IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.07

Folyamatosan bővül a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) interneten elérhető archívuma. Az MTI úgynevezett kőnyomatos, archív híreinek digitalizált, kereshető gyűjteménye szeptember 15-étől lesz elérhető, a Fotótár több mint 235 ezer fényképet tartalmazó gyűjteménye pedig vászonkép-rendelési lehetőséggel bővül.

Répászky Lipót, az MTVA archívumi osztályának vezetője az MTI-nek kifejtette: az MTVA több archívumi részegységgel rendelkezik, hiszen a Fotóarchívum mellett hozzá tartozik a Sajtóadatbank, a Hangarchívum, a Kottatár és a Mozgókép Archívum is. A közgyűjteményként működő archívum vezetése korábban úgy döntött, hogy az interneten folyamatosan elérhetővé teszik a digitalizált tartalmakat. Az archivum.mtva.hu címen először a Fotótár gyűjteményének korábban már digitalizált anyagát tették közzé. Második lépésként a Sajtóadatbank és Cikktár anyagaival bővül a kínálat: ennek köszönhetően szeptember 15-étől elérhetjük az MTI kőnyomatos híreinek digitalizált, kereshető gyűjteményét az 1887 és 1949 közötti időszakból, valamint 1956-ból és a rendszerváltozás két esztendejéből.


files-1614223_960_720

 

Az érdeklődők és a kutatók számára is meglepetéseket tartalmazó gyűjteményben megtalálhatók a Bizalmas kiadás, a Rádiófigyelő és a Magyar Országos Tudósító (MOT) anyagai is. Az állomány fokozatosan bővül, jelenleg az 1950-től 1987-ig kiadott, mikrofilmen tárolt, mintegy 1,5 millió hír digitalizálása zajlik. Ezzel párhuzamosan a Rádió- és Televízió Újság digitalizált lapszámai is felkerülnek a portálra, egyelőre az 1958-tól 2007-ig terjedő időszak – beszélt a részletekről Répászky Lipót. „A legizgalmasabbak talán azok a dokumentumok lesznek, amelyek eddig bizalmasak voltak, de ma már közzétehetők” – fűzte hozzá. „A közgyűjteményi feladatokon túl szeretnénk biztosítani azt is, hogy ha valaki jogtiszta tartalomhoz kíván jutni, azt megtehesse” – mondta Répászky Lipót, hozzátéve, hogy a Fotótár ma már 235 ezer képet tartalmazó állománya vízjeles képekkel szabadon böngészhető, de nagyítható minőségben vásárolni is lehet a felvételekből. A Fotótár állománya a tervek szerint 10–15 ezer fotóval bővül majd minden hónapban a jelenleg is zajló digitalizálási munkának köszönhetően.

 

Hozzátette, hogy harmadik lépésként a rádió Hangarchívumának anyagai kerülnek fel a honlapra. Noha az 1930-as években szépen gyarapodó gyűjtemény Budapest ostromakor nagyrészt megsemmisült és 1956-ban is sok felvétel elpusztult, a szerkesztőség mégis őriz kuriózumokat, például Blaha Lujza dalolását vagy Ferenc József király dörmögését. A zenei archívum páratlan kincsei közül is elérhető lesz a webes felületen Bartók II. hegedűversenyének budapesti bemutatója, Fischer Annie zongorajátéka vagy Szvjatoszlav Richter magyarországi felvételei. A kottatár gazdag anyaga egyebek mellett Kodály Zoltán ki nem adott dalainak kézirataival, a Fölszállott a páva dedikált, a Rádiózenekarnak ajánlott példányával is elérhető lesz digitálisan.


film-1331184_960_720

 

Répászky Lipót elmondta, hogy a következő évtől a Mozgókép Archívum több mint egymillió műsorszámot tartalmazó gyűjteményből közreadott, egyre bővülő válogatás gazdag, tematikusan szerteágazó kínálata lesz elérhető a honlapon. Közlése szerint a hangzó anyagokhoz és a médiatár tartalmaihoz havi előfizetéses, úgynevezett streaming szolgáltatással lehet majd hozzájutni, vagyis a tartalmat közvetlenül nem lehet letölteni, de korlátlan számban újrahallgatható és újranézhető lesz bármelyik anyag az előfizetők számára.

 

Forrás: MTI

Fotó: pixabay.com

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma