NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2016.11.10
Szíjjártó Anita

Számtalanszor hallhattuk, mondhattuk, írhattuk ezt a mondatot egy-egy chatelés vagy e-mailezés kapcsán. No, de mi van ilyenkor? Milyen következményei lehetnek egy rossz helyre küldött üzenetnek? A Belvárosi Színházban november 16-ától látható, Bocs, félrement! című előadás ezt mutatja meg. Az Orlai Produkciós Iroda gondozásában készülő darab férfi főszereplőjével, Schruff Milánnal beszélgettünk.

A darabban Richardot, a férjet alakítod. Milyen ember ő?

Sztereotip karakterek vannak ebben a darabban. Richard jól öltözött, menő ügyvéd, megvan mindene: sok pénz, szép feleség, és gyönyörű, amerikai kertvárosban laknak. A felesége otthon van, nem dolgozik, ő viszont igen, mindennap bejár az irodájába – és szeretőt tart. Mindig mindenből kimagyarázza magát, jól beszél, de sokszor hülyeségeket mond, amikor nagy bajban van. Elég felszínes fickó.


schruffmilan

 

Szeretőt tart. Titokban. Akkor milyen a viszonya a feleségével?

Nincs igazán megmutatva ez a darabban, mert a szereplők nem találkoznak egymással, hiszen végig a számítógépen keresztül beszélnek egymással. Az biztos, hogy Richard és Stephanie (a feleség, akit Kovács Patrícia játszik – a szerk.) jó ideje házasok, Richard sokat dolgozik, keveset van otthon a feleségével, ritkán vannak együtt. A nő azt hiszi, hogy minden rendben van a házasságában, de korántsem. Aztán félremegy egy e-mail, amelyet Richard eredetileg a szeretőjének címzett. Ebből lesz a konfliktus.

 

Mit szóltál, mikor megkaptad a szerepet?

Az első gondolatom az volt: hogy a fenébe lehet ezt megcsinálni! (nevet) Nincsenek szituációk, minden chat- és e-mailszövegeken keresztül zajlik. Nincsenek élő helyzetek tehát, mindent a szöveg old meg. Öten ülni fogunk a gépek előtt, és írunk, miközben mondjuk a szövegünket. Mindezt kell érdekessé tennünk.

 

Ez a különleges megoldás milyen extra feladatot ró a színészre, rád?

Nagyon kell koncentrálni, mert az üzenetekre, amelyek elhangoznak, sokszor tíz replikával később válaszolok, és lehet, hogy teljesen másra, mint amire kellett volna. Nem úgy van, mint egy rendes darabban, ahol egy szituációban az egyik fél A-t mond, a másik pedig B-t, és ezt mozgásokhoz kötik. Itt nagyon figyelni kell, hol tart a történet, éppen ki reagált a másikra – ehhez nagyon pontosan kell tudni a végszót, amely gyakran nem is kapcsolódik – például – az én mondatomhoz. Nem történik több, csak annyi, hogy a színészek kifelé néznek, és mondják a szöveget. Ha nincs meg benne az intenzitás, ellaposodik, unalmassá válik. Nem adja magát könnyen a darab, nagyon el lehet fáradni benne.


schruffmilan2

 

Az előadás „elődje” egy Broadway-darab, amely egy könyvből készült. A mű írónője többé-kevésbé saját történetét írta meg, kapott ilyen üzeneteket ő is. Veled megtörtént hasonló? Hogy bocs, félrement?

Egy üzenet?

 

Igen.

Nem, olyan még nem volt, de olyan már igen, hogy belenéztek az e-mailembe, és lebuktam.

 

Az akkor tapasztalt érzést felhasználod a szerep átéléséhez?

Igen, megvan, hogy milyen rossz érzés volt, de ugye az megint más, amikor személyesen beszélitek meg a történteket. Ám ilyen nincs a darabban, mindenki a külön kis világában van, a gép előtt, ott történik minden kommunikáció és egy csomót lehet hazudni. Nincs hangsúlyozás az e-mail szövegekben, csak leírsz valamit. Ez könnyebb, mert nem a másik szemébe kell hazudnod…

 

Szerinted oké, ahogy a darab vagy Richard kezeli a kialakult helyzetet?

Dehogy oké! (nevet) Folyamatosan hazudik, és egyre nagyobb marhaságokat. Igazából az a problémája, hogy nem tud a nőknek nemet mondani. Nem tud úgy élni, hogy ne legyen más az életében, csak a felesége. El is mond egy hosszú monológot a pszichológusnak. „Én szeretem a feleségemet, tényleg, de a spagettit is szeretem, mégsem akarok egész életemben spagettit enni. Ennék néha egy pizzát vagy egy hamburgert vagy egy véres steaket, és nem mindig csak spagettit. De ha már spagetti: akkor enném néha tányérból, máskor meg fazékból vagy egy nő hasáról…”


schruffmilan3
Schruff Milán és Mészáros Máté

 

Sosem érezted úgy, hogy valamelyik szereped idegen tőled, nehéz a bőrébe bújni?

Szerencsére nem. Általában jó szerepeket kaptam. Minden karakterben van olyan tulajdonság, amely az emberben úgyis megvan, ha nem is az dominál benne, de ott van, csak legfeljebb fel kell kicsit erősíteni.

 

Richard mely tulajdonságával tudsz azonosulni?

Amit szeretek benne, ahogy hazudik. Az olyan jó! (nevet) Azt gondolom, úgy fognak hazamenni a férfiak a darabról, hogy „otthon nézzem meg az e-mailjeimet és ellenőrizzem, biztosan kiléptem-e a Facebook-oldalamból”, nehogy lebukjanak.

 

És a hölgyek mivel távoznak?

Talán ugyanezzel. (nevet) Ki tudja? Nem csak a férfiak járhatnak így. Ott van például a darabban a szerető, Wanda (akit Péter Kata alakít – a szerk.), aki tudja, hogy Richard házasságban él, de nem nagyon foglalkozik vele. Arra vár, mikor hagyja már ott a feleségét. Azért a nőket sem kell félteni. (nevet)

 

Amellett, hogy ez egy vígjáték, és most jókat derülünk rajta, elég komoly problémákat feszeget a darab.

Igen, a párkapcsolati gondokról szól. Amikor azt hiszi az ember, hogy mindent megtesz a házasságáért, amely azonban mégsem működik – vajon miért nem? Lehet, hogy nem is azzal az emberrel kellene együtt lennie, akivel éppen van? Csakhogy az emberek sokáig élnek rossz házasságban, van, amikor örökre.


bocsplakat

 

Számodra mi az üzenete ennek az előadásnak?

Az, hogy vizsgáljuk meg a kapcsolatainkat. Sokszor nem beszéljük meg a problémákat – főleg a férfiak azok, akik nem akarnak konfliktusba kerülni. Richard is azt gondolja, remekül megvan a feleségével, és teljesen normálisnak tartja, hogy szeretője van. Hiszen ő nem szereti azt a nőt, az csak szex… Nem akarom lelőni a darab végét, de annyit mondhatok: Richardnak nem lesz túl jó.



Szíjjártó Anita

Fotó: Takács Attila/Belvárosi Színház

kovacsolas_1
2019.09.20

Hogyan lesz ma valaki kovács? Mesterség ez, vagy művészet? Hogy került egy a 17. században épült, a párizsi kommün idején leégett palota kapuja Pápára? Többek között ezeket is megtudtuk Lehoczky János kovács iparművésztől.

Rocco_es_fiverei-9517_002

2019.09.19

Luchino Visconti 1960-ban bemutatott filmje, a Rocco és fivérei ihlette a Nemzeti Színház csütörtöki bemutatóját, amely torz ideológiákról, a nagyvárosi lét nehézségeiről mesél – több mint fél évszázaddal Visconti után, kevesebb jövőbe vetett bizakodással.

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

A Vers – mindegy kinek sorozat első videóját, amelyben az előadóművész Ady Endre Áldásadás a vonaton című költeményét szavalja el, két hét alatt több mint 120 ezren nézték meg a Facebookon. A sorozatban Lutter Imre klasszikus és kortárs költők ismert, vagy kevésbé ismert verseit egyedi hangvételben, filmes eszközökkel fűszerezve adja elő. Minden versfilmhez készül egy beszélgetés is, amelyben Lutter Imre Vlasits Barbara színésznővel osztja meg gondolatait az elmondott költeményekről.

A gyűjteménybe ezúttal egy Ikarus 211-es és egy Ikarus 280-as kerülhetett be. Az előbbi típus a 200-as típuscsalád egyetlen nagyobb szériában gyártott midibusza volt. Összesen 5650 darab készült belőlük 1974 és 1990 között; szinte kizárólag csak a hazai és az akkori NDK piacra. Az Ikarus 280-as az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár legsikeresebb, világszerte ismert és használt városi-elővárosi csuklós busza volt. Becslések szerint az 1970-es és 1980-as években a világ csuklósbusz-gyártásának a kétharmadát ez a típus tette ki.

Október 22-én a Juan Diego Flórez, az operavilág ünnepelt előadója ad koncertet az Erkel Színházban, ahol a műfaj legismertebb áriái mellett az operettirodalom legismertebb dallamai is felcsendülnek az Operaház zenekarának kíséretében. Juan Diego Flórez hangja a tenorok és azokon belül is a „bel canto” tenorok között is ritka kincs. Kezdetben főként Bellini-, Donzietti- és Rossini-szerepek kaptak helyet repertoárjában, mostanra azonban, ahogy hangja érettebbé, előadásmódja erőteljesebbé vált, szép számmal találkozhatunk Mozart, Verdi és Puccini áriáival is.

Szombaton újabb Magyar Örökség Díjakat adnak át a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Elismerésben részesül Snétberger Ferenc gitárművészete és zenei tehetséggondozó munkássága, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség folytonos küzdelme és a magyarság megtartásáért vállalt küldetése, Eötvös Loránd világhírű fizikus-geofizikusnak a magyar tudományt és oktatást példamutatóan szolgáló életműve, Féja Géza írói és szociográfiai munkássága, az oktatói munkában 150 éves eredményes és a leányképzésben első Veres Pálné Gimnázium, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert és Vidnyánszky Attila színházteremtő művészete. A Magyar Örökség Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport és tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.

A Siess haza, vár a mama című alkotást, amelyet Hajdu Eszter rendezett, szeptember 21-én, szombaton este mutatják be a fővárosi MagyaRock Hírességek Csarnokában a RaM Colosseumban. Barta Tamás a hatvanas évek közepétől a Syconorban játszott, megfordult a Syriusban, majd a Hungáriába került. 1971-ben Presser Gáborral, Frenreisz Károllyal és Laux Józseffel együtt megalakította a Locomotiv GT-t, az ő gitárjátéka hallható az LGT első három lemezén, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című albumon, valamint Zalatnay Sarolta és Kovács Kati egy-egy lemezén. 1974-ben nem tért haza az LGT amerikai turnéjáról; egy darabig még zenélt, aztán különböző üzletekbe fogott. 1982-ben máig tisztázatlan körülmények között lelőtték Los Angelesben.

Szeptember 26-án 19.00-kor a MOM Kulturális Központban ad koncertet Sebestyén Márta. A műsoron felcsendülő dalok évszázadokon és népeken ívelnek át, írott forrásokból és a szájhagyomány gazdag tárházából egyaránt merítve.

Sebestyen_Marta

Koncertekkel, családi, gasztronómiai és művészeti programokkal várják az érdeklődőket szeptember 27. és 28. között a Bartók Béla úton az Eleven Ősz fesztiválon, amelynek középpontjában idén a digitális kultúra áll.

Az ősz egyik legfontosabb kulturális seregszemléjénm a 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon számtalan műfaj képviselteti magát a kortárs zenétől a táncművészeten és az operán át a könnyű- és világzenéig, de megjelenik a programban a dzsessz, a képzőművészet, a színház és az irodalom is szerte a főváros kulturális intézményeiben és közterein.

Különleges meghívottakkal készül a PesText. A vérbeli városi fesztiválon, mely behálózza Budapest belvárosát, nem az új könyvmegjelenések alakítják a programot, hanem az izgalmas szerzők találkozásai. A rendezvényen különös figyelmet fordítanak a visegrádi országok irodalmára és a nem magyarul alkotó magyar szerzőkre.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma