IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2016.04.07
Végh Nóra

Idén 16. alkalommal várja a zenekedvelőket június 10. és 19. között a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál. A Bartók-évhez is kapcsolódva világsztár művészekkel, kamarazenével, hangversenyekkel, kortárs operákkal és ősbemutatóval készülnek a szervezők, a város minden zugában muzsika fog szólni – jelentették be az április 7-ei sajtótájékoztatón, a Gerbeaud Kávéházban.

A sajtótájékoztatón elsőként Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szólalt fel. Mint elmondta: a kormány számára megtiszteltetés támogatni egy olyan rendezvényt, amely már 16 éve méltó módon ápolja Bartók Béla örökségét, és újra emlékeztet bennünket életművének felfedezésére. A miniszter bejelentette, hogy az összesen 427 millió forint költségvetésű programot az állam 345 millióval támogatja. Balog Zoltán a vidéki fesztiválokra és a hagyományőrző programok segítésére irányuló törekvésről is beszélt, amelyre idén először plusz 250 milliót fordítanak. Rámutatott: fontos nyitni a vidék felé, hogy az ott élők is eljuthassanak a színvonalas kulturális eseményekre. Kiemelt példaként említette a Pécsi Országos Színházi Találkozót, vagyis a POSzT-ot, a Szegedi Szabadtéri Játékokat, a nyíregyházi Vidor Fesztivált, a Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálét, a debreceni Deszka Fesztivált és a Kolozsvári Magyar Napokat.


index


„A Bartók Plusz Operafesztivál egy sikertörténet Miskolcon” – mondta dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Nagy igény van a minőségi kultúrafogyasztásra, az emberek fogékonyak a valódi értékekre, sokan a fővárosból és külföldről is visszatérő vendégek, amit a vendégéjszakák számának növekedése is kiválóan mutat – fűzte hozzá. Az államtitkár szerint a kultúra felemel és hozzájárul az életminőség javulásához is, éppen ezért lényeges, hogy minél több helyre eljusson.


Dr. Kiss János, Miskolc alpolgármestere örömmel mesélt arról, hogy 16 éve minden nyáron Bartók muzsikája szól a város összes zugában. Az operákat a helyiek és turisták ezrei élvezhetik a város emblematikus helyszínein.


index14


Kesselyák Gergely, a fesztivál igazgatója megköszönte az állam nagyvonalú támogatását és lelkesen számolt be arról, hány elképesztő tehetségű művészt sikerült meginvitálniuk a fesztiválra. Bár idő szűkében nem volt alkalom az összes előadó bemutatására, a nyitó nap programját beharangozta: Szonja Joncseva (szoprán), Carlos Alvarez (bariton) és Szauer Bianka (hárfa) előadásával kezdenek, amelyben közreműködik a Miskolci Szimfonikus Zenekar. A rendezvényen a „friss” Virtuózok is bemutatkoznak. A Bartók-maraton keretében egy este elhangzik A kékszakállú herceg vára, A csodálatos mandarin és A fából faragott királyfi című darabokból összefűzött színpadi előadás. Kerényi Gábor rendezésében színre állítják Georges Bizet Carmen című operáját, Beischer-Matyó Tamás Erkel-díjas zeneszerző Kreatív kapcsolatok  című darabjának pedig ősbemutatója lesz – adott ízelítőt a kínálatból. Majd bejelentette: a Moszkvai Helikon Színházzal, az „Oleg Danovski” Nemzeti Opera- és Balettszínház, a Bukaresti Nemzeti Opera és a Krakkói Operaház képviseletében Közép-Kelet-Európai Operamustrára készülnek. „Miskolcon már 15 esztendeje Bartók-év van” – mondta humorosan, hozzáfűzve, hogy egész évben tematikus programokkal kívánják fenntartani a fesztivál iránti érdeklődést.


További információ a megújult honlapon: http://www.operafesztival.hu/index.php/hu/.



Végh Nóra

Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma