IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.01.31

Honnan indult az árnyékszínház? Melyik a legbonyolultabb bábtechnika? Milyen a jó bábszínház? A Petőfi Irodalmi Múzeumban január 30-án Novák János bábszínházigazgató vezetett körbe a Mesés bábok – bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák című kiállításon, így ezekre – és még ennél sokkal több kérdésre – tőle kaptunk választ.

Babos_mesek
Fotó: pim.hu

A különleges gyűjteményt 1970-ben hozta létre Belitska-Scholtz Hedvig azzal a szándékkal, hogy a magyar bábművészet dokumentumait és tárgyait összegyűjtse, és rendszerezett formában az érdeklődők elé tárja. A kiállításon fényképek, plakátok és egyéb ritkaságok várják még a látogatókat.

 

Január 30-án az eredetileg zenészként induló Novák János, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház igazgatója tartott rendhagyó tárlatvezetést, és osztott meg számos kulisszatitkot. Mindenekelőtt megemlékezett a legendás bábművészről, Kemény Henrikről, aki január 29-én lett volna kilencvennégy éves. „Kemény Henrikre minden bábművész szimbólumként gondol. Ő a magyar bábművészet Pán Péterre emlékeztető, örök gyermek figurája” – vélekedett.


NovakJanos_Kovacs_Bence
Novák János
Fotó: kolibriszinhaz.hu/Kovács Bence

 

„Mit várunk el a báboktól?” – tette fel a kérdést. Úgy látja, hogy a választ a gyerekekkel való foglalkozás során kapjuk meg. Szerinte könnyű megkapaszkodnunk a bábokban rejlő archetípusokban, mert minél jobban tipizálunk, annál többet veszítünk el a közönségből. „A jó gyerekelőadást a felnőtt is élvezi” – hangsúlyozta.


Novák János részletesen beszélt a bábelőadások mögött rejlő mérhetetlen munkáról, az esetleges nehézségekről és az összhang fontosságáról, amely nagyban hozzátesz egy-egy darab sikeréhez. „Minden darab meghatározza a saját jelrendszerét” – jelentette ki.

 

Babos_mesek_2
Fotó: pim.hu


Az izgalmasan berendezett, átlátható tárlat rövid történeti kitekintést nyújt a bábok életéből, arról, hogy a nemzetközi és a hazai bábélet alakulása milyen divatok, szakmai elképzelések szerint ment végbe. Többek között arra is fény derült, hogy az áttétes mozgatás miatt a marionettet tartják a legbonyolultabb bábtechnikának, hogy a hagyományos árnyékszínház Ázsiában indult diadalútjára és érkezett meg Európába a 17-18. században. A pálcás báb előképe az indonéz wayang báb, amit Magyarországon a legendás Szergej Obrazcov bábművész honosított meg. A kiállításon látható a A bábkészítés című tankönyvet jegyző Lellei Pált megformázó és az ő tiszteletére készített báb is.

 

Babos_mesek_3
Fotó: pim.hu


Az Arany János műveiből készült bábelőadásokról részletes, tájékoztató jellegű szövegek segítik a látogatókat. A fülemilét például a Galíciából Magyarországra vándorolt Korngut Salamon ötlete alapján vitték színre, míg a szövegkönyvet idősebb Kemény Henrik írta. A Nemzeti Bábszínjáték megalakulásakor, 1941. március 17-én mutatták be a Toldit. Az igazgató, Rév István Árpád önerőből alapította az intézményt. A Toldi átütő sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy négy év alatt összesen 756-szor játszották. Az igazgató, egyben a darab rendezője és a bábok tervezője, húsz fős társulattal dolgozott. Érdekesség, hogy Arany elbeszélő költeménye szinte változtatás nélkül hangzott el a színpadon.


Babos_mesek_4


A tárlat interaktív, a szabadon elhelyezett bábokat meg lehet fogni, gyerekek és felnőttek is kipróbálhatják őket.


A Petőfi Irodalmi Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet együttműködésével és az Arany János-emlékév Emlékbizottsága támogatásával megvalósult kiállítás március 24-ig tekinthető meg.


Ayhan Gökhan

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma