Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2015.03.26

Rozmann Viktor építész-művészettörténész a budapesti Dísz tér 4-5. számú épület kutatásáról számolt be a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakmai estjén. Az épületben négy középkorú épületet, sikátort sikerült feltérni, a falak fele hordoz barokk jegyeket, abban a korban nyerte el ugyanis a végső formáját az épület.

Disz_ter

Az Országos Műemlékvédelem első épülete volt a Várban az említett, ahol együtt dolgozhattak a régészek és a területfelügyelők, mely közvetlen szakmai kapcsolatra adott lehetőséget. 2000-ben még számos funkció kapott helyet a vizsgált épületben, melyet a mostani magánbefektető zongoramúzeumra szeretne lecserélni, a földszintre pedig éttermet tervez. Akkor, 15 évvel ezelőtt merült fel az igény az épület teljeskörű kutatására, majd annak folytatásaként több mint tíz év elteltével kerülhetett sor a részletes feltárásra. A megkezdetett kutatás folytatásaként roncsolásos kutatással folytatódott a munka, mely az épület egészére terjedt ki. Akkor festő-restaurátor falkutatása mellett szerkezeti feltárás zajlott, amit régészeti feltárás kísért.

 

A középkori házak felhasználásával a 17. század végén épült lakóházpár a 20. század elejéig őrizte barokk kiépítését és architektúráját. Mai formája az 1909-ben történt neobarokk átalakítás során, majd meghatározóan a második világháborús sérülések helyreállításakor alakult ki.

 

Az épületben négy középkorú épületet, sikátort sikerült feltárni, a kertben pedig pincemaradványokat, illetve két pincét. Az épület falainak körülbelül a fele hordoz barokk jegyeket, amikor a végső formáját elnyerte az épület – mesélte Rozmann Viktor. Hozzátette: a feltárásokat levéltári kutatások egészítették ki.

 

Eredetileg két kapualjon keresztül lehetett belépni az épületbe, melyet a Duna felől tágas udvar követett a középkorban. Az egyik kapualjon keresztül közelíthető meg ma is az épület belső tere, a másikat azonban a második világháborút követően befalazták. És ugyan az emeltesnek épült és ma is kétszintes épületről van szó, az átépített, megbolygatott épület alaprajza nem kecsegtetett sok sikerrel a felső szint esetében. Az elvárásoknak megfelelően az emeletet vizsgálva nem is kaptak válaszokat kérdéseikre a kutatók.

 

Az épület története a török hatalom végéhez nyúlik vissza: a mai épület telkén eredetileg két különálló, kisebb épület állt. A mai épületben is a középkori épület nyomait keresték első ízben az oda érkező kutatók. A középkori eredetet erősítette meg már a roncsolást megelőzően az, hogy az északi kapualjban ülőfülkét találtak. Azonnal megvizsgálták a helyreállítás lehetőségét: az északi kapualj déli falában ülőfülkesort találtak, melyhez hasonlót a befalazott kapualjban is találtak, habár rosszabb, töredékesebb állapotban. Nem állították utóbbit helyre egyrészt állapota, másrészt a felügyelő kérésére: nagyon rossz megtartású, morzsolódó falat találtak, így nem adtak engedélyt az ülőfülke feltárására. A talált felületeket a budai Nagyboldogasszony, és a Margit-szigeti Domonkos templomban talált ülőfülkesorokkal hozták kapcsolatba, így a 15. század második negyedére-közepére tehető az eredete. A török hódoltság idején sem maradt azonban funkció nélkül az épület, melyeket hasznosítottak abban az időszakban.

 

Amikor az újjáépítés a kezdetét vette a török kiűzése után, Európa katolikusait szólították fel, hogy segítsenek a felújításban. Egy osztrák apát erre a hírre rendelte Budapestre tervezőjét, aki a Dísz téri épületet szemelte ki megbízója számára, látva, hogy a terület hét kisebb épülettel és három pincével bír. Túl drágának ítélték meg azonban a magyar munkaerőt és az alapanyagokat, így azokat saját hazájukból hozták a magyar városba.

 

Az 1790-es évek elején építették fel az új külsőt kapott épületet, onnantól azonban nem laktak az épületben, hanem kiadták azt. Ma is ennek a felújításnak az alapjait láthatjuk a Dísz téren sétálva, azt a struktúrát és homlokzatot pedig két évszázadon keresztül meg is őrizte az épület, kisebb-nagyobb átalakítások mellett ugyanaz a szerkezetet és homlokzatot őrizte meg. A 20. századig őrizte szerkezetét és homlokzatát, melyet aztán 1907-ben József főherceg vásárolt meg, majd egy-két éven belül át is alakította. Jellegzetes homlokzata helyére finom vonalú osztópárkány került, melybe beköt az ablakok keretezése. Finom plasztikája korabarokk architektúrát rejtett.

 

Az átalakítás eredményeként a régi helyén új lépcsőház épült, a hátsó részben kaptak helyet a kocsimosók, elbontották az udvari mellékszárnyat, a korábbi egyenes záródású falak kosaras záróadásúakká váltak – álltak az akkori tervekben. Az épületet megmagasították, az udvari homlokzat valószínűleg szecessziós ízű vakolatot kapott, ami azóta teljesen elveszett. Nem minden kapott azonban helyet a tervek közül az épületen, a kosáríves ablak szeletíves lett –bár igaz, a tervek többsége megvalósult.

 

Az épület nemsokára, 1920-ban ismét új tulajdonoshoz került, akkor a Magyar Vallásalap vásárolta meg. Később, a második világháborút követően a felújítás ellenére Buda visszafoglalását nagyon megsínylette az épület, az emeleti födém tönkrement, a földszinti boltozatok közül is sok beomlott, a falak egy része kidőlt, a homlokzatot újjá kellett építeni.

 

A festőrestaurátori falkutatás azonban feltárta, a világháborús helyreállítás és az 1970-es években teljes vakolatcsere történt, elveszett minden korábbi falfestés, két elfalazott falfülkétől eltekintve. Ott szecessziós mintát, illetve historizáló mintát találtak, de csak részlegesen. A mostani kutatás során a pincéket is feltárták: síkfödésemes pince került elő.

 

 

A feltárás

Az épületről a fent említett évben, 2000-ben Farbaky Péter (Hild-Ybl Alapítvány) készített a tudományos dokumentációt, mely levéltári kutatáson alapuló telektörténetet, építéstörténetet és helyreállítási javaslatot tartalmazott. Az épület most tervezett felújításához és átalakításához további kutatások váltak szükségessé, így roncsolásos falkutatást és azt megelőző, festőrestaurátor által végzett falfestésvizsgálatot kellett készíteni, valamint az épület műemléki értékleltárát is. Sor került az épület szerkezeti feltárására, régészeti felügyelet mellett. A falkutatást, a jelenségek értelmezését és azoknak a levéltári kutatással, valamint a régészeti megfigyelés eredményeivel való összehangolását László Csaba, Gömöry Judit, Csomortány Levente és Rozmann Viktor végezték.

Kulcsszavak:

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

iatp_201819_bwmetro

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma