GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.07.04

Magyar és külföldi bélyegeken, valamint tudományos anyagokon keresztül mutatja be a kétszáz éve született Semmelweis Ignác életét és korát a budapesti Bélyegmúzeum július 3-án nyílt tárlata. A kiállítás szála és Semmelweis Ignác életútja és emlékezete párhuzamosan halad a vitrinekben – emelte ki Szabó Jenő főmuzeológus, a kiállítás kurátora.

A Semmelweis-emlékév egy „mozaikdarabja” ez a kiállítás, amely az orvoshoz kapcsolható filatéliai megjelenéseket gyűjtötte össze – mondta el Nikodém Gabriella, a Bélyegmúzeum igazgatója a tárlat július 3-ai megnyitóján. Kiemelte: Magyarországon mindmáig Semmelweis a bélyegen legtöbbször megjelent magyar tudós, és ő a külföldi bélyegeken legtöbbször megörökített magyar tudós is. A kiállítás szála és Semmelweis Ignác életútja és emlékezete párhuzamosan halad a vitrinekben – emelte ki Szabó Jenő főmuzeológus, a kiállítás kurátora. Elmondta, hogy a bemutatón láthatók az orvosról megjelent magyar bélyegek az eredeti bélyeggrafikák társaságában, valamint az adott korszakot megjelenítő bélyegekből is kiállítottak néhányat. A Semmelweis Egyetem archívumából megtekinthetők nyomtatványok, kéziratok, kötetek és kisplasztikák, valamint megjelennek Semmelweis kortársai, az őt támogató, valamint bíráló orvosokról készült bélyegek is. Az utolsó vitrinben a külföldön kiadott Semmelweis-bélyegek láthatók.


Semmelweis1

 

Bánki Anita, a Magyar Posta marketingkommunikációs igazgatója felidézte, hogy a Posta június 30-án bocsátotta forgalomba az anyák megmentőjének emléket állító, ifj. Szunyoghy András grafikusművész tervei alapján készült legújabb alkalmi bélyegét. A 200 ezer darabban készült új darab főmotívumaként a kézmosás, mögötte árnyékképként pedig egy várandós nő látható, amely a megmentett anyát és gyermekét szimbolizálja. Felidézte, hogy Semmelweis Ignácról először 1932-ben, a Magyarország legismertebb személyiségeit megjelenítő Arcképek sorozatban adott ki forgalmi bélyeget a Magyar Posta, ezután még négy sorozattal állítottak emléket a tudósnak. A hatodik a sorban a mostani bicentenáriumra kibocsátott darab.


Semmelweis2

 

Európában évente több százezer ember hal meg olyan fertőzésben, amely kézmosással megelőzhető lenne, így Semmelweis tanai még a mai világban is megállják a helyüket – emlékezetett Rosivall László, a Semmelweis Emlékbizottság elnöke, aki azt is elmondta, hogy az emlékév során 18 országban állítanak szobrot a magyar tudós emlékére.

 

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma