2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.06.17

Szakmai körökben nem szokás kedvelni az olyan kiállításokat, amelyek látványosak, szemet gyönyörködtetők, mert az a gyanú vetül rájuk, hogy szépelegnek. Szerintem azonban szükséges és fontos, hogy egy kiállítás vizuálisan is izgalmas és érdekes legyen, hiszen csak így képes igazán hatni és megmaradni a látogató emlékezetében. A szeptember 1-ig látogatható Tesla – Mind from the Future biztosan nem lesz könnyen felejtős.

_D0A9267_Copy


Fantasztikus az óriási, komplex látványvilág, amelyet a kiállítás alkotója, Helena Bulaja Madunić létrehozott a Tesla Loftban. Már belépéskor teljesen beszippant minket ez az egész világ, azonnal rengeteg ingert kapunk, szól a zene, vetítések futnak a falakon, a földön labirintusszerű rajzolatokba mélyedhetünk el, miközben a szemünk folyamatosan újabb és újabb részletgazdag, dekoratív elemeket fedez fel a sok eredeti tárgy mellett.


A kiállítótérbe belépve olyan, mintha a gondolkodás folyamatának vizualizációjába csöppennénk bele: szabad asszociációs láncokká, szövedékké áll össze ez a sok részlet, az agyunk folyamatosan dolgozik azon, hogy minden alkotóelemet megtaláljunk és be tudjuk illeszteni a rendszerbe.


_D0A9284_Copy


Lehet, hogy első pillanatban sokként ér minket ez a rengeteg inger, azonban ha hagyunk időt magunknak, hogy hozzászokjunk a tárlat sebességéhez, dinamikájához, akkor az kényelmessé válik, és idő- és térérzetünket elvesztve szabadon barangolhatunk benne.


Nagyszerű, hogy a tárlat készítői pontosan érzékelték, hogy e digitalizált világban a tudásátadás egészen más csatornákon zajlik, mint korábban. Ennek megfelelően a kiállításban csak nagyon minimális szöveges tartalmat találunk: a textusok csak azokon az idővonalakon jelennek meg, amelyek minden nagyobb egység elején Tesla életéről és az adott évben a világban történt legfontosabb és meghatározó eseményekről tudósítanak. Ha valaki ennél többre vágyna, akkor segítségére lehet az audio guide, ami viszont telis-tele van információkkal, sztorikkal, kortárs reflexiókkal és Tesla-idézetekkel, ugyanakkor a feltaláló életműve és jelentősége magából a kiállításból is megérthető.


_D0A9190_Copy


A Mind from the future szerkezetileg letisztult és jól átlátható rendszert alkot, így a sok inger ellenére a látogató könnyedén tájékozódik a kiállításban. Az első részben Tesla gyermekkorát, majd iskolás éveit, európai tapasztalatait ismerhetjük meg, az első terem végében pedig a budapesti évei kerülnek a fókuszba.


A második térbe a liverpooli óceánjárót felidéző installáción keresztülhaladva jutunk el, ahol Tesla New York-i évei, Edisonnal való szakítása, az Áramok háborúja, valamint a feltaláló szabadalmai szerepelnek. Ezt követően egy kisebb részben Tesla Colorado Springsben felállított laboratóriumában nézhetünk körül.


_D0A9273_Copy


A Mind from the future installációkban gazdag kiállítás, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy az információkat ne csak megismerjük, hanem át is élhessük. Az első térbe elhelyezett papírvirág-alakzatok és a kerámia levélevő bogarak segítségével érzékeltetik, hogy Teslát már egészen kicsi korától kezdve foglalkoztatta a világ működése. Később egy térbeli Dávid-csillagot körülvevő, üvegdobozokba zárt kesztyűt, sétapálcát, táskát, kalapot találunk figuraszerűen elrendezve. Ez az installáció egyrészt utal Tesla származására, másrészt arra is, hogy budapesti évei alatt annyira szegény volt, hogy mindössze egyetlen öltönyt hordott.


Kellemes meglepetés ebben a térben még az a néhány régi telefon is, amelyekből a kortársak fontos művei, például Muszorgszkij Egy kiállítás képei, Liszt Ferenc Faustja vagy Smetana Vltava műve szólnak.


_D0A9249_Copy


A New York-i éveket ismertető terem falai a tipikus turistalátványosságok helyén készített fotókkal vannak kitapétázva: látunk képeket többek között a Brooklyn Bridge-ról, a Sohoról, az Empire State Buildingről. Éles a kontraszt ezen fotók és azok között, amelyek a tér négy nagy installációjában szerepelnek: ott azokról látunk képeket, akiknek nem sikerült valóra váltaniuk az amerikai álmot. Itt sem a szövegekből, hanem a fotókból értjük meg, hogy Tesla szabadalmaival a periférián élők mindennapjain kívánt könnyíteni.


Innen jutunk el abba a futurisztikus terembe, amelynek meghatározó látványát New York legfontosabb felhőkarcoló-csúcsainak papírinstallációi adják. Ebben a térben több multimédiás eszközt is kipróbálhatunk. Például szemüveg segítségével átléphetünk a virtuális valóságba, és a kiállított tárgyakból megtudhatjuk, mi valósult meg Nikola Tesla 21. századra vonatkozó jóslatai közül, és például azt is, hogy Tesla felfedezései hogyan járultak hozzá az okostelefonok léttrejöttéhez. A kiállítás végén a kortárs művészeti reflexiók és egy interaktív színház/játék érzékeltetik, hogy a felfedező munkássága ma is megkerülhetetlen.


_D0A9245_Copy


A kiállítás központi installációja is igazán ütős és jól érvényesül ebben a térben: ez a Mechanikus figurák_Tesla inspirációja mentén című interaktív filmfreskó, amelynek egyes szegmensei a kiállítás több falán feltűnnek. A teret bejárva nézőként részesei lehetünk a lüktetésnek, egy kezdet és vég nélküli varázslatos utazásnak Tesla zseniális és misztikus gondolatain keresztül. Ez a falfreskó tulajdonképpen életre kelti Tesla utolsó elméleti szabadalmát, a gondolatprojektort.


A kiállítást kiegészíti még egy Tesla inspirálta képregény, valamint a KINO Tesla, amelyben az ő inspirációjára született videókat tekinthetünk meg.


A Nikola Tesla – Mind from the Future című kíállítást elsőként Zágrábban mutatták be 2017. november 25. és április 2. között, és a folytatásban olyan városokba látogat el, amelyekben Nikola Tesla munkásságával mély nyomot hagyott. Budapest után Dubaiba és New Yorkba látogat.


Kocsis Katica

Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

A Királyok völgyéből a gízai piramisok közelében épülő Egyiptomi Nagymúzeumba szállították át Tutanhamon külső aranyozott fakoporsóját, amelyen első ízben végeznek restaurálási munkálatokat a gyermekfáraó sírjának 1922-ben történt felfedezése óta. Az épülő Nagymúzeum 2020 negyedik negyedére tervezett átadása után egy helyen állítják ki a Tutanhamon sírjában talált összes kincset, benne a fáraó három koporsóját, amelyek közül kettő jelenleg a kairói, Tahrir téri Egyiptomi Múzeumban látható. A fáraó múmiáját gránitfedelű homokkőszarkofágban, azon belül három egymásba helyezett koporsóban találták, a koporsók közül a két külső aranyozott fából, a legbelső színaranyból készült, és mindet istenek képei díszítik.

Mintegy 60 ezer középkori diplomás életútjából készített adatbázist egy német és svájci kutatócsoport, feltérképezve a korabeli tanult emberek kapcsolati hálóját is. Ezzel azonnal láthatóvá vált a személyes kapcsolatok egész hálózata, ami akkoriban ugyanúgy meghatározta a karrierlehetőségeket, mint ma, és olyan meghatározó személyiségekre is hatással volt, mint Erasmus vagy Luther Márton. A kutatók azt a nagyjából 60 ezer embert követték életútján, aki 1250 és 1550 között valamelyik európai egyetemen diplomát szerzett. Az adatbank a mai Svájc területén élő fiatal férfiak – köztük Kálvin János – életútját is felöleli, ők ugyan nagyrészt más országokban tanultak, hiszen az első svájci egyetem 1460-ban létesült Bázelben. Nőket nem vehettek fel az egyetemek.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

bukfurdo-001

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

Régi történetek, fülledt esték, adomák és legendák. Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozik július 21-én este a zsámbéki Romtemplom különleges történelmi „díszletei” között.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma