2015.05.06

2015. május 28-án kerül a mozikba a Bazi nagy francia lagzik című színes, szinkronizált, francia vígjáték, mely a 2014-es év legbombasztikusabb sikere volt Franciaországban. Philippe de Chauveron rendezése az Életrevalók óta a legnagyobb bevételt elért francia filmmé is vált hazájában.

Claude Verneuil és felesége, Marie katolikus szellemben nevelték fel négy lányukat, Isabelle-t, Odile-t, Ségolene-t és Laure-t. A három legidősebb közülük már megházasodott, szüleik legnagyobb tragédiájára mindegyikük más-más vallású és etnikumú, szefárd zsidó, muszlim arab és kínai férjekhez. A Verneiul szülők mindent megtesznek azért, hogy azt láttassák, elfogadják vejeiket, de nehezükre esik tagadni előítéleteiket: a családi összejövetelek így csupa kellemetlenséget tartogatnak számukra. A házaspár utolsó reménye a legfiatalabb lányukban van, és azt remélik, hogy Laure egy napon majd egy katolikus férfit visz haza bemutatni a családnak. Elkeseredésükben a család régi barátjának agglegény fiát is megpróbálják összeboronálni lányukat. Nem tudják, hogy Laure-nak már van egy választottja, akihez hozzá is szeretne menni feleségül. Amikor Laure bejelenti nekik, hogy választottja katolikus és Charles-nak hívják, a szülők fellélegeznek, és még azt is elnézik neki, hogy a férfi színészként dolgozik. Az első találkozáskor azonban döbbenten veszik tudomásul, hogy a férfi színes bőrű bevándorló, szülei Afrikában élnek...


bazi_nagy_francia_lagzik_03

A Bazi nagy francia lagzik a 2014-es legbombasztikusabb sikere volt Franciaországban, és több mint 100 millió euro bevételt ért el. Ezzel nemcsak az év legnagyobb mozi sikere volt, de az Életrevalók óta a legnagyobb bevételt elért francia filmmé is vált hazájában és minden idők Top10 Legnézettebb francia filmjei közé is bekerült. A Bazi nagy francia lagzik Európa szerte is hódított a magyar mozikba érkezését megelőzően. A film főszerepét az a Christian Clavier alakítja, aki mára a francia komédia egyik legismertebb és legnépszerűbb alakjává nőtte ki magát, és a magyar nézőknek is ismerős lehet olyan filmekből, mint a Jöttünk, láttunk, visszamennénk-filmek, valamint az Asterix-sorozat.


Eredeti cím: Qu'est-ce qu'on a fait au Bon Dieu?

Rendezte: Philippe de Chauveron

Írta: Philippe de Chauveron, Guy Laurent

Producer: Romain Rojtman

Fényképezte: Vincent Mathias

Vágó: Sandro Lavezzi

Főszereplők: Christian Clavier, Chantal Lauby, Ary Abittan, Medi Sadoun


Országos bemutató: 2015.május 28.

Forgalmazó: MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap)

Korhatár: Tizenkét éven aluliak számáranem ajánlott!

www.facebook.com/alapfilmek

IMDB: http://www.imdb.com/title/tt2800240

Kulcsszavak:

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma