2018.01.25

Idén Berkovits György veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat a Magyar látvány című esszékötetéért. A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület idei irodalmi díjazottjai között van Turi Tímea, Schein Gábor, Földényi F. László és Csabai László is, akik költészet, tanulmány, esszé/kritika és próza műfajokban nyújtott teljesítményükért vehetik át az elismeréseket.

berkovits-gyorgy
Berkovits György
Fotó: Berkovits Balázs


A nagydíjjal az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotását jutalmazza az egyesület, míg a további díjak célja, hogy ösztönözze a tehetségüket már vitathatatlanul bizonyított művészek további alkotómunkáját a szépirodalom és más irodalmi műfajok terén. Berkovits György 1940-ben született Orosházán, évtizedek óta Budapesten él. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult biológiát és földrajzot, majd szociológiát. A Magyar látvány című esszékötet tizenhat írása között szerepelnek családtörténetek, és többek között olyan témákat is feldolgoz, mint a terrorizmus lélektana; a zajszenny mint kultúra vagy a tömegkultúra agresszivitása. A Magyar látvány erkölcsi szempontrendszerével, esztétikai pártoskodástól mentes elfogulatlanságával, független szemléletével, a magasrendű esztétikai értékek megidézésének igényével, és szinte biblikus méretű profetikus kritikai hanghordozásával messze kiemelkedik a kortárs magyar értekező próza átlagából – olvasható Báthori Csaba laudációjában.


Turi Tímea Anna visszafordul című verseskötetéért kapja az elismerést. Az 1984-ben, Makón született költő 2008-ban, kommunikáció és magyar szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen, 2012-től a Magvető Kiadó szerkesztője, 2017-től főszerkesztője. Grecsó Krisztián jellemzése szerint az Anna visszafordul „fájdalmas, gyönyörű és megrázóan hétköznapi alanyi költészet”, „majdnem rezignált és majdnem kiábrándult, de mindenképpen bölcs és alázatos líra”, „a test árulásairól, a lélek esendőségéről, a házasság megcsontosodásáról, a kopott és tovább kopó dolgainkról, arról, hogy szeretni mekkora kockázat”.


turi-kredit-valuska-gabor
Turi Tímea
Fotó: Valuska Gábor


Schein Gábor Füst Milánról szóló irodalmi tanulmányáért kapja a díjat. Versei, versfordításai és irodalmi tanulmányai 1990 óta jelennek meg folyóiratokban, antológiákban és önálló kötetekben, emellett számos szépirodalmi mű szerzője is, verseskötetei mellett írt drámát, gyermekkönyvet és regényt is. Írói munkáját több ösztöndíjjal és díjjal ismerték el: a Radnóti-díj (1998) és az Év könyve díj (2004) mellett többek között elnyerte az Év gyerekkönyve-díjat (2010) is. Az MTI-hez eljutatott közlemény idézi Szilágyi Zsófia méltatását, aki szerint „Schein Gábort sokan költőként, regény- és drámaíróként, műfordítóként ismerhetik – most az irodalomtörténészt köszöntjük, aki, ezzel a megértési folyamattal nem terhelve a sokműfajú Füstre kíváncsi olvasót, kicsit önmagához is közelebb kívánt jutni ezt a hatalmas munkát elvégezve.”


Földényi F. Lászlót A melankólia dicsérete című esszékötetért díjazzák. Az 1952-ben, Debrecenben született József Attila- és Széchenyi-díjas esztéta, műkritikus és irodalomtörténész a Színház- és Filmművészeti Egyetemen egyetemi tanár. A darmstadti Német Akadémia elnökségének tagja. Esszékötete a melankólia megnyilvánulásait vizsgálja a kortárs irodalomban, képzőművészetben, filmben, építőművészetben és a szerző ezek nyomán fogalmazza meg fenntartásait számos mai kulturális jelenséggel kapcsolatban. „A művészetértelmező Földényi melankóliája leginkább abból fakad, hogy már nem Az éjszakát filmező Antonioni, hanem A nagy szépséget kiteljesítő Paolo Sorrentino korában kénytelen fogalmazni – nietzschei értelemben – korszerűtlen gondolatokat. És ezekre a gondolatokra nagyon érdemes odafigyelnünk” – emeli ki a közlemény által idézett méltatásában Bazsányi Sándor.


foldenyi-f-laszlo
Földényi F. László
Fotó: Hosszu Zoltán


Csabai László Szindbád, a forradalmár című művéért részesül az Artisjus Irodalmi Díj elismerésben. Az író 1969-ben született Nyíregyházán és kisebb megszakításokkal azóta is ott él, könyvtáros-nyelvtanárként dolgozik egy helyi szakközépiskolában. Szindbád, a forradalmár című könyve a harmadik Szindbád-története a Szindbád, a detektív (2010) és a Szindbád Szibériában (2013) után. Margócsy István laudációja szerint „Csabai László nagyon jól ismeri a bemutatott társadalmaknak apró mozzanatait is, s oly széles epikai körképet tud nyújtani e társadalmak működéséről, amely felér sok tudományos elemzéssel is – holott az elvont tudományosságnak nyoma sincs írásaiban. E Szindbád-történetek olyanok, mint a régi-régi kalandregények: az izgalmas történetekkel, feszült cselekménnyel mindig a feltárt viszonyok végtelen bonyolultságára hívják fel a figyelmet.”


A díjátadó ünnepséget 2018. február 1-jén 18 órakor tartják a Budapest Music Centerben (BMC).

 


Forrás: MTI

Fotók: http://prex.hu

jelenet_az_eloadasbol

2018.10.19

Ne bámuljanak már! – inkluzív színház születik címmel készült dokumentumfilm, amelynek bemutatója október 19-én, 19 órakor lesz a Premier Kultcaféban. A film egy színházi előadás készítését mutatja be, azonban ebben a produkcióban egyenrangú partnerekként játszanak együtt ép értelmű és értelmi fogyatékossággal élő színésznők. INTERJÚ

cs9
2018.10.19

Csernus Tibor festői világába, alkotói módszereibe vezeti be a látogatót a Csernus és a Montmartre Egy műterem titkai című kiállítás, amely október 19-től a Várkert Bazár Testőrpalotájában látható. A tárlat számos dokumentumot, fotót, makettet, újságkivágást is felvonultat a hagyatékból, továbbá betekintést nyújt a festő műtermébe is.

DSZZS20181018001

2018.10.19

Az ember tragédiáját mutatja be a Nemzeti Színház október 19-én. A Madách Imre műve alapján készült, arénaszerű térben megvalósuló látványos előadást Vidnyánszky Attila rendezte, akit a jó és a rossz közötti szabad választás lehetősége foglalkoztatott. Az előadásban az Úr Sinkovits Imre hangján szólal meg.

Száz fiatal és középgenerációs művész nyert el három évre szóló ösztöndíjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) idén első alkalommal meghirdetett pályázatán. A kilenctagú bizottság nyáron döntött a győztes pályázatokról. Az MMA költségvetéséhez rendelt forrásból szeptember 1-jétől, havi bruttó kétszázezer forinttal támogatott alkotókat Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte október 18-án a Pesti Vigadóban. A program keretében keletkező művek végcélja nem az íróasztal fiókja vagy az archívum lesz, hanem kiállítások, koncertek, előadások, könyvbemutatók sora hoz majd terveik szerint „áttörő pezsgést” a kortárs magyar művészeti életbe. Az ösztöndíjat a következő két évben szintén 100-100 alkotó nyerheti el.

Átadták a Gyulai Várszínház idei nívódíjait a Nemzeti Színházban a Székely János Napok programsorozata keretében a Caligula helytartója című előadás előtt október 19-én. A Sík Ferenc-díjat Béres László rendező vehette át Venczel Péter és Orbán János Dénes Búbocska című ördögmusicalének kiemelkedő színvonalú megrendezéséért. A Havasi István-díjat Szász János rendezőnek ítélték oda Székely János Caligula helytartója című drámájának kiemelkedő színvonalú, a Gyulai Várat alkotó módon bejátszó megrendezéséért. Az Őze Lajos-díjat Tege Antal színművésznek, rendezőnek adták át Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című darabjában nyújtott kiemelkedő színművészi teljesítményéért és a Shakespeare Fesztiválon diákszínjátszók által előadott utcaszínházi produkció megrendezéséért.

Erős női karaktereket bemutató három európai alkotás versenyez az Európai Parlament (EP) Lux filmdíjáért, a filmeket novembertől vetítik Európa minden országában. Benedikt Erlingsson, az Izlandi amazon rendezője energetikus és életigenlő filmet készített egy zenetanárnő és környezetvédelmi aktivista kettős életéről. A szerb Mila Turajlic A másik oldal című dokumentumfilmje egy család történetén keresztül mutatja be az ország demokráciáért folytatott küzdelmét. Az osztrák Wolfgang Fischer, a Styx rendezője pedig a menekültválságot dolgozza fel egy vitorlázónő morális vívódását követve. Magyarországon az Uránia moziban lehet megnézni a filmeket, a Styxet november 7-én, A másik oldalt november 8-án, az Izlandi amazont november 9-én. A győztes filmet az EP-képviselők választják ki, de a nézők is szavazhatnak 2019. január 31-ig a Lux filmdíj honlapján. A nyertest novemberben jelentik be.

Egész évben működő befogadó színház alakult Magyarpolányban. A Pajtaszínház első előadása Márai Sándor és Hamvas Béla írásaiból készült A magány változatai október 22-én lesz a Soproni Petőfi Színház és a Forrásszínház koprodukciójában. Február végéig tíz produkciót tűztek műsorra nyolc társulat előadásában: a nézők láthatják egyebek mellett a Soproni Petőfi Színház Rejtő, a megejtő című szilveszteri kabaréját, a Fabók Mancsi Bábszínháztól az Amikor betér az égi király című produkciót, a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színháztól pedig Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékát.

Szerelmes regénnyel jelentkezett Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja. A 49/49 című kötetet október 17-én mutatták a Petőfi Irodalmi Múzeumban Budapesten. A kötetbemutatón Temesi Ferenc elmondta: a regény egy olyan szerelem története, amely egy rövid kamaszkori diákszerelemként kezdődik, majd csupán negyven év elteltével teljesedik be. Főhőse az 1949-ben született Márk és Ilona. A regény ennek megfelelően két idősíkon, a 60-es évek végén és a 2010-es években játszódik – fűzte hozzá az író, megjegyezve, hogy mindkét szál 49-49 fejezetre tagolódik. Temesi Ferenc elárulta azt is: jelenleg egy filmterven dolgozik, ám régóta foglalkozik egy másik regénnyel is, amelyben minden tudása benne lesz, amit csak férfi íróként a nőkről tudhat.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma