IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.08.27

A Sárik Péter Trió, a Párniczky Quartet, valamint a Modern Art Orchestra is lemezt készített, amelyen a jazz nyelvére átültetve adják elő Bartók Béla műveit. A Bartók-művekre érvényes jogkorlátozás 2015-ben járt le, ez teszi lehetővé a zeneszerző műveinek szabad feldolgozását. Török Ádám a Minivel Bartók On Rock címmel tavaly készített lemezt, az Oláh Dezső Trió pedig 2016-ban Bartók román táncait gondolta újra.

„Bartókról tudjuk, hogy a zenében nem ismert tréfát. Szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy a zeneműveket – nem csak a sajátjait – a lehető legpontosabban adják elő, így nagyon kíváncsi vagyok, mit szólna művei feldolgozásához” – mondta Sárik Péter az MTI-nek. A zongorista, zeneszerző által vezetett Sárik Péter Trió X Bartók címmel készített lemezt.

 

saxophone-3246650_960_720
Fotó: pixabay


A Sárik Péter Trió (Sárik Péter – zongora, Fonay Tibor – nagybőgő, Gálfi Attila – dob) Bartók-művek jazzadaptációiból készített (szerzői kiadásban megjelenő) anyagát a csapat szeptember 21-én mutatja be a Zeneakadémia nagytermében. Sárik Péter kiemelte: Bartók hallott jazzt Magyarországon és Amerikában is, és ebben a műfajban is az ősi, mélyről jövő, ösztönös eredetet értékelte, a szórakoztató, szvinges jazzt nem.

 

„Tudatosan nem hallgattam meg a korábban, illetve az újabban született Bartók-átdolgozásokat, mert semmiképpen nem akartam, hogy befolyásoljanak. A Sárik Péter Triónak az elmúlt években kialakult egy saját hangja, szerettem volna, ha ez hallatszódik a Bartók-lemezen is” – fejtette ki Sárik Péter. Megjegyezte, hogy nagyon alaposan felkészült Bartókból, minden művét meghallgatta, rengeteg könyvet olvasott el róla, filmeket nézett meg a témában. „Az embert nem tudom leválasztani a zeneszerzőről. Nekem ahhoz, hogy igazán hiteles feldolgozást tudjak komponálni, bele kell bújnom az alkotó bőrébe, éreznem kell az érzéseit, ismerni a gondolatait, a művek születésének körülményeit. Szerencsére Bartókról rengeteg információ áll rendelkezésre, még a személyes tárgyai is megtekinthetők a Bartók Emlékházban”.

 

A zongorista és formációja korábban Beethoven műveit jazzesítette. Mint az MTI-nek elmondta, Bartókra könnyebb volt improvizálni. „Bartók maga a jazz, ami az ő zenéje, abból élünk ma mi, jazz-zenészek, és fogunk is még sokáig. Gyakran járok Erdélyben, sokat merítettem ottani utazásaimból, Bartók gyűjtései zeneileg jelentettek fontos inspirációt, a népzene a mi átdolgozásaink után is markánsan ott van a darabok jelentős részében. Sokat megtartottam az eredeti harmóniákból, ugyanakkor az improvizáció többször teljesen szabad irányba ment el” – szögezte le Sárik Péter.

 

saxophone-546303_960_720
Fotó: pixabay


A trió átültetésében hallható Bartók zongoraművei közül például a Mikrokozmosz, az Allegro Barbaro, a Gyermekek vagy a Román népi táncok egy darabja. A zongorista szerint a végeredmény egy vérbeli jazzlemez lett. „Mélyrepülés, igazi megmerülés volt ez nekünk”. Hozzátette: bízik benne, hogy elérik céljukat, és Bartók zenéjét megszerettetik azokkal is, akik eddig idegenkedtek tőle.

 

Bartók és a jazz a főszereplője a Budapest Music Center (BMC) kiadásában a napokban megjelent két CD-nek is. A Modern Art Orchestra a zeneszerző 15 magyar parasztdalát ültette át big bandre. A Fekete-Kovács Kornél zenei koncepciójában és hangszerelésében (a másik három hangszerelő Ávéd János, Bacsó Kristóf és Subicz Gábor volt) megjelent anyagon Bartóknak az 1910-es években gyűjtött zongoraművei szerepelnek nagyzenekari megszólalásban. A lemezen közreműködött David Liebmann (szaxofon), Dresch Mihály (fuhun), Lukács Miklós (cimbalom), Harcsa Veronika (ének) és Gőz László (basszustrombita) is.

 

Szintén a BMC címkéje alatt jött ki a Párniczky Quartet Bartók Electrified című lemeze. A tíz darabban a zenekarvezető Párniczky András gitárja az egyetlen harmóniahangszer, a szólamokat a különböző hangszerek hozzák: Bede Péter szaxofonon, Hock Ernő nagybőgőn, Baló István pedig dobon és ütőhangszereken. A Bartók Electrified azt mutatja meg, miként szólalnak meg az elektronikai lehetőségekkel még nem élő Bartók művei elektromos hangszereken. A kiválasztott rövid darabok némelyikét Párniczky egy az egyben átültette a jazz nyelvezetére, másokat inspirációs forrásként használt.

 

Forrás: MTI

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma