Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.01.05

Erzsébet királyné legismertebb, legszebb ruháinak rekonstrukciót csodálhatjuk meg a Gödöllői Királyi Kastélyban. Bár mindannyiunkban él egy kép Sisi öltözékeiről a festmények és filmek alapján, ezek nem mindig tükrözik a valóságot. Czédly Mónika ruhatervezőnek és Pálinkás Patricia történésznek köszönhetően azonban most sok titokról lehull a lepel, és megtudhatjuk, milyen ruhát viselt valójában a királynénk a koronázáskor.

Erzsébet királyné igazi gödöllői lakos volt, hiszen 1867-től „hazajárt” a városba. Több időt töltött itt, mint Bécsben vagy Budán. Csaknem 2000 éjszakát aludt a Gödöllői Királyi Kastélyban, melyet koronázási ajándékként kapott a magyar néptől. Itt, régi otthonában pillanthatunk be gardróbjába, és nézhetjük meg ruháinak méretarányos, pontos rekonstrukcióit. Mivel 2017-ben ünnepeltük a királyi pár koronázásának 150. évfordulóját, erre az alkalomra készült el Sisi koronázási ruhájának hiteles másolata is, melyért Czédly Mónika elnyerte a Magyar Kézműves Remek-díjat. A ruhatervező eddig Erzsébet királyné 14 ruháját álmodta újra. Bár ezeket már számos magyar és külföldi helyszínen bemutatta, a teljes kollekciót először Gödöllőn láthatjuk együtt november 18. és február 25. között.

 

godollo-45


Az első terembe lépve azonnal Erzsébet királyné díszmagyarjait pillantjuk meg. Itt fogad minket Czédly Mónika és Pálinkás Patricia is, akiknek a kiállításon látható ruhákat köszönhetjük. „Éppen a Gödöllői Királyi Kastélyban sétáltam 2004-ben, amikor megláttam a nagy, koronázási festményt, és rádöbbentem: én Erzsébet királyné ruháját álmodom újra nap mint nap, már az ötéves rajzaimban is megjelent, és későbbi ruhaterveimben is” – meséli Czédly Mónika. – Eldöntöttem, hogy elkészítem a koronázási ruhát, és kutatni kezdtem, forrásokat kerestem a témában, végül Emil Rabending Erzsébet-fotóját vettem alapul a tervezéshez. Mire 2007-re elkészült az öltözék, már gyanítani kezdtem, hogy Erzsébet nem pont a képen látható ruhát viselte a Mátyás templomban. Így a következő tíz év arról szólt, hogy bebizonyítsam ezt a felvetésemet. De hogyan találhatjuk meg a valódi koronázási ruhát úgy, hogy nem is tudjuk, mit keresünk? Elkezdtem nézi korabeli Erzsébet ábrázolásokat, és olyan történészt kerestem, aki hasonlóan gondolkodik, mint én. Így találtam rá Pálinkás Patriciára, aki szintén alapos kutatásba kezdett.”

 

godollo-15
Az Emil Rabending-fotó alapján készült ruha


„Sikerült kiderítenem, hogy Erzsébet királyné 1866 márciusában kereste fel Emil Rabending bécsi műtermét, hogy megörökíttesse magát magyar díszruhában – avat be a részletekbe Pálinkás Patricia. – Rabending egész alakos képeket készített Erzsébetről fehér selyemruhában, csipkekötényben, fekete, igazgyönggyel és gyémánttal fűzött bársonyderékban, fején diadémmal, melyről fehér csipkefátyol omlott le a ruhára. Az egyszerű műtermi háttér is sugallja, hogy nem koronázási fotókat akart Erzsébet. A képek csaknem 15 hónappal a koronázás előtt születtek, és április közepén már árusították is őket. Hogy miért terjedhettek el koronázási fotókként? Mert a koronázáskor, 1867-ben több okból nem készülhetett fénykép Erzsébetről, és a nagyközönség csak a Rabending-felvételeket ismerte. A portrén látható ruha felsőrésze ráadásul megegyezett azzal, amit a koronázása alatt viselt, és az idők folyamán számtalan festmény, kollázs, litográfia, szobor készült a Rabending képek nyomán. A koronázásra azonban új szoknyát, kötényt és hozzá illő fátylat vett fel a királyné. Hogy miért volt szükség erre? Mert a fotókon látható öltözékben már többször is megjelent Erzsébet, ebben fogadta a Magyar Országgyűlés küldöttségét is Bécsben, és a spanyol etikett szigorú szabályai szerint nem viselhetett a koronázáshoz hasonló reprezentatív eseményen olyan ruhát, melyet már korábban is hordott. Ráadásul az volt a szokás, hogy a koronázási öltözéket megkapja a veszprémi püspök, aki a királyné fejére teszi a házi koronát. Az ajándékból rendszerint miseruhát varrtak, csakhogy az 1866 elejétől viselt szoknya anyaga nem felelt volna meg erre a célra. Ezért Erzsébet új ruhát készíttetett magának a szertartásra” – részletezi a történész.

 

godollo-13
Középen: az eredeti koronázási ruha rekonstrukciója


Ahhoz, hogy az eredeti ruhát rekonstruálni tudják, Czédly Mónikának és Pálinkás Patriciának meg kellett találnia a veszprémi püspökségnek adományozott eredeti öltözéket. Kutatási engedélyt kaptak a püspökségtől, ahol felfedezték azt a miseruha-együttest, amely Erzsébet ruhájából készült. Hogy ezt bebizonyítsák, számtalan forrást néztek át. Így találtak rá a két hiteles szemtanúra: Kovács Mihály és Székely Bertalan festőkre, akik részt vettek a koronázási szertartáson. Székely Bertalant kifejezetten arra kérték fel, hogy tudósítson az eseményről. A két különböző művész ugyanúgy örökítette meg a koronázási ruhát, és ábrázolásuk megegyezik a megtalált miseruha anyagával és mintájával is. Eszerint a királyné ezüstszálakkal hímzett orgonavirág-mintás ruhát viselt, melyet különlegessé tett, hogy a virágok közé csiszolt drágaköveket helyeztek. A briliánsokkal díszített ruhát Erzsébet a Mátyás templomban, a koronázási ebéden a palotában, és másnap a Vígadóban viselte, majd levették róla a gyémántokat, és odaadták az uszályos szoknyát és a kötényt a püspöknek. Pálinkás Patricia még azt is kiderítette, hogy a fátylat Erzsébet megtartotta, és 1917-ben még Márai Valéria tulajdonában volt.

 

godollo-20
Az eredeti koronázási ruha rekonstrukciója


A megtalált miseruha és a két festő alkotása alapján kellett Czédly Mónikának rekonstruálnia az eredeti ruhát, melynek születéséről a ruhatervező mesél nekünk. „A kiállítás első termében három díszmagyart láthatunk. Elkészítettem Erzsébet első nemzeti viseletét, melyet Zsófia főhercegnétől kapott az esküvőjére 1854-ben. Ezt a ruhát sok reprezentatív eseményen hordta, ha a magyarokkal találkozott, ezért néhány év múlva – bár értékes volt – kellett készíttetnie egy új díszruhát is. Ez lett az, melyet a Rabending-fotón is láthatunk. Az öltözéket Worth készítette, aki akkoriban a leghíresebb mester volt a divat világában. Mi a ruha rekonstrukciójához Olaszországból és Franciaországból rendeltünk csipkét. A valódi koronázási ruha elkészítéséhez azonban már szerettünk volna eredeti csipkét használni” – emeli ki Czédly Mónika, és a terem közepe felé mutat, ahol a koronázási ruha rekonstrukciója áll.

 

godollo-6
Erzsébet első díszmagyarjának rekonstrukciója


A legszebb, legeredetibb, legdrágább ruha 2017. június 8-ára, a koronázás évfordulójára készült el. Ezt már igazi, kézzel vert csipke díszíti, melyen egy teljes évig, napi nyolc órában dolgozott Túrós Istvánné csipkeverő. A rekonstrukción több mint négyezer darab Swarovski kristállyal helyettesítették a briliánsokat. A ruhának 18-20 kg körüli a súlya, az uszály hossza pedig 4,8 méter. A felső részen pedig valódi igazgyöngyök csillognak. Nem is csoda, hogy a Rabending-fotón látható ruha és a koronázási ruha másolatának nincs párja a világon, ilyen pontos másai még egyiknek sem születtek eddig.

 

godollo-23


„A koronázási ruha egy éven át készült, és igyekeztem a legjobb szakembereket magam mellé gyűjteni a munkához. Bevallom, ez az öltözék a szívem csücske, de az elmúlt tíz év során Erzsébet más ruháit is újraálmodtam” – mutat körbe a ruhatervező. Valóban, a Sisi magassága és derékbősége szerint készült babákon 14 ruhával találkozhatunk. Szintén az első teremben láthatjuk az 1866-os pesti polgárbálon viselt estélyi másolatát. „Erzsébet piros rózsákkal, zöld levelekkel hímzett fehér öltözéket vett fel. A magyar nemzet színeiben pompázó királynét ovációval fogadták a bálozók, a császári udvarban azonban nagy botrányt keltett. Erzsébet már ezzel is kimutatta a magyarok iránti szeretetét. A ruháról csak rajz született a Vasárnapi Ujság tudósításához, így az alapján készítettem el az itt látható viseletet” – mondja a ruhatervező.

 

godollo-4
Bécsi, udvari díszruha rekonstrukciója


A tárlat második termében Sisi báli öltözékeit ismerhetjük meg. Egy bécsi, udvari díszruhát, és a festményekről híres csillagos estélyit, melyet arany vagy ezüst szálakkal hímeztek. A leírások szerint a több mint 600 csillag visszaverte a gyertyák fényét, és olyan hatást keltett, mintha Erzsébet fényárban tündökölt volna. Ugyanitt láthatjuk, mit viselt Erzsébet a 25. házassági évfordulóján. Ezt a ruhát azokhoz a rubintköves ékszerekhez terveztette, melyeket Marie-Antoinette hagyatékából kapott ajándékba. „A szobában észrevehetjük azt is, miként változott az évek során az abroncs mérete. Az 1857-58 körül készült bécsi, udvari díszruha, melyhez mindig tartozott egy lecsatolható uszály, még nagy abroncsot rejt. Az 1864-as években készült, csillagokkal teleszórt ruhának már kisebb, kúp formájú az abroncsa. Míg az 1870-es években eltűnik a nagy abroncs, ahogy láthatjuk a házassági évfordulóra született viseleten is. Valójában az abroncs fazonja árulta el nekem azt is, hogy a Rabending-fotón látható ruha nem készülhetett a koronázásra, hiszen nagy abroncsa van, míg a kiegyezés évében már a kisebb abroncs volt a divat, melynek teljesen lapos az eleje” – részletezi nekünk Czédly Mónika.

 

godollo-3


A harmadik teremben Erzsébet nappali viseleteit láthatjuk. Itt található Sisi első lovaglóruhájának másolata. „Erzsébet királyné lovaglóöltözékével valóban divatot teremtett, hiszen időskori lovagló öltözetét máig hordják a dámalovasok is. Máskülönben azonban nem diktálta a divatot, inkább azokat az elemeit használta fel, melyek jól álltak neki. Nagyon tudatosan választotta meg, mit visel” – magyarázza a ruhatervező.

 

godollo-16
Lovaglóruha rekonstrukciója


A rekonstrukciók mellett a falakon megcsodálhatjuk azokat a festményeket, fotókat is, melyek az eredeti ruhákban ábrázolják Sisit. Ezeknek az alkotásoknak mind megvan a maguk története. Pálinkás Patricia át is veszi a szót, hogy meséljen róluk. „A lovaglóruhás kép 1853-ban készült, abban az évben, amikor Erzsébet és Ferenc József eljegyezték egymást. Erzsébet karácsonyi ajándéknak szánta a festményt, és bár nem szeretett modellt állni, mégis megérte a fáradságot, hiszen a kép Ferenc József haláláig ott lógott a Hoffburgban a császár ágya fölött. Szintén érdekes azoknak a fotóknak a története, melyek a fekete, nappali ruhában készültek Erzsébetről és kutyájáról. Találtam egy cikket arról, hogy 1866 márciusában Erzsébet magával vitte Rabeding műtermébe, a Hotel Nationalba az ír farkaskutyáját. Az állat fotózásakor a hotel házi macskája is nagy szerepet kapott: bevitték a műterembe, hogy a kutya figyelmét felkeltse, és jó képek születhessenek róla. Ha megnézzük Erzsébet hajviseletét és a dátumot, rájöhetünk, hogy ezek a portrék ugyanakkor készültek Rabending műtermében, mint azok a képek, melyek később tévesen koronázási fotóként terjedtek el.”

 

godollo-32
Erzsébet látogatóruhája a festmények alapján elkészítve


A következő szobában már az Erzsébet-kultuszhoz kötődő ruhákat láthatjuk. „Ezek az öltözékek már azt mutatják, hogyan születik mítosz egy ismert személyről. Itt van például annak a ruhának a mása, melyet Ferenc József Erzsébet halála után öt festőnek is odaadott. Azt kérte, készítsenek a királynéról alkotásokat azon hölgyek számára, akik évtizedekig a szolgálatában álltak. A művészek mind másképp ábrázolták a ruhát, bár Ferenc József szerint Benczúr Gyula festménye tükrözte legjobban királynéjának báját. Az eredeti öltözék Erzsébet látogatóruhája volt, melyet Ferenczy Ida adományozott az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak, ahonnan a háború során eltűnt” – fogalmazza meg Czédly Mónika, majd az utolsó terembe léptünk, ahol Erzsébet gyerekkorát idézték meg a látogatóknak. Láthatunk régi, míves ágyat, kelengyeládát, és Sisi egy gyermekkori ruháját is. „Tavaly sikerült elmennem Possenhofenbe, ahol én is éreztem azt a szabadságot, természetszeretetet, amely Erzsébetnek olyan fontos volt. Bajor színekkel festett, kockás anyagból készítettem el a ruhát, melynek csak a méreteit és a szabást tudtam leutánozni, hiszen az Erzsébetről készült eredeti kép fekete-fehér” – teszi hozzá a ruhatervező.

 

godollo-33
Erzsébet ifjúkori ruhájának rekonstrukciója


Ahogy a kiállítás végére érünk, kiderül: Czédly Mónikát és családját több szál is fűzi Erzsébet királynéhoz. „A kiállításon láthatóak olyan eredeti kesztyűk és csipkék, melyeket otthonról hoztam. Kutatás közben ugyanis Erzsébet több ruháján is felfedeztem olyan csipkegallért, amely a mi régi, családi csipkéink mása. Bár azt tudtam, hogy az ükapám is ruhákat, kiegészítőket, kesztyűket árult az üzletében, a hasonlóság annyira szembetűnő volt, hogy felkértem egy épületkutatót, aki kiderítette: a Dorottya utca 8. szám alatt nyitotta meg a felmenőm 1886-ban a boltot, mely akkoriban a leggazdagabbak vásárlóhelye volt. Még a szerb Natália királyné is ott vásárolt. Ráadásul a Gerbeaud Cukrászda szomszédságában állt, ahova Erzsébet királyné is rendszeresen járt álruhában, amikor a környéken vásárolt. Így nagyon valószínű, hogy a mi üzletünkbe is betért. A következő években ennek is szeretnék utána járni – magyarázza Czédly Mónika, aki idén megkapta az Erzsébet királyné ezüst emlékérmet is. A ruhatervező a D'Elia esküvői szalon vezetője, és munkája során igyekszik átadni a tudását a fiatal tanítványoknak is. Emellett az Erzsébet-ruhák rekonstrukcióit is kiállításokra viszik szerte Európában. Elárulta: Erzsébet öltözeteit is továbbkutatják Pálinkás Patriciával, mi pedig alig várjuk, hogy nekik köszönhetően újabb ruháit ismerhessük meg Erzsébetnek.

 

godollo-5
Az 1866-os pesti polgárbálon viselt estélyi rekonstrukciója


godollo-8
Erzsébet első díszmagyarja


godollo-17
Erzsébet egyik nappali ruhájának rekonstrukciója


godollo-19


godollo-41
Ferenc József és Erzsébet portréja a kastély állandó kiállításán


Wéber Anikó

Fotó: Papp Eszter

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

balett

2019.06.18

16 bemutató, 56-féle repertoárdarab, összesen 404 előadás. Az Opera művészei az Erkel Színházon és a próbaüzemben megnyílt Eiffel Műhelyházon kívül további három fővárosi helyszínen, 25 vidéki és 13 külhoni magyarlakta településen, valamint 9 külföldi nagyvárosban fordultak meg Dél-Koreától az Egyesült Államokig. Június 17-én az évzáró Csillagóra gálaesten az évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményeit jutalmazták.

ek3

2019.06.18

Lee Olivér saját zenekarával, az ékkel robbant be a köztudatba, azonban az elmúlt években már számtalan más produkció kapcsán is hallhattuk a nevét. A Trillion és a Szeder mellett egyszálgitáros műsorát is egyre többen hallgatják, mellyel most az izraeli közönség előtt is bemutatkozhat. Interjú.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ismerős Arcok idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A jubileumi alkalomból egy vadonatúj videoklipben újragondolva, szimfonikus kísérettel jelentették meg a Nélküled című emblematikus dalukat, amely az egész Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképe lett. Június 22-én a Barba Negra Trackben adnak születésnapi nagykoncertet.

Küszködik és teremt címmel Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplóinak teljes szövegét 12 fiatal színésznő olvassa fel június 19-én Budapesten, a Pozsonyi úti Amikor Galériában. A naplók 12 év történetét mesélik el, 1935-től 1946-ig, így minden színésznőre egy év, nagyjából száz oldal jut. A felolvasások reggel 10 órakor kezdődnek, és délután 17 óráig folyamatosan zajlanak.

Paul Gauguin egy 17 éves korában készített akvarellét árvereztek el június 16-án a franciaországi Montbazonban. Az akvarell egy vízparton álló svájci hegyvidéki faházat ábrázol és egy Svájcban élő francia iparmágnás vette meg 80 ezer euróért, aki az interneten licitált. A francia posztimpresszionista festő kézjegyével ellátott képen a dátum 1865. július 2-a, tehát ez Gauguin első ismert rajza, amelyet tussal és vízfestékkel készített. A 39,5x25 centiméteres képet az orleans-i császári líceum professzora, Charles Pensée irányításával készítette a művész.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

unnamed_1

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

Koncertek, színházi előadások, filmvetítés, kézműves vásár és hajótúra is várja június 18. és 22. között az immár tizennegyedik Szolnoki Tiszavirág Fesztivál látogatóit. A fesztivál a város szívében nyitja meg a szolnoki nyári rendezvények sorát.

Augusztus 17-20. között 33. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A Budavári Palotában szervezett, hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál idei díszvendég Japán, kiemelt témája pedig a lábbelikészítés lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma