IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.23

Szerbiában, Zentán született, az Újvidéki Egyetem Művészeti Akadémia festő szakán végzett, ösztöndíjjal fél évet a Pécsi Tudományegyetemen töltött. Klájó Adrián képzőművész 2014 óta aktív alkotóként dolgozik, több önálló tárlatot és csoportos kiállítást tudhat maga mögött, most pedig a Nemzeti Kulturális Alap negyedévszázados fennállását ünneplő 25 év, 25 nap, 25 esemény című rendezvénysorozaton állít ki az NKA Fesztiválhajó szeptember 24-ei tárlatán.

1535137010675_14


1993. Ez az évszám uralja az idei őszt, amikor is a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) a fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a 25 év, 25 nap, 25 esemény című eseménnyel szeptember 23-tól október 17-ig. A programok között megtalálható egy városnézéssel egybekötött kiállítás is az NKA hajón, amelyet a MANK Nonprofit Kft.-vel együttműködve hozott létre az alap. A kiállításon az alapítvánnyal egy idős, 25. életévüket betöltött, az NKA támogatását élvező művészek munkáit lehet megtekinteni.


A kiállító művészek között szerepel Klájó Adrián is, aki ugyan már jóideje dolgozik aktív alkotóként, négy önálló és számos csoportos kiállítása volt már, mégis kiemelt lehetőségként beszélt a szeptember 24-ei tárlatról. „Ez a kiállítás szó szerint közelebb hozza az embereket a művészethez, beférkőzik a hétköznapi mozgásterükbe, ami szerintem kiemelten fontossá teszi” – mondta a Kultúra.hu-nak adott interjúban a művész.


my_choise_k
Klájó Adrián képzőművész


Klájó Adrián érdeklődése a képzőművészeten belül roppant széles skálán mozog. Két dimenziós, papír alapú képeket, kollázsokat készít, valamint installációkat, objekteket és foglalkoztatják egyéb, multimédiás kifejezési formák is. Munkáin a hangsúlyt a textúra, a letisztultság, a fekete szín és annak különböző megjelenési és értelmezési formái kapják. Ahogy az interjú során a művész kifejtette, a szakmai sikerek mindig újabb löketet adnak alkotói munkásságának, de leginkább a szabadság ösztönzi, „az a bizonyos pozitív borzongás, amelyet a művészet ki tud váltani az emberből”, valamint az, hogy hozzá tud tenni „egy darabkát korunk valóságához”. Műveiben izgatják a rusztikus anyagok, a szalma, a beton használata is.


kompozicio_2
Fotó: Neményi Márton


És hogy mi mindennek az üzenete, a célja? Ahogy elmondta, nem hisz abban, hogy minden esetben konkrét üzenete kell lennie egy adott műnek, inkább igyekszik teret adni a tágabb értelmezéseknek. „Így indul el egyfajta párbeszéd a nézők között, illetve néző és műalkotás között” – fűzte hozzá Klájó Adrián. „Persze, vannak bizonyos témák, amelyeket megfogalmazok, mint például az emberre gyakorolt környezeti hatások, társadalmi peremlét, melankólia satöbbi, de sohasem akarok meggyőzni másokat valamiről. Inkább kérdéseket teszek fel, amelyekről közösen diskurálhatunk. Talán azt szeretném üzenni, hogy ne szorítsuk magunkat sablonok közé. Ha ugyanis sikerül ezekből valamelyest kilépnünk, a világ izgalmasabb hellyé változik” – vallja a művész.


Műveinek témáját tekintve a képzőművészt a rurális, vagyis a falusi témakörök, a környezet és az egyén kapcsolódása, továbbá a művészi újrahasznosítás érdekli. „Alapvetően olyan dolgok érdekelnek, amelyek felvetnek egy-egy problémát. Érdekelnek a krízis helyzetek, a kis és nagy hétköznapi drámák. Foglalkoztat a maradék fogalma legyen az tárgyi vagy társadalmi kontextusú, a művészi újrahasznosítás, a ránk maradt anyagok nem szokványos archiválása, a mentés másképp, ihletforrásként pedig specifikus helyek, helyszínek szolgálnak, maga a közép-kelet európai lét és annak mindenféle aspektusa” – mesélte a művész.


kompozicio_1_2
Fotó: Neményi Márton


Klájó Adriánt a jövőbeli terveiről is kérdeztük és kiderült, hogy nem csupán az alkotói létformában gondolkodik: szeretne részt venni a kulturális élet szervezésében is, továbbá érdekli a kurátori szakma és az írás is. Jelenleg Szerbiában, Szabadkán él, a belgrádi Laufer Galéria művésze és a Budapest Art Mentor program mentoráltja. A műveit az NKA 25 év, 25 nap, 25 esemény című rendezvényen szeptember 24-én az NKA Fesztiválhajón lehet megtekinteni.



Kultúra.hu

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma