2017.11.11

George Balanchine Magyarországon korábban még nem látott Téma és variációk című szimfonikus balettjét mutatja be november 15-én a Magyar Nemzeti Balett. A premier Harald Lander stilizált gyakorlataival, az Etűdök című koreográfiával párban szerepel a műsoron. Az előadás premierjét a Nemzeti Táncszínház szervezésében a Müpa Fesztivál Színházában tartják.

A zongoristaként konzervatóriumot is végző George Balanchine gyermekkora óta rendkívül közeli kapcsolatban állt a zenével és a tánccal egyaránt. Ennek köszönhető, hogy az 1920-as években megalkotta az úgynevezett szimfonikus balettet. Ez a klasszikus-romantikus hagyományokon nyugvó, de a szovjet balett-kísérletekből is táplálkozó műfaj nem más, mint cselekmény nélküli, programmentes tánc – az abszolútzene mintájára abszolúttánc. Csajkovszkij 1884-ben keletkezett 3. zenekari szvitjének utolsó tétele a Tema con variazioni, azaz a Téma variációkkal címet viseli. Ez ihlette meg Balanchine-t, aki a főtémára írott zenei változatokat fordította le a mozgás nyelvére. A zenemű 12 igencsak különböző formában mutatja be a dallamot, így a színpadon is tucatnyi karaktert kellett ábrázolni. A Téma és variációk táncosai számára a legnagyobb nehézséget azonban mégsem a stílusok közötti váltások jelentik, sokkal inkább az a maximalizmus, amely a koreográfus valamennyi művéből kiviláglik. Újszerű kombinációi a legbonyolultabb lépéseket, lépéssorokat követelik meg a fellépő művészektől a szokottnál gyorsabb tempóban, de csakis ezzel a komplexitással valósulhat meg a koreográfia célja, és festheti le mozgással Csajkovszkij zenéjének sokszínűségét.


klasszik_47_19_kreativ_online_3000x2000px

 

A darab magyarországi bemutatójának világítástervezője Solymosi Tamás, a díszleteket Rózsa István, a jelmezeket Rományi Nóra jegyzi. John Clifford betanító balettmester munkáját Aradi Mária, Dózsa Imre, Solymosi Tamás és Venekei Marianna próbavezető balettmesterek segítették. Az előadás hármas szereposztásban láthatja a közönség, a fő szóló lány szerepét Tanykpayeva Aliya, Földi Lea és Cheprasova Elizaveta, míg a fő szóló fiút Leblanc Gergely, Oláh Zoltán és Balázsi Gergő Ármin táncolja.

 

Az Etűdök szintén nem egy konkrét történetet mesél el, tételein keresztül mégis nagyívű folyamat, a balett-tanulás rögös útja rajzolódik ki előttünk. A társulat által 2014-ben bemutatott Harald Lander-művet – hasonlóan a szünet előtt látható Balanchine-darabhoz – klasszik(us) zene ihlette. Carl Czerny ujjgyakorlatai, melyeket gyakran nem vagyunk hajlandók műalkotásként elismerni, arra inspirálták Knudåge Riisagert, hogy hasonló célzatú koreográfiához dolgozza át a szerző etűdjeit. A praktikusságot, az egy-egy technikai nehézséget előtérbe helyező apró darabok kiváló terepet szolgáltattak ahhoz, hogy szülessen egy felvonásnyi balett arról, hogyan jut el egy táncos a rúdtól a rivaldafényig. A szépséges mozdulatok mögött rejlő izzadságos és aprólékos munka jelenik itt meg, lebontva a balettet annak legkisebb alkotóelemeire.


temak_es_variaciok_etudok_171115_01
Fotó: Gács Tamás/mupa.hu

 

A produkció Lise Lander művészeti tanácsadó, Johnny Eliasen betanító balettmester, valamint Kövessy Angéla és Pongor Ildikó balettmesterek segítségével jött létre. Az ugyancsak hármas szereposztásban látható Etűdök Balerináját Sarkissova Karina, Kozmér Alexandra és Kim Minjung alakítja, az első szólót Rónai András József, Lagunov Ievgen és Balázsi Gergő Ármin, a másodikat Timofeev Dmitry, Leblanc Gergely és Oláh Zoltán táncolja.

 

A produkciót a Nemzeti Táncszínház szervezésében a Müpában mutatják be.

_D0A4235_Copy

2018.10.23

Kontra Ferenc író vehette át idén az Arany János-díjat kiemelkedő irodalmi munkásságáért, a legjobb első verseskötetet elismerő Gérecz Attila-díjat pedig Dezső Kata kapta az Akiket hazavártak című kötetéért október 23-án a Magyar Írószövetség dísztermében rendezett, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen.

szalay_lajos_forradalom_nagyobb

2018.10.23

A Műcsarnokban helyet kapó Emigráns magyar művészek az 1956-os forradalomról című kiállítás a magyar emigráció, a sziget-magyarság 1956-ról alkotott képzőművészetéből válogat. A tárlaton látható művek az 1956-os forradalom eseményeit, helyszíneit és szereplőit, illetve szellemiségét és emlékét örökítik meg. Közös jellemzőjük, hogy a Kádár-korszakban születtek olyan alkotóktól, akik akkor vagy később hagyták el az országot.

Egykulonlegesnap1

2018.10.23

Egy különleges nap címmel tartanak bemutatót a Hatszín Teátrumban november 10-én. Az azonos című film alapján készült színpadi változatot Dobó Kata, Réti Barnabás és Egri Kati főszereplésével tűzik műsorra. Az Iványi Árpád rendezésében megvalósuló előadást havonta legalább két alkalommal játsszák majd. Dobó Kata színésznő elmondta: a darabban két magányos ember találkozásáról van szó.

Egy monodrámával, két felolvasószínházi előadással és a legrangosabb vajdasági színművészeti díj, a Pataki-gyűrű átadásával ünneplik az idén a délvidéki magyar színjátszás napját Szabadkán. A délvidéki magyar színjátszás napja október 29-e annak emlékére, hogy Pataki László, a szabadkai Népszínház alapító tagja rendezésében 1945-ben ezen a napon mutatták be a színház első darabját, Balázs Béla Boszorkánytáncát.

Ivan Wernisch cseh költő, író és publicista kapta idén a Franz Kafka-díjat. A Franz Kafka Társaság által adományozott elismerést Wernisch október 22-én este a prágai óvárosi városháza dísztermében vette át. A 75 éves Ivan Wernisch az ötödik cseh szerző, akit Kafka-díjjal jutalmaztak. Wernisch Prágában született, és a múlt század hatvanas éveiben jelentek meg az első versei. A Kafka-díjat – egy bronz plakettet, amely Kafka prágai szobrát ábrázolja – korábban olyan irodalmi nagyságok kapták meg, mint Philip Roth vagy a Nobel-díjas Elfriede Jelinek és Harold Pinter. A díjat 2003-ban Nádas Péternek ítélték oda. A Franz Kafka-díjjal 10 ezer dolláros (2,81 millió forint) pénzjutalom is jár.

Hét nap alatt tizenkét előadással, köztük a fiatal táncművészeket támogató Imre Zoltán Program keretében született produkciókkal várja az érdeklődőket az október 28-áig tartó III. Infinite Dance Festival Nagyváradon – hangzott el az M5 csatorna október 22-ei, esti Kulturális Híradójában. A programsorozat a Nagyvárad Táncegyüttes, a Bihar megyei amatőr tánccsoportok, valamint a járókelők közös zenés-táncos performanszával kezdődött meg október 22-én Nagyvárad főterén. A magát összművészetiként meghatározó fesztivál programjában a mozgásszínház legkülönbözőbb formáit – klasszikus és kortárs balett, néptánc, kortárstánc és a kiegészítő programok révén a hip-hop, mazsorett, valamint street dance – magas szinten művelő és képviselő, nemzetközi elismertségnek örvendő társulatok előadásai kapnak helyet. Az idei hétnapos táncünnepen az Imre Zoltán Program keretében született produkciók mellett a Szegedi Kortárs Balett, a Bartók Táncszínház, a Nagyvárad Táncegyüttes, a Duda Éva Társulat, a Kolozsvári Magyar Opera és a Bukaresti Nemzeti Táncközpont előadásait láthatja a közönség.

Népi játékokkal, filmvetítésekkel és élő történelmi színielőadásokkal elevenítik fel az 1956-os forradalmat és szabadságharcot megelőző vidéki eseményeket a szentendrei Skanzenben az ünnepi hosszú hétvégén. A mi ’56-unk című tematikus programsorozat bemutatja a téeszesítést és a padlássöprést, valamint a vidéki ember mindennapjait, felelevenítve az ötvenes évek hangulatát. Ezek közé tartoznak a népi gyermekjátékok is. Történészek, néprajzkutatók és muzeológusok az irodalomból, régi filmhíradókból alapos kutatómunkával tártak fel olyan tényeket, adatokat, amelyek ebben az időben bizonyos falvakban megtörténtek. A Skanzenben három tájegység történetén keresztül mutatják be, hogy milyen események történtek a falvakban a forradalmat megelőző években.
Liszt Ferenc születésének 207. évfordulóján szólalt meg újra a Zeneakadémia felújított Voit-orgonája, amelyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A megújult hangszert bemutató október 22-ei, esti koncert előtt Kövér László, az Országgyűlés elnöke felidézte: a Zeneakadémia szenátusa 2010-ben döntött úgy, hogy helyreállítja az orgonát. „A Voit-orgona rekonstrukciója nemcsak közös álom volt, hanem a legfontosabb lépés annak érdekében, hogy a Zeneakadémia orgonaparkja megfeleljen a modernkori orgonaoktatás nemzetközi összehasonlításban is legmagasabb követelményeinek” – emelte ki Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora. Az intézmény koncertorgonája 1907. május 15-én szólalt meg először.

Gérecz Attila költő, 1956-os hős történetét adja elő október 23-án a Vígszínház Házi Színpadán Orosz Ákos. Csuja László rendezővel olyan pesti srác lélekrajzát vitték színre, akit a hatalom nem tudott megtörni. A szökés című monodráma hosszú idő után látható újra színpadon.

5

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma