IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.14

Ha egy nagyvárosban élünk, különösen távol érezhetjük magunktól a falvak csendes nyugalmát. Zaklatott életstílusunk nem enged sok megállót, de ha mégis, akkor szívesen elvonulnánk egy nyugodt helyre, ahol jóval lassabb a tempó, és még fellelhetőek azok az értékek, amelyek a múltban az ember életének természetes részét képezték. Henics Tamásnak a Hagyományok Házában kiállított fotói egy ilyen világba vezetnek minket.

Barangoltam_fotokiallitas_


Henics Tamás nem szakképzett fotográfus, kutatóorvosként dolgozik Bécsben, ahol az Eppstein-Barr vírus természetével foglalkozik. Az Őrségben, Szentgotthárdon nevelkedett, és a hagyományos értékek, a vidéki kultúra már nagyon korán magával ragadta.


A népművészet, a népzene különösen érdeklik. A bécsi magyar táncháztalálkozó szervezője, a közel 20 éves Ladikos Fesztivál ötletgazdája, amatőr népzenész. A fesztivált, amely az ország egyik legkiemelkedőbb kulturális rendezvénye, a Szigetközben, Mecséren rendezik meg.


Henics tevékenységéért 2018-ban Halmos Béla Emlékérmet kapott. A díj azokra a közösségi, szervező munkát végzőkre hívja fel a figyelmet, akik nélkül nem létezett volna táncházmozgalom, és a táncház módszer ma nem szerepelne az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján.


Hen_108


A Barangoltam… című tárlaton kiállított képei Kalotaszegen és a Mezőségben készültek. Kalotaszegen a Nádas-mente és Cifra Kalotaszeg, Mezőségben pedig a Szamos-mente és Északnyugat-Mezőség falvai adják képei helyszínét. Közel huszonöt éve járja ezt a vidéket, és jó kapcsolatot alakított ki az itt élőkkel. Gyermekkorát idézik fel benne ezek a helyszínek. Fotóin az emberi arcok harmóniát és nyugodtságot tükröznek. Felvételei többnyire fekete-fehérben készülnek, ezzel is hangsúlyozva, hogy örök értékeket kívánnak megőrizni.


Láthatjuk egy-egy épület vagy falurész fokozatos eltűnésének folyamatát is. Láttukon nosztalgiával gondolunk azokra az időkre, amikor a léptéket, az arányokat fontosnak tartották az emberek, az életfordulókról megemlékeztek. Képei gyakran kapcsolódnak a zenéhez, de születés és halál témái is megjelennek. A mindennapi élet pillanatait ötletesen, időnként humorosan mutatja meg.


Hen_110


Henics Tamás fotói a részletekre is fókuszálnak. Keresi és megmutatja a finom, apró vonásokat is, és képei kifinomult humorérzékről árulkodnak. Éles szemmel veszi észre a megmutatandó sajátosságokat, és azokat a megőrzés szándékával fotózza le.


Egy alkalommal így nyilatkozott: „…a fényképezés egy különös folyamat. Létrejön a tárgy-kamera-szív-agy tengely, mely intim belső világgá válik, megszűnik az embert körülvevő. Szinte euforikus állapot. Egy bensőséges kapcsolat a fényképezendő és a fotográfus között, senki más által ugyanúgy át nem élhető. Ezért fontos, hogy az ember lehetőleg minél több időt tölthessen témájával, legyen az tárgy vagy ember. Megismerni a részletes vonásokat, lelkületet, lelket. Jó volna a hétköznapokat is így megélni...”


Barangoltam_fotokiallitas_2


Ez az intimitás érzékelhető a Hagyományok Házában kiállított képein, melyeket kedvenc fotóiból ő válogatott. A május 31-ig látható tárlat a fotográfus szándéka szerint emlékezés és bizakodás is egyben, hogy sok szellemi és tárgyi érték még megmenthető. Egy olyan értékrend megörökítésére vállalkozik, mely útmutatást adhat az új generációknak.


Rácz Anna

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma