IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2015.05.10
Végh Nóra

Berzsenyi Dánielre, a magyar költészet egyik legnagyobb alakjára emlékeztek születésének 239. évfordulója alkalmából a vas megyei Egyházashetyén. Az ünnepségen a helyi művészeti csoportok szavalták a költő verseit, majd dalaikkal reneszánsz hangulatot varázsoltak a színpadra. Az eseményen tiszteletét tette L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is, aki Berzsenyire emlékezve a szülőföld fontosságára hívta fel a figyelmet.

Zolnai Attila, Egyházashetye polgármestere elmondta, hogy hosszabb megszakítások után, 1990 óta, azaz 25 éve folytatják a Berzsenyi Dánielre való megemlékezés hagyományait. A polgármester a legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy sikerült felkutatniuk Berzsenyi Dániel rokonságának egy részét, és elhívni őket az ünnepségre.


Egyhazasetye


L. Simon László, József Attila-díjas író és költő, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Berzsenyi Dánielre emlékezve a szülőföld fontosságára hívta fel a figyelmet.


„Talán, most itt azt kellene mondanom, hogy 239 éve ebben a házban született a nagy, magyar költő Berzsenyi Dániel, s beszélnem kellene az életéről, a költészetéről, az ódáiról, Kazinczy és Kölcsey hatásáról, a romlásnak indult hajdan erős magyarról, s arról a politikáról, amelyik ennek a romlásnak valóban ellene tesz. Párhuzamokkal, áthallásokkal, akkori és mai példákkal. De én most nem akarok erről beszélni, mert sokkal mélyebben foglalkoztat a haza és a szülőföld fogalma annál, mint hogy aktualizáljak. Mert az én szívemet is a szerelem láncai kötik össze az anyafölddel, miképp Berzsenyiét is, mert minden hiúság, önként vállalt munka és szolgálat, minden küszködés, a kapott keresztek, a megérdemelt sikerek ellenére sem akarok elrohanni az élet mellett, elrohanni az élet elől, nem akarom későn hullatni a könnyeimet. Meg kell állnunk néha, s visszanézve az örök Kemenes-Aljára, Berzsenyi soraival kell figyelmeztetni magunkat arra, hogy ha ”Hív szívünk, csendesebb intésit nem halljuk, az előttünk álló nyíló rózsát letapodjuk, messzebb járnak szemeink, bámulva kergetjük álmunk tarka képét, örökre elvesztjük gyakran éltünk szépét s későn hullanak könnyeink” – fogalmazott beszédében az államtitkár.


Muravidek1


A jubileumi rendezvényen a helyi művészeti csoportok, az Örökség-serleg címmel kitüntetett Zörej zenekar, a Hetyei daloskör és a Sozoa énekegyüttes varázsolt reneszánsz hangulatot a színpadra. Az ünnepséget követően a muravidéki Zrínyi Kadétok közreműködésével koszorúzták meg Berzsenyi Dániel szülőházát.


Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma