2015.05.10
Végh Nóra

Berzsenyi Dánielre, a magyar költészet egyik legnagyobb alakjára emlékeztek születésének 239. évfordulója alkalmából a vas megyei Egyházashetyén. Az ünnepségen a helyi művészeti csoportok szavalták a költő verseit, majd dalaikkal reneszánsz hangulatot varázsoltak a színpadra. Az eseményen tiszteletét tette L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is, aki Berzsenyire emlékezve a szülőföld fontosságára hívta fel a figyelmet.

Zolnai Attila, Egyházashetye polgármestere elmondta, hogy hosszabb megszakítások után, 1990 óta, azaz 25 éve folytatják a Berzsenyi Dánielre való megemlékezés hagyományait. A polgármester a legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy sikerült felkutatniuk Berzsenyi Dániel rokonságának egy részét, és elhívni őket az ünnepségre.


Egyhazasetye


L. Simon László, József Attila-díjas író és költő, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Berzsenyi Dánielre emlékezve a szülőföld fontosságára hívta fel a figyelmet.


„Talán, most itt azt kellene mondanom, hogy 239 éve ebben a házban született a nagy, magyar költő Berzsenyi Dániel, s beszélnem kellene az életéről, a költészetéről, az ódáiról, Kazinczy és Kölcsey hatásáról, a romlásnak indult hajdan erős magyarról, s arról a politikáról, amelyik ennek a romlásnak valóban ellene tesz. Párhuzamokkal, áthallásokkal, akkori és mai példákkal. De én most nem akarok erről beszélni, mert sokkal mélyebben foglalkoztat a haza és a szülőföld fogalma annál, mint hogy aktualizáljak. Mert az én szívemet is a szerelem láncai kötik össze az anyafölddel, miképp Berzsenyiét is, mert minden hiúság, önként vállalt munka és szolgálat, minden küszködés, a kapott keresztek, a megérdemelt sikerek ellenére sem akarok elrohanni az élet mellett, elrohanni az élet elől, nem akarom későn hullatni a könnyeimet. Meg kell állnunk néha, s visszanézve az örök Kemenes-Aljára, Berzsenyi soraival kell figyelmeztetni magunkat arra, hogy ha ”Hív szívünk, csendesebb intésit nem halljuk, az előttünk álló nyíló rózsát letapodjuk, messzebb járnak szemeink, bámulva kergetjük álmunk tarka képét, örökre elvesztjük gyakran éltünk szépét s későn hullanak könnyeink” – fogalmazott beszédében az államtitkár.


Muravidek1


A jubileumi rendezvényen a helyi művészeti csoportok, az Örökség-serleg címmel kitüntetett Zörej zenekar, a Hetyei daloskör és a Sozoa énekegyüttes varázsolt reneszánsz hangulatot a színpadra. Az ünnepséget követően a muravidéki Zrínyi Kadétok közreműködésével koszorúzták meg Berzsenyi Dániel szülőházát.


Fotó: Csákvári Zsigmond

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma