2017.11.11

George Balanchine Magyarországon korábban még nem látott Téma és variációk című szimfonikus balettjét mutatja be november 15-én a Magyar Nemzeti Balett. A premier Harald Lander stilizált gyakorlataival, az Etűdök című koreográfiával párban szerepel a műsoron. Az előadás premierjét a Nemzeti Táncszínház szervezésében a Müpa Fesztivál Színházában tartják.

A zongoristaként konzervatóriumot is végző George Balanchine gyermekkora óta rendkívül közeli kapcsolatban állt a zenével és a tánccal egyaránt. Ennek köszönhető, hogy az 1920-as években megalkotta az úgynevezett szimfonikus balettet. Ez a klasszikus-romantikus hagyományokon nyugvó, de a szovjet balett-kísérletekből is táplálkozó műfaj nem más, mint cselekmény nélküli, programmentes tánc – az abszolútzene mintájára abszolúttánc. Csajkovszkij 1884-ben keletkezett 3. zenekari szvitjének utolsó tétele a Tema con variazioni, azaz a Téma variációkkal címet viseli. Ez ihlette meg Balanchine-t, aki a főtémára írott zenei változatokat fordította le a mozgás nyelvére. A zenemű 12 igencsak különböző formában mutatja be a dallamot, így a színpadon is tucatnyi karaktert kellett ábrázolni. A Téma és variációk táncosai számára a legnagyobb nehézséget azonban mégsem a stílusok közötti váltások jelentik, sokkal inkább az a maximalizmus, amely a koreográfus valamennyi művéből kiviláglik. Újszerű kombinációi a legbonyolultabb lépéseket, lépéssorokat követelik meg a fellépő művészektől a szokottnál gyorsabb tempóban, de csakis ezzel a komplexitással valósulhat meg a koreográfia célja, és festheti le mozgással Csajkovszkij zenéjének sokszínűségét.


klasszik_47_19_kreativ_online_3000x2000px

 

A darab magyarországi bemutatójának világítástervezője Solymosi Tamás, a díszleteket Rózsa István, a jelmezeket Rományi Nóra jegyzi. John Clifford betanító balettmester munkáját Aradi Mária, Dózsa Imre, Solymosi Tamás és Venekei Marianna próbavezető balettmesterek segítették. Az előadás hármas szereposztásban láthatja a közönség, a fő szóló lány szerepét Tanykpayeva Aliya, Földi Lea és Cheprasova Elizaveta, míg a fő szóló fiút Leblanc Gergely, Oláh Zoltán és Balázsi Gergő Ármin táncolja.

 

Az Etűdök szintén nem egy konkrét történetet mesél el, tételein keresztül mégis nagyívű folyamat, a balett-tanulás rögös útja rajzolódik ki előttünk. A társulat által 2014-ben bemutatott Harald Lander-művet – hasonlóan a szünet előtt látható Balanchine-darabhoz – klasszik(us) zene ihlette. Carl Czerny ujjgyakorlatai, melyeket gyakran nem vagyunk hajlandók műalkotásként elismerni, arra inspirálták Knudåge Riisagert, hogy hasonló célzatú koreográfiához dolgozza át a szerző etűdjeit. A praktikusságot, az egy-egy technikai nehézséget előtérbe helyező apró darabok kiváló terepet szolgáltattak ahhoz, hogy szülessen egy felvonásnyi balett arról, hogyan jut el egy táncos a rúdtól a rivaldafényig. A szépséges mozdulatok mögött rejlő izzadságos és aprólékos munka jelenik itt meg, lebontva a balettet annak legkisebb alkotóelemeire.


temak_es_variaciok_etudok_171115_01
Fotó: Gács Tamás/mupa.hu

 

A produkció Lise Lander művészeti tanácsadó, Johnny Eliasen betanító balettmester, valamint Kövessy Angéla és Pongor Ildikó balettmesterek segítségével jött létre. Az ugyancsak hármas szereposztásban látható Etűdök Balerináját Sarkissova Karina, Kozmér Alexandra és Kim Minjung alakítja, az első szólót Rónai András József, Lagunov Ievgen és Balázsi Gergő Ármin, a másodikat Timofeev Dmitry, Leblanc Gergely és Oláh Zoltán táncolja.

 

A produkciót a Nemzeti Táncszínház szervezésében a Müpában mutatják be.

01Spite-DannyWillems_vagott

2017.11.18

Wim Vandekeybus egyéni hangvételű flamand táncos és koreográfus 1999-ben készített In Spite of Wishing and Wanting című alkotásának 2016-ban kibővített változata érkezik november 23-án és 24-én a Trafó – Kortárs Művészetek Házába. Az Ultima Vez társulat előadása szilaj, intenzív, markánsan mai és férfi energiákkal telített. Vandekeybus megkapó, játékos koreográfiájához David Byrne szerzett zenét.

maxresdefault_600x337_kis

2017.11.18

Suren Bagratuni világhírű csellóművész lesz a Nemzeti Filharmonikusok november 20-ai hangversenyének szólistája. A művész a Zeneakadémia csodálatos hangversenytermében Schumann mindössze két hét alatt komponált, különleges szépségű a-moll gordonkaversenyét adja elő a zenekarral, Hamar Zsolt vezényletével.

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

Egyhangúlag megszavazta november 16-ai ülésén a baranyai megyeszékhely képviselő-testülete a Pécsi Harmadik Színházat (PHSZ) fenntartó, teljes mértékben önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság eladását a Moravetz Produkció részére. Az 1988-ban alapított, állandó társulattal nem rendelkező, Vincze János vezetésével működő teátrumnak a Pécsi Nemzeti Színházba (PNSZ) történő beolvasztásáról szeptember 7-én döntött a megyeszékhely képviselő-testülete.

Sergio Ramírez nicaraguai író, volt alelnök nyerte el az idei Cervantes-díjat, amely a spanyol nyelvű irodalom legjelentősebb elismerésének számít – ismertette a zsűri döntését Ínigo Méndez de Vigo spanyol kulturális miniszter november 16-án Madridban. A döntőbizottság méltatásában kiemelte, hogy Ramírez műveiben a mindennapi élet elevensége az, ami műalkotássá változtatja a realitást.

A nagy érdeklődést és a zenei szakma kérését figyelembe véve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) november 20-áig meghosszabbítja a jelentkezést A Dal 2018 pályázatra. A pályázóknak az eredeti határidőhöz képest öt nappal tovább, november 20-án éjfélig van lehetőségük feltölteni a www.mediaklikk.hu/adal oldalra pályaműveiket, hogy A Dal 2018 indulói között lehessenek.

A Legjobb Animáció díját kapta Klingl Béla Boxi című 3D-s animációs sorozatának Zöldben című epizódja, míg A legjobb ifjúsági film kategória győztese Andristyák Marcell IN Corp. – Integrated Nanotechnologies című alkotása lett a belgrádi Green Fest Nemzetközi Zöld Kultúra Fesztiválon.

Rekordáron, 450 millió dollárért (119 milliárd forint) kelt el egy 500 éves, Leonardo da Vincinek tulajdonított festmény egy november 15-ei esti New York-i árverésen. A kép Salvator Mundi (Világmegváltó) néven ismert. A valaha árverésen műalkotásért fizetett legmagasabb összeget adták érte. A meg nem nevezett vevő telefonon vett részt a licitálásban.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma