2019.01.31

Honnan indult az árnyékszínház? Melyik a legbonyolultabb bábtechnika? Milyen a jó bábszínház? A Petőfi Irodalmi Múzeumban január 30-án Novák János bábszínházigazgató vezetett körbe a Mesés bábok – bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák című kiállításon, így ezekre – és még ennél sokkal több kérdésre – tőle kaptunk választ.

Babos_mesek
Fotó: pim.hu

A különleges gyűjteményt 1970-ben hozta létre Belitska-Scholtz Hedvig azzal a szándékkal, hogy a magyar bábművészet dokumentumait és tárgyait összegyűjtse, és rendszerezett formában az érdeklődők elé tárja. A kiállításon fényképek, plakátok és egyéb ritkaságok várják még a látogatókat.

 

Január 30-án az eredetileg zenészként induló Novák János, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház igazgatója tartott rendhagyó tárlatvezetést, és osztott meg számos kulisszatitkot. Mindenekelőtt megemlékezett a legendás bábművészről, Kemény Henrikről, aki január 29-én lett volna kilencvennégy éves. „Kemény Henrikre minden bábművész szimbólumként gondol. Ő a magyar bábművészet Pán Péterre emlékeztető, örök gyermek figurája” – vélekedett.


NovakJanos_Kovacs_Bence
Novák János
Fotó: kolibriszinhaz.hu/Kovács Bence

 

„Mit várunk el a báboktól?” – tette fel a kérdést. Úgy látja, hogy a választ a gyerekekkel való foglalkozás során kapjuk meg. Szerinte könnyű megkapaszkodnunk a bábokban rejlő archetípusokban, mert minél jobban tipizálunk, annál többet veszítünk el a közönségből. „A jó gyerekelőadást a felnőtt is élvezi” – hangsúlyozta.


Novák János részletesen beszélt a bábelőadások mögött rejlő mérhetetlen munkáról, az esetleges nehézségekről és az összhang fontosságáról, amely nagyban hozzátesz egy-egy darab sikeréhez. „Minden darab meghatározza a saját jelrendszerét” – jelentette ki.

 

Babos_mesek_2
Fotó: pim.hu


Az izgalmasan berendezett, átlátható tárlat rövid történeti kitekintést nyújt a bábok életéből, arról, hogy a nemzetközi és a hazai bábélet alakulása milyen divatok, szakmai elképzelések szerint ment végbe. Többek között arra is fény derült, hogy az áttétes mozgatás miatt a marionettet tartják a legbonyolultabb bábtechnikának, hogy a hagyományos árnyékszínház Ázsiában indult diadalútjára és érkezett meg Európába a 17-18. században. A pálcás báb előképe az indonéz wayang báb, amit Magyarországon a legendás Szergej Obrazcov bábművész honosított meg. A kiállításon látható a A bábkészítés című tankönyvet jegyző Lellei Pált megformázó és az ő tiszteletére készített báb is.

 

Babos_mesek_3
Fotó: pim.hu


Az Arany János műveiből készült bábelőadásokról részletes, tájékoztató jellegű szövegek segítik a látogatókat. A fülemilét például a Galíciából Magyarországra vándorolt Korngut Salamon ötlete alapján vitték színre, míg a szövegkönyvet idősebb Kemény Henrik írta. A Nemzeti Bábszínjáték megalakulásakor, 1941. március 17-én mutatták be a Toldit. Az igazgató, Rév István Árpád önerőből alapította az intézményt. A Toldi átütő sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy négy év alatt összesen 756-szor játszották. Az igazgató, egyben a darab rendezője és a bábok tervezője, húsz fős társulattal dolgozott. Érdekesség, hogy Arany elbeszélő költeménye szinte változtatás nélkül hangzott el a színpadon.


Babos_mesek_4


A tárlat interaktív, a szabadon elhelyezett bábokat meg lehet fogni, gyerekek és felnőttek is kipróbálhatják őket.


A Petőfi Irodalmi Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet együttműködésével és az Arany János-emlékév Emlékbizottsága támogatásával megvalósult kiállítás március 24-ig tekinthető meg.


Ayhan Gökhan

nemzeti_tancszinhaz_eloter2_hlinka_zsolt_foto_2000px

2019.02.15

Február 15-én nyitja meg kapuit Budapest egyedülálló új kulturális színtere: a Nemzeti Táncszínház új épülete, mely a Millenáris Parkban kapott helyet. A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, emellett próbatermek segítik a professzionális táncosok felkészülését.

Pataki_Andras

2019.02.15

Imre Zoltán Program (IZP) számokban: 40 táncszínházi nevelési előadás 15 helyszínen 1200 gyermek részvételével, 54 táncelőadás 13 helyen. Emellett konferenciasorozatok, rendezvények, versenyek, szakmai fórumok, külföldi stúdiumok, digitális portfóliók, tréning-, és próbalehetőségek. A hazai táncszakma legújítóbb kezdeményezéséről Pataki András kuratóriumvezetőt, táncművészt, a Szegedi Kortárs Balett igazgatóját kérdeztük.

az_ismeretlen_gorgei_R

2019.02.15

Élő vértanúnak Móricz Zsigmond, villámzúzta délceg cserfának Arany János, a nemzeti hiúság áldozatának pedig Gyulai Pál nevezte Görgei Artúrt. Az 1848-49-es szabadságharc híres hadvezérének már a kortársak is igyekeztek igazságot szolgáltatni. A legendákon túli alakját igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Múzeum Az ismeretlen Görgei című kiállítása. A tárlat szakértőjével, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, Hermann Róberttel beszélgettünk.

A kimagasló színvonalú településfejlesztési munkájáért járó Hild János-díjat pénteken adta át a Magyar Urbanisztikai Társaság a XII. kerület képviselőjének, Pokorni Zoltán polgármesternek a Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencián.

Felháborodást keltett Horvátországban az oktatási minisztérium döntése, mely szerint lekerült az ajánlott olvasmányok listájáról Anne Frank naplója. Csütörtökön mintegy háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben az iskolai programba való visszahelyezését követelik. A kezdeményezők úgy vélték: a holokauszt olyan téma, amelyet nem lehet mellőzni a horvát irodalmi oktatásban. A hovát oktatási miniszter a háziovasmányok listájának újragondolását ígéri.

A Magyar Írószövetség február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünnepli a magyar széppróza napját. 18 órakor az Írószövetség klubtermében Mezey Katalin Kossuth-díjas író, az MMA irodalmi tagozatvezetője és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke nyitja meg a rendezvényt. Az Irodalmi Magazin Jókai-számát a szerkesztők: Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária mutatják be. Az év novellái 2019 című antológiát Erős Kinga kritikus, a könyv szerkesztője, valamint Bíró Gergely író, a Magyar Napló főszerkesztő-helyettese ismerteti. Közreműködik: Turi Bálint színművész és a Másik Oldal zenekar.

Narkisszosz, a görög mitológia szerint a víztükörben megpillantott képmásába beleszerető vadász portréját ábrázoló, rendkívül jó állapotban fennmaradt freskóra bukkantak egy Pompejiben folyó feltáráson. A freskó egy ókori pompeji ház átriumát díszítette. A képet abban a házban találták, ahol tavaly a görög mitológia egy másik részletét, a Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel, emellett tucatnyi üvegedényt, nyolc terrakotta vázát és egy bronztölcsért is találtak egy lépcső alatt. A ház feltehetően egy gazdag kereskedőé volt. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

A Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat Pepi, Pali meg a harmonika ördöge címmel vidám mulatságot tart zenével, örmény gasztronómiai kóstolóval a Márványmenyasszony Étteremben február 17-én 16.00-kor. A XII. Örmény Nemzetiségi Napon közreműködik Kilyén Ilka színművész, dr. Tarján Balázs c. egyetemi tanár, Benkő Péter, Rusz Milán, Várady Mária színművészek és Lakatos Miklós prímás. A belépés díjtalan.

A KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva újabb beavató tárlatvezetésen vehetnek részt a látogatók – a projektben szereplő fotográfusok közül öt alkotóval – a Capa Központban, február 18-án 18.00-kor. A workshopsorozat Múlt-jelen-jövő foglalkozásának keretében tíz magyar fotográfus működött együtt gyermekotthoni gondoskodásban élő fiatalokkal, hogy létrehozzanak adott témában legalább három fotót.

Kep-elmeny

Múzeumpedagógusok rangos szakmai rendezvényét tartják 2019. február 18-án, hétfőn a fertődi Esterházy-kastélyban.

Filmvetítéssel kezdődik vasárnap a Cziffra György Fesztivál, amely február 25-ig klasszikus zenei koncertekkel, improvizációs esttel, hangszerbemutatóval és báresttel is várja a közönséget.

Szombaton és vasárnap összesen négy koncert várja a közönséget a budapesti Festetics Palotában az MVM Koncertek – A Zongora című sorozat minimaratonján.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma