GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.11.04

A több mint hároméves felújítást követően újra birtokba vették a látogatók az ország legnépszerűbb múzeumát: a Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciója során felújított Román Csarnokot, az új kiállító- és közönségforgalmi tereket, az újrarendezett állandó kiállításokat.

_D0A6247_Copy
A Szépművészeti Múzeum homlokzata


A legnagyobb magyar művészeti gyűjtemény a Nemzeti Múzeum Képtára és az Országos Képtár összevonásával jött létre. Ezek anyaga Pyrker János egri érsek gyűjteményéből, az állam által megvett Esterházy-képtárból, az 1872-ben Ipolyi Arnold püspök magángyűjteményéből kapott képekből és a bécsi császári gyűjtemény 1772-ben Pozsonyba, majd Budára került, s Kossuth által 1848-ban köztulajdonba vett festményeiből állt. A gyűjtemények összevonását az Országos Képtár igazgatója, Pulszky Károly javasolta, aki a teljes európai festészet bemutatását tervezte.


A gyűjtemények egyesítését végül a millennium idején „a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről” szóló 1896. évi VIII. tc. írta elő. A jogszabály a múzeum létesítésére 3,2 millió forintot irányzott elő, a költségek végül 4,2 millió forintra rúgtak. A 12 ezer négyzetméteres telket, ahol korábban a Feszty-körkép bemutatására épült Rotunda pavilon állt, a főváros ingyen adta át. Az épületre 1898-ban kiírt pályázatot ugyan Petz Samu nyerte, a munkálatok két évvel később mégis a második helyezett Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervei alapján kezdődtek, mivel ők a főbejáratot a Hősök terére helyezték. Az eklektikus stílusú épületegyüttest 1900 és 1906 között emelték, először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a neoklasszicista előépület készült el, a munkálatokat a történész Kammerer Ernő irányította, aki 1906 és 1914 között az intézmény első igazgatója is volt.


_D0A6327_Copy


A múzeumot 1906. december 1-jén adták át (mivel I. Ferenc József éppen akkor ért rá), és december 6-án nyitották meg a közönség előtt. A Szépművészeti Múzeummal lett teljes az impozáns Hősök tere, ahová Schickedanzék tervezték a Műcsarnokot és a Millenniumi emlékművet is.


A múzeumot a maga idejében Európa legkorszerűbb képtárának mondták, bár a tervezés fő szempontja inkább reprezentatív terek kialakítása, mint műtárgyak bemutatása volt. Az első nagyobb állománybővítés Paul Arndt müncheni régész 135 márvány- és 650 terrakotta szobrának megvásárlása volt 1908-ban és 1913-ban. A múzeumot 1912-ben Pálffy János gróf hagyatéka, Nemes Marcell ajándékai, majd a letétbe helyezett Hatvany- és Herzog-kollekciók gazdagították, a grafikák zöme – Leonardo, Dürer, Rembrandt, Rubens és Goya művei – az Esterházy-gyűjteményből származnak, s jelentős a francia impresszionista gyűjtemény is.


_D0A0956_Copy


Petrovics Elek 1914-35 közti igazgatása alatt a múzeumot az állomány jelentős gyarapodása miatt többször átépítették. A második világháborúban az épület megsérült, a gyűjtemény egy részét szakszerű csomagolás nélkül Németországba vitték, e műkincsek jórészt visszakerültek, de a sérült művek restaurálása évekig tartott.

A háború utáni első kiállítást 1946-ban szervezték. Az ötvenes években a Ráth György-gyűjteménnyel és a Zichy-képtárral bővült a múzeum. A gyűjtemény 1957-re már kinőtte az épületet, ezért a Fővárosi Képtár és a Szépművészeti Múzeum magyar anyagából létrehozták a Magyar Nemzeti Galériát, a Szépművészeti Múzeumban a külföldi alkotások mellett a régi magyar osztály anyaga maradt. A modern anyag külföldi magyar művészek adományaival bővült legfőképp, és az egyiptomi anyag is jelentősen gyarapodott.


A múzeum osztályai: az egyiptomi, az antik gyűjtemény, a régi képtár, a régi szoborgyűjtemény, a grafikai és a modern gyűjtemény. A műtárgyak száma több mint 125 ezer, a múzeum könyvtára negyedmilliós állományával az ország legnagyobb művészettörténeti szakkönyvtára.

A múzeumban számos nagy sikerű, tömegeket vonzó kiállítást láthatott az érdeklődő közönség, többek közt Monet képeiből, a kopt művészet kincseiből, öt évszázad spanyol festészetének remekműveiből, Vincent van Gogh művészetéből, a Nyolcak művészcsoport alkotásaiból. Kiállításai mellett akkor is a közönség figyelmének középpontjába került a múzeum, amikor az évtizedeken át folyó rekonstrukció alatt, 1983-ban hét képet, köztük két Raffaellót elraboltak az állványokon át, a műtárgyak nemzetközi nyomozás révén kerültek meg.


_D0A5583_Copy


A kormány 2011-ben az Ötvenhatosok terén felépítendő múzeumi negyed létrehozásáról döntött, október 1-jével a Szépművészeti Múzeum igazgatóját, Baán Lászlót nevezték ki az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztossá. A koncepcióhoz kapcsolódóan 2011. október 20-án kormányhatározat rendelkezett a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria – az MNG beolvadása révén megvalósuló – egyesítéséről, amelyre 2012. szeptember 1-jén került sor.


A Szépművészeti Múzeumot 2015. február 15-én – a Rembrandt és a holland arany évszázad festészete című, több mint 200 ezer látogatót vonzó kiállítás után – bezárták, és megkezdődött rekonstrukciója, amelynek során többek között megújult a második világháborús sérülések miatt a közönség elől évtizedig elzárt impozáns Román Csarnok, új kiállító- és közönségforgalmi tereket, valamint korszerű raktárhelyiségeket is kialakítottak.

A felújított Román Csarnokot 2018. március 15-től két héten keresztül már láthatta a közönség, amely előtt október 31-én az új koncepció alapján csoportosított gyűjteménynek és új állandó kiállításnak otthont adó megújult múzeum is megnyílik. A látogatók ettől a naptól tekinthetik meg a Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas című időszaki kamarakiállítást is.


_D0A6364_Copy


A tervezett tárlatok között 2019-ben Rubens és Cézanne, 2021-ben El Greco művei szerepelnek.


A Szépművészeti Múzeumról készült további képek ITT, a Galériában tekinthetőek meg.



Forrás: MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

plakat003

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

14929-nora__012bir_9709

2019.03.18

Meddig tarthatjuk fogva saját magunkat, hazugságokkal cicomázva magáncelláinkat? És mi történik, ha rájövünk, hogy a csoda, amire várunk, csak egy tátongó fekete lyuk? Ilyen kérdéseket vet fel Botond Nagy rendezésében Henrik Ibsen Nóra című színműve, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színházban mutattak be március 16-án.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

Egy 22 millió évvel ezelőtt élt ősi majomfaj megkövesedett fogmaradványait tárták fel a kutatók egy északnyugat-kenyai lelőhelyen. Az eddig ismeretlen faj az óvilági majmok evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli. Az Alophia metios fogainak felfedezését megelőzően a kutatók egy korábban Ugandában talált, 19 millió éves megkövesedett fog és egy Tanzániában feltárt, 25 millió éves lelet alapján vázolták fel a majmok evolúcióját, amelyből hatmillió évet azonban nem ismertek. Az Alophia metios fogai jóval kezdetlegesebbek voltak, mint a későbbi majmoké.

A három éve elhunyt George Michael angol popénekes műgyűjteménye 9,26 millió fontért kelt el. Az árverésen 75 tétel szerepelt, köztük Damien Hirst, Tracey Emin, Sarah Lucas és a Fiatal Brit Művészek csoport más alkotóinak munkái, akik George Michaelhez hasonlóan az 1980-as és 1990-es években felrázták a brit művészeti életet. Az árverés bevételét jótékonysági célokra fordítják. George Michael az 1980-as évek elején az Andrew Ridgeleyvel alapított Wham! duó tagjaként vált ismertté, majd szólókarrierjével is hatalmas sikert aratott. Csaknem négy évtizedet átívelő pályafutása alatt több mint 100 millió albuma fogyott, hét felvétele a brit slágerlisták első helyére került, lemezeiért három Brit Awards- és két Grammy-díjat vehetett át.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Marai_30

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

Különleges farsangi hangulatú mulatságot rendeznek a pécsi Modern Magyar Képtárban március 22-én. Az esemény fő ihletője a Bauhaus, illetve a Weininger Andor. A Bauhaustól New Yorkig című – március 31-ig látogatható – időszaki kiállítás.

A Müpában a nagysikerű koncertek, tánc- és újcirkusz-előadások mellett a szépirodalom is jelentős szerepet kap: a Vers-estek és a Literárium népszerű sorozatok mellett különleges egyszeri előadások is színpadra kerülnek. Március 18-án Sándor Iván munkásságát, áprilisban Kányádi Sándor munkásságát idézik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma