IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.04.25

Mészöly Miklós és Polcz Alaine kapcsolata olyan nagy találkozás volt, amely csak keveseknek adatik meg. Házasságuk azonban korántsem volt idillikus. A bilincs a szabadság legyen – Mészöly Miklós és Polcz Alaine levelezése (1948–1997) című alkotás nemcsak egy különleges szerelmi történetet mutat be, de közelebb hoz két, eddig csupán a tankönyvek lapjairól ismert embert és kapcsolatukat. Beszámoló a kötetről.

Az író és Polcz Alaine kapcsolata egy kívülálló számára nagyon egészségtelennek tűnhet, ám bármilyen nehézségeket álltak is ki, a végsőkig kitartottak egymás mellett. Az, hogy ez csak Polcz Alaine-nek köszönhető-e, vagy mindkét félnek szerepe volt benne, a levelekből valamelyest kiderül. Teljesebb képet viszont Nádas Péter Bármi jő – Emléklapok halott barátaimról című esszéjéből kapunk, amely a levelek kiegészítéseként, kötet az utolsó oldalain kapott helyet. Számtalan kérdést old fel az Utószó is, amely a részletes köszönetnyilvánítás mellett megmagyarázza a levelek elhelyezkedését, azt, miért Miklóstól maradt fent több írás, és miért folytatott a pár ilyen aktív levelezést.


polcz
Fotó: varkertbazar.hu


A Nagy Boglárka által szerkesztette 900 oldalas könyv lineáris felépítésű, a levelek időrendi sorrendben követik egymást, azonban nem oda-vissza feleletekként olvashatóak. A kötet elején jórészt Mészöly Miklós leveleit találjuk, melyekből olyan apró részletek is kiderülnek, minthogy Polcz Alaine kézírása igen apró, így olvashatatlan volt. Ezt az író sokszor felhánytorgatta kedvesének, akinek e „vádakra” adott feleletei azonban nem ismertek. Bár ezek apró részleteknek tűnhetnek, mégis ezek által válik emberivé a két fél kapcsolata, a lábjegyzetek pedig segítik a megértésüket. Egyrészt elengedhetetlen része egy levelezéskötetnek a hivatkozás, hiszen számos olyan utalást, becenevet bontanak ki a lábjegyzetek, amelyek egyébként értelmezhetetlenek lennének az olvasók számára. Másrészt ezek a hivatkozások olyannyira részletesek, hogy akár egy későbbi, a kötetre épülő tanulmány alapjául is szolgálhatnak – ezért a részletességért pedig hatalmas dicséret jár a kötet szerkesztőjének. A legtöbb embert kifejezetten zavarják a lábjegyzetek olvasás közben, sokan ugyanis úgy vélik: ezek megtörik a figyelmüket. Jómagam mindig lelkes híve voltam a hivatkozásoknak, ami ennél a műnél még inkább felerősödött. Ám ez a sok jegyzet azt a kérdést veti fel: a kötet mennyiben szól az átlagolvasónak és mennyiben a szakmának? Az alkotás valójában mindkét tábort kiszolgálja, hiszen egyrészt érdekes lehet egy átlagolvasó számára, aki jobban meg szeretné ismerni ezt a nem hétköznapi szerelmet, és a korszakba is némi betekintést nyújt. Másrészt a szakma számára is nagyon értékes forrásanyagról van szó.


a-bilincs-szabadsaga
Fotó: jelenkor.libricsoport.hu


De mi az, amire fény derül a kötetben, amit eddig nem tudtunk az íróról és feleségéről? Valójában nem sok új információt szolgáltat a levelezéskötet, nem is ettől olyan értékes, hiszen a neveket, a születési helyeket, időpontokat, a fontos eseményeket és a barátokat már mind ismertük. Sokkal személyesebb könyvről van szó, hiszen e levelek által emberibbé válik egy eddig elérhetetlennek és távolinak tűnő, hatalmas író és annak rendkívüli felesége. A levelek beengedik az olvasót egy nagyon személyes és szoros kapcsolatba, amely így érthetővé válik és végre elfelejtünk ítélkezni Mészöly Miklós vagy Polcz Alaine viszonyáról. Ugyanakkor valamilyen ítélet mégis születik az olvasóban, hiszen mindez túl személyes ahhoz, hogy bárki is szó nélkül hagyhassa. Az olvasó mindezek mellett a korszakba is tökéletesen belehelyezkedik, szinte maga előtt látja az írót, aki éppen dühödten ír egy vonatállomásról Alaine-nek, mert késett a szerelvény és ottragadt, vagy akit éppen a barátai csaltak el egy italra és ezért magyarázkodik – mert ilyen is akad szép számmal. Valósággá válik a két fél kapcsolata, és nem csupán irodalmi szereplőknek tűnnek, akiket eddig csak a tankönyvek lapjairól ismertünk. Mindezek mellett választ kapunk arra is, hogy mégis miért volt ilyen kitartó Polcz Alaine, és Mészöly Miklós miért nem tudta elengedni feleségét. A levelek a kezdeti időszakban (1948-tól olvashatóak) jóval hosszabbak, részletesebbek voltak, így ezek a kapcsolatukat is jobban megvilágítják. A házasságuk mellett az olvasó bepillantást nyerhet Mészöly Miklós műhelymunkájába, írói identitásának alakulásába, Polcz Alaine tudományos munkájába és a pár hétköznapi, főként anyagi jellegű problémáiba is. A levelek hossza idővel megrövidült, ugyanakkor a becézések, a kedves szavak, mint a „Mackó”, a „Kincsem”, megszaporodtak – Nádas Péter esszéjében megjegyzi: társaságban is „Kincsemnek” hívták egymást, Polcz Alaine pedig csak akkor ejtette ki férje keresztnevét, ha valami gondja volt vele.


Mészöly Miklós és felesége a szó legszorosabb értelmében függtek egymástól, amit Nádas Péter is megerősít. Ő arról ír, hogy a két fél szinte egy lénnyé forrt össze, az író ugyanis sok esetben átvette felesége történeteit, annak pszichológiai szókészletéből merített, ahogyan erdélyi szóhasználatából is. Polcz Alaine kezdetben nagyon rosszul írt, férje szinte állandóan „leckéztette”, felhívta figyelmét a fogalmazásbeli hiányosságaira, és mivel sokszor együtt javították Polcz Alaine szövegeit, egy idő után a nő átvette férje írói stílusát.


meszoly_foto_010_f
Fotó: wmmm.hu


Mészöly Miklós számtalan levelében igen szigorúan, szinte parancsolóan ír Alaine-nek, mondhatni követelve. A rákövetkező levelében viszont rögtön visszakozik és mindig ugyanazzal a kifogással magyarázza tetteit: ő már csak ilyen. Sok esetben a féltékenység is felmerül, egy levelében Mészöly Miklós így ír, amikor egy hölgy ismerősével találkozott, aki meghívta magához: „jól megvacsoráztatott, de az almáját visszautasítottam”. Ezek mellett a magyarázkodások mellett Mészöly Miklós több levelében kéri Polcz Alaine-t, tartson ki mellette és a szerelmük mellett, és higgyen benne. Ezek a levelek mind 1948-ban keltek, tehát már jóval a házasságuk előtt felmerült a hűtlenség fogalma. Ahogyan Polcz Alaine betegsége is: a háború alatt Polcz Alaine súlyos sérüléseket szenvedett, többször megerőszakolták az országba betörő orosz katonák, ezek miatt később is szanatóriumi kezelésekre szorult, idősebb korában pedig több csomót, rosszindulatú elváltozást távolítottak el a testéből. Mészöly Miklós korai leveleiből az is kitűnik, milyen mértékben falta az életet, mennyire társasági ember volt. Ugyanakkor sok levelében arra panaszkodik: hiába a társaság, nem érzi magát a részének, hiszen folyton csak Polcz Alaine jár a fejében. Egyik levelében éppen egy baráti összejövetelről ír Polcz Alaine-nek, akinek személyét és a hozzá fűződő viszonyát így határozza meg: „mint egy támaszpont a háttérben, ahonnét kifut a hajó, s ahová visszafut” – írja, majd így folytatja: „a csavargó alkat (a magány és a szabadság istenné emelése) végső soron nem zárja ki a megülést, a kikötőt” – az író ezzel saját magára utal, arra, hogy az ő életmódja nem zárja ki a megállapodást – a levél ’48-ban, nem sokkal esküvőjük előtt íródott. A folytatásban azt fejtegeti: akkor működik jól egy ilyen kapcsolat, ha önfeláldozás és nem törvény ez a kikötő, vagyis: „a bilincse a szabadság legyen”. Ezzel a pár mondattal Mészöly Miklós akarva-akaratlanul is megfogalmazta kapcsolatuk lényegét. Hiszen ő maga biztos pontnak érezte feleségét, menedéknek, ahol megpihenhetett. Polcz Alaine pedig, ha nehezen is, de vállalta a megmentő szerepét. Kapcsolatukat talán ez a fajta szabadság tartotta életben, melyet a felesége biztosított az író számára.


De mennyire lehet felkészülni az ezzel járó fájdalomra, és minden nehézség ellenére miért nem tudott soha elszakadni Mészöly Miklóstól Polcz Alaine? Ezekre a kérdésekre adnak választ a levelek, ugyanakkor Nádas Péter – aki jó barátja volt a párnak – külső szemlélőként sokkal reálisabb képet fest kettejük kapcsolatáról. Az ő meglátása szerint a pár sokkal inkább feladta, semmint biztosította volna saját szabadságát a kapcsolatuk alatt. Esszéjében hosszasan fejtegeti, hogy Polcz Alaine mennyire elkötelezett híve volt a szakmájának, milyen aszketikus kutató volt, aki hajlamos volt a magányra, az elzárkózott munkára, ám ennek nem tudta átadni magát férje és annak életvitele miatt. Pontosan e miatt az életvitel miatt, illetve a félrelépések miatt – amelyekért egy időben maga Nádas Péter is tartotta a hátát – akarta többször is elhagyni Polcz Alaine férjét.


meszoly_foto_011_f
Fotó: wmmm.hu


Nádas Péter esszéjében arra is visszaemlékezik: több alkalommal esett meg, hogy Mészöly Miklós napokra eltűnt, semmilyen üzenetet nem hagyott feleségének, aztán egyszer csak hazatért. Mindig akkor, amikor érezte: baj van. „Érzékileg végletesen ki voltak szolgáltatva egymásnak, a telepátia értelmében. Kölcsönösen megérezték, amikor a másikkal valami kivételes történt, s még azt is, amikor minden rendben volt, nem történt semmi kivételes” – írja Nádas Péter, majd hozzáfűzi: egyikük kedélye függött a másik kedélyállapotától, így Mészöly Miklós pontosan megérezte, mikor kell hazatérnie. Véleménye szerint Mészöly Miklós és felesége találkozása sorsszerű volt, olyan nagy találkozás, amely keveseknek adatik meg. Mészöly Miklósnak ugyanakkor nehéz természete volt, nemcsak kicsapongó, aktív társas életet élt, de munkamorálja is nehezítette az együttlétet. Nádas Péter leírja: ha Mészöly Miklós alkotott, a ház egészére szüksége volt, nem elégedett meg egy szobával, az összes kellett, ahogyan a csend is. Ilyenkor feleségének kínosan ügyelnie kellett arra, hogy még a padló se reccsenjen, szinte teljesen a háttérbe vonult. Mindezek ellenére Nádas Péter szerint Mészöly Miklós sokkal jobban ragaszkodott Polcz Alaine-hez, mint a nő a férfihez. Az író nem tudta az életét Polcz Alaine nélkül elképzelni, ahogyan azt sem, hogy a nő bármikor elhagyhatja. „Tényleg senki mást nem szeretett ennyire egész életében, s ebben tényleg volt valamilyen valószerűtlen és nagyszerű” – emlékezik vissza Mészöly Miklós és Polcz Alaine kapcsolatára Nádas Péter.


A levelezéskötet valóban közelebb hozza Mészöly Miklós és felesége kapcsolatát, ugyanakkor semmilyen botránnyal nem szolgál, csupán regényes formában mutatja meg a közös életüket, és rávilágít arra: milyen nehéz egy igazán nagy szerelemben létezni.

 

Elmentem – látszik

Vissza fogok jönni – nem látszik.


Levélrészlet Polcz Alaine-től

 

Fischer Viktória

lukoviczky

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

Duda_Eva_Tarsulat_Tanc_

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma