NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.05.11

Mindenhol a szívükbe zárják őket, ahol énekelnek. Felléptek már Izraelben, koncertet adtak a betlehemi Születés Templomában. Bejárták Európát, és számtalan nagydíjat nyertek el a nemzetközi kórusversenyeken. Az adventi időszakban pedig minden évben a magyar közönséget ajándékozzák meg ünnepi koncerttel a Szent István-bazilikában. A Magnificat Leánykarról vezetőjük, Szebellédi Valéria karnagy mesélt.

A Magnificat Leánykar vezetőjével, a Liszt Ferenc-díjas Szebellédi Valéria karnaggyal ott találkozom, ahonnan a kórus egykor elindult meghódítani Európát. Az Erkel Ferenc Általános Iskola énekterme telis-tele van a kórus díjaival. A falon olvashatjuk a latin kifejezést – Magnificat anima mea dominum/Magasztalja lelkem az én uramat – amely a kórus nevében is szerepel. Körülötte képek lógnak, melyekről diákok, fiatal lányok mosolyognak le ránk. A fotókon éppen koncertre készülnek, énekelnek, vagy kirándulnak a világ különböző pontjain – hiszen számtalan helyszínen felléptek már. Legutóbb például éppen Izraelbe látogattak el.

 

karnagy
Szebellédi Valéria karnagy


„Március elején 4 napot töltöttünk Izraelben. Nagy Andornak, Magyarország izraeli nagykövetének és a Ramat Gan Choir meghívásának köszönhetjük az utat. Felkértek minket, hogy énekeljünk a Purim Fesztivál keretében Ramat Gan városban, ahol felléptünk az ottani vegyeskarral” – idézi fel Szebellédi Valéria. – Velük már korábban is kapcsolatban álltunk, hiszen 2017 októberében jártak Magyarországon, és együtt énekeltünk a terézvárosi Ávilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban. A próbák során és a közös koncerten megismertük és megkedveltük egymást, majd januárban váratlanul érkezett a felkérésük: mi is látogassunk el hozzájuk Izraelbe.”

 

A Magnificat Leánykar örömmel fogadta a felkérést, és elvarázsolta Ramat Gan közönségét. „Több zenei szakember hallgatta meg a koncertünket, és rendkívül pozitív volt a fogadtatásunk. Számtalan gratulációt kaptunk, és külön büszkeséggel töltött el, hogy a fellépést követően egy másik izraeli fesztivál igazgatója is jelezte: szívesen fogadna minket egy rendezvény keretében” – meséli a karnagy, hozzátéve: nemcsak őket várják vissza Izraelbe, hanem maguk is szívesen vendégül látnák újra a Ramat Gan Choirt Magyarországon. „Úgy érezzük, ennek a kapcsolatnak még lesz folytatása. Nagyon sokat muzsikáltunk, énekeltünk együtt, és az izraeli kórusnak megtetszett hazánk, így örömmel jönnének újra Budapestre.”

 

D__KB20180303203


A négy nap során a leánykar Betlehembe is ellátogatott, ahol a Születés Templomában léphettek fel karácsonyi tematikájú repertoárjukkal. „Énekeltünk a szentmisén, majd egy minikoncerttel ajándékoztuk meg a közönséget. De mi is nagyon sokat kaptunk ez alatt a pár nap alatt. Meglátogathattuk a történelmi helyszíneket: Jeruzsálemet, Jaffát, és sok-sok élménnyel gazdagodtunk” – magyarázza lelkesen Szebellédi Valéria, akit arról is kérdezek: miként juthatott el a kar a magyar iskolapadból a jelentős külföldi kórushelyszínekig.

 

„A jelenlegi kórustagok legtöbbje az én tanítványom volt. Mind ide jártak, ebbe az iskolába, ahol most is tanítok. Kodály Zoltán szerint az énekóra mellett a közös éneklésben csúcsosodik ki a zenei nevelés, így az ének-zene tagozat természetes velejárója lett a diákkórus, melyből 1990-ben a Magnificat Gyermekkar alakult. Ekkor választottam a nevet is. Mivel határon belül már ismertek voltunk, kacérkodtam a külföldi bemutatkozás gondolatával, és olyan kifejezést kerestem, amelyet szerte a világban megérthetnek. Amikor elindult iskolánkban a gimnáziumi képzés, már középiskolások is bekapcsolódtak a karba, így lettünk Magnificat Ifjúsági Kórus. Majd, amikor megszűnt a gimnáziumi képzés, de a régi tanítványaim kedvet éreztek arra, hogy visszajöjjenek a kórusba, megalakult a Magnificat Leánykar. Kinőttük az ifjúsági kategóriát, és jelenleg az egyetemista és dolgozó korosztály, valamint a tanulók vegyesen alkotják a csaknem 45 főből álló kórust. A tagok a legkülönbözőbb területen, más-más foglalkozásban helyezkedtek el, de a zenei nevelés összeköti őket” – hangsúlyozza a karnagy, és kiemeli: nyitottak vagyunk, szívesen fogadunk mindenkit, aki szeret és tud énekelni”.

 

IMG_5929


A kórus nemcsak felnőtt, de az évek során számtalan díjat is nyert szerte a világban. „Első díjunkat 1994-ben Arezzóban nyertük, amikor gyermekkar kategóriában I. helyezettek lettünk. Azóta kilenc nagydíjat kaptunk már, ami azt jelenti, hogy a verseny legfőbb díját hozta el a kórus. Van két olimpiai bajnoki címünk és egy BBC-díjunk is. A legrangosabb elismerésünk azonban az Európai Nagydíj. Franciaországban – ahova rendszeresen visszajárunk – 2001-ben mutatkoztunk be Vaison-la-Romaine városban, mint európai nagydíjas kórus. Azóta állandó kapcsolatunk van az ottani szervezőkkel, és több alkalommal is meghívtak már minket. Így Elzászban sokszor szerepeltünk, Strasbourgban pedig több alkalommal is énekeltünk. Az Európai Parlament jubileuma alkalmából például mi képviseltük Magyarországot a fellépők között – énekeltünk az Európai Parlementben és a strasbourgi katedrálisban is. De jártunk már Olaszországban, Angliában, Németországban, Svájcban, Ausztriában, Spanyolországban, Erdélyben, Görögországban. Sőt, hívtak minket Kanadába és Japánba is, csak anyagi forrás híján nem tudtuk elfogadni a felkérést.”

 

A külföldi koncertek mellett hazánkban is láthatjuk a kórust. A Csokonai-díjjal és KÓTA-díjjal elismert Magnificat Leánykar rendszeres résztvevője a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) kiemelt rendezvényeinek, és a Budapesti Tavaszi Fesztivál fellépője volt tavaly a Kodály emlékév keretében, tavalyelőtt pedig a Bartók emlékév keretében.

 

D__KB20180304233


„Változatos a repertoárunk – mondja Szebellédi Valéria. – Különböző korok műveit énekeljük a reneszánsztól a barokkon és a romantikán át a kortárs zenéig. Hozzánk különösen közel áll a 20. századi és a kortás zene, több zeneszerző is írt már nekünk darabot, köztük Tóth Péter, Gyöngyösi Levente, Orbán György, Mohay Miklós, Kocsár Miklós, Reményi Attila. Most pedig egy új repertoárt tanulunk, és május 26-án a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban énekelünk majd. A közönség találkozhat velünk június 10-én Budapesten is. A Szent István-bazilikában a bérmálási szentmisén fogunk fellépni. Ősszel részt veszünk az Ars Sacra Fesztiválon a Belvárosi Plébániatemplomban, a karácsony pedig nem múlhat el úgy, hogy ne adnánk adventi nagykoncertet a Szent István-bazilikában. Az évet egy CD felvétellel szeretnénk zárni. Eddig is született már tíz önálló CD-nk, a legújabb felvételeken pedig elsősorban 20. századi és kortárs műveket hallhat majd a közönség.”

 

Wéber Anikó

Gadrenia1

2018.12.15

A bukaresti Odeon Színház, a világ egyik legjelentősebb színháza idén állította színpadra Elzbieta Chowaniecz kortárs lengyel szerzőnő Gardénia című darabját Balázs Zoltán rendezésében. Ezt mutatják be ma Tunézia fővárosában, a 20. tuniszi színházi napokon, az afrikai-arab régió egyik legjelentősebb nemzetközi színházi fesztiválján.

Adveti_kalendarium
2018.12.15

Ebben az évben remek téli és karácsonyi kötetekkel készültek a kiadók az óvodás korosztálynak. A megajándékozni kívánt gyermek személyiségétől függően választhatunk a vicces, könnyed történetek vagy meghitt, összebújós mesék közül is. Hat kötetet ajánlunk.

BIDF_R

2018.12.15

Meztelen valóság a filmvásznon a szlogenje a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválnak (BIDF), amelyet január 28. és február 3. között ötödik alkalommal rendeznek meg a Cinema City Aréna moziban. A kreatív dokumentumfilmek a 21. század embereiről szólnak, sokrétűek, és sokszor tabutémákat is érintenek.

1,51 millió euróért (490 millió forint) kelt egy Marcel Proust-mű első kiadása Pierre Bergé francia üzletember legendás könyvtárának árverésén pénteken Párizsban. Ez a legnagyobb összeg a világon, amelyet franciául írt eredeti mű egy példányáért valaha árverésen adtak. Marcel Proust (1871-1922) Az eltűnt idő nyomában című, hétkötetes regényfolyamának első könyve, a Swann eredeti, japán papírra nyomott kiadásának ez az egyes számot viselő példánya, melyet az író barátjának, Lucien Daudet-nek ajándékozott 1913 végén.

A Plácido Domingo által alapított Operalia nemzetközi tehetségkutató verseny mintegy ezer résztvevője közül kiválasztott 40 énekes július 21. és 26. között a prágai Nemzeti Színház történelmi épületének színpadán méri össze tudását. A zenei kíséretet az opera zenekara biztosítja Plácido Domingo vezényletével. A negyven résztvevő először három selejtező körben mérkőzik meg egymással, közülük tízen jutnak be a döntőbe, ahol öt kategóriában fogják értékelni az énekeseket. Az Operaliát korábban mások mellett London, Los Angeles, Párizs, Verona, Mexikóváros és Peking látta vendégül.

Az egri minaret világviszonylatban egyedülálló értéket képvisel: ez a legészakibb fekvésű minaret, amely szinte teljes épségében fennmaradt. Állami támogatásból nemcsak a torony újult meg, hanem annak közvetlen környezetét is helyreállították. A beruházás több ütemben valósult meg. A torony ideiglenes megtámasztását, a régészeti feltárásokat és a falkutatást követően először az alapozás megerősítési munkálatai és az alsó burkolókövek cseréje, rekonstrukciója történt meg, majd a felső rész burkolatának javítása, a csúcsdísz és az erkély felújítása következett.

A terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Templomban ad adventi koncertet a Makám együttes december 22-én szombaton Ó, gyönyőrű éj címmel. Az est során Sík Sándor verseire készült dalok is elhangoznak. A zenekarban Krulik Zoltán mellett ezúttal Bede Sári és Magyar Bori (ének), Boros Attila (basszusgitár), Varga Bori (szaxofon), Szabó Árpád (hegedű), Gyulai Csaba (cajon és gadulka) szerepel. Közreműködik az örmény fúvós hangszert, a dudukot megszólaltató Juhász Endre, valamint Bálint Péter, aki az ausztrál őslakosok kürtjén, a didgeridoo-n játszik. A koncertről filmfelvétel készül.

A 100 éve született Alekszandr Szolzsenyicin prófétai erejű írásai a 20. század talán legerőteljesebb irodalmi művei, amelyekkel a szovjet kommunizmus nyomorúságait és szenvedéseit leplezte le. Andrej Kovalcsuk egészalakos bronzszobrát a Nobel-díjas orosz íróról elnevezett moszkvai utcában avatták fel.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma