2018.01.25

Idén Berkovits György veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat a Magyar látvány című esszékötetéért. A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület idei irodalmi díjazottjai között van Turi Tímea, Schein Gábor, Földényi F. László és Csabai László is, akik költészet, tanulmány, esszé/kritika és próza műfajokban nyújtott teljesítményükért vehetik át az elismeréseket.

berkovits-gyorgy
Berkovits György
Fotó: Berkovits Balázs


A nagydíjjal az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotását jutalmazza az egyesület, míg a további díjak célja, hogy ösztönözze a tehetségüket már vitathatatlanul bizonyított művészek további alkotómunkáját a szépirodalom és más irodalmi műfajok terén. Berkovits György 1940-ben született Orosházán, évtizedek óta Budapesten él. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult biológiát és földrajzot, majd szociológiát. A Magyar látvány című esszékötet tizenhat írása között szerepelnek családtörténetek, és többek között olyan témákat is feldolgoz, mint a terrorizmus lélektana; a zajszenny mint kultúra vagy a tömegkultúra agresszivitása. A Magyar látvány erkölcsi szempontrendszerével, esztétikai pártoskodástól mentes elfogulatlanságával, független szemléletével, a magasrendű esztétikai értékek megidézésének igényével, és szinte biblikus méretű profetikus kritikai hanghordozásával messze kiemelkedik a kortárs magyar értekező próza átlagából – olvasható Báthori Csaba laudációjában.


Turi Tímea Anna visszafordul című verseskötetéért kapja az elismerést. Az 1984-ben, Makón született költő 2008-ban, kommunikáció és magyar szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen, 2012-től a Magvető Kiadó szerkesztője, 2017-től főszerkesztője. Grecsó Krisztián jellemzése szerint az Anna visszafordul „fájdalmas, gyönyörű és megrázóan hétköznapi alanyi költészet”, „majdnem rezignált és majdnem kiábrándult, de mindenképpen bölcs és alázatos líra”, „a test árulásairól, a lélek esendőségéről, a házasság megcsontosodásáról, a kopott és tovább kopó dolgainkról, arról, hogy szeretni mekkora kockázat”.


turi-kredit-valuska-gabor
Turi Tímea
Fotó: Valuska Gábor


Schein Gábor Füst Milánról szóló irodalmi tanulmányáért kapja a díjat. Versei, versfordításai és irodalmi tanulmányai 1990 óta jelennek meg folyóiratokban, antológiákban és önálló kötetekben, emellett számos szépirodalmi mű szerzője is, verseskötetei mellett írt drámát, gyermekkönyvet és regényt is. Írói munkáját több ösztöndíjjal és díjjal ismerték el: a Radnóti-díj (1998) és az Év könyve díj (2004) mellett többek között elnyerte az Év gyerekkönyve-díjat (2010) is. Az MTI-hez eljutatott közlemény idézi Szilágyi Zsófia méltatását, aki szerint „Schein Gábort sokan költőként, regény- és drámaíróként, műfordítóként ismerhetik – most az irodalomtörténészt köszöntjük, aki, ezzel a megértési folyamattal nem terhelve a sokműfajú Füstre kíváncsi olvasót, kicsit önmagához is közelebb kívánt jutni ezt a hatalmas munkát elvégezve.”


Földényi F. Lászlót A melankólia dicsérete című esszékötetért díjazzák. Az 1952-ben, Debrecenben született József Attila- és Széchenyi-díjas esztéta, műkritikus és irodalomtörténész a Színház- és Filmművészeti Egyetemen egyetemi tanár. A darmstadti Német Akadémia elnökségének tagja. Esszékötete a melankólia megnyilvánulásait vizsgálja a kortárs irodalomban, képzőművészetben, filmben, építőművészetben és a szerző ezek nyomán fogalmazza meg fenntartásait számos mai kulturális jelenséggel kapcsolatban. „A művészetértelmező Földényi melankóliája leginkább abból fakad, hogy már nem Az éjszakát filmező Antonioni, hanem A nagy szépséget kiteljesítő Paolo Sorrentino korában kénytelen fogalmazni – nietzschei értelemben – korszerűtlen gondolatokat. És ezekre a gondolatokra nagyon érdemes odafigyelnünk” – emeli ki a közlemény által idézett méltatásában Bazsányi Sándor.


foldenyi-f-laszlo
Földényi F. László
Fotó: Hosszu Zoltán


Csabai László Szindbád, a forradalmár című művéért részesül az Artisjus Irodalmi Díj elismerésben. Az író 1969-ben született Nyíregyházán és kisebb megszakításokkal azóta is ott él, könyvtáros-nyelvtanárként dolgozik egy helyi szakközépiskolában. Szindbád, a forradalmár című könyve a harmadik Szindbád-története a Szindbád, a detektív (2010) és a Szindbád Szibériában (2013) után. Margócsy István laudációja szerint „Csabai László nagyon jól ismeri a bemutatott társadalmaknak apró mozzanatait is, s oly széles epikai körképet tud nyújtani e társadalmak működéséről, amely felér sok tudományos elemzéssel is – holott az elvont tudományosságnak nyoma sincs írásaiban. E Szindbád-történetek olyanok, mint a régi-régi kalandregények: az izgalmas történetekkel, feszült cselekménnyel mindig a feltárt viszonyok végtelen bonyolultságára hívják fel a figyelmet.”


A díjátadó ünnepséget 2018. február 1-jén 18 órakor tartják a Budapest Music Centerben (BMC).

 


Forrás: MTI

Fotók: http://prex.hu

apro_mesek_r
2019.01.21

Március 14-től kerül a magyar mozikba Szász Attila Apró mesék című, romantikus, történelmi thrillere, amely a második világháború utáni zűrzavaros Magyarországon játszódik. A főszerepeket Szabó Kimmel Tamás, Kerekes Vica és Molnár Levente alakítja.

A_vihar_kapujaban_HS_r

2019.01.21

A 12. századi Kiotóban a polgárháború elől menekülő házaspár gyilkosság áldozatává válik. Az áldozatok, a tanúk és az elkövetők a kihallgatásokon újra és újra elmesélik a történetet, de mindenki másként emlékezik... Müller Péter Akutagava elbeszélései és Kuroszava filmje nyomán írt, A vihar kapujában című bűnügyi drámáját január 18-án mutatták be a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban.

 

Tornyai15

2019.01.21

Kezdetben Munkácsy látta el Párizsban jó tanácsokkal a tehetséges festőművészt, Tornyai Jánost, de ő mégsem választotta a világhírt. Hazatért szülővárosába, Hódmezővásárhelyre, ahol megpróbálta felpezsdíteni a kulturális életet, és mentette egy eltűnő világ emlékeit. A jó humorú, öniróniától sem ódzkodó Tornyai kiterjedt levelezést is folytatott, üzeneteit gyakran „ecsetölő polgár", Jankó de Nagyravitte" néven írta alá. Születésének 150. évfordulóján népművészeti gyűjteményéből rendeztek kiállítást a nevét viselő vásárhelyi múzeumban Tornyai, a gyűjtő címmel. Terendi Viktória néprajzkutatóval, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

A Megszállottak kapta a legjobb filmnek járó fődíjat az indiai kolkatai nemzetközi filmfesztiválon (Calcutta International Kult Film Festival). Az alkotás tavaly októberben a világfesztivál előválogatóján már megkapta a legjobb film díját, a január 16-17-én rendezett gálán Kolkatában egy angol és egy japán film társaságában indult a fődíjért, az Arany Róka szoborért, amelyet megnyert. A négy hónapig tartó versengésen 86 ország filmjei vettek részt különböző kategóriákban. A Megszállottak a reformáció emlékéve alkalmából készült 2018-ban, a hitújító Kálvin és a később katolikus szent, Loyolai Ignác szenvedélyes találkozásáról szól. A két főszereplő Szabó Máté és Lux Ádám, az operatőr Kovács Claudia volt. A film az elmúlt hónapokban több nemzetközi fesztiválon bizonyult a legjobbnak, köztük Monacóban, Zürichben és Argentínában.

A Színházi Kritikusok Céhe első alkalommal az 1979/1980-as évad végén adta át a Színikritikusok díját. A 40. évforduló kapcsán induló beszélgetéssorozatban meghívott kritikusokkal és díjazott alkotókkal járják körül, mit jelentett a díj egykor, mit ma. A havi rendszerességgel jelentkező beszélgetéssorozat állandó helyszíne a Három Holló. Az első beszélgetésre 2019. január 29-én 17 órai kezdettel kerül sor.

Több mint 30 koncert várja az érdeklődőket február 9-én a kórusok téli éjszakáján a MagNet Közösségi Házban Budapesten. A közönség belehallgathat hazai, nemzetközi, gyermek és felnőtt kamarakórusok műsorába, fellép többek között az Amagnus Énekegyüttes, a Contrapunto kamarakórus, a Dalinda, a Voice drops, a kecskeméti Kodály Nemzetközi Kamarakórus, a Pax et Bonum Kamarakórus és a Csicsergők gyermekkar.

A vezetőváltásra azért került sor, mert a világ legrégebbi, több mint fél évezrede alapított énekkara pénzügyi botrányba keveredett. A vizsgálat még folyik. A férfikórust mostantól Ferenc pápa ceremóniamestere, Guido Marini vezeti, a pénzügyeiért Guido Pozzo, a Sixtus-kápolna pénzügyi szuperintendánsa felel. A Sixtus-kápolna énekegyüttest 1471-ben alapították, de gyökerei Nagy Gergely pápa idejére (590-604) nyúlnak vissza. A kórus énekel a pápai miséken, emellett koncertezik szerte a világban.

Január 22-én Szentendre Fő terén ismét megrendezik a Himnusz-flashmobot. Budakeszin Pápai Erika színművész önálló estjével lép fel, Szigethalmon Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert zenés pódiumestje várja a Városi Szabadidőközpontban az érdeklődőket. Szombaton Isaszegen hagyományőrző néptáncbemutatót tartanak, Szigethalon Jótékonysági Városi Bált, Vácon folkpartit és táncházat. Lesz bál Vecsésen és Budakalászon is, ahol a XXII. Svábbállal kezdődik a báli szezon.

Nemzetközi egyetemi művészeti fesztivált rendez a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) január 31. és február 3. között; a harmadik alkalommal megvalósuló FACT-en (Festival Arts Cinema Theatre) négy külföldi és két magyarországi egyetem hallgatói mutatkoznak be 12 produkcióval.

fact

Ünnepi esten emlékeznek a magyar kultúra napjára január 22-én a Kölcsey Központ Nagytermében. Az eseményen egyebek mellett átadják a Debrecen Kultúrájáért Díjat, és ünnepi műsort ad a Kodály Filharmónia Debrecen.

Egész éves programsorozattal emlékezik 1989-re idén a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), ahol jelentősen bővül a Seuso-kincset bemutató kiálltás, és többek között az antik Perzsiát és a 19. századi kaliforniai aranyláz magyar szereplőit vizsgáló tárlatok is várhatók.

A magyar kultúra napja alkalmából Madách Imréről és Nyírő Józsefről is megemlékeznek Nógrád megyében, a programok sorában lesz színházi előadás, jubileumi fotókiállítás és versmondó verseny.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma