznek megtekinthetők. Az alkotás kivitelében modern, viszont a 20. század elején és közepén dolgozó történészek tollából olyan idézetekkel tarkított, amelyek Mátyás korából eddig nem ismert részleteket mutatnak meg. A tárlat, amely a vajdasági Zentáról érkezik az intézménybe, június 15-ig lesz megtekinthető. A tervek szerint Eszék után Szlovéniába és Erdélybe is elviszik a kiállítást.

A Kaposvári Egyetem (KE) Németh Antalról (1903-1968), a Nemzeti Színház egykori igazgatójáról, egyetemi tanárról, színháztörténeti íróról nevezi el kulturális központját. A névadó ünnepséget május 23-án tartották a somogyi megyeszékhelyen a Latinka-házként is ismert épületben. Az egyetem a névadással Németh Antal munkásságára szeretné felhívni a figyelmet, hogy jelentőségéhez méltó módon, a kaposvári színészképzés részévé tegye az általa képviselt színházi eszmét és minőséget. A KE 2017 márciusban nyitotta meg újra kulturális központját, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítson művészhallgatói számára és gazdagítsa Kaposvár kulturális életét.

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

credit_sinco

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma