2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2017.06.22

Míg 1956-ban mindössze 600 televízió volt az országban, jó tíz év múlva, 1967-ben már 1 millióra ugrik a szám. A televíziózás szárba szökkent, ugyanakkor mint a magyar könnyűzene. A beatzene egyik csatornája pedig éppen a televízió és a mozi volt, a filmekben ugyanis kevesebb cenzúrával közvetíthették a zenekarok üzenetüket. Mi volt ez? Kattints, és utazz velünk a Kádár-kori filmek és beat világába!

„Vászonról ránk néztek” – A könnyűzene és a film egymásra hatása a Kádár-korszakban címmel tartottak konferenciát június 21-én az A38 Hajón. Bajnai Zsolt, az NKA Cseh Tamás Ideiglenes Kollégium vezetője, az első szekció elnöke kiemelte: 1957 körül elindult a magyar könnyűzene, ugyanakkor, amikor a televíziózás is szárba szökkent. A képernyő eljuttatta a könnyűzenei műsorokat sok-sok család otthonába. Nem lett volna táncdalfesztivál és ki mit tud, és nem lettek volna ilyen népszerűek a könnyűzene sztárjai, ha nincs televízió és mozi. Hogy honnan indult 1957-ben a televíziózás? Mint az adatok mutatják: összesen 600 darab készülék volt az országban, majd két év után már húszszorosára nőtt a televíziók száma, szerte az országban megjelentek az adótornyok, és hét évvel később már 2,7 millió magyar látta a tokiói olimpiát. Több mint tíz évvel később pedig 1967-ben már egymillió előfizetője van a televíziónak. Sőt arról is van adat, hogy 1965-ben a falusi lakosság 40 százalékának az első számú kulturális kikapcsolódását a televízió jelentette. Majd 1980-ra már elérte a teljes lefedettséget a televízió, azaz 23 év alatt az ország televíziós nemzet lett – mondta el Bajnai Zsolt, hozzátéve: akkor már azt mondták az emberek: „benne volt a televízióban”, és nem azt, hogy „benne volt a rádióban”. Miközben pedig a televízió egyre fontosabb közvetítő eszközzé vált, a könnyűzene is fejlődött. Hogyan jutottak el a slágerek a lakossághoz, amikor még nem volt magnó? Például a filmek segítségével.

 

_D0A3868_Copy


Csatári Bence történész Az Ezek a fiataloktól a Kopaszkutyáig – a Kádár-kori könnyűzenei filmgyártás politikatörténeti háttere címmel tartott előadást, melyben az 1967-ben készült Ezek a fiatalok című filmmel kezdődő és az 1981-es Kopaszkutyával betetőződő Kádár-kori könnyűzenei filmgyártás helyzetének politikatörténeti hátterét mutatta be. Mint elmondta: a Kádár-korszakban a könnyűzenészek úgy érezték, kisebb ellenállásba ütközve, kisebb cenzúrával tudják dalaikat eljuttatni a hallgatókhoz a filmeken keresztül, mint lemezeken. Ebben az esetben furcsa módon a filmrendező volt a cenzor, és bár engedélyeztetés előtt a Filmfőigazgatósághoz be kellett küldeni a forgatókönyvet, ilyenkor már ritkán nyúltak bele. Talán a propaganda ereje miatt, de jobban elfogadta a rendszer a filmművészetet, mint a zeneművészetet. Az oroszlán ugrani készül című filmbe készült számot (Miért hagytuk, hogy így legyen?) például a pártállamra vonatkozó kritika ellenére is elfogadták, és ezért a későbbi Illés-kislemezre is felkerülhetett, mondván: ezt a számot korábban már cenzúrázta a filmrendező és a Filmfőigazgatóság.

 

Az oroszlán ugrani készül című film 1968-ban készült és 1969-ben mutatták be. Az akcióvígjátékot Révész György rendezte, és teljes létszámban megjelenik bene az Illés-zenekar. A film főcímzenéje Illés Lajos és Bródy János szerzeménye. A Miért hagytuk, hogy így legyen? című dal szövege ellenére is maradhatott:


„El ne hidd azt, bárki mondja, hogy ez jó így
El ne hidd, hogy minden rendben, bárki szédít
El ne hidd, hogy megváltoztunk vezényszóra
El ne hidd, hogy nyílik még a sárga rózsa, sárga rózsa.”


Bródy János erre azt mondta: bár a rendező értette a szám üzenetét, bátor volt és elfogadta.

 

_D0A3905_Copy


Majd az Ezek a fiatalok című film volt az a lehetőség, melyen keresztül a hazai beatsztárok először juthattak nagylemez-szerződéshez. Bródy János maga is azt mondta, hogy az Ezek a fiatalokat tartja első nagylemezüknek. A film azért készült, hogy bemutassák a rendszernek: a beatzenészek is komoly zenészek, művészek. Így az 1967-ben Banovich Tamás rendezésével készült fekete-fehér film az első magyar beatzene-film, az Illés együttes eredeti dalaival, mellette a Metró és az Omega egy-egy számával.

 

Majd az 1981-es Kopaszkutya már úgy került a nyilvánosság elé, hogy a Filmfőigazgatóság elfogadta, míg a Sanzonbizottság véleményét itt már ki se kérték. Bár a film megosztotta a döntéshozókat, és vita folyt a bemutatásáról, érv volt az engedélyezése mellett, hogy valós társadalmi problémára hívja fel a figyelmet: a társadalomból való kivetettségre, és a rajongók között már elterjedt a híre a filmnek, és ha nem engedélyezik, akkor a zenészek áldozat szerepbe kerültek volna. Így bár a film elkészült, nagylemezre azonban nem engedték a számokat. A film egy korabeli rockzenekar életébe nyújt bepillantást, melynek tagjai a P. Mobil és a Hobo Blues Band zenészei.

 

_D0A3985_Copy


Ignácz Ádám Vitányi Iván szerepe az Extázis 7-től 10-ig című filmben címmel tartott előadást. Mint kiderült: Kovács András Extázis 7-től 10-ig című 1969-es dokumentumfilmje nemcsak a beatzene rajongóinak körében keltett feltűnést, de megjelenése a populáris zenéről, illetve az ifjúsági kultúráról folytatott közéleti viták és tudományos diskurzusok kibontakozásához is nagyban hozzájárult. A film egyik kulcsszereplője az a Vitányi Iván, aki a marxista zeneszociológia és művelődéskutatás legkorszerűbb módszereivel közelített a populáris zenéhez. Előadásában elemezte Vitányi filmbéli megnyilvánulásait, majd pedig bemutatta az általa vezetett kutatócsoport generatív zenei képességekre vonatkozó vizsgálatait. Mint kiderült: 1969 tavaszán mutatták be ezt a filmet, melyet az első olyan dokumentumfilmként tartanak számon, amely a beatzenét tematizálja. Az volt a célja a filmnek, hogy alulnézeti szemszögből fontos társadalmi problémákat mutasson be az utca emberének a bevonásával. Az, hogy Vitányi Iván szociológust, szakembert is megszólaltatták benne, jól mutatja, hogy a beatzene akkor már tudományos látótérbe került. Hogy miket mondott a filmben Vitányi, aki az állami népi zene és komolyzene irányából érkezett egy idősebb generációból? Ezek a beatzenészek még kamaszok, de már felnőttek is, férfiak, bár nőiesek, lásd a hosszú hajukat, művészek, de ugyanakkor egyek a közönséggel, akikkel a koncertjeiken együtt visítanak – fogalmazott a szociológus.

 

Szabó Kata Beatzenekarok a KISZ-bizottság előtt címmel tartott előadást. Előadásában Gazdag Gyula A válogatás című filmjét elemezte, hangsúlyt helyezve a helyi KISZ-szervezetek ifjúságpolitikai elvárásaira, valamint a beatzenészek helyzetére a hivatalos szervek előtt. Az 1970-ben elkészült, és 1982-ig betiltott Balázs Béla Stúdiós dokumentumfilm nemcsak az ifjúság és a pártfunkcionáriusok viselkedés- és megítélésmódjába, hanem a könnyűzene hangszerelési körülményeibe is betekintést ad. A jelenleg Los Angelesben élő, korábban a Színház és Filmművészeti Iskolán tanító rendezőnek második, külföldön is díjazott filmje koncertjelenetekkel is demonstrálja a korabeli beatzenekari megszólalást és a KISZ szerepét a könnyűzenei élet alakulásában.

 

_D0A4046_Copy


Mint Szabó Katától megtudtuk: a film valóságfeltáró szándékú, és olyan kérdéseket tesz fel: miért van szükségünk beatzenekarra? Szereted-e a beatzenét? A KISZ-titkár az interjúban azt feleli: „Majd ezt is kibírjuk.” Mint fogalmaz: ő nem szereti a beatzenét, öreg már hozzá, a 35. évét tapossa. Jobban szereti a jazzt, és csak a munkaköre miatt tetteti, hogy szereti a beatzenét. Szabó Kata hozzá is teszi: míg a 60-as években a jazz a tűrtből támogatott és népszerű zenei irányzat lett, a beatnem nem volt ilyen szakmai és társadalmi elfogadottsága.

 

A következő fontos kérdése a dokumentumfilmnek: támogatja-e valaki erkölcsileg, anyagilag a zenekarokat? A felvételből kiderül: a zenészek jelentős anyagi terhet vállaltak magukra, miközben a KISZ-szervezetektől többnyire nem kaptak honoráriumot a fellépések után. Az előadást élén vita és beszélgetés követte, mielőtt elkezdődött volna a konferencia II. és III. szekciója. Ezekről következő cikkünkben olvashatnak!

 

A konferenciát az NKA Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja és a Hangőr Egyesület szervezte.



Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

42580267_2288242904522732_6055413299015581696_o

2019.07.18

Az év egyik legjobban várt kulturális eseményének számító Művészetek Völgye reddezvényei közt a környezetvédelmi workshopoktól kezdve a zenés irodalmi programokon át a külföldi és hazai előadók koncertjéig szinte bármi megtalálható, amit egy jó fesztiváltól elvárnánk. Íme néhány.

Javor_Piroska_75_R
2019.07.18

A szentendrei ÚjMűhely Galériában Jávor Piroska: Hetvenöt címmel nyílt július 17-én kiállítás, mely a festőművésznő 2004 és 2019 között készült „születésnapi képei” mellett a tizenöt évet reprezentáló alkotásait mutatja be.

Fischl_Monika_R

2019.07.18

A Budapesti Operettszínházban az évad női főszereplőjévé Fischl Mónikát választották Fényes Szabolcs Maya című operettjében nyújtott alakításáért. A művésznő épp csak túlvan a Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatott Csárdáskirálynőn, gőzerővel készül a Budavári Palotakoncertekre. Az ősszel a kőszínházban is debütáló örökzöld főszerepe, Vereczki Szilvia nem ismeretlen feladat a számára, hiszen 2009-es alakításáért Artisjus-díjat nyert.

Az önéletrajzi ihletésű Copperfield Dávid 1849-50-ben sorozat formájában jelent meg, és Dickens a kedvenc művének tartotta. A filmet, amelynek világpremierje a londoni fesztivál előtt, Torontóban lesz, Armando Iannucci rendezte, a főszerepet Dev Patel alakítja. A sztárszereposztásban helyet kapott Hugh Laurie, Peter Capaldi és Gwendoline Christie is. A skót rendező korábban a Sztálin halála című játékfilmmel és Az alelnök című sorozattal hívta fel magára a figyelmet. Jelenleg egy új sci-fi szatíra-sorozaton dolgozik. A Copperfield Dávidból korábban nyolc játékfilm született. Három televíziós feldolgozást is megért, legutóbb 1999-ben a BBC forgatta le Daniel Radcliffe főszereplésével, akiből később a Harry Potter-sztár lett. A 63. Londoni Filmfesztivált 2019. október 2. és 13. között rendezik meg.

Első alkalommal találtak kilencezer éves, újkőkori ekkora települést Izraelben, amely egyben az egész világon is ritkaságnak tekinthető. Az archeológusok többek között vadászathoz használt több ezer nyílhegyet találtak, favágáshoz használt fejszékre, késekre, ékszerekre, szobrocskákra, valamint elsősorban hüvelyeseket és lencsét tároló raktárakra bukkantak. Több helyiséges, élelmet tároló építményekre leltek, valamint jelentős közösségi épületekre, melyek rituális célokat szolgálhattak. A vakolt, többfelé szigetelt és padlóval ellátott kőépítmények között sikátorok vezettek, ami fejlett településtervezése utal. A megtalált tárgyak alapján már kilencezer évvel ezelőtt is kereskedelmi kapcsolatban állhattak az emberek távoli tájakkal. A fejlett raktározási technika pedig intenzív mezőgazdálkodásra is utal.

Rekordszámújelölést kapott a legrangosabb amerikai televíziós elismerésre, az Emmy-díjra a Trónok harca című sorozat nyolcadik évada. Az idén befejeződött drámasorozat ezzel megelőzte a korábbi csúcstartót, az ABC televízió New York rendőrei című sorozatát, amely 1994-ben az első évadával 27 jelölést zsebelt be. A fantasyszériának idén a Better Call Saul, a Bodyguard, a Megszállottak viadala, az Ozark, a Póz, a Succession és a Rólunk szól című drámasorozatokkal kell összemérnie erejét, míg a vígjátékszériák mezőnyében a Barry, a Fleabag, A jó hely, a The Marvelous Mrs. Maisel, a Russian Doll, a Schitt's Creek és Az alelnök csap össze. A korlátozott epizódszámú sorozatok közül a Csernobil, a Szökés Dannemorából, a Fosse/Verdon, az Éles tárgyak és a When They See Us esélyes a díjra. Az Emmy-díjakat szeptember 22-én adják át Los Angelesben.

Az önkéntes munka különböző területeken kínál tapasztalatszerzési lehetőségeket, legyen az a beengedés segítése, a programhelyszíneken folyó munka támogatása, a kempingek vendégeinek tájékoztatása vagy a fesztivál környezetvédelmi feladatainak ellátása. Az önkéntesek napi 6 óra munkáért Sziget bérletet, napi egy melegétkezést és önkéntes pólót kapnak, valamint egy remek közösség tagjaként vehetnek részt a fesztiválon. Idén közel 100 feladatkör betöltésére várják a jelentkezőket. Jelentkezés a fesztivalonkentes.hu oldalon.

A Budapest Design Map a fővárosi designélet legátfogóbb kalauza. A térkép segítségével a város 150 izgalmas designhelyszíne kereshető fel. A feltüntetett pontok között elsősorban magyar designerek üzletei, bemutatótermei, műhelyei, galériák kaptak helyet, de szerepelnek rajta nemzetközi designbútor-forgalmazók, vásárok, speciális tanműhelyek és egyéb helyszínek is.

Palóc Hagyományéltető Napokat, benne Szent Anna tiszteletére tartott búcsút rendeznek a Nógrád megyei Balassagyarmaton péntektől vasárnapig.

paloc

Ausztrália és Madagaszkár élővilágát és kultúráját bemutató késő esti és éjszakai programokkal várják szombaton a látogatókat a Szegedi Vadasparkban. Az idén harmincéves Szegedi Vadaspark nyári rendezvényein egy-egy térség élővilágára hívják föl a látogatók figyelmét. Madagaszkár és Ausztrália abban közösek, hogy teljesen egyedülálló, endemikus élőlények fejlődtek és maradtak fenn elkülönült területükön. Az ismeretterjesztő rendezvényen ezekről a fajokról tudhatnak meg többet a vendégek.

Ismeretterjesztő előadással, középkori fegyver- és harci bemutatóval, apródiskolával, gyermekprogramokkal, táncházzal emlékeznek a nándorfehérvári diadalra a szegedi ferences rendház szomszédságában a Mátyás téren július 19-20-án.

Július 19-én kezdődik a 27. Váci Világi Vigalom, a város és a Dunakanyar egyik legrangosabb kulturális eseménye. Az ingyenes fesztiválon külföldi és magyar előadók is fellépnek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma