GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.05.11

Mindenhol a szívükbe zárják őket, ahol énekelnek. Felléptek már Izraelben, koncertet adtak a betlehemi Születés Templomában. Bejárták Európát, és számtalan nagydíjat nyertek el a nemzetközi kórusversenyeken. Az adventi időszakban pedig minden évben a magyar közönséget ajándékozzák meg ünnepi koncerttel a Szent István-bazilikában. A Magnificat Leánykarról vezetőjük, Szebellédi Valéria karnagy mesélt.

A Magnificat Leánykar vezetőjével, a Liszt Ferenc-díjas Szebellédi Valéria karnaggyal ott találkozom, ahonnan a kórus egykor elindult meghódítani Európát. Az Erkel Ferenc Általános Iskola énekterme telis-tele van a kórus díjaival. A falon olvashatjuk a latin kifejezést – Magnificat anima mea dominum/Magasztalja lelkem az én uramat – amely a kórus nevében is szerepel. Körülötte képek lógnak, melyekről diákok, fiatal lányok mosolyognak le ránk. A fotókon éppen koncertre készülnek, énekelnek, vagy kirándulnak a világ különböző pontjain – hiszen számtalan helyszínen felléptek már. Legutóbb például éppen Izraelbe látogattak el.

 

karnagy
Szebellédi Valéria karnagy


„Március elején 4 napot töltöttünk Izraelben. Nagy Andornak, Magyarország izraeli nagykövetének és a Ramat Gan Choir meghívásának köszönhetjük az utat. Felkértek minket, hogy énekeljünk a Purim Fesztivál keretében Ramat Gan városban, ahol felléptünk az ottani vegyeskarral” – idézi fel Szebellédi Valéria. – Velük már korábban is kapcsolatban álltunk, hiszen 2017 októberében jártak Magyarországon, és együtt énekeltünk a terézvárosi Ávilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban. A próbák során és a közös koncerten megismertük és megkedveltük egymást, majd januárban váratlanul érkezett a felkérésük: mi is látogassunk el hozzájuk Izraelbe.”

 

A Magnificat Leánykar örömmel fogadta a felkérést, és elvarázsolta Ramat Gan közönségét. „Több zenei szakember hallgatta meg a koncertünket, és rendkívül pozitív volt a fogadtatásunk. Számtalan gratulációt kaptunk, és külön büszkeséggel töltött el, hogy a fellépést követően egy másik izraeli fesztivál igazgatója is jelezte: szívesen fogadna minket egy rendezvény keretében” – meséli a karnagy, hozzátéve: nemcsak őket várják vissza Izraelbe, hanem maguk is szívesen vendégül látnák újra a Ramat Gan Choirt Magyarországon. „Úgy érezzük, ennek a kapcsolatnak még lesz folytatása. Nagyon sokat muzsikáltunk, énekeltünk együtt, és az izraeli kórusnak megtetszett hazánk, így örömmel jönnének újra Budapestre.”

 

D__KB20180303203


A négy nap során a leánykar Betlehembe is ellátogatott, ahol a Születés Templomában léphettek fel karácsonyi tematikájú repertoárjukkal. „Énekeltünk a szentmisén, majd egy minikoncerttel ajándékoztuk meg a közönséget. De mi is nagyon sokat kaptunk ez alatt a pár nap alatt. Meglátogathattuk a történelmi helyszíneket: Jeruzsálemet, Jaffát, és sok-sok élménnyel gazdagodtunk” – magyarázza lelkesen Szebellédi Valéria, akit arról is kérdezek: miként juthatott el a kar a magyar iskolapadból a jelentős külföldi kórushelyszínekig.

 

„A jelenlegi kórustagok legtöbbje az én tanítványom volt. Mind ide jártak, ebbe az iskolába, ahol most is tanítok. Kodály Zoltán szerint az énekóra mellett a közös éneklésben csúcsosodik ki a zenei nevelés, így az ének-zene tagozat természetes velejárója lett a diákkórus, melyből 1990-ben a Magnificat Gyermekkar alakult. Ekkor választottam a nevet is. Mivel határon belül már ismertek voltunk, kacérkodtam a külföldi bemutatkozás gondolatával, és olyan kifejezést kerestem, amelyet szerte a világban megérthetnek. Amikor elindult iskolánkban a gimnáziumi képzés, már középiskolások is bekapcsolódtak a karba, így lettünk Magnificat Ifjúsági Kórus. Majd, amikor megszűnt a gimnáziumi képzés, de a régi tanítványaim kedvet éreztek arra, hogy visszajöjjenek a kórusba, megalakult a Magnificat Leánykar. Kinőttük az ifjúsági kategóriát, és jelenleg az egyetemista és dolgozó korosztály, valamint a tanulók vegyesen alkotják a csaknem 45 főből álló kórust. A tagok a legkülönbözőbb területen, más-más foglalkozásban helyezkedtek el, de a zenei nevelés összeköti őket” – hangsúlyozza a karnagy, és kiemeli: nyitottak vagyunk, szívesen fogadunk mindenkit, aki szeret és tud énekelni”.

 

IMG_5929


A kórus nemcsak felnőtt, de az évek során számtalan díjat is nyert szerte a világban. „Első díjunkat 1994-ben Arezzóban nyertük, amikor gyermekkar kategóriában I. helyezettek lettünk. Azóta kilenc nagydíjat kaptunk már, ami azt jelenti, hogy a verseny legfőbb díját hozta el a kórus. Van két olimpiai bajnoki címünk és egy BBC-díjunk is. A legrangosabb elismerésünk azonban az Európai Nagydíj. Franciaországban – ahova rendszeresen visszajárunk – 2001-ben mutatkoztunk be Vaison-la-Romaine városban, mint európai nagydíjas kórus. Azóta állandó kapcsolatunk van az ottani szervezőkkel, és több alkalommal is meghívtak már minket. Így Elzászban sokszor szerepeltünk, Strasbourgban pedig több alkalommal is énekeltünk. Az Európai Parlament jubileuma alkalmából például mi képviseltük Magyarországot a fellépők között – énekeltünk az Európai Parlementben és a strasbourgi katedrálisban is. De jártunk már Olaszországban, Angliában, Németországban, Svájcban, Ausztriában, Spanyolországban, Erdélyben, Görögországban. Sőt, hívtak minket Kanadába és Japánba is, csak anyagi forrás híján nem tudtuk elfogadni a felkérést.”

 

A külföldi koncertek mellett hazánkban is láthatjuk a kórust. A Csokonai-díjjal és KÓTA-díjjal elismert Magnificat Leánykar rendszeres résztvevője a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) kiemelt rendezvényeinek, és a Budapesti Tavaszi Fesztivál fellépője volt tavaly a Kodály emlékév keretében, tavalyelőtt pedig a Bartók emlékév keretében.

 

D__KB20180304233


„Változatos a repertoárunk – mondja Szebellédi Valéria. – Különböző korok műveit énekeljük a reneszánsztól a barokkon és a romantikán át a kortárs zenéig. Hozzánk különösen közel áll a 20. századi és a kortás zene, több zeneszerző is írt már nekünk darabot, köztük Tóth Péter, Gyöngyösi Levente, Orbán György, Mohay Miklós, Kocsár Miklós, Reményi Attila. Most pedig egy új repertoárt tanulunk, és május 26-án a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban énekelünk majd. A közönség találkozhat velünk június 10-én Budapesten is. A Szent István-bazilikában a bérmálási szentmisén fogunk fellépni. Ősszel részt veszünk az Ars Sacra Fesztiválon a Belvárosi Plébániatemplomban, a karácsony pedig nem múlhat el úgy, hogy ne adnánk adventi nagykoncertet a Szent István-bazilikában. Az évet egy CD felvétellel szeretnénk zárni. Eddig is született már tíz önálló CD-nk, a legújabb felvételeken pedig elsősorban 20. századi és kortárs műveket hallhat majd a közönség.”

 

Wéber Anikó

plakat003

VILTIN_Galeria_Ceci_nest_pas_une_photo_Gerber_Pal

2019.03.25

A művészet történetét végigkísérik a médiummal, illetve a műfaji határokkal való kísérletezések. Az elmúlt pár évtizedben a fotografikus kép jelenléte egyre dominánsabb lett, a kortárs művészeti alkotások között is egyre több a fotó, illetve a fotó alapú, vagy azt felhasználó műtárgy. A VILTIN Galéria Ceci n'est pas une photo kiállításán a fotográfia képzőművészeti alkalmazása áll a középpontban.

Sopotnik_Fahejas

2019.03.25

Nagyon izgalmas dolgok történnek a fiatal irodalom életében – mondja a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Sopotnik Zoltán író, költő, szerkesztő. Meseírásról, Nógrád megye valódi helyéről, Tatabánya kulturális életéről és a pályakezdő írókról is beszélgettünk vele.

Kondor-Bela-fej-1960_r

2019.03.25

Kondor Béla művészete „az igaz színt öltő emberi arc művészete” – írta róla Németh Lajos kritikus. A Miskolci Galéria a modern magyar művészet stílus- és iskolateremtő mesterének monotípiáiból, festészeti és grafikai tevékenységének határán elhelyezhető műveiből mutat be egy közel 50 darabos válogatást. A június 8-ig látható tárlat címe Kondor emblematikus munkájára, a Valaki önarcképe sorozatra utal.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

Korniss Péter fotográfus életművének négy szakaszát áttekintő kiállítás nyílik Változás címmel április 10-én a római Museo di Roma in Trasteverében. A négy szekcióból álló kiállítás azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek a művész életművének legfontosabb szellemi ívét adják. A tárlat több mint fél évszázadot fog át az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől (1967) az Erdélyi asszonyok Budapesten című fotósorozatig (2014-17), a látogató elé tárva a társadalmi változásokat elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben kiosztja az Év Levéltári Kiadványa díjat. A Levéltári adatbázisok online hozzáféréssel kategóriában idén a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Párt-Állam-Párt című, közös adatbázisa ért el első helyezést.

Öt ismeretlennek észrevétlenül sikerült felakasztania egy portrét a Kreml mellett lévő Állami Történeti Múzeumban. Kedden egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig a moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, magára vonva a látogatók figyelmét, ezalatt egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A múzeum szerint modern művészek performanszáról volt szó. Vasárnap a történeti múzeumban ismeretlenek az utolsó cár, II. Miklós feleségét ábrázoló portrét akasztottak a falra észrevétlenül. A csoport egyik tagja elvonta a teremőr figyelmét, a többiek pedig kifüggesztették a portrét, amelynek a kerete is alig ütött el a többiétől.

A magyar származású Henrik Szanto műve, a kilenc y betűt tartalmazó Hyppytyynytyydytys érdemelte ki a legszokatlanabb könyvcím díját a vasárnap zárult lipcsei könyvvásáron. A 30 éves slammer édesanyja finn, édesapja magyar, Németországban született és nőtt fel, jelenleg Bécsben él. A könyvben tizenkét slam szöveg olvasható. A szerző elmondta, hogy a Hyppytyynytyydytys egy műszó, ami finnül azt az örömöt fejezi ki, amikor valaki párnákon ugrál. A legszokatlanabb könyvcímet hatodik alkalommal díjazták a lipcsei könyvvásáron egy online olvasói közösség és a zsűri szavazatai alapján.

Négy izgalmas kortárs észt filmet és egy friss animációs kisfilmekből álló válogatást tekinthetnek meg a filmrajongó érdeklődők a 12. Észt Hét keretében, 2019. március 25. és 29. között. A programsorozat szegedi helyszíne a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház lesz.

The_Little_Comrade

Beszélgetés-sorozat Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval – éves megszakításokkal címmel tartanak irodalmi estet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 26-án 18 órakor, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban március 27-én 17 órakor, valamint a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában 28-án 20 órakor.

21. alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját március 28. és 30. között Pécsett; a programsorozat keretében jubileumi koncertet, kiállítást és famíves fesztivált is tartanak.

Idén Debrecen is csatlakozik az Irodalom éjszakája programsorozathoz. A budapesti Radnóti Színház és a debreceni Csokonai Színház színészei olvasnak fel huszonkét ország irodalmából március 28-án Terézváros és Debrecen rendhagyó helyszínein. A kortárs irodalmi részleteket összekötő tematika idén a családi fészek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma