IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2015.09.25
Bodor Máté

Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet új könyvsorozatot indított, amelynek célja, hogy a társadalomtudományok eszköztárával bemutassa Kelet-Közép-Európa múltját és jelenét. A széria első kötetét, Ewa M. Thompson A birodalom trubadúrjai – Az orosz irodalom és a kolonializmus címűt szeptember 24-én mutatták be az Írók Boltjában.

A Nyugat-eurázsiai idő című könyvsorozat első kötetéről Szőke Katalin szlavista, műfordító, Hörchner Ferenc eszmetörténész és Pálfalvi Lajos polonista, a mű egyik fordítója beszélgetett. Mindannyian kiemelték, Ewa M. Thompson magyarul megjelent hiánypótló monográfiája teljesen új megvilágításban foglalkozik az orosz irodalommal, és érdekes felfedezéseket is tesz.


_ZOL2841
Szőke Katalin, Hörcher Ferenc, Pálfalvi Lajos


Pálfalvi Lajos felvetette, hogy a lengyel származású Thompson hiteles közvetítője lehet-e az orosz irodalomnak. Szőke Katalin szerint a lengyelek a történelmükből fakadóan nem szimpatizálnak az oroszokkal, a nézőpontjuk mégis fontos. „Sajnálatos módon nagyon kevés művük jut el nyugatra, mivel a frankfurti központú könyvpiac nem engedi át ezeket” – mondta. Kiemelte, az eredetileg Amerikában megjelent kötet eddig csak lengyelül, fehéroroszul, ukránul, kínaiul jelent meg, és ebbe a sorba illeszkedik bele a magyar kiadás.


A kötetről a bemutatón kiderült, Puskintól az 1990-es évekig áttekinti az egész orosz irodalmat, de nem sorakoztat fel mindenkit, például Csehovot és Bunyint nem emeli ki. Thompson leginkább Tolsztoj Háború és béke című opusával foglalkozik, Szőke Katalin szerint egészen új nézőpontból. A szerző az irodalmi művek vizsgálatán túl felhasznált korabeli publicisztikákat és tudománytörténeti munkákat is.


_ZOL2845


Hörcher Ferenc eszmetörténész az Orosz Birodalom nyugatosodási kísérleteiről beszélt, és arról, hogy ez a birodalmi érzet máig nem múlt el. Hörcher hangsúlyozta, az országban ma is folyik kísérlet a nyugativá válásra. Ő is felhívta a figyelmet arra, hogy fontos az olyan népek szemszögéből is megismerni a történelmet, amelyek évtizedeken keresztül nagyhatalmak hálójában voltak.


lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma