2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.05.01

A fotózott vagy művészek által rajzolt, festett képeslapok többnyire az adott a kor szépnek, érdekesnek, reprezentatívnak tartott helyszíneket örökítenek meg. Az idő múltával megváltozik a látvány, így az eredeti állapotot ábrázoló képes levelezőlapok kortörténeti dokumentummá válnak. Segítségükkel most eltűnt városligeti parkrészleteket és épületeket idézhetünk fel.

01-vrosliget-madrtvlatbl-kpeslap1501
A Városligeti-tó környéke a m. kir. Állami Térképészet légifelvétele alapján készült képeslapon.
Balra a Körönd szökútja, jobbra a parkosított Hősök tere, a híd után a Fővárosi Pavillon
a ligetet átszelő Külső Andrássy út mentén (képes levelezőlap, 1939)


Royal Gerbeaud Pavillon (1885–1944)
A Királypavilon az 1885-ös Országos Általános Kiállítás tartós fennmaradásra szánt épületeinek egyike volt. Ybl Miklós tervezte, és eredeti funkciója szerint a kiállításra látogató királyi család fogadására szolgált.

02-gerbeaud-kpeslap8cd9
A városligeti Gerbeaud Cukrászda az 1890-es évek végén készült képeslapon

Az 1896-os Ezredéves Kiállításon a belvárosi Gerbeaud Cukrászda „kihelyezett tagozata” működött a pavilonban, amely a kiállítás egyik legnépszerűbb pontjává vált. Elegáns teraszán szívesen megpihentek a látogatók, és megkóstoltak legalább egy kuglert (mai nevén minyont). Emile Gerbeaud itt mutatta be új találmányát, a világhírűvé vált konyakmeggyet: hosszú sor kígyózott a pultok előtt a pikáns finomságért. Az épületet a Városligetre hulló bombák 1944 őszén döntötték romba.


Iparcsarnok (1885–1944)

Az 1885-ös Országos Általános Kiállítás központi kiállítási épületeként szolgált a mintegy 15 ezer négyzetméter alapterületű, hatalmas Iparcsarnok. Négy bejárata a négy égtáj felé nyílt. Nyugati kapuja előtt sétateret alakítottak ki, zenepavilonnal és szökőkúttal.


03-1903-industriehalle-stadtwldchen-brck-sohn-kunstverlag-kpeslap5880
Az Iparcsarnok nyugati, sétatér felőli bejárata (1903).


A következő fél évszázadban az ország egyik legjelentősebb kiállítási helyszíneként számtalan rendezvénynek adott otthont. Köré épültek az 1920-as évektől rendezett Budapesti Nemzetközi Vásárok pavilonjai is. A 2. világháború idején hadianyagraktárként használták. 1944 őszén bombatalálat érte. Helyén a közelmúltig a Petőfi Csarnok állt. Ide építik föl az új Magyar Nemzeti Galériát.


Ezredéves Kiállítás főkapuja (1896)

A főkapu az Andrássy út tengelyének folytatásában, a Nádor-szigettel szemben állt.


04-1896-kiallitas-bejratai-ok13ed
Az önálló magyar képeslapkiadás 1896-ban, az ezredéves ünnepségek alkalmával indult útjára.
A Magyar Királyi Posta ekkor 32 lapból álló színes sorozatot adott ki. Az egyik legnépszerűbb
litografált levelezőlap az Ezredéves Kiállítás főbejáratát ábrázolta


A Millenniumi Emlékmű ívelt kollonádját megelőlegező, látványos főkapu Frommer Lajos budapesti építész tervei alapján készült. A kapuzat 60 méter hosszú, középső pilonjai 18 méter magasak voltak. A kiállítás bezárása után elbontották.


Ős-Budavára (1896–1910)

Az Ezredéves Kiállítás mulatónegyede rengeteg látogatót vonzott. A milleniumi évben naponta 15-20 ezer ember fordult meg a falai között.


05-s-budavra-kt-kpeslap8dcb
A mulatónegyed ledér hangulatát idéző reklámképeslap (balra), jobbra Ős-Budavára elegáns parkja
a művészet nagy alakjainak portrészobraival


Alkotói a régi Buda hű mását igyekeztek feleleveníteni, színházi díszlet módjára. Város volt a városban, saját újsággal és postahivatallal, utcáin, terein villanyvilágítással. A központjába épített mecset – amelynek kupolája mindkét képeslapon látható a háttérben – minaretjének erkélyéről müezzin köszöntötte az imára felsorakozott bosnyák ezredet. A korhű megjelenésű kulisszavárost ideiglenes anyagokból emelték Marmorek Oszkár építész tervei szerint. Ős-Budavára olyannyira népszerű lett, hogy a századfordulót is túlélte. 1910-ben tűzveszélyessé nyilvánították és a fővárosi közgyűlés a lebontásáról döntött.


Fővárosi Pavillon (1896 – 1944)

Az Ezredéves Kiállításon a főváros kiállítóhelyeként használták, majd az egész épületet tavasztól késő őszig vendéglők, kávéházak vették birtokukba.


06-1-fvrosi-pavillon-18963954
A fellobogózott Fővárosi Pavillon 1890 körül készült képes levelezőlapon


06-2-1911-fvrosi-pavillon-vajdahunyad-ritka-rajzolt-kpeslapd0fb
A fotó alapján rajzolt képeslapon jól kivehető a Fővárosi Pavillon épülete a Vajdahunyad vára bejáratához vezető híd mögött (postai levelezőlap, 1911.)


A főváros legnagyobb és legdíszesebb helyiségeként hirdették annak idején. Itt működött Weingruber Ignác kávéháza, amelyet az Ujjé, a Ligetbe' című dalban is megörökítettek. A nevezetes kávéházban és a hatalmas teraszon 2500 vendéget tudtak egyszerre kiszolgálni. Amíg a felnőttek kávéztak, trécseltek, a gyerekek a kávéház saját játszóterén, felügyelet mellett nyargalászhattak. Az 1944 őszi bombatámadások során ez a közkedvelt ligeti vendéglátóhely is elpusztult.


Fővárosi sétány szökőkútja (1882 – 1960-as évek)

A Liget eredeti főbejáratának számító köröndön (ma ismert nevén Rondón) 1882-től működött szökőkút.


07-1-szkkt-kpeslaponcd88
A Fővárosi sétány a kör alakú szökőkúttal az 1900-as évek elején


A századfordulón Fővárosi sétánynak nevezték a szépen parkosított területet. A körönd a Stefánia úti korzó szomszédságában ugyancsak kedvelt sétálóhelynek számított. Szökőkútja átvészelte a két világháborút, és többszöri felújítás, átalakítás után még az 1960-as években is lövellte a vizet.


07-2-krnd-szkktja-ritka-kpeslap946f
Az 1908-ban Divald Károly műintézete által kiadott postai lapon a szökőkút és a pad is ugyanaz, mint az előző képeslapon. A virágágyások és növényzet viszont sokat változott néhány év alatt


Vízforgató rendszere azonban nem volt. A fővárosi kertészet akkori vezetői arról panaszkodtak, hogy az óránkénti 36 köbméteres vízfogyasztás mellett külön díjat kell fizetni a víz tóba vezetéséért is. A közel százéves szökőkutat az 1970-es évekre felszámolták, ma virágágyások találhatók a helyén.
 

Lechner Ödön jégpavilonja (1875 – 1893)

Amikor az öreg tóparti melegedőbódé leégett, a Korcsolyázó Egylet az ifjú Lechner Ödönnel terveztette meg az új jégpavilont. Az 1875-ös korcsolyaszezonban adták a keleties motívumokkal díszített épületet.


08-rgi-jgcsarnok-kpeslape5e7
Ezt a levelezőlapot a postai pecsét szerint 1901 szeptemberében küldték Budapestről Berlinbe.
A címzett egy akkor már nem létező épület képét kapta meg.


A központi csarnokot mindkét oldalon nyitott folyosó kötötte össze egy-egy kisebb, nyolcszögletű pavilonnal. Az egyikben a büfé kapott helyet, a másik melegedőhelyiségként szolgált. A tetőteraszon helyezték el a zenekart. A földszinti korcsolyacsatoló fölött kapott helyet az üvegablakos nagyterem, ahonnan a gardedámok figyelhették árgus szemmel a gondjaikra bízott ifjú hölgyeket. A korcsolyaélet az 1890-es évek elején olyan gyors ütemben fejlődött, hogy a Lechner-féle jégpavilon már kicsinek bizonyult. Ezért 1893-ban lebontották, és felépítették helyére a ma is látható, 115 méter hosszú neobarokk jégcsarnokot.


Park a Hősök terén (1896 – 1938)

A park a Hősök tere helyén, állt, hiszen a tér csak 1932-ben nyerte el mai nevét. Sokáig nem is kezelték önálló térként, hanem az Andrássy út városligeti torkolatának tekintették.


09-szpmvszeti-virgokkal-kpeslap911d
Virágágyások, örökzöldek és zöld pázsit a Szépművészeti Múzeum előtt
az 1930-as évek elején készült képeslapon


Amikor legelső, napjainkban is álló épülete 1896-ban felépült, a Műcsarnokot még a Városliget fái vették körül. Előtte hangulatos parkot alakítottak ki padokkal, sétautakkal, szökőkúttal. A Szépművészeti Múzeum elé, 1906-os felavatásakor, szintén virágágyásokat, örökzöldeket és szökőkutat helyeztek. A két épület előtti növényzet és a két szimmetrikusan elhelyezett szökőkút között haladt a Ligetbe igyekvő forgalom egészen 1938-ig. Ekkor az évtizedeken át szépen gondozott parkot felszámolták. A teret az Eucharisztikus Kongresszus rendezvényei miatt lekövezték, hogy a százezres tömegnek helyet biztosítsanak. Ránk már ebben a formájában maradt.


A teljes cikk és a képek forrása a ligetbudapest.reblogon található,

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

A Királyok völgyéből a gízai piramisok közelében épülő Egyiptomi Nagymúzeumba szállították át Tutanhamon külső aranyozott fakoporsóját, amelyen első ízben végeznek restaurálási munkálatokat a gyermekfáraó sírjának 1922-ben történt felfedezése óta. Az épülő Nagymúzeum 2020 negyedik negyedére tervezett átadása után egy helyen állítják ki a Tutanhamon sírjában talált összes kincset, benne a fáraó három koporsóját, amelyek közül kettő jelenleg a kairói, Tahrir téri Egyiptomi Múzeumban látható. A fáraó múmiáját gránitfedelű homokkőszarkofágban, azon belül három egymásba helyezett koporsóban találták, a koporsók közül a két külső aranyozott fából, a legbelső színaranyból készült, és mindet istenek képei díszítik.

Mintegy 60 ezer középkori diplomás életútjából készített adatbázist egy német és svájci kutatócsoport, feltérképezve a korabeli tanult emberek kapcsolati hálóját is. Ezzel azonnal láthatóvá vált a személyes kapcsolatok egész hálózata, ami akkoriban ugyanúgy meghatározta a karrierlehetőségeket, mint ma, és olyan meghatározó személyiségekre is hatással volt, mint Erasmus vagy Luther Márton. A kutatók azt a nagyjából 60 ezer embert követték életútján, aki 1250 és 1550 között valamelyik európai egyetemen diplomát szerzett. Az adatbank a mai Svájc területén élő fiatal férfiak – köztük Kálvin János – életútját is felöleli, ők ugyan nagyrészt más országokban tanultak, hiszen az első svájci egyetem 1460-ban létesült Bázelben. Nőket nem vehettek fel az egyetemek.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

bukfurdo-001

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

Régi történetek, fülledt esték, adomák és legendák. Kollár-Klemencz László prózaíróként, Grecsó Krisztián pedig dalszerzőként is bemutatkozik július 21-én este a zsámbéki Romtemplom különleges történelmi „díszletei” között.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma