2018.01.30

A STEREO AKT társulat 2013-as indulása óta progresszív, eseményszemléletű színházként definiálja magát. Előadásaikban legtöbbször aktuális társadalmi problémákra reflektálnak, melyekről a nézőkkel együtt gondolkodnak. Emlékek klinikája című előadásuk január 31-én a MU Színházban lesz látható. Interjú a darabról a társulatvezető és rendező Boross Martinnal, illetve a darab társszerzőjével, Thury Gáborral.

Emlekek_klinikaja
Fotó: Dusa Gábor/STEREO AKT


Két történet a jövőből. Két vízió, amelyek közt Áron, egy különlegesen hétköznapi férfi és a nézők a kapocs. Az Emlékek klinikája egy utópia-rémmese, amely azt vizsgálja, hogy létezik-e „boldog tudatlanság”, hogy melyek azok a gyenge pontjaink, amelyeken keresztül izolál és megvásárolhatóvá tesz minket a propaganda.
Az első helyszín Magyarország, 2021., az ország legnézettebb talkshow-ja. Fegyveresek törnek be az élő adásba, és túszul ejtik a stábot, hogy politikai üzenetüket eljuttathassák a lakosságnak, és ellenállásra szólítsák fel őket a kialakulóban lévő rendszer ellen.
A második helyszín egy klinika, ahol évekkel később hosszú álomból ébrednek a tévéstúdióban egykor foglyul ejtettek. Itt a kellemetlen emlékek újraírásával próbálják felkészíteni őket új életükre az akkorra fénykorát élő új társadalomban. Ezen a klinikán Áronnak életre szóló döntést kell meghoznia: választania kell, hogy akar-e új szemmel élni, amely egy fájdalommentes valóság lehetőségét és biztonságot kínál azok számára, akik hajlandóak felejteni; avagy visszatér korábbi, esendőbb életéhez?
Áron újraéli saját múltjának keserű élményeit. Emlékeit a klinika személyzete idézi fel, akik vissza-visszatekerik azokat, akár egy filmet, majd segítenek azokat kijavítani és happy endre átírni. De milyen árat kell ezért fizetni?



STEREO AKT: honnan jött a név?

Boross Martin: Egy esemény kétoldaliságából. Tehát, hogy minden előadás olyan szavak nélküli párbeszéd is egyben, melynek tartalma nem tud létrejönni, ha a nézők nem teszik hozzá a saját részüket. Kicsit olyan, mint egy vers vagy egy táncelőadás – szemben egy dramatikus előadással –, ahol ha egy történetet az ember le tud követni nézőként, akkor azt gondolja, már a részesévé vált. Ha táncelőadást nézel, a saját asszociációid határozzák meg, milyen élménnyel távozol. Ezt a hatást jelezzük a STEREO AKT névvel.


A társulat 2013-ban alakult. Mi volt előbb: az első előadás vagy az, hogy létrejött a társulat?

Boross Martin: Az első produkciónkkal, a Promenád – városi sorsturizmus című helyszínspecifikus előadással nagyjából egyszerre történt a megalakulásunk. Olyan erős élmény volt, hogy pár alkotótársammal szinte rögtön el is kezdtünk dolgozni a következő előadás tervén. A kezdetekkor a művészek még nem voltak fix társulati tagok, mindig az adott előadás koncepciója szerint vontunk be művészeti munkatársakat. Azt gondoltuk, hogy bár formailag nagyon különbözőek az előadások, mégis párbeszédet kezdeményező, a nézőket a játék részévé tevő szellemiség van jelen, amely kötőanyagként összetartja az előadásokat.


Emlekek_klinikaja_2
Fotó: Dusa Gábor/STEREO AKT

 

Miért gondoltátok azt, hogy a résztvevő színházi forma az, amelyben játszani szeretnétek?

Thury Gábor: Bár kevés STEREO AKT-darabban dolgoztam, kívülről mégis azt látom, hogy nagyon változó szinteken van jelen a néző a különböző előadásokban. Az viszont mindenhol közös pont, hogy azt a típusú passzivitást, amely ilyen előadásban létrejönne, nem hagyják a produkciók.

 

Emlékek klinikája: a boldog tudatlanság és a propaganda hogyan kapcsolódik össze az előadásban?

Thury Gábor: A propaganda mindig egyszerű világnézetet kínál, amelyben a boldog tudatlanság vagy legalábbis az egyszerűség sokszor boldoggá teszi az embert. Minél egydimenziósabb, készen kapott világmagyarázattal találkozik, annál könnyebb beleringatnia magát egy tudatlan állapotba, ahol viszont minden a helyén van.

Boross Martin: Minden reklám és propaganda – akár politikai, akár fogyasztói termékekről beszélünk – az érzelmekre próbál hatni, mert a fogyasztó sokszor nem racionálisan hozza meg a döntéseit. Ezért keresi a propaganda a szívünkhöz, a vágyainkhoz, a félelmeinkhez az utat.

 

Anno honnan jött az ötlet, hogy ezzel a témával foglalkozzatok? Abban az időben, amikor létrehoztátok a darabot, mi volt az aktualitása?

Boross Martin: Akkoriban már évek óta tapasztaltuk, hogy ha csak a médiát nézzük, egyre jobban fogy a levegő, és leszűkül a kínálat a bulvárra, a kormánypropagandára, és ez már napi szinten frusztráló. Amikor azt tapasztaljuk, hogy végtelenségig leegyszerűsített csomagokat akarnak ránktukmálni, és ahhoz, hogy komplexen lássunk valamit, bizony konfrontálódnunk kell, akkor az már a mindennapokat is befolyásolja. A valóban fontos közügyek iránti szándékos immunizálás hallgatólagos megállapodása a hatalom és az emberek között a szocializmusra emlékeztet. Végtére is: a puha diktatúra az egyik legkényelmesebb állapot. Nem kell napi szinten attól félni, hogy elvisz a fekete autó, a paternalista rendszer ugyanakkor a gondoskodás látszatát adja, és a szabadság dilemmáival sem kell megküzdeni.

Thury Gábor: Szerintem a mi generációnkat is foglalkoztatja az, hogy fiatal színházcsinálóként nagyon egyszerű buborékokat létrehozni ma Magyarországon egyfajta túlélési stratégiának minősül. Sok ismerősömtől hallom, hogy már egyre kevesebben olvasnak híreket, mert csak felbosszantja őket. Ez nagyon legitim stratégia, túl lehet élni, csak közben mindenki bezárkózik és gyakorlatilag feladja a kritikai attitűdjét, amely adott esetben a szűkebb környezetére is irányul. Az előadásban pont egy ilyen világot kínál a hatalom az egyénnek; egy disztópikus sci-fi keretein belül a szemeiket tudják leváltani és így a látásmódjukat is. Tehát egy szemműtéttel tudnak átlépni a már említett boldog tudatlanságba.


Emlekek_klinikaja_1
Fotó: Dudás Ernő/STEREO AKT

 

A történetet 2021-be helyeztétek, ami tulajdonképpen már nincs is olyan messze. Ti hogyan vizionáljátok a közeli jövőt?

Boross Martin: Mint minden sci-fi, a túlzás és az abszurd eszközével próbáljuk kifordítani a jelenben tapasztalt jelenségeket, tehát nem a jövőről alkotott vízióval találkozik a néző a történetben, hanem a mával szembesülhet egy különleges szemszögből.

Thury Gábor: Egyes sci-fiírók a messzi-messzi galaxisba, mások a közeli jövőbe helyezik a történetet. Az volt ezzel a cél, hogy ne felfoghatatlan időbeli távolság legyen. A jelenhez képest belátható időn belül játszódik a cselekmény, azt tapasztaljuk, hogy ilyen rövid távlatokon belül történnek nagy változások. Négy-öt évvel ezelőtt abszolút vészmadaraknak és károgóknak tartottuk azokat az embereket vagy publicistákat, akik arról írtak, ami utána végül bekövetkezett.

Boross Martin: A mi főszereplőnk is sok mindenre immunis már, csak egy „buborékember”, aki véletlenül válik főszereplővé. Hírolvasóként cenzúrához asszisztál és nem is veszi észre, hogy egy lefele tartó spirálban van addig a pillanatig, amíg az ő legeslegbelső szféráját nem kezdik fenyegetni. Ha ebben a tempóban képesek vagyunk adaptálódni a viszonyokhoz, lehet, hogy majd azt sem fogjuk észrevenni, hogy ha hasonló szemműtéten esünk át (ne adj isten, kivezetnek minket az EU-ból – hogy egy kézzelfogható példát mondjak).

 

Azoknak, akik a STEREO AKT név miatt jönnének megnézni az előadást, miért ajánlanátok az Emlékek klinikáját?

Boross Martin: Az első felvonás egy televízió bulvárműsorának a paródiája, amelyhez egy, a színházban viszonylag szokatlan formátumot, a „felelsz vagy mersz” játékot választottuk.

Thury Gábor: Nézőként érdekes lehet az, ahogy az ő befogadói pozíciójuk változik. Az előadás első részében a bulvárműsor nézőiként gyakorlatilag őket is megpróbálják túszul ejteni, a második részben pedig a szemklinikán ők is együtt ébrednek a főszereplővel, Áronnal. A nézők így rövid időn belül két teljesen más pozícióba kerülnek. Valamint megtapasztalhatják, hogy mit kellene hátrahagyniuk és hogy mit nyerhetnének azzal, ha ők is ilyen szemműtéten esnének át.

Boross Martin: Rendhagyó a térhasználat is. A nézők szektorokban körbeülik a forgószínpadot. Így ők maguk zárják be ezt a kört. A darabban általában minden egy ilyen körmotívumra épül. A kör egyszerre meg is véd, de be is zár.


Emlekek_klinikaja_3
Fotó: Dusa Gábor/STEREO AKT

 

Jól érzékelem, hogy bár mind a két részben a nézők jelenléte számít, mégis az elsőben vonjátok be őket erőteljesebben?

Thury Gábor: Igen, a nézők a második részben látnak valakit, aki egy közülük, aki ott ült velük együtt az első részben, majd kiemeli őt a rendszer és rajta keresztül statuál példát.

 

Az első előadás után volt-e bármilyen nézői visszajelzés, amelyet megjegyeztetek?

Boross Martin: Egyszer az egyik közönségtalálkozón volt egy nagyon megrendítő hozzászólás. Egy idősebb néző azt mondta, hogy sok olyan embert ismert, aki a felejtést választotta tudatosan és a saját cselekedeteire az emlékezete tudatos módosításával és tettei ideologizálásával válaszolt, mert így tudta csak este álomra hajtani a fejét. Csak utalt erre, de elképzelhető, hogy ezek akár ügynöktörténetek vagy világháborús szerepvállalások is lehettek.



A STEREO AKT Emlékek klinikája című előadásáról bővebb információ a MU Színház honlapján érhető el.


Interjú: MU Színház

V4-banner

_D0A1693_Copy_borito

2018.02.23

A Liget Budapest Projekt munkálatairól, többek között a Magyar Zene Háza építéséről, a Román Csarnok újbóli megnyitásáról, az Új Nemzeti Galéria létrehozásáról, a Ludwig Múzeum nemzetközi kapcsolatairól, a cirkuszművészet helyzetéről, a megújuló Operaházról, a hazai kulturális turizmusról és a népművészet szerepéről is szó esett a február 22-ei A kultúra gyarapít! című konferencia második részében.

_d0a2427__copy_kis

2018.02.23

Kovács Ákos zeneszerző már nem bánja, hogy elkerülte a nemzetközi siker, fellépései mellett ugyanis tárlatvezetéseivel egyre többet tehet a magyar irodalom megszerettetéséért. Uhrik Teodóra balettművész is ott bábáskodik a gyökerei mellett: annak a Pécsi Balettnek az első ügyvezetője, aminek alapításánál huszonéves kora előtt már ott toporzékolt. Ellentmondásos, ugye? Egy pécsi beszélgetésen elmondták, miért nem.

5_WEB_Elem_Radnoti_masolata

2018.02.23

A Radnóti Színház művészei olvasnak fel az idei Irodalom Éjszakáján 21 terézvárosi helyszínen március 21-én. A rendezvényen, amelynek témája a szerelem, 21 országból mutatnak be írókat és könyveket. Az esemény célja, hogy a szokványos irodalmi programokat kiszakítsák megszokott közegükből, az érdeklődőknek pedig különleges élményt nyújtsanak.

Háromnapos rendezvénysorozattal ünneplik szülővárosában, Kolozsváron Mátyás királyt születése 575. évfordulóján február 23-tól február 25-ig. Az Amaryillis Társaság által immár 26. alkalommal megszervezett reneszánsz hangulatú kolozsvári Mátyás-napoknak az ad különös jelentőséget, hogy a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Mátyás-emlékévvé nyilvánította a 2018-as évet, amikor a Hunyadi Mátyás születésének évfordulója mellett királlyá választása 560. évfordulóját is ünnepeljük.

Idén 15 hangszerkészítő mester mutatja be hangszereit a Wine and Violin Hegedűkészítők Szalonjában, ahol koncertek is várják a közönséget április 7-én és 8-án a Fonó Budai Zeneházban. Két nemzetközi hírű művész, Kokas Katalin hegedűművész és Kokas Dóra csellóművész április 7-én ad koncertet a nagyteremben, előadásukban Maurice Ravel Szonáta hegedűre és csellóra, valamint Kodály Zoltán Duó hegedűre és gordonkára című műve hangzik el. Másnap az Opera Quartet – Deák Sára (hegedű), Hutás Erzsébet (hegedű), Sándor József (mélyhegedű) és Nagy Domonkos (gordonka) – az opera- és a kvartettirodalom remekeiből mutat be válogatást. Idén lesz két Violin Extra program is: április 9-én és május 28-án az Auer Trió – Kováts Péter (hegedű), Varga István (gordonka) és Fülei Balázs (zongora) – Beethoven műveit adja elő, április 14-én pedig Alexander Balanescu hegedűművész ad koncertet.

Pályázatot ír ki a kaposvári önkormányzat a Csiky Gergely Színház igazgatói posztjára, a direktor 2018. szeptember 1-jétől öt éven át töltheti be a tisztséget. A városi közgyűlés február 22-ei döntésének indoka, hogy a teátrumot Rátóti Zoltán 2016 augusztusi lemondása óta vezető Fülöp Péter megbízatása augusztus 31-én lejár. A pályázati kiírás február 28-án jelenik meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának honlapján, a pályázatok benyújtási határideje április 16., az igazgató személyéről a közgyűlés dönt egy szakértői, valamint a köznevelési, tudományos és kulturális bizottság véleményének ismeretében.

A magyarság kultúrájának sokszínűségét hivatott bemutatni a Falvak Ahol Lehetetlen Unatkozni (F.A.L.U.) elnevezésű összművészeti fesztivál, amelyet július 11. és 14. között rendeznek a Somogy megyei Szilvásszentmártonban. A látogatókat négyszáz-ötszáz programmal, azon belül koncertekkel, színházi, irodalmi, zenei és táncelőadásokkal várják. A fesztiválon fellép többek között a Leander Kills, a Budapest Bár, a Bohemian Betyars, Péter Szabó Szilvia és a Kiscsillag. Bővebb információ a www.falufesztival.hu honlapon érhető el.

Európai turnéja során Budapesten is fellép a King Crimson: a progresszív rock legendás együttese június 29-én a Müpában ad koncertet. Az Uncertain Times című turnén az alapító-gitáros Robert Fripp mellett három dobos, Pat Mastelotto, Gavin Harrison és Jeremy Stacey, a billentyűs Bill Rieflin, a gitáros-énekes Jakko Jakszyk, a basszusgitáros Tony Levin és a szaxofonos-fuvolás Mel Collins alkotja a zenekart. A koncerten megidézik a King Crimson valamennyi korszakát, a dalok között hat olyan darabbal, amelyet korábban koncertjeiken nem játszottak, megtoldva mindezt a legújabb, már három dobosra írt szerzeményeikkel. Jegyek már kaphatóak.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

concert_after_V4_Diplomats_and_musicians

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma