GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.07.09

Az 1848/1849-es magyar szabadságharc 170. évfordulójához kapcsolódva július 9-én Lengyelország „legmagyarabb városában”, Tarnówban díszvetítésen mutatják be Sára Sándor, a nemzet művésze 40 évvel ezelőtt készült és nemrég digitálisan felújított emblematikus filmjét, a 80 huszárt. A vetítés után a város múzeumában a magyar szabadságharcban a lengyelek részvételét bemutató kiállítás nyílik.

Sára Sándor 1978-ban készítette a rendezőként és operatőrként egyaránt óriási feladatot jelentő 80 huszárt, a leginkább talán Andrzej Wajda lengyel történelmi tablóihoz hasonlítható nagyszabású alkotását. A Kárpátokon át emberpróbáló körülmények között a magyar szabadságharc megsegítésére igyekvő huszárszázad tragikus sorsa a történelem külső erői által satuba fogottak harcát jelképezi a kötelességtudat és a lelkiismeret, a katonai eskü és a hazaszeretet, vagyis a magyar sors vissza-visszatérő dilemmáival. A film jeleneteinek nagy részét Dél-Lengyelországban, a lengyel Tátrai Nemzeti Park területén és Bem József szülővárosában, a Biala folyó partján fekvő Tarnówban (régi magyar nevén: Tarnó) forgatták. A 80 huszár története 170 évvel ezelőtti elképzelt, de valóságos alapokon nyugvó történet és számos ponton megidézi közös múltunkat, barátságunkat is a lengyel néppel – olvasható Magyar Művészeti Akadémia (MMA) MTI-hez eljuttatott közleményében.


80huszar3

 

Mint írják, a Magyar Nemzeti Filmalap és a Magyar Művészeti Akadémia évek óta együttműködik a nemzeti filmvagyon és a mozgóképkultúra értékeinek hosszú távú megőrzése, restaurálása és terjesztése érdekében. A 2017. augusztus 22-én aláírt együttműködési megállapodás szorgalmazza a különböző filmszakmai programok, rendezvények előkészítésében és megvalósításában való részvételt, továbbá filmszakmai kiadványok közös megjelentetését; ehhez kapcsolódik a 80 huszár lengyel nyelvű feliratozása, illetve lengyelországi vetítése.


80huszar2

 

A 80 huszár című film lengyel díszbemutatója a Kino Marzenie filmszínházban július 9-én lesz. A vetítés után az 1848/1849-es magyar szabadságharcban a lengyelek részvételét bemutató kiállítás nyílik a városi múzeumban (Muzeum Okregowe w Tarnowie); a kétnyelvű kiállítás magyar címe: „.Siessünk segíteni a magyarokat a harcban.”. A Lengyelországban és Magyarországon is több helyen tablósorozattal bemutatni tervezett kiállítás szöveggel, korabeli metszetekkel, litográfiákkal, fényképekkel, festményekkel kíséri nyomon a magyar szabadságharc történetét és a lengyelek benne játszott szerepét. Tudatosítja azt, hogy mintegy 5 ezer lengyel harcolt a honvédsereg és a légiók soraiban. Hőstetteik közismertté tették őket, emellett pedig tiszteletet váltott ki a magyar politikai és katonai vezetőkben – áll a közleményben.


80huszar5

 

A két eseményen a Magyar Művészeti Akadémia delegációja is jelen lesz: Kovács Orsolya Zsuzsannával, Magyarország lengyelországi nagykövetével tesz látogatást Tarnów város főpolgármesterénél, Roman Ciepielánál. A díszvetítés előtt a Magyar Művészeti Akadémia nevében Kovács István író, történész, polonista, az MMA rendes tagja mond köszöntőt, majd Répás Zsuzsanna, az MMA Titkársága Nemzetközi és Határon Túli Ügyek Főosztálya főosztályvezetője olvassa fel Sára Sándor üdvözlő sorait. A filmbemutatót és a kiállítás megnyitását követően a napot találkozó zárja a történelmi Városházán.


80huszar4

 

A Magyar Művészeti Akadémia nem először jár Tarnówban. Két évvel ezelőtt, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának alkalmából az Orfeo Zenekar és vezetője, Vashegyi György karmester közreműködésével egy Beethoven-hangversenyt rendeztek. Az esemény az ’56-os emlékévnek és a lengyelországi magyar kulturális évadnak egyaránt kiemelt diplomáciai jelentőségű programja volt – idézik fel a közleményben. Mint írják, a város főpolgármesterével való akkori találkozó során javasolta először Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, hogy az évforduló alkalmával, idén vetítsék le a 80 huszár című alkotást lengyel feliratozással. A július 9-ei eseménysor a Filmalap és az MMA együttműködésének, valamint a lengyel partnerek támogatásának eredménye.

 

A Kultúra.hu Sára Sándorral készült interjúját ITT olvashatjátok.

 

Forrás: MTI

Fotó: mafab.hu

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma