15_eves

2019.08.04

Lehetett volna a Kádár-kor kedvenc művésze, de nem állt be a sorba. Lehetett volna az avantgárd képviselője, de a tradíciók vonzották. Kondor Béla 41 évesen halt meg 1972-ben; hagyatékában számtalan felkavaró, szárnyas lényeket, repülő szerkezeteket, történelmi vagy biblia eseményeket ábrázoló kép és vers maradt fenn. Műveiből tematikus kiállítás látható a tihanyi Kogart Galériában. A barkácsoló típusú modern emberről és a mankónak használható sztereotípiákról is beszélgettünk a tárlat kurátorával, Marosvölgyi Gábor művészettörténésszel.

Kondor_Bela_az_utolso_ikonfesto_1


Egy interjúban azt mondta: idő kell, míg Kondor munkáiba beleszeret az ember. Miért gondolja így?

Kondor Béla egy nehezen megközelíthető személyiség volt. Alkotásaiban lebontotta azokat az esztétikai normákat, amit az ember egy művésztől elvár: hogy legyen tetszetős az alkotás, rögtön és egyértelműen hasson az emberre. Emellett nehezen olvasható a szimbólumrendszere. Ahhoz, hogy megértsük őt, ismernünk kell az életét. Kondor lecsupaszította az alkotás külső kérgét, és inkább az alkotás folyamatára helyezte a hangsúlyt, gyakran a gesztus-munkákig jutott el. Emiatt nehezen befogadható. De tapasztaltam már azt, hogy alaptalan ez a félelem. Aki fogékony rá, az rögtön beleszeret Kondor művészetébe.


Kondor_Bela_az_utolso_ikonfesto_2


Sajátos szimbólumrendszere volt az, ami nem egyezett a hivatalos szocreál művészeti elképzeléssel, amibe nem akart és nem is tudott beilleszkedni?

A szocreálnak nem szimbólumai voltak, hanem jelképrendszere. Nagyon felületes, didaktikus propagandaművészet volt. Nem is tudott mit kezdeni ezzel Kondor. Mondhatnánk, hogy ilyen szempontból progresszív művész, de nem az volt, mivel a szimbólumait, jelképeit és inspirációit korábbi művészettörténeti korszakokból vette. Ideológiáktól független alkotó volt, egy olyan korban, amikor mindent átitatott az ideológia. Azért vált forradalmivá, mert nem az avantgárd művészet felé ment el, hanem az archaizálás irányába. De ez a folyamat olyan, mint egy kör: minél mélyebbre megyünk az archaikumba, annál inkább visszatérünk a személyességhez és a művészet ősi gyökereihez, ami egyfajta mágiával kapcsolatos.


Kondor_Bela_az_utolso_ikonfesto_9


A kortársak közül volt, aki túl modernnek, más pedig túl tradicionálisnak tartotta Kondort. Ő minek vallotta magát?

Kondor erről úgy nyilatkozott, hogy „szerencsére nem vagyok modern”. Mindenekelőtt a művészet folyamatát tartotta fontosnak. Azt érezte, hogy a tradíció nagy épületéhez szervesen csatlakozik, azt építi tovább. Az a megítélés, hogy valaki modern vagy konzervatív, egy teljesen más meggyőződésből fakad. Mindig valamilyen külső ideológia határozza meg, hogy mi számít haladónak vagy konzervatívnak. A művészet szempontjából ezek a kategóriák lényegtelenek.


Kondor_Bela_az_utolso_ikonfesto_8


Akkoriban a közvélemény azzal sem nagyon tudott mit kezdeni, hogy Kondor egyszerre több művészeti ágban is alkotott: hangszereket készített, zenélt és verseket írt.

Kondort felületesen reneszánsz embernek szokták nevezni, mivel annyi mindennel foglalkozott. De ő korántsem a reneszánsz értelemben alkotó művész. Barkácsoló típus volt. Levi-Strauss antropológus mondta ezt a modern emberről, mivel szerinte a 20. században kultúrát barkácsolunk össze. Kondor szó szerint és képletesen is megtestesítette ezt a típust.


Kondor_Bela_egy_festmenye_elott
Kondor Béla egy festménye előtt


Összebarkácsolt régi és új technikai dolgokat, merített a hagyományból és a technológia vívmányait is felhasználta. Műhelyében készült szerkezeteknek – hangszereknek, repülőgépeknek – nem az volt a lényege, hogy használhatók legyenek. A konstrukció kialakítása, maga a teremtés volt számára fontos, és az, hogy a mű a lenyomata legyen a tevékenységnek. A képei is ilyenek, érződik rajtuk az alkotás folyamata, amit nem akar elfedni egy tetszetős mázzal, ezért szinte csupaszon, nyúzottan állnak előttünk. Ez olyan nagy mértékű őszinteség, ami elsőre ijesztő lehet.


Kondor_Bela_az_utolso_ikonfesto_7


Képein gyakran szerepelnek angyalok, de szeretett oltárokat is készíteni, ahol a szent és a profán keveredik. Akkoriban hogyan fogadták ezt a spirituális tartalmat?

Próbálták valamilyen ideológiához kötni, akár a valláshoz, a reakcióhoz. De az alkotásai ettől függetlenek voltak. Mindegyik egy ember hitkereséséről szólt. Az angyal alakja eleve ambivalensen jelenik meg Kondornál. A William Blake-inspirációra született képeken sem egyértelmű a szerepe: láthatóan nem kimondottan jó és segítő lényekről van szó, akik egy másik dimenzióból érkeznek, de nem egy jobb világ képviselői. Nincsenek a tudás teljes birtokában, inkább valamiféle közvetítő szerepük van.


Kondor_Bela_az_utolso_ikonfesto_6


Kondor számára az angyal testesíti meg az ember spirituális princípiumát, ami nem határolható be a morálisan értelmezhető jó és rossz kategóriákkal. A Szárnyas farkas művében mutatja meg a legjobban, hogy az animális, ösztönös, állati és a spirituális, angyali kettősség hogyan alkot egyetlen harmonikus egységet.


A tihanyi tárlat címe: Kondor Béla, az utolsó ikonfestő. Ilyen jellegű képeket láthatunk tőle?

A cím megtévesztő lehet. Az utolsó ikonfestő jelző Kovács Péter művészettörténésztől ered, és utalás Kondor Ikonosznak nevezett korszakára. Ebben az időben Kondor felhasználta az ikonok képszerkezetét, a síkszerűségét, dekorativitását, az arany hátteret, a mozaikszerűséget, rekeszes mezőszerűséget. De ezeket olyan tartalmakkal töltötte meg, melyeket profánnak nevezhetünk.


Kondor
Férfi konstrukcióval


Ezek az ikonokból származó szerkezetek nála átkerültek egy konstruktív világba, ahol állványzatok és mindenféle bonyolult városhálózatok képei vannak, ahol az ember is egy bonyolult gépi konstrukció részévé válik. A tárlaton ezt a folyamatot igyekeztünk bemutatni amellett az ambivalens viszony mellett, ami őt a hithez és vallásos témához fűzte. Ironikusan kezelte ezeket a témákat: a vallásos művészetet és a szocreál sémáit sablonjait is kifordította és ellentmondásosan használta.


Kondor_Bela_Pleh_Krisztus
Pléh Krisztus


Emellett szerepelnek a nagyon mély, egzisztenciális kérdéseket feszegető képei, mint például a Pléh Krisztus vagy a Jónás a cet gyomrában című képek, melyek a sors vállalásáról, a hittel való szembenézéséről szólnak. Ezt egészítettem ki két olyan, irodalmi inspirációt tükröző sorozattal, mint a Shakespeare Hamletjéhez készült fametszetes illusztrációk, illetve a William Blake A menny és pokol házassága című nagyszabású költői munkája alapján készített sorozata, mely egy nagyon bonyolult gondolati és szürreális világ lenyomata.


Kondor_Bela_az_utolso_ikonfesto_3


Nemcsak a kortársak, hanem az utókor is igyekszik valamiféle skatulyába zárni a kereső embernek tűnő Kondor személyét és művészetét. Kapaszkodóknak használjuk a rá aggatott sztereotípiákat, hogy közelebb kerüljünk hozzá?

Kondort az örök kíváncsiság űzte. A nagy művészekhez hasonlóan minden alkotás kezdetekor újra kezdte tanulni a mesterséget, végig kellett mennie az alkotás kalandján. Ez nem veszélytelen utazás, előfordul, hogy a végén zsákutcába fut, pedig rengeteg energiát beleölt. Magyartalanul fogalmazva: művein érződik, hogy „megküzdődtek”, Kondor minden alkalommal megharcolt a képekért. A sztereotípiák és a sablonok pedig mankók: addig használjuk, amíg meg nem érkezünk Kondor Bélához. Ekkor kell eldobni, így tudjuk felfedezni igazi nagyságát.


Bukott_angyal
Bukott angyal

 

A Kondor Béla, az utolsó ikonfestő című kiállítás szeptember 15-ig látható a tihanyi Kogart Galériában.


Pál Amanda


Fotók forrása: Kogart Alapítvány

KAD_Kultura_596x90_002

agocs_2

2019.08.20

Agócs Gergely népzenész és néprajzkutató nemrég tért vissza legutóbbi, észak-kaukázusi gyűjtőútjáról. Az utazás eredményeiről, a magyar népzene sajátosságairól és a szeptember 24-i Atyai ág koncertről beszélgettünk vele.

tanc_dijatado_2

2019.08.19

Augusztus 20-a alkalmából Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere állami kitüntetéseket és díjakat adott át augusztus 16-án a Pesti Vigadóban. A díjazottak közül dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténészt, szerkesztőt, ifj. Zsuráfszky Zoltán táncost és Bolvári Andrásné pingáló művészt többek között pályájukról, a néphagyomány fontosságáról is kérdeztük.

orosz_akos_a_szokes_600x413

2019.08.18

Törekszik arra, hogy ne másokhoz mérje magát, és nem érdeklik a zajos sikerek; a lényeg, hogy azt csinálja, amit szeret. Orosz Ákos éppen ezért rengeteg dolgot csinál: játszik, rendez, forgat és a zenekara útját egyengeti. Idén Kaszás Attila-díjra jelölték; gyerekként már állt egy színpadon a tizenkét éve elhunyt művésszel, és most maga is a Vígszínház csapatát erősíti.

A filmművészethez való kivételes hozzájárulásáért életműdíjat kap Tim Roth a Szarajevói Filmfesztiválon, ahol mesterkurzust is tart. A brit színész játszott többek között Stephen Frears Félelem nélkül, Peter Greenaway A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott és Robert Altman Vincent és Theo című filmjében. Két Quentin Tarantino-filmmel, a Kutyaszorítóban és a Ponyvaregén) címűekkel vált világhírűvé, a Rob Roy című filmben alakított gonoszért pedig Golden Globe- és Oscar-díjra jelölték. Rendezői debütjét, a Hadszíntért 1999-ben a Sundance Filmfesztiválon mutatták be és Cannes-ban, Torontóban is szerepelt.

A világ legjobb gitárosai között számon tartott Duane Allman híres, arany színű Layla gitárját 1,25 millió dollárért (366 millió forintért) vásárolták meg egy árverésen a georgiai Maconban. A nevezetes hangszert, egy 1957-es Gibson Les Paul Goldtopot a legutóbbi időkig a maconi Allman Brothers Band múzeumban őrizték.

A Rossz versek című film is bekerült az Európai Filmdíjra jelölhető alkotások válogatásába, ahol 31 ország 46 filmje szerepel. A következő hetekben az Európai Filmakadémia több mint 3600 tagja szavaz a filmdíj legfontosabb kategóriáinak – a legjobb európai film, rendező, színész, színésznő és forgatókönyvíró – jelöltjeiről. A jelöléseket november 9-én hirdetik ki Sevillában, a győztesekről nyolctagú zsűri dönt. A díjakat december 7-én Berlinben adják át.

Csinghaj-tibeti-fennsík legnépesebb városában, Hsziningben, a 2261 méteres tengerszínt feletti magasságon két év alatt épült meg a 28 ezer négyzetméteres létesítmény. Az akváriumban mintegy 400 vízi élőlényfajt és több mint száz szárazföldi állatot tekinthetnek meg a látogatók. A Csinghaj-tó jellegzetes pontyféléje, a Gymnocypris przewalskii mellett Oroszországból két beluga (fehér delfin), Japánból pedig nyolc palackorrú delfin érkezett a vízi parkba, ahol sarki farkasok és rókák is élnek.

Zenés színházi tehetségkutató indul általános iskolások számára az István, a király rockopera megújítására és újraértelmezésére; a jelentkezőknek a rockopera egy részletét kell előadniuk –jelentette be Szörényi Levente Kossuth-díjas zeneszerző-szövegíró, aki annak idején Bródy Jánossal közösen alkotta meg a legendás rockoperát. Az online videótehetségkutató verseny célja, hogy jobban elmélyítse az általános iskolások tudását a magyar történelemről. A jelentkezési határidő október 31., a tanárokat és a diákokat elismert művészek mentorálják a projekt során. A diákszínházi előadás a keresztény évad részeként, a trianoni megemlékezés programsorozat keretében jön létre.

Az augusztus 23-ai gálaműsort a nemzeti ünnep és a nemzeti összefogás határozza meg.

Zoltan_Maga

Az Új magyar rapszódia című mű ősbemutatóját a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartják. A műsor második felében a Magyar Mise hangzik el.

A Magyarok kenyere program felajánlásával egy tonna lisztből készül ma Szolnokon a Kárpát-medence kenyere, amelyet idén is szétosztanak az ünnepelők között.

Az idei TÉR /// ERŐ Építészeti Nemzeti Szalon finisszázsának hétvégéjére számos tematikus programmal készül a Műcsarnok: augusztus 24-25-én kurátori tárlatvezetés, szakmai programok, családi délelőtt, továbbá társművészeti előadások várják az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma