728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2015.03.26

Rozmann Viktor építész-művészettörténész a budapesti Dísz tér 4-5. számú épület kutatásáról számolt be a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakmai estjén. Az épületben négy középkorú épületet, sikátort sikerült feltérni, a falak fele hordoz barokk jegyeket, abban a korban nyerte el ugyanis a végső formáját az épület.

Disz_ter

Az Országos Műemlékvédelem első épülete volt a Várban az említett, ahol együtt dolgozhattak a régészek és a területfelügyelők, mely közvetlen szakmai kapcsolatra adott lehetőséget. 2000-ben még számos funkció kapott helyet a vizsgált épületben, melyet a mostani magánbefektető zongoramúzeumra szeretne lecserélni, a földszintre pedig éttermet tervez. Akkor, 15 évvel ezelőtt merült fel az igény az épület teljeskörű kutatására, majd annak folytatásaként több mint tíz év elteltével kerülhetett sor a részletes feltárásra. A megkezdetett kutatás folytatásaként roncsolásos kutatással folytatódott a munka, mely az épület egészére terjedt ki. Akkor festő-restaurátor falkutatása mellett szerkezeti feltárás zajlott, amit régészeti feltárás kísért.

 

A középkori házak felhasználásával a 17. század végén épült lakóházpár a 20. század elejéig őrizte barokk kiépítését és architektúráját. Mai formája az 1909-ben történt neobarokk átalakítás során, majd meghatározóan a második világháborús sérülések helyreállításakor alakult ki.

 

Az épületben négy középkorú épületet, sikátort sikerült feltárni, a kertben pedig pincemaradványokat, illetve két pincét. Az épület falainak körülbelül a fele hordoz barokk jegyeket, amikor a végső formáját elnyerte az épület – mesélte Rozmann Viktor. Hozzátette: a feltárásokat levéltári kutatások egészítették ki.

 

Eredetileg két kapualjon keresztül lehetett belépni az épületbe, melyet a Duna felől tágas udvar követett a középkorban. Az egyik kapualjon keresztül közelíthető meg ma is az épület belső tere, a másikat azonban a második világháborút követően befalazták. És ugyan az emeltesnek épült és ma is kétszintes épületről van szó, az átépített, megbolygatott épület alaprajza nem kecsegtetett sok sikerrel a felső szint esetében. Az elvárásoknak megfelelően az emeletet vizsgálva nem is kaptak válaszokat kérdéseikre a kutatók.

 

Az épület története a török hatalom végéhez nyúlik vissza: a mai épület telkén eredetileg két különálló, kisebb épület állt. A mai épületben is a középkori épület nyomait keresték első ízben az oda érkező kutatók. A középkori eredetet erősítette meg már a roncsolást megelőzően az, hogy az északi kapualjban ülőfülkét találtak. Azonnal megvizsgálták a helyreállítás lehetőségét: az északi kapualj déli falában ülőfülkesort találtak, melyhez hasonlót a befalazott kapualjban is találtak, habár rosszabb, töredékesebb állapotban. Nem állították utóbbit helyre egyrészt állapota, másrészt a felügyelő kérésére: nagyon rossz megtartású, morzsolódó falat találtak, így nem adtak engedélyt az ülőfülke feltárására. A talált felületeket a budai Nagyboldogasszony, és a Margit-szigeti Domonkos templomban talált ülőfülkesorokkal hozták kapcsolatba, így a 15. század második negyedére-közepére tehető az eredete. A török hódoltság idején sem maradt azonban funkció nélkül az épület, melyeket hasznosítottak abban az időszakban.

 

Amikor az újjáépítés a kezdetét vette a török kiűzése után, Európa katolikusait szólították fel, hogy segítsenek a felújításban. Egy osztrák apát erre a hírre rendelte Budapestre tervezőjét, aki a Dísz téri épületet szemelte ki megbízója számára, látva, hogy a terület hét kisebb épülettel és három pincével bír. Túl drágának ítélték meg azonban a magyar munkaerőt és az alapanyagokat, így azokat saját hazájukból hozták a magyar városba.

 

Az 1790-es évek elején építették fel az új külsőt kapott épületet, onnantól azonban nem laktak az épületben, hanem kiadták azt. Ma is ennek a felújításnak az alapjait láthatjuk a Dísz téren sétálva, azt a struktúrát és homlokzatot pedig két évszázadon keresztül meg is őrizte az épület, kisebb-nagyobb átalakítások mellett ugyanaz a szerkezetet és homlokzatot őrizte meg. A 20. századig őrizte szerkezetét és homlokzatát, melyet aztán 1907-ben József főherceg vásárolt meg, majd egy-két éven belül át is alakította. Jellegzetes homlokzata helyére finom vonalú osztópárkány került, melybe beköt az ablakok keretezése. Finom plasztikája korabarokk architektúrát rejtett.

 

Az átalakítás eredményeként a régi helyén új lépcsőház épült, a hátsó részben kaptak helyet a kocsimosók, elbontották az udvari mellékszárnyat, a korábbi egyenes záródású falak kosaras záróadásúakká váltak – álltak az akkori tervekben. Az épületet megmagasították, az udvari homlokzat valószínűleg szecessziós ízű vakolatot kapott, ami azóta teljesen elveszett. Nem minden kapott azonban helyet a tervek közül az épületen, a kosáríves ablak szeletíves lett –bár igaz, a tervek többsége megvalósult.

 

Az épület nemsokára, 1920-ban ismét új tulajdonoshoz került, akkor a Magyar Vallásalap vásárolta meg. Később, a második világháborút követően a felújítás ellenére Buda visszafoglalását nagyon megsínylette az épület, az emeleti födém tönkrement, a földszinti boltozatok közül is sok beomlott, a falak egy része kidőlt, a homlokzatot újjá kellett építeni.

 

A festőrestaurátori falkutatás azonban feltárta, a világháborús helyreállítás és az 1970-es években teljes vakolatcsere történt, elveszett minden korábbi falfestés, két elfalazott falfülkétől eltekintve. Ott szecessziós mintát, illetve historizáló mintát találtak, de csak részlegesen. A mostani kutatás során a pincéket is feltárták: síkfödésemes pince került elő.

 

 

A feltárás

Az épületről a fent említett évben, 2000-ben Farbaky Péter (Hild-Ybl Alapítvány) készített a tudományos dokumentációt, mely levéltári kutatáson alapuló telektörténetet, építéstörténetet és helyreállítási javaslatot tartalmazott. Az épület most tervezett felújításához és átalakításához további kutatások váltak szükségessé, így roncsolásos falkutatást és azt megelőző, festőrestaurátor által végzett falfestésvizsgálatot kellett készíteni, valamint az épület műemléki értékleltárát is. Sor került az épület szerkezeti feltárására, régészeti felügyelet mellett. A falkutatást, a jelenségek értelmezését és azoknak a levéltári kutatással, valamint a régészeti megfigyelés eredményeivel való összehangolását László Csaba, Gömöry Judit, Csomortány Levente és Rozmann Viktor végezték.

Kulcsszavak:

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

nepessy_noemi_R

2019.08.23

A Budapesti Történeti Múzeumot április óta Népessy Noémi vezeti. A Vármúzeumot, a Kiscelli Múzeumot, az Aquincumi Múzeumot, valamint a Budapest Galériát felölelő intézmény vezetője korábban az Óbudai Múzeum igazgatójaként ért el sikereket. Elképzeléseiről, terveiről, múzeumkoncepciójáról beszélt a Magyar Múzeumok Online-nak.

Selejtesek

2019.08.23

A Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivál, melyet idén augusztus 24. és szeptember 15. között tartanak, a világ egyetlen nemzetközi, roma színházakat központba állító fesztiválja. A rendezvényen több európai országból mutatkoznak be roma társulatok és produkciók Az előadásoknak az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér és az RS9 Színház Vallai kertje ad helyet.

fabri_zoltan

2019.08.22

„Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a történelem!” – mondja egy szereplő Fábri Utószezon című filmjében. A mondat a háromszoros Kossuth-díjas filmrendező ars poeticája is lehetne. Filmjeinek jellegzetessége az önvizsgálat, a múlttal való a szembenézés a jelen megértése érdekében.

Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje nyerte el a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját csütörtök este. A legjobb dolgokon bőgni kell című filmért az alkotók, Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer a szarajevói fesztivál szakmai programja, a CineLink Work in Progress 50 ezer euró értékű utómunkadíját nyerték el, amely a Post Republic stúdió felajánlása. Az első magyar egészestés animációs dokumentumfilm, Csáki László Kék Pelikán című alkotásának filmterve a Best Pack&Pitch díjat kapta meg. Mikulán Dávid és a Nagyi projektet jegyző Révész Bálint Kix címmel készülő dokumentumfilmtervét a Docu Talent program zsűrije díjazta. Kőrösi Máté Dívák című alkotása a 2000 eurós pénzdíjjal járó Cat&Docs elismerést kapta meg, míg Dér Asia és Haragonics Sára Egy nő története munkacímű alkotása a DOK Leipzig, a rangos lipcsei dokumentumfilm-fesztivál díját nyerte el.

A múmiát 129 évvel ezelőtt ajándékozták a Michingani Állami Egyetemi Múzeumnak. A kecsua nyelven Nustának (hercegnő) hívott hajdani kislány teste kitűnő állapotban maradt fenn, fekete copfjait mintha frissel fésült hajból fonták volna, kezei kis tollakat markolnak. Szénizotópos vizsgálatokkal megállapították, hogy a múmia a 15. század második feléből származik, ami megerősíti a feltételezést, hogy a kislányt Kolumbusz Kristóf érkezése és a spanyol hódítás előtt temették el.

Egy ódon svájci házban találtak rá a világhírű regényhez készült rajzokra, melyeket maga Antoine de Saint-Exupéry készített. Egy dohos szagú irattartó rejtette a „kincseket”, az egyiken a jóllakott kígyó látható, amely felfalt egy elefántot, de a felnőttek kalapnak látják, továbbá szerepel a légipostapapírra készült vázlatokon a kis herceg és a róka is. A mappában volt egy szerelmes levél is, amelyet Saint-Exupéry feleségének írt. A rajzok meglepően jó állapotban vannak, de egyelőre nem tudni, hogy bemutatják-e őket a nyilvánosságnak, és ha igen, akkor mikor.

A Reading közelében épülő komplexumot John McAslan építész irodája tervezi. A neves skót tervező nevéhez fűződik egyebek közt a londoni King's Cross pályaudvar és a Roundhouse előadóművészeti központ fejlesztése.

A brit főváros világhírű múzeumának nyolcmillió darabos gyűjteménye van. Ebből azonban csak 80 ezer látható kiállítva, a többi vagy az intézmény épületében, vagy két raktárépületben van London más pontján, amelyek közül a kormány az egyiket eladja. Az 64 millió fontba kerülő új komplexum munkálatainak jó részét – 50 millió fontot – ebből az eladásból fedezik, a fennmaradó részt pedig többek között adományokból. A 2023-ra elkészülő létesítményben világhírű antik szobrok és mozaikok is megtekinthetők lesznek

A szeptember 24. és 28. között első alkalommal zajló PesText – Nemzetközi Irodalmi Fesztivál Neked mit jelent a szabadság? címmel kiírt irodalmi pályázatára 201 alkotás érkezett be. A szakmai zsűri díját Halleves című verséért Izsó Zita kapta meg. A 11 műből álló shortlistre augusztus végéig lehet szavazni, hogy kiderüljön, ki lesz a közönségdíjas.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

arcus-temporum-xiii-pannonhalmi-muveszeti-fesztival

A jövő szombatig tartó rendezvényen hatvan helyszínen több mint kétszáz koncerttel, színházi előadással, filmvetítéssel és kísérőprogrammal várják a közönséget.

A gyönyörűen felújított, a XIX. század végén épült Egyedi-palotában működő Benczúr Ház Kulturális Központ megújult műsorkínálatával a budapesti kulturális élet egyik izgalmas színterévé vált. A Postakürt Alapítvány által működtetett helyszín hiánypótló és izgalmas produkcióknak, színházi előadásoknak, koncerteknek és táncházaknak ad otthont.


Negyvenhét helyszínen több mint 340 esemény lesz a 7. Vásárhelyi Forgatag elnevezésű fesztiválon, amely kortárs művészeti programokkal kezdődik pénteken és szeptember 1-ig tart Marosvásárhelyen

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma