NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2017.02.05

A Barcsi Nemzetközi Művésztelep, a Ceredi Nemzetközi Művésztelep, a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep, a Gödöllői Iparművészeti Műhely és a zalaszentgróti Villa Negra művésztelep képviselői tartottak előadást február 3-án a Műcsarnokban. A művésztelepek vezetői és tagjai tizenöt perces prezentációk segítségével mutatták be mindennapi életüket, a közösséget és páratlan alkotásaikat.

20170203_160151


„Az erős művésztelepet az jellemzi, hogy erős egyéniségek határozott céllal érkeznek” – ezzel a Misch Ádám-idézettel nyitotta meg Halmos Klára, a Barcsi Nemzetközi Művésztelep vezetője a róluk szóló előadását.

A Barcsi Nemzetközi Művésztelepért Alapítvány 1997 óta foglalkozik a művésztelep megszervezésével, pályázatok elkészítésével, és kezeli a művésztelep több mint nyolcszáz darabos gyűjteményét. Az új műalkotásokat hagyományosan a táborzáró kiállításon mutatják be. „Azért is jó, hogy minden művész együtt dolgozik, mert így megtanulhatják a szakma rejtelmeit, a munka után pedig mindig jut idő egy jó beszélgetésre” – mondta a közös munkáról Halmos Klára, miközben hangulatképeket vetített a közösségről.


20170203_160028


Ezt követően Fürjesi Csaba, a Ceredi Nemzetközi Művésztelep vezetője lépett a pódiumra, aki először a „Salgótarjántól 132 szerpentinre fekvő” településről, Ceredről mesélt. Nem véletlen, hogy az előadó szinte rajongással beszélt a páratlan szépségű kis faluról, hiszen a helyszín központi szerepet játszik a művésztelep életében.

A Ceredi Nemzetközi Művésztelepet 1996-ban civil kezdeményezésként képzőművészek indították. Céljuk egy nemzetközi kortárs művészeti projekt létrehozása volt csendes, érintetlen környezetben, ahol az alkotás és az elmélkedés zavartalanul biztosított. A befogadó falu megismerése után a vezetés úgy döntött, hogy aktívan részt vesz a falu életében, és az addig klasszikus hagyományokon alapuló művésztelepi működési formájukat is továbbfejleszti. Így jött létre a hét-tíz napos időtartamú, tematikus projekt. Ennek a témája évről évre más, de mindig a faluból kell meríteniük a meghívott képzőművészeknek.

A Ceredi Nemzetközi Művésztelep professzionális alkotókat fogad és igyekszik egy-egy projektre felfűzve lenyomatot képezni a kortárs művészet jelenlegi helyzetéről. Emellett segít, hogy fennmaradjon egy kis falu neve és annak hagyományai, valamint nem utolsó sorban biztosítja Magyarország részvételét a nemzetközi művészeti áramlatokban. Az alkotások széles skálán készülnek a betontól a fotón át a textilig, de drónnal is szívesen dolgoznak a művészek.

„A művésztelep résztvevői aktív párbeszédet folytatnak a helyi társadalommal a kortárs művészet eszközeinek segítségével. Ez tematikus esemény, amelynek témája valamilyen formában mindig a falu. Így váltunk részévé a közösségnek” – emelte ki Fürjesi Csaba.

 

20170203_160046


„A GébArt szinonimája a kollegialitásnak, a kedvességnek és a barátságnak” – mondta Prokné Tírner Gyöngyi, a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep szakmai vezetője.

A művésztelepet maximális alkotói szabadság és sajátos alkotói atmoszféra jellemzi. A munkához szükséges feltételek: az alapanyag és két-három hét szállással, teljes ellátással biztosítottak. A projekt végén a művészek zsűrizett alkotásokkal járulnak hozzá a művésztelepi gyűjtemény és a szoborpark bővüléséhez. Az alkotásokból minden rendezvény végén bemutató kiállítást rendeznek, amely egyben a telep záróakkordja.


A Gödöllői Iparművészeti Műhely (GIM-Ház) 1998-ban alakult Gödöllőn és környékén élő hivatásos, országosan és nemzetközileg elismert iparművészek csoportosulásaként. A műhely célja a századfordulón létrejött, európai hírű Gödöllői Művésztelep szellemiségének, művészeti hagyományainak továbbéltetése, megismertetése a kortárs művészetben, a kultúra, az oktatás és a nemzetközi kapcsolatok területén. A műhely kortárs művészeti kiállításoknak ad helyet, és az alkotóművészek műtermei is látogathatók.

„A műhely egyik legnagyobb eredménye a 2001-es Élmény és eszmény című kiállítás megrendezése volt, amely nagy sikert aratott a közönség körében” – összegezte Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész, a GIM-Ház vezetője.

A kiállítóteremben és a színekre komponált, festői hangulatú kertben nyaranta tematikus, összművészeti rendezvényeket tartanak: szabadtéri animációs filmvetítések, divatbemutatók, költői és zenei estek várják az érdeklődőket. Az alkotóházban hagyományokra épülő művészeti oktatás valósul meg, amelyre jellemző a növendékekkel való egyéni foglalkozás, a magas szintű mesterségbeli tudásra való nevelés professzionális művészeti környezetben. Az oktatási program része a rendszeres, nyári művészeti tábor.


20170203_160459


Zárásként az alapító, Lelkes Márk mutatta be a zalaszentgróti Villa Negra művésztelepet. A művésztelep vezetője a célokról így fogalmazott: „fontos, hogy olyan légkört teremtsünk, ahol jól érzi magát az alkotó”.

A közösségnek olyan helyszín ad otthont, amely adottságaival, vonzerejével, szépségével és vendégszerető embereivel karaktert ad a művésztelepnek. Ez az inspiratív környezet kitűnő lehetőséget biztosít az autonóm alkotói munkára, barátságok elmélyülésére és szakmai beszélgetésekre.


Az érdeklődők február 19-ig a Műcsarnok kiállítótermében kaphatnak ízelítőt abból a sokszínű, magas színvonalú alkotótelepi munkából, amely a hazai művésztelepek tevékenységét jellemzi.



Kultúra.hu

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

WPP_2019-9696

2019.09.19

A szenvedésről és kiszolgáltatottságról aligha mondana többet bármi a fotónál. Az embert érő szenvedést látni és láttatni kell, remélve, a befogadó eljut a megértésig, a szolidaritásig. Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amely csütörtöktől látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

A mindennapos éneklés elvével kapcsolatos kezdeményezéseket, tapasztalatokat összegzi ma a Magyar Állami Operaház által megszervezett O/A minikonferencia az Erkel Színházban. Azt is vizsgálják majd, hogy a most elkészült, bevezetés előtt álló nemzeti alaptanterv rendszerén belül létre tud-e jönni valamiféle összművészeti ismereteket oktató-elemző-népszerűsítő óratípus, s hogy annak milyen multimédiás és intézményi támogatása volna lehetséges. A konferencián előadást tart többek között Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy, Zsoldos Dávid zenetörténész, Kákay István, az Operaház képzési vezetője, Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti balett igazgatója, Hajzer Nikolett, az Operaház Gyermekkarának karnagya, Hoppál Péter, a Mindennapos Éneklés Bizottságának operatív vezetője szól, valamint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rofusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Festen, az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon. Rofusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci művének animációs festményfilm feldolgozása. A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas rajzfilmrendező legújabb munkájáról szólva korábban elmondta: a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. A keresztény filmek argentínai nemzetközi fesztiválján tavaly Pozsgai Zsolt Megszállottak című alkotása a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját kapta meg.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

Szeptember 19-én A nagy könyvlopás címmel nyílik kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely a magyar kultúrtörténet egy érdekes, s ez idáig feltáratlan fejezetét mutatja be. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években.

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

Pecs_okereszteny_temeto

Az Eiffel Bazár és Klubban (1132 Budapest, Katona József utca 13.) pénteken 18.30-kor zenés beszélgetésre várják az érdeklődőket. A vendég ezúttal Kollár-Klemencz László lesz.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma