IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2015.03.26

Rozmann Viktor építész-művészettörténész a budapesti Dísz tér 4-5. számú épület kutatásáról számolt be a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szakmai estjén. Az épületben négy középkorú épületet, sikátort sikerült feltérni, a falak fele hordoz barokk jegyeket, abban a korban nyerte el ugyanis a végső formáját az épület.

Disz_ter

Az Országos Műemlékvédelem első épülete volt a Várban az említett, ahol együtt dolgozhattak a régészek és a területfelügyelők, mely közvetlen szakmai kapcsolatra adott lehetőséget. 2000-ben még számos funkció kapott helyet a vizsgált épületben, melyet a mostani magánbefektető zongoramúzeumra szeretne lecserélni, a földszintre pedig éttermet tervez. Akkor, 15 évvel ezelőtt merült fel az igény az épület teljeskörű kutatására, majd annak folytatásaként több mint tíz év elteltével kerülhetett sor a részletes feltárásra. A megkezdetett kutatás folytatásaként roncsolásos kutatással folytatódott a munka, mely az épület egészére terjedt ki. Akkor festő-restaurátor falkutatása mellett szerkezeti feltárás zajlott, amit régészeti feltárás kísért.

 

A középkori házak felhasználásával a 17. század végén épült lakóházpár a 20. század elejéig őrizte barokk kiépítését és architektúráját. Mai formája az 1909-ben történt neobarokk átalakítás során, majd meghatározóan a második világháborús sérülések helyreállításakor alakult ki.

 

Az épületben négy középkorú épületet, sikátort sikerült feltárni, a kertben pedig pincemaradványokat, illetve két pincét. Az épület falainak körülbelül a fele hordoz barokk jegyeket, amikor a végső formáját elnyerte az épület – mesélte Rozmann Viktor. Hozzátette: a feltárásokat levéltári kutatások egészítették ki.

 

Eredetileg két kapualjon keresztül lehetett belépni az épületbe, melyet a Duna felől tágas udvar követett a középkorban. Az egyik kapualjon keresztül közelíthető meg ma is az épület belső tere, a másikat azonban a második világháborút követően befalazták. És ugyan az emeltesnek épült és ma is kétszintes épületről van szó, az átépített, megbolygatott épület alaprajza nem kecsegtetett sok sikerrel a felső szint esetében. Az elvárásoknak megfelelően az emeletet vizsgálva nem is kaptak válaszokat kérdéseikre a kutatók.

 

Az épület története a török hatalom végéhez nyúlik vissza: a mai épület telkén eredetileg két különálló, kisebb épület állt. A mai épületben is a középkori épület nyomait keresték első ízben az oda érkező kutatók. A középkori eredetet erősítette meg már a roncsolást megelőzően az, hogy az északi kapualjban ülőfülkét találtak. Azonnal megvizsgálták a helyreállítás lehetőségét: az északi kapualj déli falában ülőfülkesort találtak, melyhez hasonlót a befalazott kapualjban is találtak, habár rosszabb, töredékesebb állapotban. Nem állították utóbbit helyre egyrészt állapota, másrészt a felügyelő kérésére: nagyon rossz megtartású, morzsolódó falat találtak, így nem adtak engedélyt az ülőfülke feltárására. A talált felületeket a budai Nagyboldogasszony, és a Margit-szigeti Domonkos templomban talált ülőfülkesorokkal hozták kapcsolatba, így a 15. század második negyedére-közepére tehető az eredete. A török hódoltság idején sem maradt azonban funkció nélkül az épület, melyeket hasznosítottak abban az időszakban.

 

Amikor az újjáépítés a kezdetét vette a török kiűzése után, Európa katolikusait szólították fel, hogy segítsenek a felújításban. Egy osztrák apát erre a hírre rendelte Budapestre tervezőjét, aki a Dísz téri épületet szemelte ki megbízója számára, látva, hogy a terület hét kisebb épülettel és három pincével bír. Túl drágának ítélték meg azonban a magyar munkaerőt és az alapanyagokat, így azokat saját hazájukból hozták a magyar városba.

 

Az 1790-es évek elején építették fel az új külsőt kapott épületet, onnantól azonban nem laktak az épületben, hanem kiadták azt. Ma is ennek a felújításnak az alapjait láthatjuk a Dísz téren sétálva, azt a struktúrát és homlokzatot pedig két évszázadon keresztül meg is őrizte az épület, kisebb-nagyobb átalakítások mellett ugyanaz a szerkezetet és homlokzatot őrizte meg. A 20. századig őrizte szerkezetét és homlokzatát, melyet aztán 1907-ben József főherceg vásárolt meg, majd egy-két éven belül át is alakította. Jellegzetes homlokzata helyére finom vonalú osztópárkány került, melybe beköt az ablakok keretezése. Finom plasztikája korabarokk architektúrát rejtett.

 

Az átalakítás eredményeként a régi helyén új lépcsőház épült, a hátsó részben kaptak helyet a kocsimosók, elbontották az udvari mellékszárnyat, a korábbi egyenes záródású falak kosaras záróadásúakká váltak – álltak az akkori tervekben. Az épületet megmagasították, az udvari homlokzat valószínűleg szecessziós ízű vakolatot kapott, ami azóta teljesen elveszett. Nem minden kapott azonban helyet a tervek közül az épületen, a kosáríves ablak szeletíves lett –bár igaz, a tervek többsége megvalósult.

 

Az épület nemsokára, 1920-ban ismét új tulajdonoshoz került, akkor a Magyar Vallásalap vásárolta meg. Később, a második világháborút követően a felújítás ellenére Buda visszafoglalását nagyon megsínylette az épület, az emeleti födém tönkrement, a földszinti boltozatok közül is sok beomlott, a falak egy része kidőlt, a homlokzatot újjá kellett építeni.

 

A festőrestaurátori falkutatás azonban feltárta, a világháborús helyreállítás és az 1970-es években teljes vakolatcsere történt, elveszett minden korábbi falfestés, két elfalazott falfülkétől eltekintve. Ott szecessziós mintát, illetve historizáló mintát találtak, de csak részlegesen. A mostani kutatás során a pincéket is feltárták: síkfödésemes pince került elő.

 

 

A feltárás

Az épületről a fent említett évben, 2000-ben Farbaky Péter (Hild-Ybl Alapítvány) készített a tudományos dokumentációt, mely levéltári kutatáson alapuló telektörténetet, építéstörténetet és helyreállítási javaslatot tartalmazott. Az épület most tervezett felújításához és átalakításához további kutatások váltak szükségessé, így roncsolásos falkutatást és azt megelőző, festőrestaurátor által végzett falfestésvizsgálatot kellett készíteni, valamint az épület műemléki értékleltárát is. Sor került az épület szerkezeti feltárására, régészeti felügyelet mellett. A falkutatást, a jelenségek értelmezését és azoknak a levéltári kutatással, valamint a régészeti megfigyelés eredményeivel való összehangolását László Csaba, Gömöry Judit, Csomortány Levente és Rozmann Viktor végezték.

Kulcsszavak:

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

Alexander_Buzlov

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma