2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2016.03.16

Garmann egy olyan kisfiú, aki mindenkinek ismerős lehet. A messzi Norvégiában lakik, de ugyanolyan kalandokat él át, ugyanazok a kérdések foglalkoztatják, mint a világ összes hatévesét. Stian Hole Garmanns Sommer című mesekönyvét Veres András vitte bábszínpadra. A premier március 20-án lesz a szombathelyi Mesebolt Kamarában.

Mikor pottyan ki a foga? Mikor kap már végre egy batmanes sapkát? Hogyan kell egyedül átkelni az úttesten? És, legfőképpen, milyen lesz az iskola? Hiszen lassan vége a nyárnak, elérkezik a szünidő utolsó napja, Garmann holnaptól iskolás lesz…


thax2-garmannnyara1
Fotó: http://szombathelypont.hu

 

Stian Hole könyvének erőssége, hogy szervesen illeszkedik egymáshoz a kép és a szöveg. Színházi szempontból talán ez a legnagyobb kihívás, hiszen az egyik érvénytelen a másik nélkül. A színpadi teret és a szereplők karaktereit a szerző eredeti illusztrációi segítségével keltik életre, amit élő színészi játék és valós tárgyak használata egészít ki. Ehhez egy saját színházi formanyelv kialakítására van szükség, mely a próbák során alakul ki. Ez a folyamat rendkívül izgalmas, az alkotók egymást inspirálva „hozzák” az ötleteket, a véleményeket és az érzéseket. A – gyakran meghökkentő – figurák a szuperrealizmus és a végletes stilizáció között egyensúlyoznak, ami hatással van az előadás egészére. A tényszerű narráció váltakozik az igazi, valós érzelmekkel. Ez hatalmas feladat Dénes Emőkének, aki egyedül varázsolja a színpadra az egész mesét. Emőke színészi személyisége fogja egybe a különböző színházi jelrendszereket, amelyek (a felvételről szóló zene mellett) még zenélő tárgyakkal, énekhanggal, ritmusjátékokkal egészülnek ki.

 

Mivel a Garmann nyarának nincs a szó hagyományos értelemben vett története, a darab dramaturgiai ívét az érzelmi helyzetek egymásra épülése hozza létre. Egy kisfiú utolsó nyári napja, az első iskolai nap előtt. Ez a helyzet rengeteg drámát, kíváncsiságot, feszültséget teremt. Mint minden nagy változás előtt, most is egyfajta összegzés zajlik le Garmannban: mi az, amit tudok? Mi az, amit meg kell még tanulnom? Mit tudnak a többiek? Ezek az állapotok kaleidoszkópszerűen állnak össze, egy nyárvégi délutánná.

 

A próbák során igyekeznek megkeresni azokat a pontokat, melyek mindenki számára átélhetővé teszik a kisfiú gondjait, örömeit, kérdéseit, hiszen Garmann egyszerre különleges és egy a világon élő sokmillió gyerek közül. Az előadásban egyforma fontossággal bír a kép, a hang, a gesztus és a lélek, egymást kiegészítve hozzák létre Garmann világát.

 

A szerző és a könyv

Stian Hole – norvég grafikus, illusztrátor és gyerekkönyvszerző. Hazájában számos könyvet tervezett, majd megalkotva Garmannt világhírű illusztrátorrá vált. Stian Hole maga illusztrálta, írta és tervezte ezt a különleges könyvet, mely a hatéves Garmann utolsó „szabad” nyarának eseményeit mutatja be. Megfogalmazza várakozó érdeklődéssel és félelmekkel teli izgalmát, melyet az iskolakezdés okoz, vagy épp az, hogy a többi gyerekkel ellentétben neki még csak mozogni sem mozognak tejfogai, nemhogy kiesnének… A különleges grafikai megoldásaival, modern illusztrációs felfogásával is kitűnő képeskönyv nemcsak a gyerekek és a szülők, hanem a kritikusok elismerését is kivívta világszerte. Elnyerte a legrangosabb nemzetközi gyerekkönyvdíjakat: a norvég Brage-díjat (2006); a Bolognai Gyerekkönyvfesztivál fődíját, (2007); a német ifjúságikönyv-díjat (2010). A példátlan nemzetközi siker mára sorozattá növelte a Garmann-köteteket. Így már megjelent a Garmann titka és a Garmann utcája című könyv is (ezek is olvashatók magyarul).


A szerző illusztrációi alapján tervezte: Boráros Szilárd

Zene: Gyulai Csaba

Bábszínpadra alkalmazta és rendezte: Veres András

Játssza: Dénes Emőke

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

plakat_masolata

2016.12.03

Oroszország régióit bemutató tematikus vetítéssorozat kezdődött november 30-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban: az első napon Tatárföld filmkultúrájából kaptak ízelítőt a nézők, de a márciusig tartó sorozatban a baskír, a burját, a manysi, a hanti, az udmurt, a nyenyec és a mari filmkultúra is bemutatkozik. Sok film olyan térségben született, amelynek népe nagy szerepet játszott Oroszország történelmében.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Houdini Ház állandó kiállítása Houdini magyar gyökereihez szorosan kapcsolódó darabbal, a család eredeti Bibliájával gyarapodik. A múzeumba december 3-án érkezett Houdini édesapjának, Weisz Sámuel rabbinak kézjegyével megjelölt Bibliája, amelybe édesapja halála után fia akkor még Ehrich Weissként jegyezte be nevét.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma