fejlec_okt.18

2015.05.06

2015. május 28-án kerül a mozikba a Bazi nagy francia lagzik című színes, szinkronizált, francia vígjáték, mely a 2014-es év legbombasztikusabb sikere volt Franciaországban. Philippe de Chauveron rendezése az Életrevalók óta a legnagyobb bevételt elért francia filmmé is vált hazájában.

Claude Verneuil és felesége, Marie katolikus szellemben nevelték fel négy lányukat, Isabelle-t, Odile-t, Ségolene-t és Laure-t. A három legidősebb közülük már megházasodott, szüleik legnagyobb tragédiájára mindegyikük más-más vallású és etnikumú, szefárd zsidó, muszlim arab és kínai férjekhez. A Verneiul szülők mindent megtesznek azért, hogy azt láttassák, elfogadják vejeiket, de nehezükre esik tagadni előítéleteiket: a családi összejövetelek így csupa kellemetlenséget tartogatnak számukra. A házaspár utolsó reménye a legfiatalabb lányukban van, és azt remélik, hogy Laure egy napon majd egy katolikus férfit visz haza bemutatni a családnak. Elkeseredésükben a család régi barátjának agglegény fiát is megpróbálják összeboronálni lányukat. Nem tudják, hogy Laure-nak már van egy választottja, akihez hozzá is szeretne menni feleségül. Amikor Laure bejelenti nekik, hogy választottja katolikus és Charles-nak hívják, a szülők fellélegeznek, és még azt is elnézik neki, hogy a férfi színészként dolgozik. Az első találkozáskor azonban döbbenten veszik tudomásul, hogy a férfi színes bőrű bevándorló, szülei Afrikában élnek...


bazi_nagy_francia_lagzik_03

A Bazi nagy francia lagzik a 2014-es legbombasztikusabb sikere volt Franciaországban, és több mint 100 millió euro bevételt ért el. Ezzel nemcsak az év legnagyobb mozi sikere volt, de az Életrevalók óta a legnagyobb bevételt elért francia filmmé is vált hazájában és minden idők Top10 Legnézettebb francia filmjei közé is bekerült. A Bazi nagy francia lagzik Európa szerte is hódított a magyar mozikba érkezését megelőzően. A film főszerepét az a Christian Clavier alakítja, aki mára a francia komédia egyik legismertebb és legnépszerűbb alakjává nőtte ki magát, és a magyar nézőknek is ismerős lehet olyan filmekből, mint a Jöttünk, láttunk, visszamennénk-filmek, valamint az Asterix-sorozat.


Eredeti cím: Qu'est-ce qu'on a fait au Bon Dieu?

Rendezte: Philippe de Chauveron

Írta: Philippe de Chauveron, Guy Laurent

Producer: Romain Rojtman

Fényképezte: Vincent Mathias

Vágó: Sandro Lavezzi

Főszereplők: Christian Clavier, Chantal Lauby, Ary Abittan, Medi Sadoun


Országos bemutató: 2015.május 28.

Forgalmazó: MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap)

Korhatár: Tizenkét éven aluliak számáranem ajánlott!

www.facebook.com/alapfilmek

IMDB: http://www.imdb.com/title/tt2800240

Kulcsszavak:
Stratovarius
2018.10.15

A finn szimfonikus metal ikonikus alakjai lépnek színpadra október 28-án a Barba Negra Music Clubban. A Nightwish egykori énekesnője, Tarja Turunen saját zenekarával érkezik, utánuk pedig a több mint 30 éve működő Stratovarius csap a húrok közé. Mindkét csapat teljes hosszúságú műsort és meglepetéseket ígér.

Nyitva1

2018.10.15

A monogámia kérdéskörét járja körül humorosan Nagypál Orsi Nyitva című első nagyjátékfilmje, amelyet október 18-ától vetítenek a magyar mozikban. A rendező célja az volt, hogy sokakhoz eljussanak azok a kérdések, amelyeket a film felvet: hogy mit várunk el egy párkapcsolattól, szüksége van-e mindenkinek a hosszú távú együttlétre, tudja-e ezt mindenki csinálni.

42271519_1515412641938726_4707780457066921984_o

2018.10.15

A Müpában mutatja be az Edinburgh Fringe Festival legjobb produkciójának választott, My Land című darabot október 16. és 21. között a Recirquel társulat a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. A kortárs táncot, a színházat és a cirkuszművészetet ötvöző My Land az ember és az anyaföld közötti örök kapcsolatot jeleníti meg.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Eduardo Arroyo világhírű spanyol festőművész és szobrász október 14-én Madridban. „Bizonyos, hogy pályatévesztett író vagyok, aki több regényt és néhány elbeszélést megfestett. Irodalmi szenvedélyem késztetett arra, hogy néhány történetet festékkel, ecsettel mondjak el” – nyilatkozta önmagáról a művész 2003-ban az MTI-nek, amikor Budapesten járt a Ludwig Múzeumban rendezett kiállítása alkalmából. Eduardo Arroyo a képzőművészet mellett az írást sem hanyagolta: több kötete is megjelent, 1986-ban Münchenben bemutatták első drámáját Bantam címmel.

A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház 2012-es alapítása óta háromszorosára nőtt a színházba járók száma a városban, az intézmény előadásai a Kárpát-medence minden részére eljutnak – mondta a nógrádi megyeszékhely társulatának igazgatója az M1 aktuális csatornán október 14-én. Simon Lajos szerint a 2012-ben alakult társulat számára nem volt kérdés, hogy a város szülöttének nevét viselje. A pályatársak kiemelték a színész Zenthe Ferenc tehetségét, kitartását, alázatát, ezért a névválasztás a társulatot is hasonló erényekre kötelezi.

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai – három festőgeneráció munkái – áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről. A tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Újraindítják a sárközi szőttesek gyártását a Tolna megyei Decsen, ahol első lépésben felújítják az egykori háziipari szövetkezet épületét. A szőttesgyártás elindítására összesen 260 millió forintos projektet dolgoztak ki, később az épületet belülről is felújítják és szövőgépeket vásárolnak. A szövés újraindításával párhuzamosan ismét Decsen helyeznék el és mutatnák be a 834 darabos sárközi szövési mintatárat. A háziipari szövetkezet működésének idején létrehozott, egyedülálló gyűjteményt annak idején a kulturális tárca vásárolta meg, jelenleg a Hagyományok Házában található. A Sárköz népművészete: a szövés, hímzés, gyöngyfűzés és viselet 2012 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

Hagyományos költőversenye nyerteseinek Tavirózsa és Lilla-díjat, a magyar irodalomért és kultúráért végzett tevékenységért Csokonai-díjat adott át október 13-án, szombaton Hévízen a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság. A Csokonai-díjat ezúttal Hizsnyai Zoltán szlovákiai magyar író vehette át. A Lilla-díjat a kolozsvári André Ferenc és a hévízi Vajna Ádám közösen írt versért kapta meg a zsűritől, a Tavirózsa Díjat pedig Máté Anasztázia hévízi gimnazista nyerte el. A versenyt Zalán Tibor, a társaság alelnöke indította el október 12-én reggel öt olyan kifejezés, félmondat vagy szó megadásával, amelyet minden költőnek versbe kellett foglalnia. A verselőknek péntek estig volt lehetőségük az alkotásra. A Csokonai társaság idei kétnapos – kötetbemutatókkal és Beck Zoltán koncertjével is kísért – rendezvényének címe Az empátia alkonya volt.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma