2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2019.05.29

Nagyszabású kiállításra készül a Hopp Múzeum az intézmény megalapításának 100. és az első, állami költségen gyűjtő kelet-ázsiai expedíció elindításának 150. évfordulója alkalmából. A Made in Asia nem pusztán történeti tárlat lesz: a tárgyakon keresztül a múzeum szemléletének változásaiba, valamint az intézményben zajló háttérmunkába is bepillantást nyerhetünk. A múzeum igazgatójával és a kiállítás kurátorával, Fajcsák Györgyivel beszélgettünk.

Hopp_Múzeum
Arjuna, wayang golek báb Indonéziából. 19. század vége–20. század eleje
Forrás: hoppmuseum.hu

Miről fog mesélni ez a kiállítás?

A Hopp Múzeum elmúlt száz évét és a magyarországi ázsiai gyűjtés másfél évszázadát mutatja majd be. Hopp Ferenc végrendeletében a magyar államra hagyta gyűjteményét a villájával és a hozzátartozó kerttel. Azonban már rögtön a megalapításnál jelentősen kitágult ez a történelmi dimenzió, hiszen a villa égisze alatt egyesült az akkori országos közgyűjteményekben található keleti anyag. Ide került Xántus János 1869-es gyűjtése, Zichy Jenő ázsiai expedícióin szerzett tárgyai és Vay Péter gyűjteménye is. A kiállítás tehát nemcsak a múzeum száz évét, hanem a hazai Ázsia-gyűjtés százötven évét is bemutatja.


Hopp_Ferenc_a_Niagara_vizesesnel
Az intézmény névadója, Hopp Ferenc a Niagara-vízesésnél 1876-ban
Forrás: hoppmuseum.hu


Hogyan épül fel a tárlat?

A kiállítás olyan lesz, mint egy időutazás: az a célunk, hogy bemutassuk a keleti művészet gyűjtésének szemléletmódbeli változásait, hogy korábban mit gyűjtöttek és miért éppen azt, és hogy ez miként változott az idők során. Képet kaphatunk arról, mi történt a múzeumban az elmúlt száz évben, mi volt a múzeumi tárgyak sorsa, és hogy hogyan alakult Magyarország és Ázsia kapcsolatrendszere.


_D0A2869_Copy
Fajcsák Györgyi, a múzeum igazgatója és a kiállítás kurátora
Fotó: Csákvári Zsigmond/kultura.hu


A kiállítás végigveszi a múzeum nagy korszakait. Melyek voltak ezek?

A két világháború közötti, alapvetően történelmi gyűjteményezésre épülő időszakot egy korabeli múzeumi enteriőr és egy mostani elrendezés összevetésével mutatjuk meg. A második világháború utáni korból az akkori kényszerintézkedésekről szeretnénk mesélni, arról, hogy miként vált egy gyűjtő számára megkerülhetetlen lépéssé az, hogy felajánlja az államnak a gyűjteményét.


Hopp_az_uzletben
A cégtulajdonos, világutazó, műgyűjtő és mecénás Hopp Ferenc (1833‒1919) végrendeletében
mintegy 4000 darabból álló keleti gyűjteményét múzeum alapítása céljából hagyta az államra
A fotón az üzletében (Calderoni és Társa, Gizella tér) látható személyzetének négy tagjával


Az 50-es, 60-as éveket az ázsiai állami ajándékozások határozták meg. Ezekből a tárgyakból kiolvasható, hogy az egyes államok milyen módon kívánták reprezentálni magukat: míg a hatalmas Kína az új kínai embert, addig a kisebb államok a történelmi gyökereiket, kulturális múltjukat kívánták megmutatni.


Így érkezünk majd el a 21. századhoz és a múzeum legimpozánsabb gyűjteményéhez, a buddhista anyaghoz, ami nagyon sok kultúrából hordoz kiemelkedő jelentőségű darabokat. A buddhista művészeti anyag gyűjtése már az első igazgató, Felvinczi Takács Zoltán ideje alatt megkezdődött, azonban ezt a gyűjteményt a második világháború után sokáig mellőzték szakrális volta miatt. Elsőként a 90-es években egy nagy tematikus kiállítás- és kiadványsorozatban mutatkozott be ez az anyag.


mongol_gyujtemeny
VIII. Nagy meleg pokol, a „Soha meg nem nyugvó” nevű 4. alpokla festményen

Ha valaki végigmegy majd a mostani kiállításon, akkor nemcsak a múzeum nagy korszakait, hanem az egyes keleti kultúrákat is megismerheti.

Igen, minden gyűjteményünk bemutatkozik, és nagyon világosan, vizuálisan is el lesz különítve az egyes kultúrák anyaga, így a kínai, a japán, a koreai, az indiai, a délkelet-ázsiai, a mongol, a tibeti-nepáli, a közel-keleti és a Zichy-féle régészeti gyűjtemény, és olyan tematikus tárlatvezetéseket is tervezünk, amelyek az egyes kultúrák értékeire és sajátosságaira irányítják majd rá a kiállításon belül az érdeklődők figyelmét.


Hopp_Ferenc_Muzeum_2
Enteriőr a múzeumban
Forrás: hoppmuseum.hu


Miért döntöttek úgy, hogy bő egy évig fog futni ez a kiállítás?

A Made in Asia egyfajta állandó kiállításként is működik majd, hiszen arra törekedtünk, hogy egy olyan narratíva mentén mutassuk be az elmúlt 150 év legkiemelkedőbb tárgyait, ami erősen reflektál a múzeumban zajló munkára is. A látogatót kvázi egy múzeumi raktárba vezetjük be, de erős vizuális fogódzókat is adunk a kezébe, hogy megértse, hogy a gyűjteményezés egyes rétegei hogyan rakódnak egymásra, és hogy a keleti kultúrák milyen viszonyban állnak egymással és a mi kultúránkkal, történelmünkkel.


koreai_targya
Ezüst használati tárgyak a koreai gyűjteményből
Forrás: hoppmuseum.hu


A múzeum gyűjteménye 30.000 tárgyból áll. Hogyan lehet ezek közül jól válogatni ahhoz, hogy a kiállítás reprezentatív legyen?

Ezt a kihívást úgy próbáltuk meg áthidalni, hogy a kiállításban egy év alatt négyszer cserélünk anyagot, aminek műtárgyvédelmi szempontjai is vannak, ugyanakkor ez lehetőséget ad arra, hogy egy adott egységben a gyűjtemény egy-egy fontos részét, tárgycsoportját hiánytalanul bemutassuk. Aki többször jön, az több mindent lát majd.


Közel 500 műtárgy fog szerepelni ezen a kiállításon, ez a mennyiség pedig alkalmas arra, hogy érzékelni lehessen a súlypontokat. Persze biztosan kimaradnak majd elsőrendű műtárgyak is, hiszen a kiállítótér határt szab a bemutatásnak. Ezt a hiányt azonban egy kötettel próbáljuk pótolni, ami azért is jelentős, mert korábban soha nem jelent még meg ilyen, a Hopp Múzeum összes gyűjteményét reprezentatív módon bemutató kiadvány.



fajcsak_8
Korabeli expedíción szerzett japán figurák
Forrás: hoppmuseum.hu


A kiállítás kapcsán nagyon fontos fogalom a számosság: 30.000 tárgyat képtelenség lenne fizikálisan megjeleníteni a kiállítótérben, de a gyűjtemény nagyságát és komplexitását tudjuk érzékeltetni. Az installálással kvázi raktári tereket hozunk létre, polcrendszereket, rekeszeket építünk, ugyanakkor minden esetben kontextusba helyezzük az adott tárgyat vagy tárgycsoportot egy-egy fotóval, dokumentációval vagy magyarázó szöveggel.


Olyan mikrovilágot próbálunk meg felépíteni a tárgy köré, amiben láthatóvá válik például a rajta elvégzett restaurálás vagy anyagvizsgálat, esetleg az is, hogy miként változott az értelmezése az évek során. Törekszünk arra, hogy érzékelhetővé váljon, hogy egy múzeum milyen sokféle kérdést fogalmaz meg egy tárggyal kapcsolatban, és hogy egy-egy kiállításban hányféle dolgot lehet elmesélni ugyanazzal a tárggyal, egy picit másféle kiemeléssel.


Hopp_Ferenc_Muzeum_3
Forrás: kormany.hu


Láttatni akarjuk, hogy a múzeum nem egy kopott, poros, hanem egy nagyon mozgalmas és interaktív hely, ahol kérdések fogalmazódnak meg bennünk, és ahol újraértékelhetjük a saját világunk struktúráit.


 A kiállításban a múzeum történetének legemblematikusabb tárlatait is felidézik. Milyen formában teszik ezt?

A földszinten látható lesz egy idővonal, ezen azok a kiállítások szerepelnek majd, amelyek fordulópontot jelentettek a múzeum életében. Megpróbáljuk ezek vizuális képét is közreadni, hogy a látogató jobban el tudja képzelni, milyen is lehetett az adott tárlat. Az elmúlt évek kiállításait pedig a kiadványainkkal próbáljuk reprezentálni az idővonal felett, amelyek rávilágítanak arra is, hogy igazából a szakkatalógusok és a monográfiák mutatják meg a tárlat hátterében lezajló kutatások eredményeit, s ezek az adott kiállítás bezárását követően is hozzáférhetőek.


hopp-villa

A múzeum életében nagy fordulópont volt, amikor 2014-ben visszakerült a Szépművészeti Múzeum égisze alá, így gyűjteményből újra hangsúlyos országos szakmúzeum lett, amely kizárólag az ázsiai művészetek bemutatásával és kutatásával foglalkozik. Hogyan változott azóta a múzeum helyzete, a benne zajló munka?

A Hopp Múzeum az egyetlen ázsiai művészeti anyagot gyűjtő közgyűjtemény az országban, ami a 2014-es döntéssel holt kiállítóhelyből újra pezsgő intézménnyé vált. A tudományos kutatásnak, s a kiállításoknak abszolút adottak a feltételei, amit nagyra értékelek. A következő fontos elmozdulás egy jóval nagyobb megjelenési felület lenne, hiszen a Hopp-villa már egy régi, lepusztult és elhasznált épület, ami jelenlegi formájában egyre kevésbé alkalmas a kiállítási funkciók betöltésére, és az egyre növekvő számú, érdeklődő közönség befogadására.


hopp
Forrás: hoppmuseum.hu


A magyar múzeumi szcénából nagyon hiányzik egy, az ázsiai kultúrákat bemutató állandó kiállítás. A jubileumi tárlattal próbáljuk betölteni ezt az űrt, ugyanakkor érezzük, hogy szükség lenne egy olyan helyszínre, kiállításra is, ami állandó hozzáférést biztosít ennek a hatalmas keleti anyagnak.


Egy időszaki kiállítás is akkor tud igazán ütős lenni, ha ott van mögötte az állandó kiállítás anyaga mint háttértudás. Természetesen óriási szerencse, hogy a múzeum más helyszíneken is tud időszaki kiállításokat létrehozni, amivel itthon is és külföldön is számos alkalommal élünk, ám mégis az lenne az ideális, ha az állandó és a nagyobb időszaki kiállításokat az intézményen belül lehetne megnyitni.


01_Hopp
Forrás: hoppmuseum.hu


Hatalmas nemzetközi vérkeringésben mozog minden, ami Ázsiával kapcsolatos. Nemzetközi projektekben dolgozunk mi is és látjuk, hogy a külhoni partnerek és látogatók is egyre érdeklődőbbek, ezért is égető az infrastruktúra fejlesztésének igénye.


Milyen fontos események, programok kapcsolódnak a centenáriumhoz?

Nagyon sok évforduló lesz az év során, többek között a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok 150., a koreai-magyar diplomácia 30., Gandhi születésének 150., valamint a Kínai Népköztársaság megalakulásának 70. évfordulóját ünnepeljük. Ezek mind olyan csomópontok, amelyeket különféle eseményekkel megpróbálunk hangsúlyosan körüljárni. Folytatjuk a saját programjainkat is, például a kertmozit vagy a filmklubot. Folyamatosan várjuk az érdeklődőket a Made in Asia előadássorozatra az Ybl Budai Kreatív Házba, de lesznek olyan hétvégék is a Hopp Múzeum épületében és kertjében, amelyek egy-egy ázsiai kultúra ünnepe vagy nagy eseménye köré szerveződnek majd.


Kocsis Katica

Banyavirag_proba

2019.07.17

A bukás hasznos, ha tanul belőle az elszenvedője. A színházi alkotás egyben kockázat is, soha nincs egyértelmű garancia a sikerre – véli Sebestyén Aba színész, rendező, aki az idei Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT) a legjobb rendezésnek járó díjat vehette át a budapesti Radnóti Miklós Színházban színre vitt, 10 című előadásáért, amelynek színpadi szövegét Székely Csaba írta. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagját a maszol.ro kérdezte.

eden

2019.07.17

Bár a naptári időszámítás szerint már átléptük az év „mértani" közepét, aggodalomra semmi ok, ugyanis a maradék 6 hónapban is lesz még okunk moziba járnunk. Rengeteg izgalmas filmalkotást ígértek 2019-re mind hazai, mind nemzetközi fronton, mi pedig most arra vállalkoztuk, hogy összegyűjtjük a magyar mezőny legvártabb alkotásait.

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Az absztrakt expresszionista Rothko (1903-1970) alkotásaiból Daugavpilsben nyílt, háromévesre tervezett kiállítás a művész különböző alkotói korszakainak munkáit vonultatja fel mintegy 40 reprodukcióval, emellett öt eredeti festménye, köztük egy jellegzetes önarcképe is látható.

2016 óta csaknem 360 ezer internet-felhasználó csatlakozott a kínai Nagy Fal helyreállítása érdekében életre hívott online kezdeményezéshez, együttesen több mint 45 millió jüannal (1,9 milliárd forint) támogatva a felújítást. A kampány célja, hogy tudatosítsa az emberekben a világörökség helyszínére fenyegetést jelentő tényezőket. Az eddig összegyűlt pénzből a Nagy Fal pekingi, valamint Hopej és Sanhszi tartománybeli szakaszait renoválják.

Három magyar filmet is műsorra tűzött a hatodik alkalommal megszervezett Ceau, Cinema! „zsebfesztivál”. A július 18. és 21. között Temesváron és Gottlob községben zajló szemle nyitófilmje az osztrák-német koprodukcióban készült Mademoiselle Paradis. A magyar filmek közül Szilágyi Zsófia Egy nap és Reisz Gábor Rossz versek című filmje is versenyben van, de levetítik Nemes Jeles László Napszállta című filmjét is. A vetítések több temesvári helyszínen lesznek, vasárnap pedig ingyen lehet filmet nézni Gottlob községben, amely a romániai vidéki települések közül az első, ahol felújított mozi van.

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. A kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korsókat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik, és valószínűleg bort vagy olajat tároltak bennük. A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat, ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

Július 20-án országszerte szólal meg a hangszerek királynője, az orgona a Filharmónia Magyarország szervezésében. Többek között lesz filmvetítés, vándororgona, zenegép, orgonatörténeti előadás, orgona-bemutató, mini orgonakoncertek, és három rekordkísérlet.

Nagyboldogasszony-szekesegyhaz_Vac-2

Több mint hat héten keresztül könnyű- és komolyzenei koncertekkel, valamint családi programokkal várja a békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ (CSAKK) a város lakosságát és a vendégeket Békéscsaba főterére, illetve a közeli központ Élővíz-csatornára nyíló stégjére.

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma