2018.01.30

A STEREO AKT társulat 2013-as indulása óta progresszív, eseményszemléletű színházként definiálja magát. Előadásaikban legtöbbször aktuális társadalmi problémákra reflektálnak, melyekről a nézőkkel együtt gondolkodnak. Emlékek klinikája című előadásuk január 31-én a MU Színházban lesz látható. Interjú a darabról a társulatvezető és rendező Boross Martinnal, illetve a darab társszerzőjével, Thury Gáborral.

Emlekek_klinikaja
Fotó: Dusa Gábor/STEREO AKT


Két történet a jövőből. Két vízió, amelyek közt Áron, egy különlegesen hétköznapi férfi és a nézők a kapocs. Az Emlékek klinikája egy utópia-rémmese, amely azt vizsgálja, hogy létezik-e „boldog tudatlanság”, hogy melyek azok a gyenge pontjaink, amelyeken keresztül izolál és megvásárolhatóvá tesz minket a propaganda.
Az első helyszín Magyarország, 2021., az ország legnézettebb talkshow-ja. Fegyveresek törnek be az élő adásba, és túszul ejtik a stábot, hogy politikai üzenetüket eljuttathassák a lakosságnak, és ellenállásra szólítsák fel őket a kialakulóban lévő rendszer ellen.
A második helyszín egy klinika, ahol évekkel később hosszú álomból ébrednek a tévéstúdióban egykor foglyul ejtettek. Itt a kellemetlen emlékek újraírásával próbálják felkészíteni őket új életükre az akkorra fénykorát élő új társadalomban. Ezen a klinikán Áronnak életre szóló döntést kell meghoznia: választania kell, hogy akar-e új szemmel élni, amely egy fájdalommentes valóság lehetőségét és biztonságot kínál azok számára, akik hajlandóak felejteni; avagy visszatér korábbi, esendőbb életéhez?
Áron újraéli saját múltjának keserű élményeit. Emlékeit a klinika személyzete idézi fel, akik vissza-visszatekerik azokat, akár egy filmet, majd segítenek azokat kijavítani és happy endre átírni. De milyen árat kell ezért fizetni?



STEREO AKT: honnan jött a név?

Boross Martin: Egy esemény kétoldaliságából. Tehát, hogy minden előadás olyan szavak nélküli párbeszéd is egyben, melynek tartalma nem tud létrejönni, ha a nézők nem teszik hozzá a saját részüket. Kicsit olyan, mint egy vers vagy egy táncelőadás – szemben egy dramatikus előadással –, ahol ha egy történetet az ember le tud követni nézőként, akkor azt gondolja, már a részesévé vált. Ha táncelőadást nézel, a saját asszociációid határozzák meg, milyen élménnyel távozol. Ezt a hatást jelezzük a STEREO AKT névvel.


A társulat 2013-ban alakult. Mi volt előbb: az első előadás vagy az, hogy létrejött a társulat?

Boross Martin: Az első produkciónkkal, a Promenád – városi sorsturizmus című helyszínspecifikus előadással nagyjából egyszerre történt a megalakulásunk. Olyan erős élmény volt, hogy pár alkotótársammal szinte rögtön el is kezdtünk dolgozni a következő előadás tervén. A kezdetekkor a művészek még nem voltak fix társulati tagok, mindig az adott előadás koncepciója szerint vontunk be művészeti munkatársakat. Azt gondoltuk, hogy bár formailag nagyon különbözőek az előadások, mégis párbeszédet kezdeményező, a nézőket a játék részévé tevő szellemiség van jelen, amely kötőanyagként összetartja az előadásokat.


Emlekek_klinikaja_2
Fotó: Dusa Gábor/STEREO AKT

 

Miért gondoltátok azt, hogy a résztvevő színházi forma az, amelyben játszani szeretnétek?

Thury Gábor: Bár kevés STEREO AKT-darabban dolgoztam, kívülről mégis azt látom, hogy nagyon változó szinteken van jelen a néző a különböző előadásokban. Az viszont mindenhol közös pont, hogy azt a típusú passzivitást, amely ilyen előadásban létrejönne, nem hagyják a produkciók.

 

Emlékek klinikája: a boldog tudatlanság és a propaganda hogyan kapcsolódik össze az előadásban?

Thury Gábor: A propaganda mindig egyszerű világnézetet kínál, amelyben a boldog tudatlanság vagy legalábbis az egyszerűség sokszor boldoggá teszi az embert. Minél egydimenziósabb, készen kapott világmagyarázattal találkozik, annál könnyebb beleringatnia magát egy tudatlan állapotba, ahol viszont minden a helyén van.

Boross Martin: Minden reklám és propaganda – akár politikai, akár fogyasztói termékekről beszélünk – az érzelmekre próbál hatni, mert a fogyasztó sokszor nem racionálisan hozza meg a döntéseit. Ezért keresi a propaganda a szívünkhöz, a vágyainkhoz, a félelmeinkhez az utat.

 

Anno honnan jött az ötlet, hogy ezzel a témával foglalkozzatok? Abban az időben, amikor létrehoztátok a darabot, mi volt az aktualitása?

Boross Martin: Akkoriban már évek óta tapasztaltuk, hogy ha csak a médiát nézzük, egyre jobban fogy a levegő, és leszűkül a kínálat a bulvárra, a kormánypropagandára, és ez már napi szinten frusztráló. Amikor azt tapasztaljuk, hogy végtelenségig leegyszerűsített csomagokat akarnak ránktukmálni, és ahhoz, hogy komplexen lássunk valamit, bizony konfrontálódnunk kell, akkor az már a mindennapokat is befolyásolja. A valóban fontos közügyek iránti szándékos immunizálás hallgatólagos megállapodása a hatalom és az emberek között a szocializmusra emlékeztet. Végtére is: a puha diktatúra az egyik legkényelmesebb állapot. Nem kell napi szinten attól félni, hogy elvisz a fekete autó, a paternalista rendszer ugyanakkor a gondoskodás látszatát adja, és a szabadság dilemmáival sem kell megküzdeni.

Thury Gábor: Szerintem a mi generációnkat is foglalkoztatja az, hogy fiatal színházcsinálóként nagyon egyszerű buborékokat létrehozni ma Magyarországon egyfajta túlélési stratégiának minősül. Sok ismerősömtől hallom, hogy már egyre kevesebben olvasnak híreket, mert csak felbosszantja őket. Ez nagyon legitim stratégia, túl lehet élni, csak közben mindenki bezárkózik és gyakorlatilag feladja a kritikai attitűdjét, amely adott esetben a szűkebb környezetére is irányul. Az előadásban pont egy ilyen világot kínál a hatalom az egyénnek; egy disztópikus sci-fi keretein belül a szemeiket tudják leváltani és így a látásmódjukat is. Tehát egy szemműtéttel tudnak átlépni a már említett boldog tudatlanságba.


Emlekek_klinikaja_1
Fotó: Dudás Ernő/STEREO AKT

 

A történetet 2021-be helyeztétek, ami tulajdonképpen már nincs is olyan messze. Ti hogyan vizionáljátok a közeli jövőt?

Boross Martin: Mint minden sci-fi, a túlzás és az abszurd eszközével próbáljuk kifordítani a jelenben tapasztalt jelenségeket, tehát nem a jövőről alkotott vízióval találkozik a néző a történetben, hanem a mával szembesülhet egy különleges szemszögből.

Thury Gábor: Egyes sci-fiírók a messzi-messzi galaxisba, mások a közeli jövőbe helyezik a történetet. Az volt ezzel a cél, hogy ne felfoghatatlan időbeli távolság legyen. A jelenhez képest belátható időn belül játszódik a cselekmény, azt tapasztaljuk, hogy ilyen rövid távlatokon belül történnek nagy változások. Négy-öt évvel ezelőtt abszolút vészmadaraknak és károgóknak tartottuk azokat az embereket vagy publicistákat, akik arról írtak, ami utána végül bekövetkezett.

Boross Martin: A mi főszereplőnk is sok mindenre immunis már, csak egy „buborékember”, aki véletlenül válik főszereplővé. Hírolvasóként cenzúrához asszisztál és nem is veszi észre, hogy egy lefele tartó spirálban van addig a pillanatig, amíg az ő legeslegbelső szféráját nem kezdik fenyegetni. Ha ebben a tempóban képesek vagyunk adaptálódni a viszonyokhoz, lehet, hogy majd azt sem fogjuk észrevenni, hogy ha hasonló szemműtéten esünk át (ne adj isten, kivezetnek minket az EU-ból – hogy egy kézzelfogható példát mondjak).

 

Azoknak, akik a STEREO AKT név miatt jönnének megnézni az előadást, miért ajánlanátok az Emlékek klinikáját?

Boross Martin: Az első felvonás egy televízió bulvárműsorának a paródiája, amelyhez egy, a színházban viszonylag szokatlan formátumot, a „felelsz vagy mersz” játékot választottuk.

Thury Gábor: Nézőként érdekes lehet az, ahogy az ő befogadói pozíciójuk változik. Az előadás első részében a bulvárműsor nézőiként gyakorlatilag őket is megpróbálják túszul ejteni, a második részben pedig a szemklinikán ők is együtt ébrednek a főszereplővel, Áronnal. A nézők így rövid időn belül két teljesen más pozícióba kerülnek. Valamint megtapasztalhatják, hogy mit kellene hátrahagyniuk és hogy mit nyerhetnének azzal, ha ők is ilyen szemműtéten esnének át.

Boross Martin: Rendhagyó a térhasználat is. A nézők szektorokban körbeülik a forgószínpadot. Így ők maguk zárják be ezt a kört. A darabban általában minden egy ilyen körmotívumra épül. A kör egyszerre meg is véd, de be is zár.


Emlekek_klinikaja_3
Fotó: Dusa Gábor/STEREO AKT

 

Jól érzékelem, hogy bár mind a két részben a nézők jelenléte számít, mégis az elsőben vonjátok be őket erőteljesebben?

Thury Gábor: Igen, a nézők a második részben látnak valakit, aki egy közülük, aki ott ült velük együtt az első részben, majd kiemeli őt a rendszer és rajta keresztül statuál példát.

 

Az első előadás után volt-e bármilyen nézői visszajelzés, amelyet megjegyeztetek?

Boross Martin: Egyszer az egyik közönségtalálkozón volt egy nagyon megrendítő hozzászólás. Egy idősebb néző azt mondta, hogy sok olyan embert ismert, aki a felejtést választotta tudatosan és a saját cselekedeteire az emlékezete tudatos módosításával és tettei ideologizálásával válaszolt, mert így tudta csak este álomra hajtani a fejét. Csak utalt erre, de elképzelhető, hogy ezek akár ügynöktörténetek vagy világháborús szerepvállalások is lehettek.



A STEREO AKT Emlékek klinikája című előadásáról bővebb információ a MU Színház honlapján érhető el.


Interjú: MU Színház

Jomadarak-1

2018.05.24

Milyen egy igazi madárkórház? Itt is vannak műtők, fehér köpenyes orvosok? És min mennek keresztül az itt lábadozó madarak? Halász Margit a Hortobágyi Madárkórházban és környékén gyűjtött anyagot új, ifjúsági regényéhez. Aki szereti az állatos történeteket, a népmeséket, a humort, a kalandot és a krimit, annak el kell olvasnia a Jómadarak pácban című művet! Cikkünkben az írónőt kérdeztük a műről.

_D0A9789_Copy

2018.05.24

Hogy hogyan? A klasszikus zenével! A Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsort Peller Mariann producer álmodta meg. Már az első évad nézettsége megelőzte a kereskedelmi csatornákét, azóta pedig az egész világon nagy iránta az érdeklődés. Legalább 20 országban indulhat el a tehetségkutató, melyhez hasonló még nem volt. A nemzetközi sikerekről és az idei koncertekről árulunk el részleteket!

DBZOL20180524003

2018.05.24

Új típusú szabad teret hoz létre egy ideiglenes kilátó révén a 16. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonjának kiállítása, amely Szabadság híd – Új horizontok a városban címmel lesz látható május 26-tól. Jelen írásban a magyar szecesszió sokoldalú alkotója, Maróti Géza tervezte magyar pavilont májustól novemberig elfoglaló installációról lesz szó.

Elhunyt 90 éves korában május 21-én szívelégtelenségben Clint Walker hollywoodi westernsztár, akit a nézők A piszkos tizenkettő című filmből is ismerhettek. A színész az ötvenes évek közepétől hét évadon át szerepelt a Cheyenne című, polgárháború után játszódó westernsorozatban. Később Frank Sinatra őt választotta ki a Csupán a bátrak című háborús filmjének kulcsszerepére.

Megkezdődött az V. Savaria Nemzetközi Filmszemle május 23-án Szombathelyen, amelyre a szervezők tájékoztatása szerint több mint kétszáz filmet neveztek be alkotóik dokumentumfilm, filmetűd és kisjátékfilm, valamint idén először diákfilm kategóriában. A három naposra bővült filmszemléhez idén először egy konferencia is kapcsolódik, amelynek központi témája a film mint közösségformáló eszköz. A zsűri tagjai András Ferenc Kossuth-díjas filmrendező, Halmy György filmrendező, Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező és Rófusz Ferenc Oscar-díjas filmrendező. A díjátadó gálát május 25-én este tartják az AGORA Savaria Filmszínház nagytermében.

Tavaly ismét a Louvre lett a leglátogatottabb múzeum a világon, százezer látogatóval többen keresték fel, mint a statisztika szerint a második helyen végzett pekingi Kínai Nemzeti Múzeumot. A múzeumok látogatói adatait 12. alkalommal tette közzé a Themed Entertainment Asssociation (TEA) szolgáltató cég és az AECOM. A világ toplistás múzeumainak összesen 108 millió látogatója volt 2017-ben. A jelentés szerint a húsz leglátogatottabb múzeum közönsége globálisan alig egy hajszálnyival, 0,2 százalékkal nőtt tavaly a 2016-os adatokhoz képest. A regionális múzeumok azonban jobban teljesítettek, azokban 5 százalékkal nőtt a vendégek száma elsősorban az ázsiai térségben tapasztalt felpezsdülésnek köszönhetően.

Egyedülálló gyűszűkiállítás nyílik Vácrátóton, a gyűjteményben valamennyi földrészről összesen több mint 5 ezer gyűszű található. A magángyűjteményben megtalálhatók fém, fa, üveg, porcelán, bőr, gyöngyház, kerámia, műanyag, használati, reklám- vagy emléktárgynak készült gyűszűk. Vannak olyan gyűszűk, amelyeken híres emberek láthatók, egy porcelán és egy fa gyűszűkészlet 24 darabja pedig Jézus életét mutatja be. A gyűjteményben szerepelnek olyan gyűszűk is, amelyeken miniatűrben láthatók országok, városok, szigetek, címerek, templomok, várak, fáraók, királyok, híres emberek, mesealakok, növények és állatok képei is. Az érdeklődők ingyenesen tekinthetik majd meg a magánkiállítást, de tulajdonos különleges gyűszűt vagy azok megvásárlásához adományt szívesen fogad, gyűjteményével szeretne ugyanis bekerülni a Guinness-világrekordok könyvébe. A nyitva tartásról a polgármesteri hivatalban adnak tájékoztatást az érdeklődőknek.

A cigány tradíciók szerinti szertartás keretében kísérik utolsó útjára Choli Daróczi József írót, a magyarországi cigány közélet egyik ismert alakját május 24-én, csütörtökön 14 órakor a Csepeli Temetőben Budapesten. A temetést megelőző este, szerdán 18 órától a Kossuth Klubban tartanak nyilvános, közös megemlékezést és virrasztást az elhunyt emlékére. Choli Daróczi József író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő életének 79. évében, május 12-én hunyt el. Choli Daróczi Józsefet az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

credit_sinco

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma