IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.06.23

Huszonegy restaurátor hallgató diplomamunkájából nyílt kiállítás június 22-én Barokk – Római – Pop-art címmel a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az évente megrendezett Megmentett műkincsek című sorozat idei tárlatán ismét feltárulnak a restaurátorok titkai, a bemutatott tárgyakat pedig a restaurátorképzés oktatási tematikája, illetve a végzős hallgatók érdeklődése szerint válogatták össze.

D_KOS20180622001
XVIII. század végéről származó baldachinos, kétoldalt festett Útmutató a kiállításon
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd


Hogyan őrizhető meg egy selyemből készült barokk női cipő? Mi a teendő egy római kori kocsi fém alkatrészeivel? Hogyan fogjunk hozzá a kortárs műalkotások restauráláshoz? A restaurátorok titkai ismét feltárulnak: a Magyar Nemzeti Múzeum 2018. június 22-én újra megnyitotta a Megmentett műkincsek kiállítást, ezúttal Barokk – Római – Pop-art címmel. Az idei tárlat újdonsága, hogy elsőként kapott saját főcímet a válogatás, amely utal arra, hogy a látogatók több ezer évet járhatnak be a különböző korszakok tárgyi reliktumai segítségével – írják a Magyar Nemzeti Múzeum oldalán.


A június 22-ei sajtóbejáráson az évente megrendezett Megmentett műkincsek című sorozat idei tárlatának kurátora, Zsámbéki Anna elmondta: a kiállítás olyan részletekbe nyújt betekintést, melyeket különben csak a műtárgyakat kézbe vevő restaurátor szakember láthatna. A restaurátor hallgatók által felújított tárgyak között két pár női barokk cipő, a 2017-ben feltárt római kori kocsisírból származó fémleletek, 19. századi ácsolt faláda, 18. századi kétoldalasan festett fatábla, valamint Kemény György 1970-71-ben pop-art stílusban készített falfestményének másolata is szerepel. Utóbbi egy belvárosi magánlakás cselédszobájában található, restaurálása jelenleg is zajlik a helyszínen Kemény György segítségével.


D_KOS20180622005
A XVIII. század első feléből származó női cipő a Barokk – Római – Pop-art című kiállításon
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd


Különleges feladat volt az 1960-as évekből származó „lottó figura” fényreklám restaurálása, amelyhez a hallgatóknak meg kellett ismerkedniük az ipari festékek világával is – emelte ki Zsámbéki Anna, aki szerint a tárlat érdekessége, hogy a tárgyak nem egy kiállítási koncepció eredményeként kerültek össze, hanem a restaurátorképzés oktatási tematikája, és a végzős évfolyam érdeklődése nyomán.


A múzeum restaurátor képző központjában készült diplomamunkák között egy 18. századi fa házipatika szekrény, több lőfegyver, köztük egy 18. századi spanyol kovás balkáni puska, két, fatáblára festett görögkatolikus ikon, a magyar királyi darabont testőrség egy díszsisakja, valamint egy ajtószárnnyá alakított japán panel és egy ismeretlen németalföldi festő 1500 körül készített Áldó Krisztus mellképe is látható. A kiállítás anyagát a restaurálás folyamatát bemutató tablók, kisfilmek színesítik.


A Barokk – Római – Pop-art című tárlatot szeptember 23-ig lehet látogatni a Nemzeti Múzeum Pulszky-termében.



Forrás: MTI/Kultúra.hu

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma