2018.01.30

A STEREO AKT társulat 2013-as indulása óta progresszív, eseményszemléletű színházként definiálja magát. Előadásaikban legtöbbször aktuális társadalmi problémákra reflektálnak, melyekről a nézőkkel együtt gondolkodnak. Emlékek klinikája című előadásuk január 31-én a MU Színházban lesz látható. Interjú a darabról a társulatvezető és rendező Boross Martinnal, illetve a darab társszerzőjével, Thury Gáborral.

Emlekek_klinikaja
Fotó: Dusa Gábor/STEREO AKT


Két történet a jövőből. Két vízió, amelyek közt Áron, egy különlegesen hétköznapi férfi és a nézők a kapocs. Az Emlékek klinikája egy utópia-rémmese, amely azt vizsgálja, hogy létezik-e „boldog tudatlanság”, hogy melyek azok a gyenge pontjaink, amelyeken keresztül izolál és megvásárolhatóvá tesz minket a propaganda.
Az első helyszín Magyarország, 2021., az ország legnézettebb talkshow-ja. Fegyveresek törnek be az élő adásba, és túszul ejtik a stábot, hogy politikai üzenetüket eljuttathassák a lakosságnak, és ellenállásra szólítsák fel őket a kialakulóban lévő rendszer ellen.
A második helyszín egy klinika, ahol évekkel később hosszú álomból ébrednek a tévéstúdióban egykor foglyul ejtettek. Itt a kellemetlen emlékek újraírásával próbálják felkészíteni őket új életükre az akkorra fénykorát élő új társadalomban. Ezen a klinikán Áronnak életre szóló döntést kell meghoznia: választania kell, hogy akar-e új szemmel élni, amely egy fájdalommentes valóság lehetőségét és biztonságot kínál azok számára, akik hajlandóak felejteni; avagy visszatér korábbi, esendőbb életéhez?
Áron újraéli saját múltjának keserű élményeit. Emlékeit a klinika személyzete idézi fel, akik vissza-visszatekerik azokat, akár egy filmet, majd segítenek azokat kijavítani és happy endre átírni. De milyen árat kell ezért fizetni?



STEREO AKT: honnan jött a név?

Boross Martin: Egy esemény kétoldaliságából. Tehát, hogy minden előadás olyan szavak nélküli párbeszéd is egyben, melynek tartalma nem tud létrejönni, ha a nézők nem teszik hozzá a saját részüket. Kicsit olyan, mint egy vers vagy egy táncelőadás – szemben egy dramatikus előadással –, ahol ha egy történetet az ember le tud követni nézőként, akkor azt gondolja, már a részesévé vált. Ha táncelőadást nézel, a saját asszociációid határozzák meg, milyen élménnyel távozol. Ezt a hatást jelezzük a STEREO AKT névvel.


A társulat 2013-ban alakult. Mi volt előbb: az első előadás vagy az, hogy létrejött a társulat?

Boross Martin: Az első produkciónkkal, a Promenád – városi sorsturizmus című helyszínspecifikus előadással nagyjából egyszerre történt a megalakulásunk. Olyan erős élmény volt, hogy pár alkotótársammal szinte rögtön el is kezdtünk dolgozni a következő előadás tervén. A kezdetekkor a művészek még nem voltak fix társulati tagok, mindig az adott előadás koncepciója szerint vontunk be művészeti munkatársakat. Azt gondoltuk, hogy bár formailag nagyon különbözőek az előadások, mégis párbeszédet kezdeményező, a nézőket a játék részévé tevő szellemiség van jelen, amely kötőanyagként összetartja az előadásokat.


Emlekek_klinikaja_2
Fotó: Dusa Gábor/STEREO AKT

 

Miért gondoltátok azt, hogy a résztvevő színházi forma az, amelyben játszani szeretnétek?

Thury Gábor: Bár kevés STEREO AKT-darabban dolgoztam, kívülről mégis azt látom, hogy nagyon változó szinteken van jelen a néző a különböző előadásokban. Az viszont mindenhol közös pont, hogy azt a típusú passzivitást, amely ilyen előadásban létrejönne, nem hagyják a produkciók.

 

Emlékek klinikája: a boldog tudatlanság és a propaganda hogyan kapcsolódik össze az előadásban?

Thury Gábor: A propaganda mindig egyszerű világnézetet kínál, amelyben a boldog tudatlanság vagy legalábbis az egyszerűség sokszor boldoggá teszi az embert. Minél egydimenziósabb, készen kapott világmagyarázattal találkozik, annál könnyebb beleringatnia magát egy tudatlan állapotba, ahol viszont minden a helyén van.

Boross Martin: Minden reklám és propaganda – akár politikai, akár fogyasztói termékekről beszélünk – az érzelmekre próbál hatni, mert a fogyasztó sokszor nem racionálisan hozza meg a döntéseit. Ezért keresi a propaganda a szívünkhöz, a vágyainkhoz, a félelmeinkhez az utat.

 

Anno honnan jött az ötlet, hogy ezzel a témával foglalkozzatok? Abban az időben, amikor létrehoztátok a darabot, mi volt az aktualitása?

Boross Martin: Akkoriban már évek óta tapasztaltuk, hogy ha csak a médiát nézzük, egyre jobban fogy a levegő, és leszűkül a kínálat a bulvárra, a kormánypropagandára, és ez már napi szinten frusztráló. Amikor azt tapasztaljuk, hogy végtelenségig leegyszerűsített csomagokat akarnak ránktukmálni, és ahhoz, hogy komplexen lássunk valamit, bizony konfrontálódnunk kell, akkor az már a mindennapokat is befolyásolja. A valóban fontos közügyek iránti szándékos immunizálás hallgatólagos megállapodása a hatalom és az emberek között a szocializmusra emlékeztet. Végtére is: a puha diktatúra az egyik legkényelmesebb állapot. Nem kell napi szinten attól félni, hogy elvisz a fekete autó, a paternalista rendszer ugyanakkor a gondoskodás látszatát adja, és a szabadság dilemmáival sem kell megküzdeni.

Thury Gábor: Szerintem a mi generációnkat is foglalkoztatja az, hogy fiatal színházcsinálóként nagyon egyszerű buborékokat létrehozni ma Magyarországon egyfajta túlélési stratégiának minősül. Sok ismerősömtől hallom, hogy már egyre kevesebben olvasnak híreket, mert csak felbosszantja őket. Ez nagyon legitim stratégia, túl lehet élni, csak közben mindenki bezárkózik és gyakorlatilag feladja a kritikai attitűdjét, amely adott esetben a szűkebb környezetére is irányul. Az előadásban pont egy ilyen világot kínál a hatalom az egyénnek; egy disztópikus sci-fi keretein belül a szemeiket tudják leváltani és így a látásmódjukat is. Tehát egy szemműtéttel tudnak átlépni a már említett boldog tudatlanságba.


Emlekek_klinikaja_1
Fotó: Dudás Ernő/STEREO AKT

 

A történetet 2021-be helyeztétek, ami tulajdonképpen már nincs is olyan messze. Ti hogyan vizionáljátok a közeli jövőt?

Boross Martin: Mint minden sci-fi, a túlzás és az abszurd eszközével próbáljuk kifordítani a jelenben tapasztalt jelenségeket, tehát nem a jövőről alkotott vízióval találkozik a néző a történetben, hanem a mával szembesülhet egy különleges szemszögből.

Thury Gábor: Egyes sci-fiírók a messzi-messzi galaxisba, mások a közeli jövőbe helyezik a történetet. Az volt ezzel a cél, hogy ne felfoghatatlan időbeli távolság legyen. A jelenhez képest belátható időn belül játszódik a cselekmény, azt tapasztaljuk, hogy ilyen rövid távlatokon belül történnek nagy változások. Négy-öt évvel ezelőtt abszolút vészmadaraknak és károgóknak tartottuk azokat az embereket vagy publicistákat, akik arról írtak, ami utána végül bekövetkezett.

Boross Martin: A mi főszereplőnk is sok mindenre immunis már, csak egy „buborékember”, aki véletlenül válik főszereplővé. Hírolvasóként cenzúrához asszisztál és nem is veszi észre, hogy egy lefele tartó spirálban van addig a pillanatig, amíg az ő legeslegbelső szféráját nem kezdik fenyegetni. Ha ebben a tempóban képesek vagyunk adaptálódni a viszonyokhoz, lehet, hogy majd azt sem fogjuk észrevenni, hogy ha hasonló szemműtéten esünk át (ne adj isten, kivezetnek minket az EU-ból – hogy egy kézzelfogható példát mondjak).

 

Azoknak, akik a STEREO AKT név miatt jönnének megnézni az előadást, miért ajánlanátok az Emlékek klinikáját?

Boross Martin: Az első felvonás egy televízió bulvárműsorának a paródiája, amelyhez egy, a színházban viszonylag szokatlan formátumot, a „felelsz vagy mersz” játékot választottuk.

Thury Gábor: Nézőként érdekes lehet az, ahogy az ő befogadói pozíciójuk változik. Az előadás első részében a bulvárműsor nézőiként gyakorlatilag őket is megpróbálják túszul ejteni, a második részben pedig a szemklinikán ők is együtt ébrednek a főszereplővel, Áronnal. A nézők így rövid időn belül két teljesen más pozícióba kerülnek. Valamint megtapasztalhatják, hogy mit kellene hátrahagyniuk és hogy mit nyerhetnének azzal, ha ők is ilyen szemműtéten esnének át.

Boross Martin: Rendhagyó a térhasználat is. A nézők szektorokban körbeülik a forgószínpadot. Így ők maguk zárják be ezt a kört. A darabban általában minden egy ilyen körmotívumra épül. A kör egyszerre meg is véd, de be is zár.


Emlekek_klinikaja_3
Fotó: Dusa Gábor/STEREO AKT

 

Jól érzékelem, hogy bár mind a két részben a nézők jelenléte számít, mégis az elsőben vonjátok be őket erőteljesebben?

Thury Gábor: Igen, a nézők a második részben látnak valakit, aki egy közülük, aki ott ült velük együtt az első részben, majd kiemeli őt a rendszer és rajta keresztül statuál példát.

 

Az első előadás után volt-e bármilyen nézői visszajelzés, amelyet megjegyeztetek?

Boross Martin: Egyszer az egyik közönségtalálkozón volt egy nagyon megrendítő hozzászólás. Egy idősebb néző azt mondta, hogy sok olyan embert ismert, aki a felejtést választotta tudatosan és a saját cselekedeteire az emlékezete tudatos módosításával és tettei ideologizálásával válaszolt, mert így tudta csak este álomra hajtani a fejét. Csak utalt erre, de elképzelhető, hogy ezek akár ügynöktörténetek vagy világháborús szerepvállalások is lehettek.



A STEREO AKT Emlékek klinikája című előadásáról bővebb információ a MU Színház honlapján érhető el.


Interjú: MU Színház

emlekerem3

2018.11.19

Több mint 150 helyszínen rendeztek programokat Kanadától a moldvai Magyarfaluig a Mátyás király-emlékév keretében, amelyet a király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából hirdetett meg az év elején a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága. Az eredményekről sajtótájékoztatón számoltak be.

2018_11_17_weegee2

2018.11.19

Weegee neve a 30-as, 40-es években összefonódott New York mindennapjai, a nyomor és a bűnözés ábrázolásával. Milyen társadalmi összefüggések állnak fotói mögött? A Mai Manó Ház következő tárlatvezetésén a bűnözők világát jól ismerő Fliegauf Gergely kriminálpszichológus értelmezésében kerülhetünk közelebb Weegee alkotói világához.

zene_haza

2018.11.19

Elkészült a Magyar Zene Háza zenei nevelést támogató, tartalmi koncepciója, amely élményeken keresztül ösztönöz a zene szeretetére és művelésére. Az intézmény építési munkálatai a nyár végén kezdődtek Fudzsimoto Szu japán sztárépítész tervei alapján. Az új ismeretterjesztő központ várhatóan 2020 végén nyíliik meg.

A november 25-én a Millenárison tartandó dizájnvásáron a hazai tehetségek mellett a V4-es régió közel negyven alkotója is bemutatkozik, így a magyarok mellett elismert lengyel, szlovák és cseh kiállítók munkáiból is válogathatunk.

A nemzet művésze, Kocsár Miklós 85. születésnapja alkalmából ünnepi kilenc kórus fellépésével kórushangversenyt rendeznek november 20-án este 6-kor a szegedi piarista templomban.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem idei díját Barabási Albert-László magyar származású világhírű fizikus, hálózatkutató kapja. A művészeti egyetem 2006-ban alapított elismeréssel Moholy-Nagy László tanításának, alkotó művészetének eredetiségét, kísérletező habitusát szeretnék továbbörökíteni. A korábbi díjazottak között szerepel Rubik Ernő, Kossuth-díjas építész, formatervező, Dieter Rams, ipari formatervező, designer, Gőz László harsonaművész, producer és Nádasdy Ádám nyelvész professzor, közíró. Az elismerést november 21.-én adják át. Az eseményen Barabási Albert-László előadást is tart a kultúra és a fizika összefonódásáról.

A november 10-i győri premier után november 21-én 19.00 órától a Müpában is látható a Győri Balett legújabb előadása. Az I. világháború áldozatainak emléket állító , Black to Say Silence – Sötét, csönd című előadás üzenete: van jövő egy nehéz időszak után is. A táncdarab koreográfusa Ángel Rodriguez, zeneszerzője Fernando Lázaro.

Arthur Brand holland műkincsnyomozó Ciprusról ellopott, felbecsülhetetlen értékű, 6. századi mozaik nyomára bukkant egy monacói lakásban. Szent Márk bizánci stílusú arcképét az 1970-es években lopták el Lythrangomi falu Panayia Kanakaria templomából. A műkincsnyomozó majdnem két éven át kutatott a mozaik után Európa-szerte, végül a nyomok egy brit családhoz vezették, akik jóhiszeműen vásárolták az alkotást több mint négy évtizede.

A Rábaköz hagyományait, népi iparművészetének jellegzetes tárgyait, motívumait és ma is aktív alkotóit mutatja be a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum november végéig látogatható, időszaki kiállítása. A tárlatról Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

2018_11_18_Szaladostol

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

„Mindannyiunk családjának életén végigsöpört a huszadik század. Az emlékeink mások, az emlékezés közös. Az a cél, hogy megértsük a másik fájdalmát is, ne csak a sajátunkat. Ahelyett, ami elválaszt, azt keressük, ami összeköt: a közös halmazt.” Ez a témája a Közös Halmaz Alapítvány első filmfesztiváljának, amelyet november 16. és 18. között tartanak a Premier Kultcaféban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma