2018.01.23

Mit jelentett az ’50-es évek elején Róma a magyar írók számára? Mit kapott a várostól Nemes-Nagy Ágnes, Weöres Sándor vagy Pilinszky János? Miben segíti alkotóinkat ma a Római Magyar Akadémia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki ellátogatott a Hadik Irodalmi Szalon Nemes-Nagy Ágnes és Pilinszky János Rómája című szezonnyitó estjére.

26731202_1617777924942120_3668506991335505100_n


A Hadik Irodalmi Szalon és a Római Magyar Akadémia által szervezett eseményen csaknem százan gyűltek össze, hogy együtt idézzék fel az 1947-es évet, amikor számos magyar művész – köztük Nemes-Nagy Ágnes és Pilinszky János is – Rómába utazott a magyar akadémiára. Az est állandó házigazdája, Juhász Anna dr. Puskás Istvánnal, a Római Magyar Akadémia – Accademia d’Ungheria – igazgatójával, Závada Péter költő-slammerrel és Hafner Zoltán irodalomtörténésszel beszélgetett Rómáról, az akadémiáról, az irodalomról és Pilinszkyről – az esten a verseket, a naplórészleteket, a visszaemlékezéseket Kútvölgyi Erzsébet színművész tolmácsolta.


Rómában voltunk, annyi bezártság és rémség után. A hidak nélküli, összerombolt Budapest után. A világot akartuk, az egész világot […].

Lengyel Balázs: Két Róma


26731667_1617778278275418_5117773994390860755_n


Nemcsak fantasztikus irodalmi művek kapcsolódnak Rómához, de egy rendkívül erős szellemi légkör, egy valódi közösség is kialakult az akadémia diákjaiból – nyitotta meg az estet Juhász Anna, majd a beszélgetőpartnereivel felidézte az 1947-es évet, amikor rengeteg alkotó – író, képzőművész – élt Rómában. Nemes-Nagy Ágnes „kis Szigligetnek” nevezte Rómát, hiszen hasonlóan erős szellemi légkör alakult ki mindkét városban. De vajon ez az összetartás, ez a légkör adott még ma is, egy teljesen másik korban? – tette fel a kérdést az est háziasszonya Závada Péternek. „Én teljesen más kontextusban találkoztam Rómával, mint Pilinszkyék. Gimnazistaként szereztem az első Róma-élményemet, elképesztő volt, hiszen Róma összeforrt bennem a nyelv szeretetével” – mesélte Závada Péter, hogyan került először kapcsolatba a várossal, amely a kezdeti időszakban az olasz nyelv és így a római dialektus szeretetét jelentette számára. Egy cserediákprogram során még szerelemre is talált, és a lánynak köszönhetően megismerte az igazi római életet. „Nem voltam részese annak a kulturális miliőnek, amelyet Nemes-Nagy és Pilinszky leírt az Akadémia kapcsán. A robogókkal, a trattoriákkal, a borozókkal találkoztam először és azzal a valódi római nyelvvel és kultúrával, amelyet az ott élők valóban mindennap megélnek” – idézte fel római emlékeit a költő.


26804329_1617889464930966_9107019043960484944_n
Puskás István, a Római Magyar Akadémia igazgatója


Az akadémiának számos „csúcspontja” volt, az 1947-es év azonban mégiscsak kiemelkedőnek számított, hiszen olyan hatalmas alkotók fordultak meg akkor ott, mint Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Lengyel Balázs és Hantai Simon. „Ha jól azonosítom a levelek alapján a helyszíneket, akkor én most körülbelül abban a szobában lakom, ahol egykor Csorba Győző élt. Az irodám melletti szobában pedig Weöres Sándorék laktak. Gondoljunk csak bele abba, hogy itt telnek az ember mindennapjai. Ez csodálatos, de egyfajta kötelezettséget is ró az emberre az, hogy ebben a közegben – ahol ilyen neves alkotók éltek – kell megállnia a helyét” – mondta el Puskás István, az akadémia igazgatója, akinek legfőbb célkitűzése, hogy az akadémiára érkezők ne csak azt a Rómát ismerjék meg, melyet a képeslapok alapján és az útikönyvekből elképzelnek. Azt szeretnénk, ha a valódi várost, a valódi Rómát ismernék meg, ahogyan a rómaiak is a valódi magyar kultúrába kapnának betekintést – mondta. „Az akadémia egyfajta köztes terület, mert mindkét országhoz tartozik, és mi igyekszünk a két kultúra között találkozási pontot keresni” – ismertette az akadémia működési elvét az igazgató. Majd hozzáfűzte: az ’50-es évek rendkívül zavarosnak számítottak az akadémia történetében, hiszen csak kutatókat fogadott, művészek nem kaphattak ösztöndíjat. A ’70-as években viszont ismét kezdett rendeződni a helyzet, és újabb művészek érkeztek a városba. Rendkívül szoros kapcsolati hálóval rendelkezik a Római Magyar Akadémia, hiszen a környező kávézók, könyvtárak, bárok mind őriznek magyar alkotóktól emlékeket. „Van egy kávézó, amelyet az ’50-es évek óta ugyanaz a család vezet, oda jártak egykor az íróink is, nekik van egy emlékkönyvük, amelyben Jancsó- és Pilinszky-bejegyzések is szerepelnek” – mesélte Puskás István. „Hiába zárt közösség, az akadémia mégiscsak része Róma szövetének.” Majd hozzáfűzte: ahogyan Závada Péter, úgy ő is megismerte a valódi Rómát, amely legalább olyan erős élményt adott neki, mint Nemes-Nagyék Rómája. Éppen ezért szeretné mindkét Rómát átadni és megmutatni az akadémián tanulóknak. „István nagyon modern szellemben vezeti az akadémiát, engem például egy slam poetry est kapcsán hívott ki. Keresi a modern és a klasszikus közötti utat, amely elengedhetetlen és rendkívül fontos” – hangsúlyozta az akadémia igazgatójának érdemeit Závada Péter. A Római Magyar Akadémia, amely idén ünnepelte 90. születésnapját, „Bőröm alatt viszlek haza, Róma…” címmel ebben a szellemben írt ki alkotói pályázatot. A felhívásban minden művésznek – akár önállóan, akár csoportban – az akadémia ’47-es időszakát kellett feldolgoznia január 15-ig. A pályázat elsősorban a generációkat szerette volna összehozni, a felhívás pedig rendkívül sikeres volt, hiszen negyvenhét pályamű érkezett be, ez pedig messze felülmúlta a várakozásokat – fűzte hozzá az akadémia igazgatója.


26907838_1617777768275469_326103912277127512_n


Ahogyan Nemes-Nagy Ágnes és Lengyel Balázs, Pilinszky János is ’47-ben, a háború után két évvel érkezett Rómába. Ekkor még nem korlátozták akkora mértékben a külföldi utakat, később azonban már Magyarországon is felhúzták a vasfüggönyt, és ellehetetlenítették az írókat, a költőket és a képzőművészeket. A háború után még felüdülés volt Rómába érkezni, feltöltődni, a hazatérés azonban már kevésbé volt ilyen üdítő. Pilinszky először Sík Sándor segítségével jutott ki. Vonaton érkezett Rómába 1947. december 20-án – idézte fel Hafner Zoltán irodalomtörténész, majd hozzáfűzte: Pilinszky életében nemcsak ebben az időben játszott nagy szerepet Róma, hanem jóval később, 1968-ban is, amikor újra kapcsolatba került a várossal. Pilinszky ebben az időszakban már nem – vagy csak korlátozottan – publikálhatott, ám fordításai révén ’67-ben kimehetett Nyugat-Európába. Három hónapot töltött külföldön, időközben viszont lejárt az útlevele, így félő volt, hogy nem engedik haza, és ha mégis, komoly politikai megtorlásokra számíthat. Ekkor merült fel benne, hogy Rómába emigrál. Ebben segített neki Szőnyi Zsuzsa, Vatikáni Rádió munkatársa; talált neki ösztöndíj-lehetőséget, szállást, sőt egy ideig náluk is lakhatott az író. Végül hosszas háttérmunka után – Törőcsik Marinak és Illyés Gyulának köszönhetően – Pilinszky egy belgrádi magyar íródelegációhoz csatlakozott, így pedig nem volt szüksége útlevélre, és hazatérhetett – mesélte el a kalandos történetet az irodalomtörténész.


26733623_1617777491608830_627656144985471320_n
Kútvölgyi Erzsébet színművész


Nemes-Nagy Ágnestől, Lengyel Balázstól számos visszaemlékezés, levél maradt fent Rómával kapcsolatban. Egy ilyen visszaemlékezésből lehet tudni, ki hogyan érezte magát az akadémián, milyen felüdülés volt – ahogyan Lengyel Balázs is írta – a romos Budapest után az olasz város. Weöres Sándor azonban Kecskeméthez hasonlította Rómát, ahol unta magát – bár sokan ezt inkább humoros, semmint komoly megjegyzésnek tartják. Pilinszky sem élt nagy társasági éltet kint. Míg a többi alkotó együtt járta a várost és fedezte fel a nagyobb látványosságokat, addig Pilinszky leginkább magányosan dolgozott a kávéházakban. Pilinszkytől is több levél maradt fent, ezeket főként a családjának írta: egyik ilyen levelében például édesanyjának magyarázza el, miről is szól pontosan a Piéta című verse. Bár Pilinszky a közös túrákon nem vett részt, Rómát mégis kiválóan ismerte és szerette. A város őt is megihlette, de ami a legfontosabb, hogy Róma 1947-ben pontosan ugyanazt adta neki is, mint a többi művésznek: szabadságot és felüdülést a háború és az elnyomás után.

 


Fischer Viktória

Fotó: Hadik Irodalmi Szalon Facebook-oldala

V4-banner

portre_masolata

2018.02.23

„Rendkívül jó érzéssel tölt el, hogy elismerik a munkám, de a legnagyobb elismerésnek azt érzem, hogy azzal foglalkozhatom, amit szeretek” – mondta Balázs István Balázs, aki elnyerte az első Kovács László és Zsigmond Vilmos operatőrverseny diák kategóriájának díját. A fiatal operatőrrel többek között arról beszélgettünk, hogyan indult el a filmezés felé vezető úton, de szóba került a legnagyobb álma is.

D_MTI20180223105_borito2

2018.02.23

A kulturális kormányzat két adósságát is törlesztette: az egyik a néhány héttel ezelőtt bemutatott Román Csarnok, melyet a Szépművészeti Múzeum felújításának keretében renováltak, a másik az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) – nyitotta meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere február 23-án az épületegyüttes bokrétaünnepét.

derko-60_2

2018.02.23

„Új nemzedékek jelennek meg új gondolatokkal: a szomszéd terem falain azt láthatjuk, hogy ők miképpen gondolkoznak a művészetről” – mondta dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója a Derkó2018 című kiállítás megnyitóján, a Műcsarnokban. A tárlaton olyan fiatal művészek pályamunkáit láthatjuk, akik az idén Derkovits-ösztöndíjban részesültek.

Szabó Magda Kossuth-díjas magyar író és Elsa Morante olasz író munkásságát elevenítik fel március 1-jén Rómában, az Altieri Palotában a Különös párok (Stranecoppie) című irodalmi rendezvénysorozat keretében. A kerekasztal-beszélgetésén Antonella Cilento neves olasz írónő, Francesco Costa író és forgatókönyvíró, valamint Giuseppe Merlino újságíró elevenítik fel Elsa Morante és Szabó Magda munkásságát, valamint párhuzamot vonnak a két neves írónő művei között. Az esemény a Lalineascritta, a Római Magyar Akadémia, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Publishing Hungary Program támogatásával valósul meg.

Kiállítást nyitott a BKV a cég fennállásának 50 éves évfordulójára a Földalatti Múzeumban. Bolla Tibor, a cég elnök-vezérigazgatója a megnyitón elmondta: bár a BKV 50 éve jött létre jelenlegi formájában, a budapesti tömegközlekedés már több mint száz éve üzemel. A Földalatti Múzeumban megtekinthető tárlaton a fotók és az egyenruhák mellett egyebek közt jegylyukasztókat, iránytáblákat, menetrendeket, maketteket állított ki a BKV.

Háromnapos rendezvénysorozattal ünneplik szülővárosában, Kolozsváron Mátyás királyt születése 575. évfordulóján február 23-tól február 25-ig. Az Amaryillis Társaság által már 26. alkalommal megszervezett reneszánsz hangulatú kolozsvári Mátyás-napoknak az ad különös jelentőséget, hogy a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Mátyás-emlékévvé nyilvánította a 2018-as évet, amikor Hunyadi Mátyás királlyá választása 560. évfordulóját is ünnepeljük.

Idén 15 hangszerkészítő mester mutatja be hangszereit a Wine and Violin Hegedűkészítők Szalonjában, ahol koncertek is várják a közönséget április 7-én és 8-án a Fonó Budai Zeneházban. Két nemzetközi hírű művész, Kokas Katalin hegedűművész és Kokas Dóra csellóművész április 7-én ad koncertet a nagyteremben, előadásukban Maurice Ravel Szonáta hegedűre és csellóra, valamint Kodály Zoltán Duó hegedűre és gordonkára című műve hangzik el. Másnap az Opera Quartet – Deák Sára (hegedű), Hutás Erzsébet (hegedű), Sándor József (mélyhegedű) és Nagy Domonkos (gordonka) – az opera- és a kvartettirodalom remekeiből mutat be válogatást. Idén lesz két Violin Extra program is: április 9-én és május 28-án az Auer Trió – Kováts Péter (hegedű), Varga István (gordonka) és Fülei Balázs (zongora) – Beethoven műveit adja elő, április 14-én pedig Alexander Bălănescu hegedűművész ad koncertet.

Pályázatot ír ki a kaposvári önkormányzat a Csiky Gergely Színház igazgatói posztjára, a direktor 2018. szeptember 1-jétől öt éven át töltheti be a tisztséget. A városi közgyűlés február 22-ei döntésének indoka, hogy a teátrumot Rátóti Zoltán 2016 augusztusi lemondása óta vezető Fülöp Péter megbízatása augusztus 31-én lejár. A pályázati kiírás február 28-án jelenik meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának honlapján, a pályázatok benyújtási határideje április 16., az igazgató személyéről a közgyűlés dönt egy szakértői, valamint a köznevelési, tudományos és kulturális bizottság véleményének ismeretében.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

concert_after_V4_Diplomats_and_musicians

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma